|
||||||||||||||
|
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
 2020-12-11
Pilis Üzemmód és Pilis Lék Kísérletek
A kísérleti terület a Pilis-hegységben, a Hosszú-hegy gyertyános - kocsánytalan tölgyeseiben található. A kutatás két részprojektre tagolódik: a Pilis Üzemmód kísérletben a hagyományos vágásos gazdálkodás és a jelenleg bevezetés alatt álló örökerdő gazdálkodás elemeit hasonlítjuk össze, míg a Pilis Lék kísérlet az örökerdő gazdálkodásra fókuszálva különböző típusú lékek (néhány fa eltávolításával létrehozott kisméretű nyílt területek) hatását vizsgálja. A kezelésekben nyomon követjük a mikroklíma (fény, légnedvesség, léghőmérséklet), a talajviszonyok (talajhőmérséklet, talajnedvesség, talajkémiai változók) és az avarviszonyok (avartömeg, kémiai jellemzők) alakulását. Vizsgáljuk az aljnövényzet, valamint a fásszárú újulat változásait, illetve a fontosabb fafajok csemetéinek növekedését egyedileg is mérjük. Az állatközösségek közül az ízeltlábúak (futóbogarak, pókok, legyek), valamint a talajban fontos lebontó szerepet betöltő televényférgek rendszeres felmérése zajlik. A kísérlet gyakorlati ismeretekkel kíván hozzájárulni az erdei biodiverzitást fenntartó fahasználatok kialakításához, a főbb fafajok természetes felújításához, valamint a klímaváltozás hatásait kompenzáló gazdálkodáshoz.
1) Pilis Üzemmód kísérlet A Pilis Üzemmód kísérlet egy 40 hektáros, 80 éves gyertyános-tölgyes állományban zajlik. Négyféle erdészeti kezelés hatásait vizsgáljuk, kezeletlen kontroll állományrészekhez viszonyítva: vágásterület, hagyásfacsoport, egyenletes bontás (vágásos üzemmód elemei), valamint lékvágás (örökerdő üzemmód beavatkozása). A kezelések hat ismétlésben, teljes blokk elrendezésben valósulnak meg, így összesen 30 mintaterületen történik mintavétel. 2014-ben, a még érintetlen állományban rögzítettük a kiindulási állapotokat. A fahasználatokra 2014-2015 telén került sor, azóta a vizsgálatok éves rendszerességgel, változatlan módszertannal zajlanak
A terepi adatgyűjtés minden mintaterületen egy hatszor hat méteres elkerített terület körül zajlanak, a terület közepén történik a mikroklíma változók mérése. Az aljnövényzet és az újulat természetes fejlődését a vad elől elkerített és kerítetlen mintanégyzetekben is nyomon követjük, így a vadállomány hatását külön is vizsgálni tudjuk. Egyedileg mérjük természetes és beültetett facsemeték, valamint két lágyszárú faj (odvas keltike és hagymás fogasír) beültetett egyedeinek növekedését. Kihelyezett telepeken vizsgáltuk két mohafaj, egy specialista korhadéklakó és egy általánosan elterjedt, generalista faj növekedését is a különböző kezelésekben. A futóbogarakat és a pókokat talajcsapdák segítségével, a legyeket ún. Malaise-csapdákkal, a televényférgeket talajmintavétellel gyűjtjük. A biodiverzitás változásai mellett erdei ökoszisztéma funkciókat is nyomon követünk, mint a lebontás és a hernyó-predáció. A lebontást avar- és faanyag minták tömegváltozása alapján, a hernyópredációt műhernyók kihelyezésével vizsgáljuk.
A kezelést követő első évek legfontosabb eredményeiből kiemelve: Felújulás: - A csemeték túlélése minden kezelt területen jobb, mint a zárt erdőben. - Az első négy év eredményei alapján a felújulás a vágásterületen és a lékekben bizonyult a legsikeresebbnek. - A hagyásfacsoportokban számos csemete jelenik meg és él túl, de a növekedésükhöz a mikroklimatikus viszonyok (száraz feltalaj, alacsony páratartalom, árnyékos viszonyok) nem megfelelőek. - Az egyes fafajok csemetéinek kezelésekre adott válasza függ a faj magterjesztési mechanizmusától. - Új tölgy egyedek megtelepedése a lékekben, és különösen a vágásterületeken, a kezelések után már igen korlátozott. Azonban az eredetileg már jelen levő csemeték növekedése ezekben a kezelésekben a legintenzívebb. Zárt állomány alatt a tölgy magoncok nem élnek túl, a bontásokban és a hagyásfacsoportokban túlélnek ugyan, de nem növekednek. - Az üde erdei fafajok (gyertyán, bükk) a megnövekedett fényviszonyoknak köszönhetően minden kezelt területen jobban növekednek, mint az zárt állományban, a leggyorsabb növekedést a lékekben és a vágásterületeken mutatják. - A kőrisek és az állatok által terjesztett vadgyümölcsök legnagyobb egyedszámban a hagyásfacsoportokban csíráznak, de a kőrisek a lékekben, a vadgyümölcsök a vágásterületeken növekednek a legerőteljesebben.
A vizsgálatról bővebb információk itt érhetők el.
2) Pilis Lék kísérlet A Pilis Lék kísérlet 2018-ban indult, a Pilis Üzemmód kísérlettel szomszédos, 90 éves gyertyános- tölgyesben. Kérdésünk, hogy milyen típusú lékek kialakításával biztosítható egyidejűleg a faállomány felújítása, az erdő termőhelyi viszonyainak megőrzése, valamint az erdei biodiverzitás fenntartása. Vizsgáljuk a lékek méretének (kicsi/nagy), alakjának (kör alakú/elnyújtott), valamint a kialakítás módjának (egy lépésben/két lépésben) hatását. Mindezeket zárt erdei kontrollhoz viszonyítjuk.
A kezelések teljes blokk elrendezésben, hat ismétlésben valósulnak meg, így összesen 36 mintaterületen dolgozunk. 2018-ban történt meg az alapállapot felmérése, a lékek kialakítására 2019 februárjában került sor. A kezelést követő adatgyűjtés a 2019-es évvel kezdődően évente fog zajlani. A Pilis Üzemmód kísérlethez hasonlóan folyamatosan nyomon követjük a mikroklíma- és talajviszonyokat, illetve a különböző állat- és növénycsoportok változásait. A lékek kialakítása előtt a kísérlet egész területén megtörtént a faállomány teljes körű feltérképezése (4. ábra), így lehetőség nyílik a faállomány változásainak (pl. a fatömeg alakulásának, a lékek peremén található fák egyedi fejlődésének), illetve a lékek betöltődésének nyomon követésére is. A Pilis Lék kísérlet esetében a teljes állományt bekerítjük, így vizsgálataink itt a vad kizárása mellett fognak zajlani.
A kísérletekről szóló beszámoló az Erdészeti Lapokban.
Forrás: Pilis Kísérlet
|
| ||||||||||||
|
||||||||||||||
