A fa építészeti előnyei

Az Archiborescence névre keresztelt projekttel a francia építész azt kívánja bemutatni, hogy a természeti adottságok jól megférhetnek az épített környezettel. A tervezett projektben ugyanis a természet nyújtotta lehetőségeket szeretnék ötvözni olyan fenntartható technológiákkal, mint a napenergia és a szélturbinák használata.

Az "archiborescencia" egy új kifejezés, amely az architecture (építészet) és arborescence (fa alakú növekedés) szavak kombinációja. Építészeti vezérmotívuma: "Alakítsuk át a várost ökoszisztémává, a városrészeket erdőkké és az épületeket belakott fákká".

Az épületegyüttest egy iskola helyére tervezték Lille városában. A telek összesen 14 465 m2 területű, és a lakóházak mellett szállodának, irodaépületeknek, sportlétesítményeknek és kiskereskedelmi egységeknek is otthont adna.

Vincent Callebaut szándéka a terület beépítése faszerkezetű épületekkel, erős növényi és vízi jellegzetességgel, tükrözve az ökoszisztéma kollektív jellegét, amelyet mindig is a biológiai sokféleség jellemzett. A tervezők Lille számára kettős zöld és kék mérföldkövet kínálnak városi keretek között.

A dinamikus termikus szimulációnak (DTS) köszönhetően a megvalósított bio alapú anyagok teljesítménye, valamint a bioklimatikus tervezési lehetőségek és a megújuló energiák integrálása révén most először nyílik lehetőség egy európai nagyvárosban olyan épület megvalósítására, amely megszerezheti az E+C- címke E4 szintjét. Az E+C- (Positive Energy Building and Carbon Reduction Building) címke lényege, hogy az épület többlet energiát termel, emellett pedig csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A tervek szerint alapvetően CLT-t használnának az építkezéshez. A CLT gyártási folyamata sokkal kevesebb energiát igényel, mint a beton vagy az acél, ráadásul nem termel üvegházhatású gázokat. Egyetlen tonna beton előállítása 2,42 tonna CO2, egy tonna acél előállítása 0,938 tonna CO2 kibocsátását eredményezi. Tűz esetén a fa lassan ég, nem bocsát ki mérgező füstöt, 250-szer lassabban adja át a hőt, mint az olvadó acél, és tízszer lassabban, mint a beton, amely a lángok hatására megreped.

A területen az esővizet is gyűjteni fogják, és elsősorban öntözésre, és a WC-k öblítésére használnak majd. Ezenkívül a tetőkön kerteket alakítanak ki, ahol zöldség- és gyümölcstermesztés folyik majd. Az épületek szigetelését természetes anyagokkal oldják meg, például szalmát és kendert használnak. A lakások szellőztetése természetesen úton történne, a napelemek és szélturbinák pedig egy hidrogén alapú elektromos tárolóhoz lennének kapcsolva. A cél, hogy az Archiborescence több energiát termeljen, mint amennyire szüksége van. 

Forrás: TervLap