Beszélgetés a hazai magánerdő-gazdálkodásról

A hazai erdőgazdálkodás helyzetéről beszélgetett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke. Ezen kívül szó volt arról is, hogy:

- Magyarország területének 20,8 %-át, a hazai termőföld negyedét borítja erdő. A trianoni szerződéssel Magyarország erdőinek 80 %-át elvesztette, hazánk jelenlegi területének csak 12 %-át adta erdő, azóta ezt közel a duplájára sikerült emelni. A Nemzeti Erdőprogramban 27 % a kitűzött cél.

- Az erdőgazdálkodás a magyar gazdaságból mindössze 0,2 %-kal részesedik, de jelentősége ennél jóval nagyobb, hiszen az erdő - gazdasági szerepe mellett - védelmi és közjóléti funkciókat is betölt.

- A hazai erdőterület 56 %-a állami, 43 %-a magán, 1 %-a pedig közösségi tulajdonban van. Az állami erdőket 22 állami gazdaság kezeli, a magánerdő-gazdálkodásban több mint félmillió tulajdonost tartanak nyilván, és 38-45 ezer között változik az erdőgazdálkodók száma. Magántulajdonba a nagy tömbök perifériáján elhelyezkedő erdők kerültek, a fafaj-összetételük kedvezőtlenebb az állami erőkénél.

- Az állami erdőknek gyakorlatilag a teljes területén gazdálkodnak, a magánerdők esetében viszont van 200 ezer hektár rendezetlen gazdálkodói jogviszonyú erdő, ez a hazai erdőterület 10 %-át jelenti.

- A klímaváltozás az erdőgazdálkodást is érinti, a zónák eltolódnak, emiatt változik a fafaj-összetétel. A klímaváltozás kapcsán fontos megjegyezni, hogy a kitermelt fa fele ipari faként hasznosul, így az akár évszázadokig megköti a szenet.

- A koronavírus-járvány úgy érte az ágazatot, hogy annak helyzete egyébként sem volt kedvező. Az enyhe téli időjárás miatt nem fogyott a tűzifa, a hazai és külföldi bútorgyártók visszamondták megrendeléseiket vagy fizetési haladékot kértek.

- A fakitermelő, erdőápoló vállalkozások tőkeszegények, többen befejezhetik tevékenységüket, és azt nehéz lesz újraindítani. A többi ágazathoz képest lassabb kilábalásra lehet számítani. Ha a tisztítások, ápolások elmaradnak, az hosszú távon negatív hatással lesz az erdőállományra.

- Az erdőgazdálkodás több mint 20 ezer embert foglalkoztat, 70 százalékuk alacsonyan képzett munkaerő, számukra sok térségben egyedül csak az erdőgazdálkodás nyújt megélhetést. Az ágazatban dolgozó felkészült, speciális szaktudást igénylő dolgozókat - főleg a fakitermelőket - munka híján elcsábíthatják külföldre.

- Kivezetik a megbízásos szerződéseket, megszülettek azok a rendeletek, amelyek 2021. december 31-ig lehetővé teszik az átalakulást.

- Az erdőgazdálkodók helyzetének javítása érdekében fontos lenne a lakosság ösztönzése az előrehozott tűzifa-vásárlásra, illetve a tűzifa hasznosítása helyi fűtőművekben, valamint a pályázati források, támogatások gyors kifizetése.

- Az ipari fa közel fele - rönkként - külföldön talál vevőre. Fejleszteni kellene - az erdőgazdálkodók összefogásával - a hazai feldolgozóipart, ez számottevően csökkentené a kiszolgáltatottságunkat, és nagyobb hozzáadott értékű terméket exportálhatnánk.

Forrás: Agrárszektor