A faépület gyártó Ubrankovics Kft.

A rendszerváltáskor az állami cégek jelentős része hirtelen megszűnt, vagy legalábbis a létezés határára került, miközben a magánszféra még épp csak kezdett kialakulni. Sokan kezdtek saját vállalkozásba kényszerből, mert a munkahelyük megszűnt vagy bizonytalanná vált. Így tett Ubrankovics Pál is, aki kutatóintézeti állását feladva 1990-ben már egyéni vállalkozóként igyekezett megélhetést biztosítani a családjának.

Fotó: Ubrankovics Kft. Facebook-oldala

Az erdészeti-faipari szakember kezdetben főleg leginkább fával, illetve a fafeldolgozáshoz használt gépekkel kereskedett. Ez rengeteg külföldi utazással járt, ahol a fiatal vállalkozó megismerkedett a legaktuálisabb iparági trendekkel, és azt is kitapasztalta, hogy mi az, amihez igazán ért és amivel szeret is foglalkozni.

Betörtek a számítógépek a nyugat-európai fűrészüzemekbe

A kilencvenes évek közepén egyre több osztrák, német és svájci cég állított üzembe számítógépek által vezérelt fűrészberendezéseket, amelyekkel többek között a gerendaházak építőelemeit állították elő. Ubrankovics Pál úgy gondolta, hogy a magyar szemmel nézve elképzelhetetlenül modern technológiával és a faépületek gyártásával lesz érdemes főként foglalkoznia. Hamarosan meg is tette az első lépéseket: 1996-ban megvásárolta a cég későbbi székhelyéül szolgáló területet a nyugat-magyarországi Ágfalva határában.

Az Ubrankovics Kft. székhelye.

A gyártás beindításáig azonban jó darabig várni kellett, az építési és a gépberuházások még hátra voltak. Ezeket önerőből, de még banki hitelekből sem tudta megvalósítani. 2004-ben azonban végre megvalósulhatott az ekkor még jobbára új és használt faipari berendezésekkel kereskedő vállalkozó álma, uniós támogatással megvásárolta első komputer-vezérelt ácsipari megmunkálóközpontját egy svájci gyártótól. A következő néhány évben pedig bevezette a Magyarországon ekkor szinte még ismeretlennek számító technológiát.

Az ötlet végül is bejött, a korszerű gyártású, ugyanakkor otthonos és energiatakarékos faépületek iránt folyamatosan növekvő kereslet mutatkozott az elmúlt 15 évben.

Környezetbarát házakat kínálnak az építkezés legkínzóbb terhei nélkül

Egyre többen szeretnének ugyanis minél inkább természetes, környezetbarát és energiatakarékos házban élni. Az ágfalvai vállalkozás az épületelemeket Ausztriából importált fagerendákból készíti, a szigeteléshez pedig egy németországi cég farost alapanyagú termékeit használja. Ráadásul az építkezés során nem csak a saját üzemükben legyártott házrészeket szerelik össze, hanem generálkivitelezőként a tervezéstől kezdve a burkoláson keresztül akár a napelemek és hőszivattyúk telepítéséig mindent megszerveznek. A megrendelők általában négy hónapnyi építőmunka után át is vehetik a kulcsokat.

Ubrankovicsék Debrecentől Salzburgig számos családi házat építettek már, de kaptak megkereséseket Írországból, Izraelből, Kínából és Norvégiából is. Az exportpiacokkal azonban óvatosak: Nem lehet csak úgy kimenni külföldre házat építeni, ismerni kell az összes ottani jogszabályt, hogy ne ütközzünk falakba és térjünk haza keserű tapasztalatokkal.

Minden országban jellemző ugyanis, hogy a külföldi cégektől óvják a saját piacaikat, még akkor is, ha a bevándorló olcsó munkaerőt egyébként szívesen foglalkoztatják. Nyílt versenykorlátozásról nincs szó - az unión belül ez nem is lehetséges -, de egy építkezés során rengeteg különleges előírást kell betartani, a hatóságok pedig jellemzően elnézőbbek a hazai cégekkel, a külföldieknek pedig hajlamosak keresztbe tenni.

Emellett bármennyire is előredolgoznak az ágfalvai üzemben az építőelemek gyártásakor, a végtermék helyben keletkezik, tehát egy távoli építkezés rengeteg szervezéssel jár: meg kell oldani az elemek szállítását, szállást kell biztosítani a saját csapatuknak, a szakmunkákra és a nagyobb gépek biztosítására (például a daru) pedig helyi alvállalkozókat kell keresni. Ez még itthon is sokszor akadály a kisebb projekteknél, a Dunától keletre már csak a nagyobb, bonyolultabb építkezések bírják el a növekvő logisztikai költségeket. Mindenesetre, ha a kapacitásaik engedik, vállalnak külföldi - főleg osztrák - munkákat, de inkább a hazai megrendelésekre koncentrálnak.

Van, aki jól járt a 2008-as válsággal

Ubrankovics Pál szerint a 2000-es évek olcsónak tűnő hitelekkel túlfűtött időszakában sorra adták át a rosszul kivitelezett épületeket, így egyre többen tapasztalták meg, hogy milyen gyenge minőségű házban élni. Ezért - és mert a hitelezés visszaszorult a válság idején - tudatosabbak lettek az építkezők. A munkájukra adó vállalkozások pedig kedvezőbb helyzetbe kerültek az alacsony színvonalon dolgozó építőipari cégekkel szemben. Építkezések mindig vannak, akár van válság, akár nincs, a nehezebb időkben az emberek viszont jobban meggondolják, hogy kivel építtetnek.

A válság begyűrűzésekor kezdték el értékelni az ügyfelek, hogy a vállalkozás évek óta azonos néven és székhelyen működve állítja elő a minőségi termékeit, ami ekkoriban egyáltalán nem volt megszokott az építőiparban. Sőt, több osztrák és német faházgyártó cégnek - amelyek közül a legjobbakat igyekeznek követni Ubrankovicsék a munkájuk során -, ekkoriban szűnt meg a magyarországi kirendeltsége, ami szintén épp a legszűkösebb években javított az Ubrankovics Kft. üzleti helyzetén.

A 2010-es években az Ubrankovics Kft. lett az egyik a legismertebb faszerkezetű házakat gyártó vállalkozás az országban, a kezdeti 3-4 alkalmazott helyett már 35-40 fő dolgozik náluk, széles alvállalkozói kört alakítottak ki és milliárdos árbevételt érnek el.

Az Ubrankovics Kft. pénzügyi adatai

Forrás: Bisnode, Igazságügyi Minisztérium, KSH

A fentebbi ábrákon nem csak a cég folyamatos bővülése szembetűnő, hanem az ágazati átlagot egyre inkább meghaladó termelékenysége is. A hatékonyság növelésével kapcsolatban Ubrankovics Pál elmondta, hogy gazdálkodási mutatók helyett inkább a megérzéseikre hagyatkoznak. Továbbra is gyakran járnak külföldre üzemlátogatásokra és szakmai vásárokra, így tartanak lépést az iparági tendenciákkal és ismerkednek meg a továbblépés lehetőségeivel. A legújabb beruházásuk például egy olyan gép, ami a szigetelőanyagok kivágásával és elhelyezésével járó, elemenként sokszor több órás emberi munkát váltja ki sokkal gyorsabb és pontosabb működéssel.

A fejlesztésekkel kapcsolatban azonban nehézség, hogy azokat önerő hiányában jellemzően állami és uniós támogatásokból finanszírozzák a magyar cégek. Ezeket csak meghatározott célokra lehet fordítani, a vállalkozások így gyakran csak kompromisszumok árán tudnak továbblépni: saját igényeiket össze kell hangolniuk a pályázati kiírásokkal.

Ausztriából csábítják haza a munkaerőt

Közhelyszámba megy a toborzási nehézségek említése, ám ha valakit igazán sújthat az elmúlt években kiélezetté vált munkaerőpiaci helyzet, akkor az egy Ausztria-közeli, építkezéssekkel foglalkozó vállalkozó lehet. Ubrankovics Pál azonban nem panaszkodott különösebben azzal kapcsolatban, hogy nehezükre esne megfelelő kollégákat találni és a meglévő munkatársakat megtartani, sőt: Nálunk a létszám stabil, nem jellemző, hogy elmennének az emberek. Persze volt, aki tőlünk ment ki Ausztriába, de kis idő múlva visszakéredzkedett. Ráadásul vannak legalább négyen, akik onnan jöttek vissza hozzánk. Ausztria sem fenékig tejfel, hiába lehet több pénzt keresni, ha a legtöbb embernek sokkal többe időbe kerül a kijárás, többet kell távol lennie a családtól és kiszolgáltatva, bizonytalan körülmények között kell dolgoznia, ami az építőiparban különösen jellemző.

A cégnél persze sokat tesznek, hogy vonzók legyenek a munkavállalók számára, baráti-családi jellegű légkört tartanak fenn, rendszeresen közös programokat szerveznek.

Családi nap a cégnél, jobboldalt elöl Ubrankovics Pál.

A szakmunkásképzés problémáit azonban már nagyon is érzik Ubrankovicsék. Képzett építő- és faipari szakemberekkel dolgoznak, és az üres álláshelyeket igyekeznek fiatalokkal feltölteni. Róluk viszont gyakran kiderül a betanításuk közben, hogy nem alkalmasak az együttműködésre.

És bár amit lehet, cégen belül, lehetőleg még az üzemben megcsinálnak az általuk épített házakon, sok feladatot muszáj kiszervezniük, és ez egyre nehezebb. A megfelelő minőségben és áron dolgozó partnerek felkutatása különösen a Sopron környékétől távolabb eső építkezések esetében jelent nagy gondot. Ráadásul az elmúlt évek lakás- és családpolitikai intézkedései is az alvállalkozóknak kedveztek a generálkivitelezőkkel szemben. A támogatásokhoz és hitelfelvételhez ugyanis a teljes építkezés költségeit tartalmazó árajánlatokra és aláírt szerződésekre volt az ügyfeleknek szüksége, ami a fővállalkozó számára rögzítette a kiszámlázható az összegeket, viszont az alvállalkozók megtehették, hogy egyre őrültebb árakat kérjenek, látván, hogy nélkülük nem fognak megvalósulni a leszerződött projektek.

Persze, igaz, némileg késleltetve, de a generálkivitelezők is megemelték az áraikat leginkább az alvállalkozói nyomás hatására. Ubrankovics Pál szerint így még ha a kormány egyébként jó szándékkal is vezette be például a kedvezményes lakásáfát vagy a CSOK-ot, jókora áremelkedést ért el vele végül az ingatlanpiacon.

Lesz, aki tovább viszi a céget

Amikor a vállalkozás jövőjével kapcsolatban kérdeztem Ubrankovics Pált, először egy múltbeli nehézséget hozott fel, amivel a legtöbb magyar vállalkozó szembesül: a történelem alakulása miatt alig van olyan cég, ahol nemhogy évszázados, de akár csak évtizedes vagyoni és szellemi tőke állna rendelkezésre. Ez pedig jókora hátrányt jelent a nyugat-európai versenytársakkal szemben, amit tovább súlyosbít a magyar kkv-k egyik tipikus problémája, miszerint az örökösök gyakran nem kívánják továbbvinni a családi vállalkozásokat.

Ubrankovics Pál azonban már jelenleg is egyik fiával, Andrással vezeti az üzletet, akinek hamarosan a testvére is csatlakozhat a családi vállalkozáshoz. Bár túl hosszú időre nem látják előre a jövőt, az biztos, hogy erre az évre már le vannak kötve a kapacitásaik, sőt, 2021. első féléve is betelt már. Igaz, az aláírt szerződések sem jelentenek garanciát, a cégnél folyamatos újratervezés van, mert előfordul, hogy a határidőket keresztülhúzza az időjárás vagy a megrendelő kér új ütemezést. Hosszú távon azonban bíznak az egyre nagyobb érdeklődésben, a magyar és a külföldi építőipari trendek egyre inkább a fenntartható, klímabarát építkezés irányába mutatnak, amiben mostanra már több évtizedes tapasztalatot gyűjtött az ágfalvai vállalkozás.

Forrás: g7.hu

Kiegészítés:

A cégnek két honlapja is van:

ubrankovics.hu és a faepiteszet.hu meg persze:

a facebook.com/Ubrankovics oldaluk.

Kapcsolódó:

A 68 éves Faipari Tudományos Egyesület 2018. november 28-án tartotta közgyűlését Sopronban. FATÁJ 2018-12-07
Faipar fejlesztéséért emlékérmet kapott: Ubrankovics Pál (Ubrankovics Gerenda- és Készházgyártó Kft.)

Elismerést kaptak az innoLignum kezdettől hűséges kiállítói FATÁJ 2018-09-20
Egyikük az Ubrankovics Kft. volt.

Építőipari cégek támogatói okiratokat vettek át FATÁJ 2018-03-29
Kilenc építőipari cég vezetője összesen 1 milliárd 810 millió forintos vissza nem térítendő kormányzati támogatást igazoló okiratot vett át Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől csütörtökön Budapesten, az Építőipari támogatási programban (Étp) keretében. Köztük az Ubrankovics Gerenda- és Készházgyártó Kft.

V. Pannon Faépítészeti Díj - díjazottak FATÁJ 2009-09-10
Ubrankovics Kft. kivitelezői díjat kapott a 26 boxos lóistálló és kiszolgáló épületre (Helyszín: Őrbottyán)