Iparifa választékok fafaj összetétele

Az általános áttekintést adó FATÁJ cikk: A nettó fakitermelés elmúlt 20 évi alakulása, s ezt követte: A nettó fakitermelés: iparifa, tűzifa fafajonként 2000-2019. Most pedig az iparifán belüli egyes (fontosabb) választékok fafaj összetételének alakulását vizsgáljuk. Mindhárom elemzés alapja az Agrárminisztérium honlapján elérhető Nettó fakitermelés idősor 2000-2019. Ez 20 táblázat, amit a kétdimenziós grafikonokkal csak apránként lehet kiértékelni.

A lemezrönk termelésben a nyár+fűz a nagy tétel, a keménylombosok együttes mennyisége pedig az első évtizedben csökkenő volt, azóta stagnál.

Az egyes fafajokat külön-külön nézve is jól látható a nyár+fűz jelentős mennyisége, illetve annak alapos növekedése.

Hogy többi fafaj mozgása jobban látható legyen, ezen a rajzon a nyár+fűz nélkül jelennek meg. A bükk lemezrönk termelése az első évtizedben erősen, de sajnos utána is folyamatosan csökken. A tölgy lemezrönknél érdekes kiugrás volt 2008-2009-ben, de ettől eltekintve a teljes időszakban ennek mennyisége is folyamatosan csökkenő jellegű. Figyelemre méltó, hogy akácból is van lemezrönk, sőt 2001-ben, 2014-ben és 2019-ben ennek mennyisége az évi 5, illetve 10 ezer m3-t is meghaladta. Úgy tűnik, időnként sorra kerülnek kifejezetten jó állományok. Érdekes lenne látni az akác furnér felhasználási eseteit, hiszen a magyar akácból termelt furnér feltehetően kuriózum az egész világon.

A nyár+fűz fafajcsoportra 2017-től van fafaj elemeire bontott adat, s így jól látható, hogy a lemezrönkben a nemesnyár az abszolút domináns fafaj.

A nyár+fűznek a fűrészrönk esetén is nagy jelentősége van, s az egyéb lágyak keskeny csíkja mellett itt a fenyő fűrészrönk is jelentős tétel. E három fafajcsoport mennyisége együtt meghaladja a keménylombosokét. A keménylombosok együttes mennyisége a fűrészrönk esetén is lényegében csökkenő tendenciát mutat.

A fafajokat külön nézve látható mennyire kiugróan nagy a fűrészrönkben is a nyár+fűz mennyisége, mely az első évtizedben csökkent, de utána jelentős emelkedést mutatott.

A nyár+fűz nélkül jobban látható a többi fafaj. A tölgy fűrészrönk mennyisége sajnos folyamatosan csökkent, az utolsó két év erős kereslete hatására mutatkozott ismét emelkedés. Bükknél 2014-ig tartott a csökkenés, amit enyhe növekedés követett, de ez a szint így is több mint évi 50 ezer m3-rel alacsonyabb, mint az időszak elején volt. Akácból az időszak elejei nagy megugrásokat csökkenés követte, amiben az utolsó két évben a tölgyéhez hasonló növekedés volt tapasztalható. Figyelemre méltó a fenyő rönk termelés évi 100 ezer m3-ről 150 ezer m3 fölé emelkedése.

A nyár+fűz 2017-től rendelkezésre álló, fafajonkénti adatai szerint fűrészrönkjében is a nemesnyár az uralkodó, de itt már jobban látható a hazainyár is, míg a fűz alig van jelen.

A keménylombosok együtt e választéknál is csökkenő tendenciát mutatnak, s ezek együttesénél láthatóan nagyobb mennyiséggel van jelen a nyár+fűz, az egyéb lágy és a fenyő együttese. A fa csomagolóanyag gyártás rönk hosszat el nem érő "kivágás"-ának ebben nyilván nagy szerepe van.

A fafajok külön-külön: Jól láthatóan a nyár+fűz a kiugróan legnagyobb tétel. Ezt a fenyő és az akác követi, majd a tölgy következik.

Az előzőből a nyár+fűzet lehagyva jobban látható a többi fafaj mozgása. Jelentős tétel a fenyő feltehetően csomagolóanyag gyártási célra. Ugyanakkor a e választékban a keménylombosok között az akác a legnagyobb tétel: a fűrészelt szőlészeti választékok, játszótéri elemek, kertépítési anyagok, karám oszlop és hasonlóak alapanyagaként. A tölgy a lemezrönkhöz és fűrészrönkhöz hasonlóan az egyéb fűrészipari alapanyagnál is csökkenő tendenciát mutat. A többi fafaj nem túl jelentős mennyiséggel van jelen.

A nyár+fűz esetén az egyéb fűrészipari alapanyagban is a nemesnyár képviseli a nagy részarányt.

Papírfában is jelentős tétel a nyár+fűz, azonban ezt lényegesen meghaladó tétel a fenyő. A keménylombosok között a bükk és a cser mutatott nagyobb mennyiséget, mellettük a többi fafaj elenyésző, ugyanakkor 2016-ra erősen visszaesett, majd 2018-219-re megszűnt a kemyélombos papírfa termelése, nyilván a vevői igényekhez igazodva.

Papírfából tehát a fenyő a legnagyobb tétel, de mennyisége az időszak végén visszaeső. A felét-harmadát kitevő nyár+fűz a következő tétel, mely az első évtizedben enyhén csökkent, majd tartotta a szintet. Itt is jól látható, hogy a bükk és a cser voltak a sorban következők, s hogy 2018-2019-re a keménylombos papírfa termelése megszűnt.

Az eddigi választékok között a papírfa az első, melynél a nyár+fűzön belül a hazainyár viszonylag nagy részarányt képvisel. E fafajt jellege, minősége nem teszi alkalmassá az értékesebb választékok előállításához.

A rostfa igény az első évtizedben úgy tűnik folyamatosan és határozottan visszaeső volt, ugyanakkor a második évtized szinte ugyanekkora növekedést hozott.

Míg az első évtized elején a cser, a nyár+fűz és a fenyő nagyjából egymáséhoz hasonló mennyiséget képviseltek a rostfa esetén, addig a második évtizedre, s annak végére ez teljesen átalakult: A cserből alig maradt valami. A nyár+fűz nőtt, szép lassan mintegy 50 ezer m-rel. Ugyanakkor a fenyő 2010-től robbanásszerű növekedésbe fogott. A többi fafaj pedig az évi 50 ezer m3 körüli vagy alatti mezőben "játszott" e 20 év alatt.

A nyár+fűzön belül rostfa esetén a papírfáénál kisebb a hazainyár részarány.

Végül az egyéb iparifa, melynek termelése a 2010-es évek elején ismét magára talált.

A legnagyobb tétel az akác, szőlészeti támanyagok, kertépítés, játszótéri berendezések hengeres áru faanyaga. A nyár+fűz a 2014-215. évi kiugrástól eltekintve 20 éves "futamában" végül is csökkenő tendenciát mutat, amivel szemben a fenyő különösen 2009-től gyors növekedést ért el, de az utolsó három év visszafogottabb volt.

A nyár+fűz 3 fafaj szerinti megoszlása az egyéb iparifa esetén.

Abban reménykedem, hogy e grafikon sorozat tanulmányozása hasznos lehet a faforgalmazással (legyen az vétel vagy eladás) foglalkozók számára.

Forrás: Az említett kapcsoló szerinti adatok
Feldolgozta, közzétette: Mőcsényi Miklós