KNE - Közel nulla energiaigényű épületek

Tavaly év végén olyan rendeletek jelentek meg, amelyek nem csak a KNE határidőt tolták ki, de több érdemi változás is bekövetkezett az energetikai követelményekben. A HuGBC január 28-án tartott GreenTalk online rendezvényén sorra vették a főbb, közel nulla energiaigényű (KNE) épületeket érintő változásokat.

Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy az Európai Parlament és Tanács 2018/844 irányelve, ami az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010-es és az energiahatékonyságról szóló 2012-es irányelvet módosította, kimondta, hogy a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2020. március 10-ig megfeleljenek. Több mint két éve zajlik a munka ehhez az irányelvhez kapcsolódóan, az elmúlt évben számos apróbb TNM rendeletmódosítás történt, de sajnos az energetikai rendeletünk még a mai napig nem készült el.

A TNM rendelet 2020 végi módosításait Kurucz Regina okl. építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök ismertette. Ezek célja a 2018-as irányelv egyes cikk 5. pontjának a magyar jogszabályba ültetése, ami 3 témakörre tér ki: az egyik az épület technikai rendszereinek energiafelhasználás optimalizálása érdekében szükséges rendszerkövetelmények, a második az elektromos közlekedéshez kapcsolódó kérdéskörök és a harmadik az okos épület mutatószámítási módszertanhoz kapcsolódó témák.

Váratlanul és azonnali hatállyal

2020. december 29-én és 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy több pontban változik a TNM rendelet, és a tanúsításról szóló rendelet.

Kurucz Regina 12 plusz 1 pontban foglalta össze a változásokat. Kiemelte a fenntarthatóság három pillérét - a környezeti fenntarthatóság, az emberi kapcsolatok fenntarthatósága és a gazdasági fenntarthatóság - melyek a bemutatásra kerülő 12 plusz 1 ponthoz is erősen kapcsolódnak. A megvalósításnál ez a három terület viaskodik vagy egészíti ki egymást, attól függően, hogy melyik pontról van szó.

Véleménye szerint a számítási metódusban nem történt nagy változás, ami egyelőre megnyugtató az épületenergetikai számításokat végzők számára. Inkább azok a keretek módosultak, amelyek a közel nulla energiaigényű épületek bevezetéséhez kapcsolódnak, mert ahogy elérkezett a december 31-i határnap, a rendeletalkotó látta, hogy bizonyos ponton finomítani kell az erre vonatkozó előírásokat.

A három legfontosabb változás:

1. A határnap eltolódott, és fél év haladékot kaptak azok az épületek, amelyek nem felelnek meg a közel nulla energiaigény (KNE) követelményeinek. Tehát ha december 31-ig voltak olyan épületek, amelyek megkockáztatták, hogy 2020-ban még nem feleltek meg a KNE követelményeinek, és költségoptimalizált szinten készültek el, és még nem kaptak december 31-ig használatbavételi engedélyt vagy használatbavételi tudomásulvételt, akkor ők fél év haladékot kaptak június 30-ig. De július 1-től már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, amelyek a közel nulla energiaigényt teljesítik.

2. Abban az esetben, ha a logisztikai és ipari épületek alacsony energiaigényűek, akkor január 1-től nem kell teljesíteniük a KNE követelményeket. Az alacsony energiaigény két módon határozható meg: fűtés esetén a belső hőmérséklet nem haladja meg a 12 C-ot, illetve az épületek maximum négy hónapig kerülnek fűtésre és maximum két hónapig hűtésre. Míg korábban csak a mezőgazdasági épületekre vonatkozott ez a pont, mostantól ezen épületeknél nemcsak épületre vonatkozik, hanem épületrészre is. Ez azt jelenti, hogyha az épületnek két része van: egy olyan része, ami nem fűtött, illetve egy fűtött, akkor kettébontható, és csak a fűtött részt kell tanúsítani, és ennek kell megfelelnie a KNE követelményeinek. Például a raktárrésznek, a nem fűtött résznek nem kell megfelelni.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a teendő azokban az esetekben, hogyha egy fűtetlen épületben van például egy szociális helyiség vagy egy kamionos pihenő, ami mégis fűtött. Ilyenkor az épületet, mint egy egységet kell kezelni, és megnézni a fő funkcióját. Ha ez egy kis területet érint, akkor nem kell külön tanúsítani. Viszont ha van egy többszintes, fűtött fejépület, egy irodaépület, akkor azt az épületrészt tanúsítani kell és meg kell felelnie a követelményeknek, míg a fűtetlen raktárnak nem.

3. A harmadik legfontosabb változás, amit szintén sokan várhattak, akik nem tudták teljesíteni a közel nulla energiaigényű épületek 6. követelménycsoportját, a 25%-os megújuló energia igényt: megjelent egy új teljesítési mód, amely szerint, ha igazolni tudják, hogy a 25%-os megújuló energiaigényt nem tudják gazdaságosan és műszakilag megvalósítani, akkor lehetőség van egy második opcióra, hogy egy megnövelt energiahatékonyságot biztosítsanak. Hogyan? Egy fokozottan hőszigetelt épületburokkal vagy az épületgépészeti rendszerek hatékonyságának növelésével.

Ebben az esetben is használható megújuló energiaforrás, de lehet, hogy az nem éri el a 25 százalékot. Ahhoz, hogy ezt alkalmazni lehessen új épületeknél és jelentős felújításoknál, el kell készíteni az alternatív energia vizsgálatot, melyet dokumentálni kell, az új épületeknél be kell tenni a műszaki leírásba, a jelentős felújításoknál is a dokumentáció részét kell, hogy képezze. Mit jelent a fokozott energiahatékonyság? Az összesített energetikai jellemző követelményértékét kell figyelni, és annak egy javított, az eredeti érték 76%-ánál jobb értéknek kell lennie. Ez a kiemelt rendeltetéseknél lakóépületek, szállás, iroda és oktatási épületek, és az egyéb épületekre is igaz, ahol a referenciaérték összesített energetikai jellemzőihez viszonyítjuk az új követelményszintet, hogyha ezt a módot szeretnénk választani.

(a cikk folytatódik, klikk a forrásmegjelölésre)

Forrás: MagyarÉpítéstechnika

Kapcsolódó:

KNE - közel nulla energiaigényű épületek - fél év haladék (2021-01-05)