Közösségi Agrárpolitika - kiszámítható átmenet

Nagy István agrárminiszter. Fotó: Kállai Márton

Az EU vezetői ugyanis nem valószínű, hogy ősz előtt megegyeznének az egész közösség nagy költségvetéséről, s csak ezt követően lehet a Közös Agrárpolitika alapjait elfogadni. De még az is lehet, hogy a koronavírus felgyorsítja az eseményeket. A legfontosabb ügyeinkről Nagy István agrárminiszterrel beszélgettünk.

A világjárványt okozó koronavírus miatti események szinte mindent a háttérbe szorítanak az utóbbi hetekben. Olyan fontos események is zajlanak a háttérben, mint például az, hogy az uniós gazdák milyen körülmények - termelési, piaci, jövedelem, környezetvédelem stb. - mellett fognak gazdálkodni 2020-2027 között.

Az uniós vezetők első körben nem tudtak megegyezni az új uniós költségvetésről. Sokak szerint ősz előtt nem is várható eredmény, ami azt jelenti, hogy csak ezt követően kezdődhet a Közös Agrárpolitika (KAP) alapját adó támogatási rendszer feltételeinek tárgyalása, elfogadása.

Azaz jövő tavasz előtt nem lesznek ismertek az agrár- és vidékfejlesztés keretei, s a részleteket is csak abban az évben lehet kidolgozni, tagországi szintre lebontani, jogszabályokat alkotni róla, s nem mellesleg felkészülni rájuk. Így viszont nem csak a 2021., hanem a 2022. év is átmeneti évnek számíthat.

- Ez viszont még jól is jöhet a magyar gazdáknak - vélekedett lapunknak Nagy István agrárminiszter. Szerinte ugyanis akkor nem egy, hanem két évig dolgozhatnak úgy az agrárvilágban, hogy a most alkalmazott, ismert támogatási és más feltételrendszert kell alkalmazni.

Annak is jó esélye van, hogy az unió az átmeneti évre, évekre engedélyezi a nemzeti támogatások továbbvitelét - erről rövidesen döntés születik -szögezte le a miniszter, aki azonban mindemellett hangsúlyozta, hogy az uniós agrárreform végeredménye és a bevezetésének ideje jelenleg még nem ismert.

A koronavírus-járvány a politikai elemzők szerint azonban nemcsak eltolhatja az új uniós költségvetéssel kapcsolatos döntést, hanem fel is gyorsíthatja a megállapodást: vannak, akik úgy vélik, hogy most a járvány terjedésére hivatkozva gyors megállapodás születik, kompromisszumokkal, s közben minden döntéshozó hivatkozhat a járvány elleni küzdelem elsődlegességére, emelt fejjel mehet haza, mondván, a legfontosabb feladatra kell koncentrálni, s megegyezésre jutni más ügyekben is a betegség legyőzése érdekében.

Jelenleg van még pénz a vidékfejlesztési kasszában, ezekre alapozva jelennek meg pályázatok. A most záródó, hétéves ciklusban 1330 milliárdot használhatunk fel, ebből ugyan lekötöttek már több mint 1400 mil­liár­dot, és ki is fizettek belőle bő 610 milliárdot, de számolva a majd "visszahulló" forrásokkal, jelenleg 14 intézkedés keretében vannak most is elérhető vagy hamarosan elérhetővé váló pályázatok.

Ilyen például a szőlészeti, a marketinggel kapcsolatos kiírások, vagy az állattartó telepek járványmegelőzési intézkedéseire kiírt támogatása, termelői csoportok támogatása, de talán két lehetőséget érdemes kiemelni, s mindkettő a klímavédelem fontos eleme, az egyik az öntözésfejlesztés, a másik az erdőgazdálkodás.

Előbbinél még mintegy 30 milliárd forintot lehet igényelni. Nagy István szerint már ma látszik, hogy fel fog pörögni az öntözésfejlesztés, ugyanis számottevően változtattak a támogatás igénybevételének feltéte­lein, a tavaly elfogadott szaktörvény sokat segít az adminisztrációs terhek csökkentésében.

Az erdőgazdálkodásnál hasonló a helyzet: megemelték a támogatási egységárakat, a jövedelempótló támogatás összegét és ezek időtartamát. Az érdeklődők könnyebben, fafajtól függően 80-130 százalékkal több pénzt igényelhetnek.

Eddig több mint 1300 pályázat érkezett, ami 11 ezer hektárnyi erdősítést érint, ebből eddig 7400 hektár új erdő telepítése került támogatásra. A cél egyébként nem más, mint hogy 27 százalékra növekedjen az ország erdővel és fával borított területének aránya.

Ehhez 250 ezer hektárnyi új erdőt és fásított területet kellene telepíteni 2030-ra - számolt be a Szabad Földnek a tárcavezető. A telepítések mellett a területet növelné a művelési ágak aktualizálása, rendezése is.

Mostanság ugyanis sok tízezer hektár olyan terület van, amelyen természetes úton elindult a beerdősülési folyamat, ezért kisebb ráfordítással erdővé alakítható, holott a statisztika még rétként, legelőként, azaz nem erdőként tartja számon.

Nagy István szerint a fásítás, illetve az új erdők telepítése a Vidékfejlesztési Programon kívül három további nagy területen is elindult, illetve folytatódik. A legfontosabb, hogy minden újszülött után legalább 10 fát ültetnek, ami évente egymillió fát jelent, főként az állami erdőgazdaságok területén.

Az állami erdőtelepítés kere­tein belül kiemelkedően fontos még az útfásítási program, valamint a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítése. Emellett tovább folytatódik a települések fásítási programja is.

A miniszter szerint fontos tudni az átmeneti évekre vonatkozóan, hogy a támogatások közül vannak, melyek minden évben adott összegű kifizetést jelentenek, akár 3-5 éven keresztül is. Ezek nem szakadnak meg később sem. A magyar Vidékfejlesztési Programban 22 ilyen intézkedés van, melyet 2023-ig folyamatosan fizetnek, összesen 650 milliárd forint értékben.

Közben nem lehet nem észlelni azt, amitől már februárban minden mezőgazdász tartott: a szinte elmaradt tél miatt legalább 2, de inkább 3 héttel előrébb járó természetre nagy veszélyt jelent sok tényező. Például az utóbbi hetekben rendre előforduló reggeli fagy, mely a megállíthatatlanul közeledő virágzás idején károsíthatja az ültetvényeket, de nem tesz sok jót a kivirult, mára már harsogó zölddé vált őszi vetéseknek sem.

Közben az enyhe tél miatt felszaporodott rágcsálóállomány, főleg a mezei pocok kártételéről szóló hírekre is fel kell készülni, főként ott, ahol nem végezték el a rendszeres irtást, sőt ma már olyan a helyzet, hogy akár olyan szerek használatára is ismét bólintson a hatóság, melyeket csak eseti engedéllyel lehet bevetni.

Az időjárás mostani alakulása még nem sok bajt okoz a földeken, akkor lehet gond, ha később, a virágzás ideje alatt is fagyok lesznek.

De hiába szép a határ, ha a koronavírus miatt a világgazdaságban kedvezőtlen trendek alakulnak ki: a gabona és a fontosabb mezőgazdasági termények tőzsdéin egy éve nem látott mélypontokra estek a jegyzések. De a tejnél, báránynál, baromfinál és más terménynél áresés tapasztalható. Ez nem ígér sok jót.

Éppen az ilyen helyzetekben jelenthetne segítséget az a kezdeményezés, amelyet a minap jelentetett be Nagy István agrárminiszter, és már Brüsszel vizsgálja jóváhagyását. Az unióban elsőként alkalmaznánk már 2021-től a jövedelem-kompenzációs alapot.

Nagy István miniszter lapunknak elmondta, hogy az állattenyésztési, növénytermesztési, általában piaci és járványügyi problémák miatt kialakulhat helyzet, melyről a gazdálkodó nem tehet, mégis az ő jövedelme esik ki vagy marad el. Az ilyen helyzetekben segíthet a jövedelemstabilizáló rendszer.

A rendelkezésre álló forráshoz 30 százaléknyi részt a gazdálkodó, illetve 70 százalékot a vidékfejlesztési támogatásokból adná a magyar állam. A termelők önkéntes alapon csatlakozhatnának az alaphoz. A károsult akkor igényelhetne pénzt, ha előző éves jövedelme legalább 30 százalékkal elmaradna a megelőző három év átlagától. A jövedelemcsökkenés legfeljebb 69,9 százalékát lehetne kompenzálni.

Forrás: SzabadFöld