Magyar jelölt az európai női farmerek innovációs díjon

Bíró Boglárka

Ahogy már korábbi cikkünkben írtuk, a COPA-COGECA, az európai mezőgazdasági termelőket és szövetkezeteiket tömörítő legnagyobb brüsszeli érdekképviselete, 2020-ban hatodik alkalommal hirdette meg pályázatát, melynek célja, hogy szélesebb körben megismertesse a női gazdálkodók által az Európai Unióban alkalmazott innovatív megközelítéseket a mezőgazdaság és az erdészet területén és hogy globálisan ösztönözze a nőket, hogy merjenek gazdálkodni.

Idén az elsődleges fókusz a nők aktív szerepének bemutatása volt az új üzleti modellek kialakításában és az éghajlatváltozás legnagyobb kihívásainak kezelésében a mezőgazdaság és erdészet területén. A beérkezett 40 pályázatból nehéz volt választani. A díj lehetőséget adott arra, hogy a vállalkozó szellemű hölgyek bemutathassák a vidéki térségek jövőjében betöltött kulcsfontosságú szerepüket és víziójukat egy fenntarthatóbb és vonzóbb vidékről. A beérkezett pályaművek rávilágítottak arra, hogy a nők a mezőgazdaságban nemcsak gazdaságilag életképes vállalkozásokat, hanem a környezetre és a társadalomra is erős befolyással bíró projekteket tudnak létrehozni.

Az idei 5 kiválasztott pályázó

- Biró Boglárka - Magyarország

- Marija Cafuk - Horvátország

- Nazaret Mateos - Spanyolország

- Immacolata Migliaccio - Olaszország

- Ines Theunis - Belgium

A koronavírushelyzet miatt módosult a pályázatok beadási határideje és a kiválasztás is, a nyertesek kihirdetésére 2021. március 10-án az Európai parlamentben egy online díjátadó keretében kerül sor.

Forrás: NAK

Kiegészítés:

A női mezőgazdálkodók számára kiírt innovációs díj honlapján így mutatják be Bíró Boglárka szakmai életútját és eredményeit.

A jelölt az elmúlt 21 évben erdőmérnökként dolgozott Magyarország egyik legnagyobb és vezető állami tulajdonú erdőgazdasági társaságában. Munkahelyén és gazdaságában egyaránt alkalmazta a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás gyakorlatát. 1999-ben, a diploma megszerzése után a jelölt megalapította saját faiskoláját, amely erdészeti csemetét termel. Évente 200-300 ezer csemetét értékesítenek, amelyeket főleg erdőtelepítésre és erdőfelújításra használnak. Termékeik között van tölgy, vadcseresznye, gyertyán, vadkörte és akác csemete. A jelölt úgy döntött, hogy üzleti tevékenységét kiterjeszti a növénytermesztésre, és ma egy 36 ha-os farmot irányít, változatos tevékenységgel. A területen nagy és kiváló minőségű gímszarvasok (Cervus elaphus) is találhatók.

A jelölt megpróbálja összehangolni földgazdálkodási szemléletét a helyi viszonyokkal, és ezzel csökkenteni a növénytermesztés és a vadgazdálkodás közötti konfliktust. Ennek érdekében a termőföldjeit a szarvasok legelését szolgáló területek választják el egymástól, és csak időszakos kerítéseket alkalmaz, amelyeket a betakarítás után le lehet bontani; így a nagy növényevők élőhelyei nem csökkennek. 2016-ban részt vett az AES programban, parcelláit legfeljebb 5 ha-ra osztotta borsó csíkokkal és zöld ugarokkal. Csak madárbarát kaszálást alkalmaznak, és a talajminták alapján a szakember minden évben elkészíti a tápanyagellátási tervet.

Biotrágyát használ, és ha szükséges, félig mély talajlazítást végeznek, nedves talajon nem használnak gépeket. Ezenkívül a növényvédelemben csak bizonyos vegyszereket használnak. A 2000-es évek elején a magyarországi magán erdőgazdálkodás növekedésével a jelölt erdészeti tanácsadóként is elkezdett dolgozni, tanácsokat adva az új tulajdonosoknak, akiknek gyakran nincs erdészeti végzettségük vagy tapasztalatuk. 2005-ben a jelölt erdészeti doktorátust szerzett (PhD). Diplomamunkáját a bükk álgaeszt témájából írta, beleértve a roncsolásmentes faanyag vizsgálati módszerek alkalmazását. Csúcstechnológiával a kutatócsoportnak elsőként sikerült Európában az MR (mágneses rezonancia) technológiát felhasználva észlelni az álgesztet.

7 évig tanított erdészeti ökológiát és gazdálkodást a Kaposvári Egyetemen. A jelölt munkáltatóján keresztül részt vett egy innovációs programban is, amelynek célja a cserebogár (Melontha melontha) károsítás megelőzésére szolgáló új módszerek kidolgozása volt. A jelölt a folyamatos erdőborítással kapcsolatos saját tapasztalatait és gazdálkodási szemléletét alkalmazta, bizonyítva, hogy az erdőgazdálkodás biztonságosabb lehet a végvágások területének fokozatos csökkentésével és a vegyes fafajú erdőfelújítással, amelyek jobban ellenállnak a károknak.

Gazdálkodási megközelítései révén a jelölt csökkenteni tudta az erdőfelújítás idejét a kisebb véghasználati terület, az átgondolt fafajválasztás, megfelelő eredetű szaporítóanyag alkalmazása és a vegetációs időszakban gondosan megválasztott ápolási műveletek révén . Ennek eredményeként elkerülhető a túltartott erdők minőségi és mennyiségi csökkenése is. Nyilvánvaló, hogy a vegyszermentes, mechanikai ápolás növelheti a terméshozamot és a csemete méretét. A kisparcellás szerkezet és a vadászegyesülettel közös erőfeszítések által most először még a kukorica és a napraforgó is teljesen mentes volt a vadkároktól ebben az idén.

F: MM

Bíró Boglárka a FB-on.

Dr. Biró Boglárka, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője, aki az ""Erdő- és mezőgazdaság integrációjának lehetősége" címmel készített pályaművet, olvashatjuk a SEFAG Zrt. hírei között.

Kapcsolódó:

Bükk álgeszt vizsgálata CT-vel és MR-rel

Dr. Bíró Boglárka, okl.erdőmérnök és okl.mérnök-tanár - a SEFAG Zrt. és a Kaposvári Egyetem szakembere figyelemre méltó eredményeket ért el a bükk álgeszt vizsgálatában. (FATÁJ 2010. 05. 13.)

Dr. Bíró Boglárka 2010. évi szakmai életrajza.