Hódok túlszaporodása a Szigetközben

Gyérítésére engedélyt kér és kap a vízügyi igazgatóság, de a vadásztársaságok többsége nem vállalja a feladatot.

Győr-Moson-Sopron megyében közel 2500 egyed él egy három évvel ezelőtti felmérés szerint, de a táj és az abban élő ember közötti harmónia a hódok miatt megbomlott - jelezte egy tavalyi konferencián Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke. Lássuk, hogy néz ez ki a gyakorlatban.

Ötszáz köbméter - nagyjából ennyi fát döntenek ki a hódok évente csak a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt-hez tartozó - főként - szigetközi és a hansági területeken. Emellett fiatal erdősítésekben is rengeteg kárt okoznak. Forintba mérhetően milliós, sőt tízmilliós nagyságrendűt.

Ugyanez a helyzet a magánerdő-tulajdonosok esetében, egy háromhektáros, pár éve ültetett nemesnyáras 70 százalékát például kirágta a hód Mecsérnél.

Gondos munka - Csak éppen hatalmas károkat okoznak az erdőtulajdonosoknak a hódok - ezt mutatja Börzsei László és Csaplár Zoltán. Fotó: B. A.

De nemcsak ők, a vízügyi igazgatóság is sokat küszködik a rágcsálókkal, nekik árvízvédelmi gondokat okoznak, lyukakat fúrnak a töltésekbe, emiatt volt, hogy az beszakadt a járművek súlya alatt.

Hódgát - Szigetközben elképesztő torlaszokat készítenek
Fotó: Lakatos Krisztián

A belvízcsatornákat eltorlaszolják, így elöntésveszélyt okozva sok helyen. Emiatt - közérdekből - évek óta engedélyt kérnek és kapnak az illetékes hatóságoktól a vízügyesek a gyérítésükre. Ez azonban rendkívül nehézkes, első alkalommal, 2017-ben csak pár példányt sikerült elejteni - a vadásztársaságoknak ugyanis rengeteg (költséges) előírást kellene betartania, így alig akad jelentkező. Az még a legkevesebb, hogy a hód főként éjjel mozog, de az eddigi szabályok szerint a hódfigyelésről naplót kell vezetni, az elejtett példányokat hűtőben tárolni, majd megsemmisítésre vinni a feldolgozóba - kilogrammonként 3000 forintot fizetni utánuk.

"Annyi friss változás történt, hogy az elejtett hódot már nem kell megsemmisíteni, a hatósági határozat szerint elásható. Azt reméltük, hogy ez meghozza a vadásztársaságok kedvét, de legutóbb annyit sem lőttek, mint az első évben, összesen még öt hódot sem. Ennek ellenére minden évben megkérjük majd az engedélyt a gyérítésre" - mondta a Blikknek Németh József regionális vízügyi igazgató.

Fűzfa Zoltán, a szigetközi Pisztráng Kör Egyesület vezetője a hódok gasztronómiai hasznosítását is sürgeti. Az elszaporodott állatoknak egyetlen természetes ellenségük van, ez pedig egy-egy nagyobb árvíz. A vízitúra szervezők a hozzájuk érkező vendégeknek hódvárakat mutatnak, s késő délután sokszor a rágcsálóval is találkoznak a dunai ágrendszerben - turista látványosságként.

"Már kis pocsolyáknál is megjelennek: szombaton egy asszony kért tanácsot tőlem, akik a nyaralásból hazajövet vették észre, hogy a mellettük lévő kis vízlevezető csatornához is beköltözött a hód, megnyirbálta a vörösfűz fát - látták, ahogy az ágakat viszi magával. Kártérítésre nincs lehetőség, s balesetveszélyes helyzeteket is előidézhetnek a négylábú ácsok. Gyéríteni kell, s ha a bundáját nem is divat, de a húsát hasznosítani" - vélekedett Csaplár Zoltán mecséri polgármester.

Forrás: blikk