Minden az erdőhöz köti a Bedő igazgatóját

Fotók: Délmagyarország/Frank Yvette

- Nem kifejezetten női pálya az erdőmérnökség.

- Így van. Édesapám és erdőmérnök volt, erdész családban nőttem fel Szombathelyen. Onnan kerültem a Soproni Egyetemre. 

Katedra, vagy erdő?

- Nem volt teljesen egyértelmű mert vonzott a pedagóguspálya is. Nagy dilemma volt a felvétel időszakában, hogy Szegedre jelentkezek nyelvszakos tanárnak, vagy a Soproni Egyetemre erdőmérnöknek. De aztán a családi indíttatás vezetett az utóbbi felé. Nem volt egyenes az út, mert ez nem egy nőies pálya. A lányokat úgy vették fel, hogy míg a fiúk elmentek katonának egy évre, nekünk előírtak egy év gyakorlatot az erdőn. Egy évig dolgoztam egy fakitermelő brigád mellett. Szép időszaka volt az életemnek, mert sok mindent tanultam azoktól az emberektől, akikkel együtt dolgoztam és utána rengeteg megszerzett tapasztalat tudtam hasznosítani tanárként.

Szegedtől keletebbre nem

- Elvégeztem az egyetemet, megismerkedtem a férjemmel. Ő alföldi, Békés megyei, gyomai. Azt mondtam, hogy én Szegedtől keletebbre azért már nem szeretnék költözni. Úgy alakult a helyzet, hogy itt, a Bedőben kezdtem el tanítani, tehát végül egy kis erdőben tett kacskaringóval mégis a tanításhoz tértem vissza.

24 éve a Bedő élén

1986-ban kezdtem el a Bedőben erdőhasználattant tanítani, ami olyan doglokkal foglakozik, amiket az egy éves gyakorlatom alatt elsajátítottam. Nyilván a szakmának ez a legkevésbé nőies ága, de ezt a tantárgyat folyamatosan tanítom már harmincnegyedik éve. 1996 óta vagyok igazgató. Ez a 24. évem az iskola élén. Nálam tovább csak Teodorovics Ferenc vezette az intézményt, aki harminc évig volt igazgató. A mostani hagyományos erdész iskolák közül az országban egyedüliként csak én vagyok erdőmérnök igazgató.

Andrésiné Ambrus Ildikó: Amikor idekerültem a Dunántúlról, azt gondoltam, fél évnél tovább nem tudok itt maradni. Ennek 34 éve.

Falu a faluban

- Olyan ez a Bedő mint egy falu a faluban itt Ásotthalmon. Mi a legnagyobb kihívás egy ekkora intézmény irányításakor?

- Egyrészt egy 10 hektáros parkban vagyunk, van 20 épületünk, kezelünk 440 hektár erdőt,  a tanulólétszám a vezetésem alatt 90-ről 270-re növekedett, a pedagógusoké 13-ról 45-re. Számos építkezés bonyolítottunk le az elmúlt évek alatt. Kihívás, hogy a szakma, amit itt tanítunk, mennyire állja meg a helyét, mennyire tudnak azzal elhelyezkedni, a szülők elégedettek-e az iskolából, szívesen adják-e ide a gyerekeiket, és nyilván minden vezetőnek kihívás, hogy emberekkel kell bánni.

Aranyos kamaszok

- Tanít a mai napig?

- Igen, most jöttem ki óráról.

- Milyen bemenni 30 kamasz fiú közé? Nem jelent nagyobb kihívást mint egy átlagos osztály?

- Nem. Nagyon aranyos gyerekek járnak ebbe az iskolába. Tényleg, komolyan mondom, csak némelyik sokkal több törődést igényel, mert hátrányos helyzetű, vagy nehéz sorsú. Nyilván az elején, amikor idekerültem 25 évesen és bementem egy fiú osztályba, az nem volt egyszerű, de minden pályakezdő pedagógus számára kihívás belépni egy tanterembe.

A mai napig tanít a Bedő igazgatónője, aki azt mondja, nagyon aranyos gyerekek járnak az iskolába, csak némelyik sokkal több törődést igényel.

Munkája a hobbija

- A magánéletének mennyire része a szakma? Van olyan hobbija, ami nem kapcsolódik a Bedőhöz és a fakitermeléshez?

- A magánéletemnek annyira része a szakma, hogy van két gyermekem, mindketten  erdőmérnök. Az egyikük Kecskeméten dolgozik, a másik Gemencen. Ami közös hobbink, az is az erdőhöz kapcsolódik: kutatunk, különböző közös projekteket csinálunk, ami akár futóbogárfélék vizsgálata, madárvizsgálatok, megfigyelések, taplóból kikelő bogarak vizsgálata.

- A hobbija is a munkája? A férje is itt tanít. Minden az erdőhöz köti.

- Igen.

Ásotthalom és a Bedő az otthona

- Amikor idekerültem a Dunántúlról, azt gondoltam, hogy fél évnél tovább nem tudok itt maradni. Szoktam mondani a kollégáknak, hogy még nem telt le a fél évem. Megszerettem Ásotthalmot, az otthonomnak tenintem, sőt itt lakunk, bent az iskolában.

Az erdőmérnök

Az erdőmérnök ismeri és érti az erdőgazdálkodás, valamint szereplőinek sajátosságait, szerepüket a nemzetgazdaságban és a társadalomban. Részletesen ismeri az erdőgazdálkodás természettudományos alapjait, az erdő és a környezet viszonyát. Részletekbe menően ismeri az erdők és a fásítások létrehozásához és neveléséhez szükséges ok-okozati összefüggéseket, az ezeket leíró terminológiákat. Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében. Széleskörű általános műveltséggel rendelkezik, valamint ismeri az erdő- és az erdőgazdálkodás történetét, hagyományait.

Forrás: Délmagyarország című megyei napilap