Amerikai keménylombos fafajok hasznosítása

A három ország sok szempontból azonos gazdasági helyzetbe került az elmúlt évtizedekben, de mégis a helyi adottságok miatt jelentős eltérések is felfedezhetők. Az országok között jelentős különbségek vannak az erdőborítottságban és fafajösszetételben, valamint a gazdasági és közlekedési infrastruktúrában is. Amíg az erdősültség Szlovákiában az ország területének közel a felét jelenti, addig Magyarországon ez mindössze az ország területének ötöde, Csehországban pedig közel harmada. A fafajösszetétel is jelentősen eltérő az országok között tekintve, hogy Csehországban a fenyők Magyarországon pedig a lombosok dominálnak, Szlovákiában pedig a lombosok aránya a kettő között mintegy 63%-ot képvisel.

A megszólított cégek főként bútorgyártással, hangszerkészítéssel és furnérgyártással, valamint dísztárgyak készítésével foglalkoztak. A tanulmány készítése során törekedtünk minél több cég megszólítására, akik a fenti területeken dolgoznak. A lekérdezés eredményeként kiderült, hogy a cseh cégek 83,33%, a magyar cégek 69,24% és a szlovák cégek 54,55% állít elő terméket amerikai fafajokból. Ezen cégek jelentős többsége kis- és középvállalkozás, de kis számban megjelennek nagyobb létszámú cégek is Csehországban és Magyarországon.

A kérdőíves lekérdezés szerint a felhasznált amerikai fafajok mennyiségét illetően Magyarország volt a leginkább érintett. Ennek egyik oka lehet, hogy a saját szükségleteket az ország erdősültsége nem tudja teljes mértékben kielégíteni, (megjegyezzük, hogy a lombos export, a gazdasági érdekeltség miatt még a szűkös források mellett is nagyon magas részarányú), másik ok pedig a belső piaci igények és a viszonylagosan fejlett infrastruktúra. Mindezek hatására az amerikai fafajok hasznosításában a legnagyobb növekedési potenciál a magyar vállalkozásoknál figyelhető meg köszönhetően a jól bejáratott nemzetközi piaci kapcsolatoknak, a szakterületen végrehajtott beruházásoknak és fejlesztéseknek.

A három ország között számottevő különbség, hogy Magyarországon egyedülálló módon működik egy klaszter a Pannon Fa és Bútoripari Klaszter (PANFA), amely már az alapításkor 38 taggal rendelkezett. Csehországban és Szlovákiában csak kisebb létszámú szakmai együttműködések vannak. Magyarországon kiemelkedő még a FAGOSZ (Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség) tevékenysége is, ahol évente két konferencián találkoznak a tagok.

Amerikai fajok felhasználása

Az amerikai fekete dió (a leginkább kedvelt faanyag, 60%-os dominanciával bír főként a cseh és a szlovák gyártók részéről. Magyarországi gyártóknál a legkedveltebb az amerikai juhar 28%-os aránnyal, további fő fafajok a vörös és fehér tölgy, a fekete cseresznye és a hikori voltak. Az egzotikus (értsd exota) rajzolatú faanyagok ma nem olyan népszerűek, mint korábban voltak. A csökkenő felhasználás egyik oka a szállítási és a gazdasági kockázatok magas aránya, a divat és a trend változások a bútor és parketta piacon, valamint az egyre szélesebb körben érvényesülő multinacionális együttműködések, mint az IKEA vagy a KIKA láncok. Ezek a multicégek a tömegtermelésük miatt versenyképes árakkal és széles termék választékkal erősen befolyásolják a piacot és a trendeket. A kisebb vállalkozások csak speciális szegmensekben vagy lokális piacokon, illetve az egyedi gyártás terén tudnak versenyre kelni velük.

Jelenleg a minimál design a divatos, azaz a homogén fa rajzolat felületkezelés vagy olajozás nélkül. Ilyen elvárások mellett a homogén rajzolatú "tradicionális amerikai fafajok", mint az amerikai dió, a fehér és vörös tölgy, hikori könnyen tudnak érvényesülni.

A szlovák és a cseh cégek szerint az amerikai fafajok importjának fő oka (48%-ban) a különleges szerkezet vagy más tulajdonságok, míg a magyar vállalkozások 40%-a különleges elvárásokat és a vevők speciális igényeit adták meg a hasznosítás fő okaként. Az importált faanyag döntő mértékben palló és furnér formában jelenik meg, a rönk behozatal pedig mindhárom országban nagyon csekély mértékű. A tanulmány szerint a faanyag behozatal csak elenyésző mennyiségben történik közvetlenül a termelőtől, mert vagy nincs meg a kapcsolat a termelő és a felhasználó között vagy a vásárolt mennyiség eleve olyan kicsi, hogy nem érdemes a közvetlen kapcsolat kiépítése. Az általában kisebb beszerzett mennyiségek miatt, valamilyen közvetítőn keresztül vásárolják a cégek a faanyagot, aminek következtében az ár valamivel magasabb.

A megkérdezett cégek 78%-a nemcsak hazai, hanem nemzetközi piacra is termel, többségük a termékeik 1-29%-ának mértékéig. Négy magyarországi és egy cseh cég esetében a késztermék értékesítés 80-100%-a külföldi piacon történik. Általában elmondható, hogy a magyar cégek erőteljesebben fókuszálnak a külföldi piacokra, ami nagyobb versenyképességet is biztosít számukra, a cseh és szlovák cégek főként hazai piacra termelnek.

A kérdőív másik része az amerikai lombos fajok potenciális kereskedelmére vonatkozott. Ebben a vonatkozásban nagyobb érdeklődést tételeztünk fel, mint amit a válaszadók visszajeleztek. A válaszadók mindössze 19%-a mutatott érdeklődést a külföldi fafajokkal való kereskedelem iránt. Ez az érdeklődés főként a magyar cégek részéről érkezett az amerikai dió, a juhar és néhány afrikai fafaj esetében.

Furnér és fűrészipari felhasználás

A legnagyobb válaszadó cégek főként furnérgyártásra és hasznosításra specializálódtak. A 2014-es Erdészeti Termékek statisztika (FAO. Timber Bulletin: Forest Products Statistics 2010-2014. Switzerland: Forestry and Timber Section, 2016.) szerint a magyarországi furnérgyártás 63.000 m3, míg a csehországi furnérgyártás mindössze 16.000 m3 furnért dolgozott fel.

2014-ben a Csehországban felvágott összes faanyagból (3.861.000 m3) csak 251.000 m3 volt lombos fa, Magyarországon a felvágott lombos anyag mennyisége 234.000 m3 volt (statisztikában megadott adat szerint). Szlovákiában, ahol az összes erdőterület nagyobb, mint Magyarországon) az összesen felvágott 1.750.000 m3 faanyagból csak 560.000 m3 volt lombos faanyag. Mindezen adatok mellett Magyarország exportálja a legtöbb faanyagot akár rönk vagy fűrészelt formában.

Köszönetnyilvánítás

A tanulmány a "Fenntartható Nyersanyag-gazdálkodási Tematikus Hálózat - RING 2017" című, EFOP-3.6.2-16-2017-00010 jelű projekt részeként a Szechenyi2020 program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egyúttal szeretnénk kifejezni köszönetünket azoknak a cégeknek akik a kérdőív kitöltésével és visszaküldésével segítették a tanulmány elkészítését.

Szerzők: Mračko Ágnes (Mendel Egyetem Brno), Pásztory Zoltán (Soproni Egyetem)