Átadták a Budafai Arborétum új fogadóépületét

Rosta Gyula (Zalaerdő Zrt. vezérigazgató): Magyarország Kormánya 2016-ban indította útjára a Mura Nemzeti Fejlesztési Programot. Ennek megvalósítására a Zalaerdő Zrt. a tulajdonosi joggyakorló Agrárminisztériumtól 1 Md Ft tőkeemelést kapott. Központi elemként az általunk üzemeltetett erdei kisvasút, mint a térség egyik ismert és kedvelt idegenforgalmi látnivalója került nevesítésre. A Program elemeit Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő úrral, mint a témáért felelős miniszteri biztossal egyetértésben terveztük meg. Prioritásként Dél-Zala, illetve a Mura-térség turisztikai vonzerejének, szolgáltatásainak bővítésén keresztül az itteni falvak megtartó képességének növelését, azaz a munkahelyteremtést tűztük célul.

Programunk három fő területre fókuszált. Az első és talán a legnagyobb feladat a kisvasúti pályahálózat korszerűsítése, valamint annak bővítése. A második a már elvégzett járműkorszerűsítés. A harmadik pedig a vasúthálózathoz kapcsolódó turisztikai attrakciók fejlesztése. A vasútépítésről elmondható, hogy a pályázatban nyertes kivitelezővel a szerződést aláírtuk, augusztusban elkezdődnek a munkálatok. Gördülőállományunk korszerűsítése során Ábel nevű gőzmozdonyunk teljesen megújult, illetve két C50-es dízelmozdonyunkat átépíttettük. Ezen eszközök most is működnek. Az attrakciók fejlesztése kapcsán 2018. őszén már átadtuk a Pusztamogyoród - Szentpéterfölde mintegy 12 km-es kerékpáros útszakaszt, melyet azóta a kerékpárosok birtokba is vettek.

Most pedig a Budafai Arborétum fogadóépületének átadásán vehetünk részt. Az arborétumtól mintegy 3 km-es erdei sétával elérhető a kistolmácsi vasúti végállomás. Ez a település szintén kiemelt fejlesztési területünk horgásztóval és erdei szálláshelyekkel.

A fogadóépület megvalósítása során kettős cél tűztünk magunk elé. Egyrészt erdei iskolai oktatásra és kisebb kiállítások rendezésére is alkalmas. Másrészt a terepadottságokhoz igazodó, látványos épület létrehozása is cél volt, amely akár a környék szimbólumává is válhat. Méltó a zalai táj szépségéhez és erdész elődeink emlékéhez. Hogy sikerült-e mindez, azt majd eldöntik az idelátogatók. Az épület 46 ha-os arborétumot őriz, melyet a zalai erdészek szintén kettős céllal hoztak létre. Vizsgálták az itt elültetett elsősorban fenyő egzóta fajok viselkedését a kiváló zalai termőhelyi viszonyok között. Másrészt a természet és ember kapcsolatát elmélyítő kulturált pihenést, ismeretterjesztést szolgáló objektumot kívántak megalkotni.

Az épület terveit az általunk kiírt ötletpályázaton nyertes fiatal építész, Várnai Bence készíthette el. A kivitelezést a BMT Mérnöki Zrt. végezte. Társaságunk részéről a projektvezetést és műszaki ellenőrzést Krausz Péter építési előadó kollégánk látta el.

A fogadótérben található installáció a Batkur Stúdió Kft. munkája. Az erdei életközösség egyik titokzatos elemét, a kalapos gombák világát mutatják be. A épület és a kapcsolódó parkolóhelyek, utak kivitelezési költsége 147 millió Ft volt, melyet teljes mértékben a rendelkezésünkre bocsátott tőkeemelésből fedeztünk. Ezúton köszönöm meg mindazok munkáját és segítségét, akik hozzájárultak a létesítmény megvalósításához.

Cseresnyés Péter (parlamenti államtitkár, ITM, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa): Az ember kultúrájának anyagát kezdetektől a természet ősforrásaiból merítette. Mintáit az örök természet nagyszerű formáiból vette. Kaán Károly megidézett gondolata jelen korunkban sokak számára már-már az eretnekség határát súrolja, mivel az emberi kultúra forrásának tisztán és világosan a természetet jelöli meg. E hagyományos szellemiség szerint nem bárhová születünk és nem bárhol élünk a világban. Jelenleg az egyik legmélyebb törésvonal és konfliktus éppen e fogalompár körül bontakozik ki szerte a világban.

Egyre azt hallani: bárhol lehet élni, nem számít: hova születtünk, hova kötnek a környezetünk és őseink által ránk hagyományozott értékek, mert bárhol megtalálhatjuk az egyéni boldogulásunk helyszínét.  E globalista "bárhol" szemlélet éppen ellentéte annak a lokális, közösségi kultúrát építő gondolatnak és eszmeiségnek, amelyre a Mura Nemzeti Program is felépül.

Mindez azt is jelenti, hogy fontos az erkölcsi dimenzió, mivel ennek a valaholnak, a konkrét helynek mindig figyelembe kell vennie a meglévő hely adottságait, lehetőségeit és az ott élt generációk által felhalmozott tradíciót. Hisszük, hogy a Mura Nemzeti Program két lába: az agrárium és a turizmus fejlesztés megőrzi és megtartja mindazon értékek és örökség egészét, amely e vidéket, annak hagyományait jellemzi.

E gondolkodásmódot a történelem során folyamatos kihívások és támadások érték és érik, különösen napjainkban. A Mura program ezzel a támadással és kihívással dacolva formálódott meg néhány éve, e térség történetében eleddig egyetlen átfogó fejlesztési tervként. Célkitűzése a helyi, vidéki gazdaság újra megerősítése, a megélhetési lehetőségek fejlesztése.

Éppen a Budafai Arborétum fogadó épületének átadó ünnepsége az ékes bizonyítéka annak: ha létezik egy közös vízió, a jövő építésének egységes terve, akkor kiváló partnerekkel nagyszerű beruházások létesülhetnek. A mai átadó ünnepség jelképnek tekinthető, mert több szereplő: a támogatást adó kormányzat, a Zalaerdő Zrt. és az itt élő emberek közösséginek összefogásával és javára valósul meg. A Zalaerdő kiváló partner e munkában. Az általa kezelt lenyűgöző természeti környezetben fontosnak tartja a turizmus fejlesztését is, ami a Mura Program egyik fő pillére.

Az erdei kisvasút pályahálózatának és gépparkjának a korszerűsítése mellett ugyanis a vasúthoz kapcsolódó más turisztikai attrakciók fejlesztését is kiemelt feladatának tekinti a Zalaerdő. Ennek révén született már meg az erdei feltáró út hálózat kerékpározhatóvá tétele keretében a Szentpéterfölde - Pusztamogyoród útszakasz és a mai nap főszereplője, ez a fogadóépület.

Fel kell fedezzük értékeinket, kreatív energiáinkat. Kívánom, hogy a fogadóépület töltse be célját, fogadjon minél több vendéget itt Budafai Arborétumban, itt, amit immár bátran nevezhetünk Budaföldének.

Rosta Gyula, Cseresnyés Péter és Süle Béla átvágja a nemzeti szín szalagot.

A Nagykanizsai Fúvószenekar.

Az eseményen jelen voltak: Cseresnyés Péter parlamenti államtitkár, ITM, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa, Gyurics Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke, Süle Béla, Kiscsehi polgármestere, Balogh László, Nagykanizsa polgármestere, Farkas Szilárd, Letenye polgármestere, Csatlós Csilla, Bázakerettye polgármestere, Birkás Zoltán, Kistolmács, polgármester, Várnai Bence tervező, Archmodul Építész Stúdió tulajdonosa, Molnár Attila, BMT Mérnöki Zrt vezérigazgatója, Németh Gábor, építésvezető, BMT Mérnöki Zrt., Rosta Gyula, Zalaerdő Zrt. vezérigazgató, Gyergyák Lajos, erdészetigazgató, Zalaerdő Zrt., Letenyei Erdészet, társerdőgazdaságok megjelent képviselői, a Nagykanizsai Fúvószenekar tagjai, a sajtó képviselői, a kollégák a cégnél és további megjelentek.

Az átadást követően a résztvevők megtekintették a fogadóépületet, annak látványos tetőszerkezetét és a kalaposgomba bemutatót.

Az épület tervezője kihasználta a terepadottságot, így az alsó szintre is szintben lehet bemenni, illetve az ott lévő teremben elfér ültetve egy autóbusznyi gyerek, vagy valamely szakmai rendezvény felnőtt résztvevői. A lépcső pedig bevezet a botanikus kertbe.

A fogadóépület alatt nem sokkal található a már régóta itt lévő vendégház.

Ha már arra jártam, kihasználtam az alkalmat, hogy megismerjem a Budafai Arborétumot.

A képre kattintva megtalálható a Goggle Maps térképen a helyszín.

Kilátás a vendégház felől, tehát mint a fönti térképen a piros jel felől.

A Zalaerdő Zrt. honlapja így mutatja be a Budafai Arborétum történetét.

A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki. Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították. A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak.

A 2000-től 2004-ig tartó aszályos időjárás következtében a szúkárosítás az arborétum magvát képező lucfenyvesben mintegy 10 hektáron a fák tömeges pusztulását okozta. Azóta az elpusztult fák helyére a szúkárnak ellenálló fákat, cserjéket ültettek.

A Zalaerdő Zrt. az utóbbi években felújíttatta a vadászházat, játszóteret hozott létre, valamint tűzrakó helyek, szobrok, emlékhelyek is épültek az arborétumban. Emlékmű jelzi a Budafapuszta 1-es számú fúrás helyét is, ahol 1937. február 9-én - Magyarországon először - megkezdődött a földgázbányászat.

Aszúkéros lucos helyére a milleneum alkalmából ültetett fásítás emléktáblája, mely megmutatja melyik részt melyik erdészet készítette. Kocsányos tölgy makkot, kocsánytalan tölgy makkot és bükk csemetét használtak fel ehhez.

A Budafapuszta 1-es számú fúrás emlékműve, melyet 1993-ban emelt a Magyar Olajipari Múzeum, a Zsigmondy Vilmos Baráti Kör és a Letenyei Erdészet.

A Makk-kaland Játszótér, mely most is gyermekzsivalytól volt hangos.

A terepadottságot és a kis vízfolyást kihasználva méretes gát segítségével született az arborétum tava, melyet vadregényes ösvényen lehet körüljárni. Ezen ösvények mentén vannak az azaleák, melyek tavasszal pompás látványt nyújtanak.

A gondos és előrelátó üzemeltető mindenféle igényt figyelembe vett.

A rekkenő nyáridő ugyan nem a sok tarka virág szezonja, de aki mégis fotótúrára indul az arborétumban, ha keres, talál lencse-végre valót.

1996-ban Nagykanizsán volt az OEE Vándorgyűlése, amire emlékeztet az Arborétumban felállított kopjafa.

Annak, aki érdeklődik a különleges növények iránt, biztosan érdemes a Budafai Arborétumot felkeresnie. Még Araucaria is található ott.

Ha más nem akad optika-cső végre, akkor ott a sok felettébb mozgékony lepke.

Búcsúzóul pedig visszatekintve vethetünk még egy pillantást az érkezőket köszöntő fafaragásra.

Forrás: A helyszín.
Leírta, szerkesztette és fotó: Mőcsényi Miklós