Iparági kérdőív a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiához

Tisztelt (leendő) Válaszadó!

A Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiához kapcsolódó adatfelvétel az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért felelős Államtitkársága által végrehajtott, az építésgazdasági szereplők körülményeinek feltárására irányuló felmérés. A kérdőív készítésébe bevontuk az építőipari kamarákat, érdekképviseleteket és szakmai szervezeteket, a kérdések összeállítása során beépítettük a tőlük érkezett javaslatokat, észrevételeket.

A kérdőív szorosan kapcsolódik a kidolgozás alatt álló Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 anyaghoz, a beérkezett válaszok elemzésének eredménye hozzájárul majd a Stratégia véglegesítéséhez.

A válaszadás önkéntes. Az adatokat bizalmasan kezeljük, kizárólag statisztikai célra, összesítve, egyedi azonosítás nélkül készülnek belőle publikációk. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) előírásait maradéktalanul betartjuk. Az eredményeket név és egyedi adatok nélkül, összesített statisztikai táblázatokban kezeljük.

Kérjük, segítse munkánkat a kérdőív kitöltésével!

(18 kérdés van ebben a kérdőívben)

A 2020-2025-re szóló építésgazdasági stratégia ősszel kerülhet a kormány elé

A 2020-2025-ös időszakra vonatkozó Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia várhatóan október elejéig kerül a kormány elé, abban az ágazati szereplők igényeire reagálva nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a képzett munkaerő biztosítására, a kiszámítható állami iparpolitikai támogatási rendszer kialakítására, az építőipari cégek technológiai fejlesztésére - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára online konferencián.

Boros Anita, az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár közölte, a stratégia egyik fontos eleme az építésügyi szabályozás és intézményrendszer racionalizálása, hogy "Magyarországon legyen a legkönnyebb építeni".

Ezért a minisztérium javasolja egy olyan applikáció fejlesztését, amelynek a segítségével mindenki számára elérhetővé és könnyen értelmezhetővé válnak az építőiparra vonatkozó előírások, illetve építésügyi szabványok.

Felvetődött egy mesterséges intelligencia alapú építési piactér létrehozása is, amely adatbázisként szolgál majd például a szakemberek kiválasztásánál. Fontosnak tartják egy interaktív térkép létrehozását az önkormányzatokkal együttműködve, amely pontosan megjeleníti az építési övezeteket és a beépíthetőség feltételeit.

A stratégia második pontja az építésügyi folyamat minőségi átalakítását tartja szem előtt, a cél, hogy megfizethető áron minőségi ingatlanok épüljenek - mondta az államtitkár.

Boros Anita hozzátette, az ágazat minőségi átalakításához szükség van a BIM (Building Information Modeling) épületinformációs modellezés bevezetésére, ugyanakkor a rendszer teljeskörű bevezetése előtt időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre.

Mindezek mellett fontos még a magyarországi építőipar termelékenységének tartós növelése is, amely egyúttal azt jelenti, a vállalkozások számára tervezhetővé kell tenni az állami építési megrendeléseket.

Közölte, az ágazat termelékenységének növelése érdekében a stratégiában támogatni kívánják az innovatív ötletekkel rendelkező vállalkozásokat, a magyar építőipari társaságok technológia-váltását, telephelyfejlesztését, a vállalkozások digitalizációs, robotizációs fejlesztését, illetve a munkaerő megtartását és a munkaerő-kapacitás bővítését.

Boros Anita szerint az ágazat technológiai megújulásához létre kell hozni az építőipar kutatási és tudásbázisát, ezért ennek megteremtését a stratégiában is megfogalmazták.

A Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia ötödik pontja az építési alapanyagipar reformja, a tárca törekvése, hogy a legfontosabb alapanyagipari szegmensben legyen magyar termék. Ezért olyan támogatáspolitikai rendszert javasolnak, amely a magyar építőalapanyag-gyártókat és az építőalapanyag-ipari innovációk elterjedését támogatja.

Boros Anita az építőipar teljesítményéről elmondta, bár az ágazat 2018-as, 2019-es kimagasló teljesítményét a koronavírus-járvány megtörte, idén júniusban, májushoz képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva már 6,2 százalékkal nőtt a termelése, ami folyó áron júniusban májushoz képest 60 milliárd forinttal, 364,8 milliárd forintra emelkedett.

Forrás: ITM Kommunikáció