Elégedetlenek a zöldek a környezetvédelmi miniszterrel

Egyre élesebben kritizálják Costel Alexe környezetvédelmi minisztert a természetvédelmi aktivisták, akik szerint a tárcavezető hat hónapi munkássága alatt nem vitte előbbre a természetvédelem ügyét. Pedig nem ártana komolyabban venni, hiszen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Románia ellen az illegális erdőkitermelés miatt.

Az Agent Green Egyesület szerint, amely egyike volt a kötelezettségszegési eljárás alapjául szolgáló dokumentáció összeállítóinak, lényegében minden legálisan kivágott fa mellett kidöntenek egyet illegálisan. Emiatt az ország 1999-ben elfogadott fenntartható fejlődési stratégiájában szereplő 17 millió köbméteres mennyiségnek a dupláját vágják ki évente. Szintén az említett stratégiában szerepel, hogy a jelenlegi 29%-ról sürgősen 40%-ra kellene emelni az erdős területek arányát, azonban a néhány hete meghirdetett masszív erdősítési program szerintük kimerült néhány kirakat-akcióban.

Amint arról beszámoltunk, az Agent Green és a Declic aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a szükségállapot idejére állíttassák le a fakitermelést, mivel hatalmas mértékben megugrott a rönkszállítmányok száma, az erdőőrség pedig a járvány miatt csak online dolgozott. A miniszter ugyan az erdőőröket kiküldte ennek nyomán az utakra ellenőrizni, a fakitermelés felfüggesztésére azonban nem volt hajlandó, pedig a petíciót 35 ezren írták alá. A döntése indokait azonban szétszedték a civilek, illetve Mihai Goţiu szenátor, aki az USR nevében kérdezte erről a tárcavezetőt.

- Costel Alexe szerint, ha leállíttatta volna a fakitermelést, 3,5 millió háztartásnak nem lett volna mivel fűtenie. A civilek szerint azonban ez nem igaz, hisz egy héttel korábban maga a miniszter nyilatkozta, hogy az enyhe tél miatt az állami erdészetnek maradt raktáron tűzifája. A fűtési szezonnak pedig egyébként is vége lassacskán.

- A tárcavezető szerint 100 ezer embert kellett volna kényszerszabadságra küldeni 4600 kitermelő, illetve 7000 feldolgozó vállalattól. A petíció kezdeményezői szerint azonban a kereslet visszaesése miatt eleve sokan vettek ki kényszerszabadságot, ezen a kitermelés folytatása nem segít. A fát most a nagy cégek vásárolják fel, aminek a járvány elmúltával az lesz az eredménye, hogy dominálni fogják a piacot, még nehezebb helyzetbe hozva a kisebb cégeket. Mint kifejtik, az erdészeket pedig a tavaszi szezonban nem kényszerszabadságra kellene küldeni, hanem ki kellene őket vezényelni ültetni.

- A dőlések során kitört fákat el kell távolítani, mert megbetegítik az erdőt - érvelt a miniszter, a civilek szerint azonban vannak olyan 2-3 évvel ezelőtti dőlések, melyek után a mai napig nem hordták ki a fát, így ez az érv sem áll meg a lábán. Mint írják, bár egyes cégek kértek engedélyt az előző években kidőlt fák kihordására, a kidőltek helyett egészséges fákat vágtak ki és hordtak el.

- A miniszter szerint az erdőtulajdonosok és -adminisztrátorok csődbe mentek volna, ha leállíttatja a kitermelést. A tiltás kérői szerint ez a megállapítás sem helyes, mivel a fa nem veszít értékéből, ha nem vágják ki. A tulajdonosok most csak nagyon alacsony áron tudják eladni a fát, és mivel a nagy cégek, mint például a Holzindustrie Schweighofer, feltöltik a raktáraikat, a szükségállapot után is csak olcsón tudnak majd árulni, mert a nagyvállalatok alacsonyan tartják majd az árakat, mivel lesz bőven nyersanyaguk.

- A tárcavezető szerint elég az, hogy a közúti ellenőrzést végző rendőrök és katonák mellé kirendeltek erőőröket is. A civilek szerint azonban ez látszatintézkedés, mert nem a közutakon, hanem az erdőben kellene ellenőrizni a fakitermelést. Mint írják, sok nagy cég közvetlenül az erdő szélén vagy akár az erdőben tart fenn raktárakat, ezekbe hordják a fát.

Korábban írtunk arról, hogy Costel Alexe tárgyalt azokkal a civil szervezetekkel, melyek Natura 2000-es területeken látták el a gondnoki feladatokat. Eleinte az látszott körvonalazódni, hogy ezek a szervezetek visszakaphatják a jog- és feladatköreiket. Ez egyrészt azért lenne fontos, mert amióta a PSD-kormány elvette tőlük a lehetőséget a gondnokságra, lényegében senki nem őrzi a védett területeket. Továbbá a konkrét, természetvédelmi célú munka is áll, holott lenne ezek fedezésére EU-s pénz. A rendelkezésre álló 180 millió euró lehívására elsősorban a volt gondnokoknak lenne lehetőségük, mivel a Védett Területek Országos Ügynöksége (ANANP), mely a helyüket átvette, úgy tűnik, nem képes felhasználni az év végig elérhető pénzeket.

"Most különösen haragszom a környezetvédelmi miniszterre. A sárközi erdőn, ami az általunk korábban kezelt Túr-menti Natura 2000-es területen van, három hektáron végzett tarvágást az állami erdészet. És hiába jelentettem a minisztériumnál és a környezetvédelmi őrszolgálatnál, annyit írtak csak vissza, hogy a beavatkozás rendben volt" - nyilatkozta a Transindexnek Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti elnöke.

Mint kifejtette, hogy mi történhet egy Natura 2000-es területen és mi nem, azt a menedzsmentterv határozza meg, a Túr-mente kezelési terve pedig, melyet ők készítettek el, tiltja a tarvágást. Az ökológus elmondta, az erdészeti üzemtervnek is figyelembe kellett volna venni a menedzsmenttervet, és úgy tudja, a betervezett tarvágások miatt az üzemterv nem kapott környezetvédelmi engedélyt. Hozzátette: korábban, míg gondnokok voltak, akadtak hasonló jellegű konfliktusaik az erdészeti hatósággal, akkor viszont sokkal hatékonyabban tudtak fellépni.

Kilátásba helyezte továbbá, hogy az ügyet csatolják az Agent Green által készített dokumentációhoz, melynek alapján megindult Románia ellen a kötelezettségszegési eljárás. Márk-Nagy szerint ezek az eljárások nagyon hosszadalmasak, és sajnálatos, hogy nem azokat veszik elő, akik funkcióban voltak akkor, amikor a problémák keletkeztek. Emlékeztetett: például a törpe vízi erőművek ügyében indított kötelezettségszegési eljáráskor a Ciolo-kormánynak kellett magyarázkodnia, holott semmi közük nem volt az ügyhöz. Úgy vélte, sokkal hatékonyabb lenne az eljárás, ha azokat vonnák felelősségre, akik a problémákat okozták.

"A neoliberális mentalitás, amit a PNL képvisel, az maximálisan a gazdasági szereplők érdekeit szolgálja. Semmi más nem érdekli őket, és én ezt rossznak tartom" - mondta az ökológus, aki szerint elvileg mehetnének tovább az erdészeti munkálatok, ezt nem kellene befolyásolja az, hogy a hatóságok csökkentett kapacitással dolgoznak, de a valóság azt mutatja, hogy nagyon megugrott a szállítmányok száma, mivel könnyebb kijátszani a rendszert.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a miniszter egyéb ígéreteit sem tartotta be, például még mindig nem működik a szállítmányok műholdas követésére kidolgozott SUMAL-rendszer. Ezt eredetileg májusra ígérte, azonban ehhez már most tesztelés alatt kellett volna állnia, mert nem olyan, mint egy villanykapcsoló, hogy felkapcsoljuk és egyből működik. Újabba júniusra ígérik a beüzemeltetését.

"Nem számítottunk nagy áttörésre az új minisztertől, azt viszont reméltük, hogy a védett terültek gondnokságával kapcsolatos problémát megoldja, mivel amikor a PSD elvette a jogköreinket, a PNL megtámadta az alkotmánybíróságon a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet" - tette hozzá Márk-Nagy.

Forrás: Transindex