|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
2020-04-22
Adóbevallási és adófizetési könnyítések
A Magyar Közlöny 82. számában (2020. április 21.) jelent meg a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről.
Az éves és egyszerűsített éves beszámolók közzétételi határideje ikonikus dátum a magyar adózásban. Május 31-e minden vállalkozó számára azt a dátumot jelentette, amellyel véglegesen lezárta az előző üzleti év elszámolásait és leadásra kerültek az éves társaságiadó (TAO) vagy kisvállalati adó (KIVA), illetve iparűzésiadó bevallások. A jogszabály szerint ezen dátumok 2020. szeptember 30-ra módosulnak, de vajon kinek és mikor éri meg ezzel a halasztással élnie? Milyen egyéb következményei lehetnek annak, ha a beszámoló csak szeptember 30-ára készül el?
Más és más szempontokat kell figyelembe venniük az egyes vállalkozásoknak, mert más és más következmények is társulhatnak a közzétételi időpont elhalasztásának. Talán az egyik legkézenfekvőbb szempont, ami alapján a döntést meg lehet hozni, hogy a beszámolót ki fogja felhasználni.
A közzétett éves beszámolóknak az egyik legfontosabb szerepe a gazdaságban az, hogy fenntartsa a pénzügyi bizalmat a gazdasági szereplők között. Ha valamely vállalkozás nem teszi közzé a beszámolóját, azt az egyes gazdasági szereplők tekinthetik egy vészjelnek arra vonatkozóan, hogy a Társaságnál a covid-19, vagy más nevén koronavírus miatt kialakult gazdasági következmények komoly pénzügyi válságot jelentenek. Ezért is fontos mérlegelni, hogy kik lehetnek a beszámoló adatainak a felhasználói, ki fog ezen adatok alapján valamilyen döntést meghozni. Vajon mennyire lesz releváns 2020. októberében, hogy egy vállalkozás milyen eredményt ért el az előző évben, amikor már majdnem a következő év is befejezésre került? Sok vállalkozás az éves beszámolót csak egy adóbevalláshoz kapcsolódó jogszabályi kötelezettségnek tartja és a beszámolóját nem is használja fel semmilyen más gazdasági szereplő. Felértékelődik viszont az éves beszámoló szerepe akkor, ha egy vállalkozás hitelt vesz fel, vagy a beszállítói a fizetési határidőket a Társaság vagyoni helyzete alapján határozzák meg. Az éves beszámoló egy bizonyos méret felett garancia arra, hogy egy Társaság fizetéseit teljesíteni tudja; így a beszállítók, hitelezők kockázata ezáltal csökken.
A koronavírus miatt kialakult gazdasági válság következtében 2020. szeptember 30-ig várhatóan sok vállalkozás lesz fizetésképtelen. Ők minden bizonnyal nem fogják közzétenni a beszámolójukat ezen határidő előtt. Ezért, ha a Társaságot nem fenyegeti ilyen veszély, nem érdemes ebbe a kőrbe tartozni. Ha olyan körülmény merül fel, ami miatt lehetetlen a beszámoló eredeti határidőre történő elkészítése, akkor értelemszerűen a halasztás nem igazán választás kérdése. Ilyen körülmények lehetnek, hogyha az ügyvezető, pénzügyi vezető, könyvelő, vagy bárki akinek a beszámoló összeállítása során lényeges és fontos feladata van, megbetegszik és emiatt nem tudja a feladatát ellátni. Ma már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyek személyes jelenlét nélkül is lehetővé teszik a szereplők együttműködését, ezért nem lehet akadály például az, hogy az iroda fizikailag zárva van, vagy az, hogy a dokumentumok csak papíralapon állnak rendelkezésre. Mindezeket figyelembevéve nem javasoljuk senkinek, hogy éljenek a végső szeptember 30-i határidővel; és még akkor is, ha valami akadályozná a beszámoló összeállítását, a lehető leghamarabb tegyék közzé a beszámolóikat. Azt javasoljuk, hogyha a beszámoló összeállításának, közzétételének valamilyen elháríthatatlan akadálya merülne fel, akkor értesítsék fontosabb partnereiket az akadályról és a beszámoló közzétételének várható időpontjáról. Ezzel is erősíteni tudják a pénzügyi bizalmat a vállalkozásuk iránt.
Forrás: BPO
|
| |||||||
|