Minimálbér 2021 - nincs még egyezség

Habár a gyorsuló infláció egyre nagyobbat harapott ki a keresetek vásárlóerejéből, a reálbérek így is jelentősen emelkedtek (a teljes állásban dolgozó alkalmazottaknál). Tavaly azonban a koronavírus-járvány okozta válság mély gazdasági recessziót okozott, ez pedig nem hagyja érintetlenül a vállalati szektort sem. Mekkora béremelés vár ránk idén?

A munkavállalói oldal idén is kétszámjegyű, 10%-os minimálbér-emelést szeretett volna elérni. Mindeközben a munkáltatók tavaly ősz végén hallani sem akartak arról, hogy kötelezően akár egy forinttal is emeljék a legkisebb béreket. Mindkét oldalt meg lehet érteni. A dolgozók nehéz éven vannak túl, hiszen sokan veszítették el az állásukat, míg másokat csökkentett munkaidőben foglalkoztattak. Hiába nőtt jelentősen, 9-10%-kal a (teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében) nettó kereset tavaly, a gazdaságban lévő bértömeg emelkedése alig haladta meg az inflációt. Vagyis joggal érzik azt a dolgozók, hogy 2020-ban csak a bérstatisztika volt szép, az éltük viszont nem lett könnyebb, az életszínvonaluk nem igazán emelkedett.

Mindeközben a vállalatok bevételei a válság miatt tavaly nagyot estek, és voltak, akiknek szüneteltetniük kellett a tevékenységüket (és vannak, akik még most sem tudtak újraindulni). Miután az idei év is bizonytalan, a koronavírus még most is velünk van, a kereslet még igencsak gyenge, így nem csoda, hogy a cégek nem igazán szerették volna emelni a minimálbért januártól. Miután tavalyi a 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem látott mély recesszión esett túl a gazdaság, és egyelőre az idei évben akár az 1%-os bővüléstől a 6%-os GDP-növekedésig bármit el tudnak képzelni a szakértők, így nem csoda, hogy a januári béremelés kérdése is bizonytalan nagyon sok cégnél.

A munkáltatói és a munkavállalói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum kérdésében nem is tudott megegyezni egymással. (Az ülésen résztvevő egyik delegált azt mondta a Portfolio-nak: teljesen megmerevedtek az álláspontok, senki sem szeretne engedni, ilyen utoljára a Bokros-csomag időszakában volt.) A munkáltatók 3%-os minimálbér-emelést szerettek volna, míg a munkavállalói oldal 5-6,5%-os emelést tartott volna reálisnak a tavalyi év utolsó bértárgyalásán. Ezrét még most sem tudjuk, hogy januárban mennyivel emelkedik a minimálbér, várhatóan csak valamikor az év első hónapjában lesz megegyezés. Ha nem lesz megállapodás, akkor a kormány dönthet a kérdésben.

Az elmúlt négy-öt évben a munkavállalók tárgyalási pozíciója a munkaerőhiány miatt kedvező volt, most azonban aligha kényszeríthetnek ki jelentősebb béremelést (a hiányszakmákat kivéve). A válság elhúzódó hatásai miatt az állásaikat féltő dolgozók nagyobb része minden bizonnyal el fogja fogadni a munkáltatója által felkínált, korábbi évekhez képest alacsonyabb béremelést, és meg sem fordul a fejükben a zúgolódás - még akkor sem, ha számos vállalat változatlanul hagyja a béreket.

A bizonytalan gazdasági helyzet miatt mindezeket figyelembevéve várhatóan átlagosan 4-5%-kal nőhetnek a keresetek a versenyszférában idén. Miután az infláció akár meg is haladhatja a 3%-ot 2021-ben, így a reálkeresetek mindössze 1-2%-kal emelkedhetnek. De az is meglehet, hogy a keresetek vásárlóereje egyáltalán nem növekszik majd az idei évben. Ezzel megszakad a hosszú évek óta tartó gyors béremelkedési ütem.

Az állami szektorban - ahogy az elmúlt években megszokhattuk - idén sem lesz egységes a helyzet. Az eddigi információk alapján annyit tudhatunk, hogy amíg pl. az orvosok esetében igen erőteljes béremelkedés valósulhat meg, addig a pedagógusok keresete várhatóan idén sem nő jelentősen. Vagyis a költségvetési szektoron belüli egyes foglalkoztatottak között hatalmas különbségeket láthatunk majd, így az állami szektor keresetének átlagos növekedése torz képet fest majd a folyamatokról.

Forrás: portfolio