Létrejött a megállapodás az új KAP-ról

Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Nagy István rámutatott: a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023-2027 közötti időszakban. Hangsúlyozta: a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok támogatása együttesen biztosítja majd a magyar mezőgazdaság versenyképes fejlődését.

Fotó: AM Sajtóiroda

Jó hír az állattenyésztőknek és a kertészeknek egyaránt, hogy a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is megmaradnak - tette hozzá.

Nagy István az MTI-nek elmondta, miután a második éjszaka végére a megállapodás közelébe jutottak volna a miniszterek,  minden előzmény nélkül az asztalra került egy olyan javaslat, amely teljesíthetetlen feltételeket írt volna elő a kisgazdaságok számára, ezért ez nem volt elfogadható a tagországok többségének.

A tárcavezető az MTI kérdésére kiemelte, hogy az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja környezetünk, teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképes termelését.

Forrás: Agrárminisztérium

Remélhetően az erdőgazdálkodók számára is kedvező a megállapodás tartalma.

A létrejött megállapodáshoz azért érdemes megjegyezni:

A FATÁJ szerkesztőség úgy értesült, hogy a Parlament még most is (tehát ma, stb) szavaz a módosításokról. Majd ha végeztek akkor jön el a Trialógus, amikor a Tanács, a Parlament és a Bizottság összeül kialakítani a végső változatot amit majd mind a Tanácsban, mind a Parlamentben megszavaznak, és majd ennek a Rendeletnek, csomagnak a betartatásán őrködik a Bizottság.

A Közös Agrárpolitika 1962-ben jött létre. E kapcsoló segítségével az Európai Bizottság honlapján megismerhető magyarul a KAP története, működésének lényege.

A Közös Agrárpolitika bemutatása az Európai Bizottság honlapján.

A közös agrárpolitika (KAP) eszközei és ezek reformjai Itt pedig az Európai Parlament mutatja be konlapján a a KA-ot, magyarul.

Az EP honlapján sok részterülettel is alaposan foglalkoznak, így Az Európai Unió és az erdők a számunkra érdekes leírás.

Kiegészítés az agrarszektor.hu alapján:

Itt elérhető az ET október 21-i sajtóközleménye a megállapodásról angolul. A gazdálkodóknak a korábbiaknál "zöldebben" kell ténykedniük a támogatások fejében. A leendő rendeletben szereplőnél is "zöldebbet" vállalók az alap feletti többlet támogatásra számíthatnak.

A most megszületett elvi egyezség alapján kezdődhetnek meg a tárgyalások az Európai Parlamenttel, illetve az Európai Bizottsággal a végső keretek kialakításáról.

A mostani 2014-2020-as ciklusban elérhető forrásokhoz képest 16% (KAP I.), illetve 7% körüli (KAP II.) csökkentést jelent a megszületett megállapodás. Mivel a 2018-as árszint óta eltelt 2 év, így folyó áron ezek a kasszák már jóval nagyobb elosztható pénztömegeket jelentenek.

Néhány főbb irány a most megszületett KAP-reformról:

- Fontos újdonság a KAP eddigi kereteihez képest, hogy a tagállamoknak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek kialakítását vállalniuk, és a közvetlen kifizetésekből (I. pillér) egy 20%-nyi keretet dedikáltan elkülönítenek arra, hogy az ilyen célokat finanszírozzák

- Ez azt jelenti, hogy minden gazdának, még a legkisebbeknek is kell majd környezetvédelmi szempontú vállalásokat tennie (cserébe egyszerűsített bürokratikus szabályokat ígérnek nekik), de aki többet vállal, például ökogazdálkodási rendszerekben vesz részt, az több forrást is kaphat és így lehet majd ezt az elkülönített 20%-nyi részt elkölteni

- Lesz egy 2 éves átmeneti periódus arra, hogy a tagállamok fel tudjanak készülni erre a nagy átállásra, a rendszerek felállítására, így tehát lesz rugalmasság a rendszerben, hogy a pénzeket ne veszítsék el az országok ezzel a nagy változással együtt sem.

- Az ökogazdálkodási rendszerekre néhány indikatív példát is felsorol a mostani alkuról szóló összefoglaló, így például olyan gyakorlatok tartoznak ide, mint a precíziós gazdálkodás, az erdőgazdálkodás és az ökofarmok, de a tagállamok szabadon tervezhetik meg saját eszközeiket az otthoni igényeik alapján.

Éppen ezt a rugalmasságot hangsúlyozza az összefoglaló, miszerint a környezet- és klímavédelmi célok rögzítése mellett az elérés útjában van mozgástere a tagállamoknak.

Folytatás:

Az Agrárminisztérium honlapján október 22-én jelent meg, hogy mi is volt a miniszter által említett, az utolsó pillanatban, minden előzmény nélkül az asztalra került javaslat teljesíthetetlen feltételekkel, s miben is áll az új KAP változásának lényege.

Egy utolsó pillanatban bedobott, teljesen ésszerűtlen, a kisgazdaságokat hátrányosan érintő javaslat majdnem ellehetetlenítette a több napos tárgyaláson tető alá hozott Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodást - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön (október 22.) az M1 aktuális csatornán.

A javaslat a néhány hektáron gazdálkodóknak alig teljesíthető kötelezettségeket írt volna elő. Ennek az elképzelésnek bekerülését a megállapodásba sikerült megakadályozni - mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarországgal együtt 14 uniós tagállam volt érdekelt abban, hogy a kisgazdaságaik számára egy életszerű és működőképes támogatási rendszert tartsanak fel, ami nem ellehetetleníti, hanem segíti őket.

Az államtitkár kifejtette, hogy a következő uniós ciklusra szóló új Közös Agrárpolitika változott az előzőhöz képest. Átalakul a mögöttes támogatási feltételrendszer, Magyarország az európai uniós támogatás-igényléseit hét évre előre kell, hogy megtervezze, és a támogatások mértéke függeni fog bizonyos teljesítményszámoktól is.

Az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban létrejött megállapodás legnagyobb vitája az volt, hogy a környezeti előírások mentén hogyan lehet összeegyeztetni a mezőgazdasági termelés versenyképességét - tudatta Feldman Zsolt.