Vélemények a román rönkexportot tiltó törvényről

Amint arról beszámoltunk, csütörtökön szavazott meg - döntő fórumként - a képviselőház egy olyan törvénytervezetet, mely 2021-től 10 évre megtiltja, hogy Románia Európai Unión kívüli országokba exportáljon rönkfát.

Bár az erdőirtásért aggódók örömmel fogadták a szigorítást, az általunk megszólaltatottak szerint hiába várnánk komoly előrelépést ettől az intézkedéstől.

Csoma Botond a Transindex érdeklődésére elmondta, megszavazta a tervezetet, azonban úgy véli, ez semmilyen hatással nem lesz az illegális fakitermelésre. Kis mértékben hozzájárulhat a kitermelés csökkenéséhez, de ez nem lesz igazán számottevő. Mint kifejtette, például a Schweighofer fűrészüzemeinek működésére ez nem lesz befolyással. A képviselő szerint egyébként is valószínű, hogy a szabályozás kijátszható.

Márk-Nagy János sem tekinti mérföldkőnek a rönkexportot tiltó törvényt az illegális fakitermelés leállításáért vívott harcban. Mint kifejtette, a rönkfával való EU-n belüli kereskedelem nem tiltott, így amennyiben létezik akár egyetlen uniós ország, mely nem tiltja az exportot, a fakivitel megoldható. Például ha a konstancai kikötőből elindítanak egy szállítmányt Amszterdam felé, amint a rakomány elhagyja Románia felségvizeit, ez továbbadható, és szállítható Japánba, mely az egyik nagy felvásárlónak számít.

Hasonló ügyleteket eddig is bonyolítottak a cégek, amint arról írtunk, volt rá példa, hogy a Schweighofer szállítmánya már a medgidiai kikötőbe érve egy másik cég nevén szerepelt.

Az általunk megkérdezettek, felvetésünk nyomán, úgy vélték, az új jogszabály akár egy kirakatintézkedésnek is tekinthető, figyelembe véve, hogy Románia ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az illegális fakitermelés miatt. Emellett sok kritika is érte a kormányt, mivel a természetvédők hiába kérték a környezetvédelmi minisztertől, hogy állíttassa le a fakitermelést a szükségállapot idejére. Az illegális erdőirtás szerintük ugyanis felerősödött párhuzamosan azzal, hogy csökkent kapacitással működnek az ellenőrző szervek.

Csoma Botond a témával kapcsolatos Facebook-bejegyzésében egyébként kilátásba helyezte, hogy a hírszerzést felügyelő bizottság következő ülésén, melynek tagja, rákérdez majd arra, hogy igazak-e az illegális fakitermelés felerősödéséről szóló hírek.

A rönkexportra vonatkozó jogszabály-tervezet egyébként nem új, ezt még Liviu Dragnea volt PSD-elnök terjesztette elő, így elképzelhető, hogy más érdekek húzódnak meg a háttérben.

Az illegális fakitermelés visszaszorítása kapcsán Csoma Botond úgy vélte, jó eszköz lehet a farakományok műholdas követését lehetővé tevő SUMAL-rendszer elindítása, melyet Costel Alexe környezetvédelmi miniszter ígérete szerint április végétől indítanak be teszt-jelleggel, és júniustól üzemelhetne.

Márk-Nagy János szintén jónak tartja a SUMAL működtetését, viszont hozzátette: ez nem lenne alkalmas például az illegálisan kivágott, ám az erdészek által "lepapírozott" szállítmányok kiszűrésére. Ahogy arra sem, hogy megakadályozza a faanyag fűrészporként történő, illegális eltávolítását. Mint mondta, sokan úgy oldják meg az illegálisan kivágott fával való kereskedést, hogy nagyméretű darálókat visznek ki az erdőbe, ahol felaprítják a fát, és fűrészporként szállítják. Hozzátette: mivel a törvényekben a faanyag (material lemnos) szállítására vonatkozóan fogalmaznak meg szabályokat, a fűrészpor nem szerepel a SUMAL-rendszerben, mivel ez hivatalosan nem számít faanyagnak, ellentétben a rönkfával, deszkával, tűzifával stb.

Az USR emellett sürgeti egy, a korrupció-ellenes ügyészség (DNA) mintájára megszervezendő "erdő-DNA" felállítását, melynek célja az illegális fakivágási esetek felderítése lenne. Csoma Botond ezzel kapcsolatban elmondta: támogat minden olyan kezdeményezést, melynek az erdőirtás megfékezése a célja, azonban egy új ügyészség létrehozása helyett a meglévő rendszerek, például az erdészeti hatóságok megerősítését tekintené hatékony módszernek, akár a korrupt szereplők kiiktatása révén.

Márk-Nagy János sem tartotta elvetendőnek az ötletet, azonban szerinte sem feltétlenül ez a - kicsit populistának tűnő - kezdeményezés a legjobb megoldás. "Egy normálisan működő államban nem lenne szükség sem DNA-ra, sem DIICOT-ra, sem erdő-DNA-ra, mert az ügyészek kellene tudják kezelni mind a korrupcióval, mind a szervezett bűnözéssel, mind a természetvédelmi kihágásokkal, bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket. Az az igazság, sajnos, hogy sem az ügyészek, sem a bírák nem jártasak a természetvédelmi jog terén, holott nagy szükség lenne hozzáértőkre, mivel egyre több az ilyen jellegű ügy és nyilvánvaló, hogy nem értenek ehhez kellő mértékben" - magyarázta az ökológus, aki szerint minden bíróságon kellene foglalkoztassanak olyan ügyészeket és bírókat, akik képzettek ezen a területen is.

Több szakértő számításai szerint is igaz az, hogy Romániában minden legálisan kivágott fa mellett kidöntenek egyet illegálisan, azaz az évi szinten megengedett 18 millió köbméter helyett ennek közel dupláját vágják ki. Márk-Nagy János szerint az illegálisan kivágott faanyag valószínűleg nem exportra megy, mert ez eléggé rizikós lenne, hisz könnyen lebukhatnának az elkövetők, sokkal inkább a hazai, kb. 3,5 millió, fafűtést alkalmazó háztartásnál köt ki ez a mennyiség.

Florin Stoican természetvédelmi aktivista legutóbbi számításai is ezt támasztják alá, aki statisztikai adatok alapján igyekezett egy átfogó képet kialakítani a Romániában kivágott famennyiség sorsát illetően. A statisztikájában egyébként csakis a hivatalos adatok szerepelnek, a valóságban ennek a mennyiségnek a duplájáról lehet szó.

Létezik ugyanakkor egy olyan jogszabály-tervezet, mely az erdészeti törvény módosítása révén kíván fellépni az erdőirtás ellen. Ennek kezdeményezői között szinte minden pártból szerepel egy-egy képviselő. A kezdetektől természetvédelmi aktivistaként számon tartott, USR-s Mihai Go?iu mellett például a jelenlegi környezetvédelmi miniszter, Costel Alexe is szerepel a benyújtók között.

A törvénymódosító javaslat tetemes pénzbírásgokat vezetne be azok számára, akik illegálisan vágnak ki vagy rongálnak meg fákat, továbbá szerepelnek benne előírások erdei turistautak kialakítására vonatkozóan, a 2008-as erdészeti törvény ugyanis tiltja az erdőjárást - ez csakis az erre a célra kialakított ösvényeken lehetséges jelenleg.

Tartalmaz továbbá egy ígéretes módosítást is, mely szerint az erdészeti igazgatóságok nem adhatnák el lábon a kitermelésre szánt faanyagot, hanem csak feldolgozott formában értékesíthetnék ezt. "Nagyon jó lenne, ha ezt bevezetnék, mivel meggyőződésem, hogy az illegális fakivágások 99%-a az erdészek tudtával és cinkosságával történik" - mondta Márk-Nagy.

Kifejtette: jelenleg úgy működik a rendszer, hogy az erdészek megsaccolják, hogy egy parcellán a még "lábon álló" fák közül mennyi termelhető ki. Ezután szerveznek egy licitet, a kitermelést pedig a nyertes cégek végzik. Ezek pedig igen gyakran jóval több fát termelnek ki az illető parcellából a megengedettnél, sőt, a szomszédos parcellákból is vágnak ki. Trükköznek továbbá a szállítással is - ugyanazokkal a papírokkal például, amennyiben nem ellenőrzik le őket, több szállítmányt is kivisznek az erdőből. Márk-Nagy szerint bár a lábon álló kivágható famennyiséget elég pontosan meg lehet saccolni a most alkalmazott módszerrel, az eljárás lehetőséget ad a visszaélésekre, azaz alaposan alul vagy felül lehet saccolni, később pedig nemigen van mód az ellenőrzésre.

Mint kifejtette, a javasolt módszer szerint az erdészet nem a lábon álló fákat adná el, hanem a már kivágott és feldolgozott (például legallyazott) faanyagot. Ezt pedig először raktárakban kellene elhelyezniük, ahol lehetőség van pontos mérésekre, ráadásul ily módon ellenőrizni tudná az erdészeket a környezetvédelmi őrszolgálat, az erdőőrség, sőt, állami erdők esetén az állami számvevőszék is kontrollálhatja a faértékesítést.

A turistautak kijelölése kapcsán az ökológus elmondta: ha rajta múlna, teljesen feloldaná a tiltást, hogy a gyalogos kirándulók szabadon járhassanak az erdőben. Hozzátette: annak idején, 2008-ban is tiltakoztak a szabály ellen, hiszen az erdőnek nemcsak annyi a funkciója, hogy faanyagot adjon, hanem például lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek egészséges módon tölthessék a szabadidejüket. Úgy vélte, a kirándulók nem tesznek kárt az erdőben, holott ez jelenleg, illetve már 12 éve büntetendő, hiszen csakis az erdészek engedélyével szabadna az erdőkbe bemenni.

Az ökológus abban az esetben korlátozná az erdőjárást, ha védett területek szigorúan védett részeiről van szó, ezek azonban általában kis területek. Hozzátette: az off-road-osokat kellene kitiltani az erdőkből, ezek viszont, amennyiben szereznek engedélyt az erdészektől, nyugodtan hódolhatnak a természetet jelentősen károsító hobbijuknak.

A szabad erdőjárás engedélyezése érdekében indult a napokban egy petíció, mely ezen a linken érhető el.

Forrás: TransIndex.ro