Feladatunk az erdők és az erdei erőforrások védelme

Fotók: Zétényi Zoltán

- Miért választotta az erdészeti szakmát?

- Hogy őszinte legyek, nem sokat tudtam az erdőgazdálkodásról, amikor ezt a szakmát választottam. Teljesen a barátaim tanácsára döntöttem. Az erdőmérnöki pályát azért választottam, mert olyan terület, ahol lehetőség van foglalkoztatásra és különösen az állami szektorban. Ennek eredményeként 30 éve erdőmérnök vagyok. Örülök, hogy ezt a szakmát választottam. Szeretem a munkám.

- Hol végezte az egyetemet?

- A Karadeniz Műszaki Egyetem Erdészeti Karán tanultam.

Ez az egyetem Trobzon tartományban található, a Fekete-tenger partján fekvő városban. Az erdőmérnöki szakot 1989-ben végeztem. Azokban az években, hazánkban két Erdőmérnöki Kar működött.

- Hol és milyen területen kezdte a karrierjét?

- 1991 végén kezdtem el dolgozni Giresun tartomány Şebinkarahisar kerületében, amely szintén egy Fekete-tengerparti város. Megnyertem az Erdészeti Főigazgatóság által meghirdetett írásbeli-szóbeli vizsgákat. A munkahelyemet sorsolás útján határozták meg.

- Melyek a török erdészet előtt álló legfontosabb feladatok és célok?

- A törökországi erdészet legfontosabb feladata az erdők és az erdei erőforrások védelme, a természettel való szoros együttműködés, ezzel a szemlélettel történő fejlődés, az erdő területének és gazdagságának növelése, a fenntartható ökoszisztéma-együttesben való működés és gazdálkodás, valamint a társadalom számára az erdő többdimenziós előnyeinek biztosítása.

- Milyen fejlesztéseket kellene megvalósítani a szakmában?

- Szeretnénk növelni az erdőmérnöki szakma tekintélyét a társadalomban, és növelni az Erdészeti Főigazgatóság elismerését a legmagasabb szinten. Ez a szakmacsoport, amely az ország területének 28 százalékát kezeli, nagyon odaadóan dolgozik, és nagyon jól tevékenykedik az erdőgazdálkodás érdekében. Ez a szakmacsoport azonban nagyon szerény a tekintetben, hogy megmutassa magát és munkáját a társadalomnak, és nem megfelelő a megjelenése a nyilvánosság számára. Az állami szektorban dolgozó kollégáink munkaterhe nagyon magas, célunk a terheik csökkentése.

- Milyen segítséget nyújthat a kamara e célok eléréséhez?

- A kamaráról szólva elmondhatom, hogy a Törökországi Erdőmérnöki Kamara (OMO) egy nem kormányzati szervezet, amelyet 1954-ben alapítottak, a tagjainak a képviseletére. A vonatkozó törvény szerint az "Erdőmérnöki Kamara" három különféle szakmai csoport törvényes képviselője, nevezetesen;

1. erdőmérnökök,

2. erdészeti ipari mérnökök,

3. faipari mérnökök.

Országos szinten az "Erdőmérnöki Kamara" csatlakozott a "Török Mérnökök és Építészek Kamarai Szövetségéhez". A török alkotmány szerint "állami társaság" és "állami intézményi természetű".

Jelenleg hozzávetőlegesen 20 ezer aktív tagja van.

Európai szinten ez az unió a FEANI, a Nemzeti Mérnöki Egyesületek Európai Szövetségének a tagja.

A FEANI a Mérnöki Szervezetek Világszövetségének (WFEO) alapító tagja, és számos más szervezettel együttműködik, amelyek mérnöki és technológiai kérdésekkel és műszaki oktatással foglalkoznak.

Az Európai Bizottság hivatalosan elfogadta a FEANI-t arra, hogy képviselje a mérnöki szakmát Európában. A szövetség konzultációs státusszal rendelkezik az UNESCO-nál, az UNIDO-nál és az Európa Tanácsnál is.

A legfontosabb célkitűzései közé tartozik a közszférában dolgozó kollégáink munkaterhelésének enyhítése. Arra törekszünk, hogy növeljük az erdészeti ágazatban a magánszektorban dolgozó kollégáink részvételét, valamint céljainkat ezen a téren szeretnénk tovább bővíteni és a szakma elismertségét növelni.

- Vannak intézményi vagy szervezeti tagok, vagy csak egyének?

- Csak az erdőmérnök, az erdőgazdasági mérnök és a faipari mérnök végzettségű személyek válhatnak a kamara tagjaivá. Intézmények vagy más nem kormányzati szervezetek nem lehetnek tagjai.

- Említette, hogy keményen dolgoznak az új tagokért. Hogyan? Mit értsünk ezen?

- Törvényünkben nincs olyan kényszerítő rendelkezés, amely szerint az állami vagy az erdészeti ágazatban dolgozó kollégáink a kamara tagjává válnának. A tagság teljesen az emberek döntésétől függ. Ezért a kollégáink vonakodnak is a kamara tagjává válni. Emiatt komoly munkát kell végeznünk ahhoz, hogy ezek a barátaink tagokká váljanak. Ugyanakkor, ha egy kolléga, aki az erdészeti ágazatban üzletet akar alapítani a magánszektorban, nem működhet anélkül, hogy ne lenne a kamara tagja, és bizonyos kötelezettségeket ne teljesítene. Mivel a Parlament által elfogadott "Szakmai törvény" ilyen kötelezettséget ír elő.

- Mit jelent a gyakorlatban a kormányzati szervezetekkel való kapcsolattartás?

- A szakmai törvénynek megfelelően mind az állami, mind a magánszektorral együtt kell működnünk. Ezért szoros kapcsolatot létesítünk az állami intézményekkel, különösen a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériummal és a kapcsolt Erdészeti Főigazgatósággal. Sok területen együttműködve, szakmai tagjaink segítségével szolgáltatásokat nyújtunk ezeknek az intézményeknek. A kapcsolódó erdészeti állami intézmények munkáját az erdészeti hivatalok és cégek pályázati úton végzik el. Kamaraként koordinációt biztosítunk ezekben a folyamatokban.

- Mi a válaszuk a leendő új tagok kérdésére: Miért jó a kamarai tagság?

- A kamara elsősorban nem kormányzati szervezet. Ezért valamennyi kollégánknak tagnak kellene lennie országunk erdőinek és erdei erőforrásainak védelme érdekében. Ugyanakkor az önkéntesség elengedhetetlen ahhoz, hogy tag legyen. Másrészről, az erdőgazdálkodásról, az erdőgazdálkodásról és a famegmunkálási ipari tervezésről szóló 5531 számú törvénynek megfelelően dolgozunk.

- Mennyibe kerül a kamara tagsági díja?

- Körülbelül 1 USD havonta.

- Miért csak a közszféra delegál a tagokat vezetésbe?

- Igen, ez jó kérdés. Valójában sokszor megkérdőjeleztem ezt a helyzetet. A kamarát mindig a közalkalmazottak működtetik, amíg a foglalkoztatási törvény megengedi. Mert a becslések szerint a 2000-es évek előtt az Erdészeti Karon végzettek 90 százaléka állami alkalmazott volt. 2000 után a karok száma nőtt, a diplomások száma növekedett. Manapság az állami intézményekben dolgozók száma kevesebb, mint a magánszektorban dolgozóké. A közintézményekben dolgozók azonban szervezettebbek. Nekik könnyebb együttműködni.

Megfordítva, a magánszektorban dolgozók számára nehezebb az együttműködés. Ezen túlmenően a közöttük lévő verseny nem kis probléma. Ennek eredményeként a kamara vezetése többnyire állami intézményekben dolgozó tagokból áll. Ebből következően a magánszektor egyáltalán nincs képviselve. A kisebb tartományi egységek ágazati vezetésében a magánszektor tagjai is jelen vannak.

- Melyek a FAO projektek legfontosabb tapasztalatai? Hogy jutottak az Afrikai Zöld Falhoz?

- A kamara szorosan együttműködik a FAO-val. Azon dolgozunk, hogy aláírjunk néhány együttműködési megállapodást a FAO-val. Néhány eddigit felsorolok:

2019. március 1. - A Kirgiz Köztársaság Környezetvédelmi és Erdészeti Állami Ügynöksége erdészeti vállalatai alkalmazottainak oktatásáról szóló megállapodás.

2019. szeptember 2. - Megállapodás a "A leromlott erdők és más területek helyreállítása az FTFP keretében történő finanszírozásával" című teljes dokumentum projekt tervezetének kidolgozására.

2019. október 3. - Megállapodás "A biofizikai adatok értékelésének támogatására a Nagy Zöld Fal kezdeményezés keretében végzett helyreállítási tevékenységek nyomon követése érdekében"

2019. december 4. - Egy megállapodás technikai iránymutatást nyújt az NWFP-k fenntartható kezeléséről és az egyes kiválasztott termékek állapotjelentéseiről.

A Nagy Zöld Falra vonatkozó kérdésére: amint ismert, a FAO Európa és Közép-Ázsia regionális központjának Budapest a székhelye.

A FAO Közép-Ázsia szubregionális hivatala - az FAOSEC - amely a REU része, Ankarában, Törökországban található.

Az iroda 2006-os létrehozása javította a FAO azon képességét, hogy reagáljon a kistérség országainak - Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán - prioritásaira. Tehát elsősorban ezekkel az országokkal dolgozunk. Mint Ön is tudhatja, ezek az országok a Türk Tanács tagjai, és Magyarországnak megfigyelő státusza van ebben a szervezetben.

Ez a FAOSEC iroda afrikai országokban is dolgozik, ezért foglalkozunk az afrikai Nagy Zöld Fal projekttel.

- Milyen információkat vár a CEF-től?

- A kamara nagy jelentőséget tulajdonít a CEF-fel való együttműködésnek. A CEF-től azt várjuk, hogy tovább erősíthessük intézményi struktúráját. A kamara valójában nemzetközileg hálózatán keresztül működik, és készek vagyunk megosztani az ebből fakadó tapasztalatainkat is a CEF-fel. A kamara jelenleg együttműködési nyilatkozattal rendelkezik a következő civil szervezetekkel:

1 Albania ALBAFOREST CENTER

2 Azerbajzsán Azerbaijna Natural Wealth and Ecology Workers Trade Union Republic Committee

3 Bosnia and Herzegovina The Association of Hunting Organizations in Bosnia and Herzegovina

4 Bosnia and Herzegovina The Independent Trade Union of Forestry, Wood Processing and Paper of Bosnia and Herzegovina

5 Bosnia and Herzegovina Forestry Association of  Federation of Bosnia and Herzegovina

6 Bosnia and Herzegovina Beekepers Union of Sarajevo

7 France The International Association for Mediterranean Forests (AIFM)

8 Kyrgysztan KYRGYZ ASSOCIATION OF FOREST AND LAND USERS  

9 Hungary The Trade Union of Forestry and Wood  Industry Workers

10 Romania SILVA TRADE UNION FEDERATION

11 Romania The "Forest Progress" Society

Köszönjük az interjút.

Forrás: ForestPress