KSH gyorstájékoztató a beruházásokról

2020 II. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 3,3%-kal mérséklődött, ezzel folytatódott a 2019 III. negyedévében elkezdődött tendencia. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,9, míg a gép- és berendezésberuházásoké ennél nagyobb mértékben, 4,3%-kal csökkent.

2020 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

- A beruházási tevékenység volumene 9,9%-kal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 9,2, a négytizedet kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig ennél nagyobb mértékben, 11%-kal zsugorodott. Ez mindhárom mutató esetében az elmúlt három év legkedvezőtlenebb változását jelenti.

- A beruházási teljesítmény 57%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene - több mint három év folyamatos növekedés után - 12%-kal csökkent. Ebben kiemelt szerepet játszott az, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztési aktivitása visszafogottabb lett a járvány következtében kedvezőtlenné váló gazdasági környezet miatt. Ugyanakkor a beruházások 13%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések ennél is nagyobb mértékben (19%-kal) maradtak el a bázisidőszakitól. Ezt részben az okozta, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb értékben realizálódtak uniós forrásból finanszírozott projektek.

- A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 10%-kal visszaestek. Három területet kivéve minden alágban jelentősen csökkentek a fejlesztések, a nagy súlyú járműgyártásban, a kohászat, fémfeldolgozásban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén pedig kiugró mértékben visszaestek. Hosszabb ideje folyamatban lévő, nagy értékű projektek révén jelentősen nőtt a volumen a villamosberendezés-gyártás, a gyógyszergyártás, illetve az élelmiszeripar területén.

- Az összberuházások közel ötödét realizáló ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,0%-kal mérséklődött, ezen belül a lakásépítések számottevően bővültek, ugyanakkor a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) irányuló fejlesztések zsugorodtak.

- A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumencsökkenése (9,6%) folytatódott, amit elsősorban az infrastrukturális fejlesztések mérséklődése okozott. Emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások beruházásai is elmaradtak a bázisidőszakitól.

- Az államháztartás egyes területei hozzájárultak a nemzetgazdasági beruházások teljesítménycsökkenéséhez. A negyedik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban - elsősorban központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén - 29%-kal esett vissza a volumen. A nyolcadik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő területén - a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai nyomán - 28%-kal csökkentek a beruházások. A víz- és hulladékgazdálkodás területén a beruházások visszaesése (14%) szintén meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

- Az ötödik legnagyobb súlyú terület, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai kismértékben nőttek (1,8%-kal), elsősorban a kisebb létszámú szervezetek növelték gépbeszerzéseiket.

- A hatodik legnagyobb súlyú terület, a kereskedelem, gépjárműjavításban 13%-kal csökkentek a beruházások. A nagykereskedelem, illetve a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatok beruházásainak visszaesését nem ellensúlyozta a kiskereskedelem emelkedő fejlesztései.

- Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban számottevően nőttek a fejlesztések. A járványügyi helyzettel is összefüggésben a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 32%-kal bővültek a beruházások. Jelentős mértékben (14%) emelkedtek az energiaipari fejlesztések, többek között elektromos hálózatok felújításai révén is. Az információ, kommunikáció területén a beruházások szintén növekedtek (6,5%), amiben szerepet játszottak hálózatfejlesztési munkálatok is.

- Ugyanakkor néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások visszaesése a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékű volt. A legnagyobb, 55%-os visszaesés a bányászat területén következett be, összefüggésben az energiahordozók nemzetközi árának zuhanásával. Az építőipari gazdasági szervezetek körében 36, a szálláshely, vendéglátás területén - elsősorban a kisebb szálláshelyek visszafogott fejlesztései révén - 35%-kal csökkent a beruházási teljesítmény.

Forrás: KSH