Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

A Pilisi Parkerdő alapítása óta, több mint öt évtizede a hazai erdőgazdálkodás szakmai pionírja, ahol olyan kísérleti programok indultak hajdan, mint a Visegrád-közeli szálaló erdőgazdálkodás, amely mára örökerdő-gazdálkodás néven a jövő generációi számára alakít a klímaváltozás negatív hatásaival szemben is ellenállóbb, fenntartható magyar erdőket. Nincs ez másképp vadgazdálkodás terén sem, és az "Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás" egyre közeledő aktualitása szempontjából érdemes áttekinteni a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken elindított természetközeli vadgazdálkodást.

A természetközeli vadgazdálkodás lényege az, hogy a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként, holisztikusan szemlélik, elsősorban az erdei ökoszisztéma állapotát tartva szem előtt.

"Az erdő élővilága roppant érzékeny ökológiai rendszert alkot, amelynek résztvevői aktív kölcsönhatások sokaságával befolyásolják a rendszer egyensúlyát. Egyes fajok eltűnése más fajok túlszaporodásához vezethet, ami fordítva is igaz, tehát a túlszaporodás veszélyezteti bizonyos fajok életlehetőségeit. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az természetközeli vadgazdálkodás igyekszik visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz: célja olyan vadállomány kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések, például külön takarmányozás, vadkárelhárító kerítések nélkül is a termőhelynek megfelelő és stabil elegyes erdők tarthatók fenn. A vadgazdálkodás ilyen módon történő megközelítése az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét támogatja, melynek a vadállomány az egyik része. Törekszünk a természetes arányoknak megfelelő vadsűrűség elérésére" - foglalta össze Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei fajban gazdag, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekednek. A fajgazdagság, a biológiai sokféleség nem csupán az egyes fajok, hanem az erdő egésze számára fontos, mert az ilyen erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, és biotikus vagy más károsításokkal szemben.

A Pilisi Parkerdőben elindított természetközeli vadgazdálkodást a természeteshez minél közelebbi vadállomány és az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megteremtése érdekében hat szakmai koncepcionális tétel alapján építették fel, ezek a következők:

- A vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma működőképességének támogatása.

- Nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása a cél.

- Szisztematikus vadhatás monitoring kialakítása a vadállomány környezetre gyakorolt hatásának monitorozása érdekében.

- A vadon élő állatok számára természetes táplálékot biztosító, gazdag, fajokban sokszínű, megújulni képes élőhelyek kialakítása mesterséges takarmányozás helyett.

- Kerítések nélküli erdő- és vadgazdálkodás.

- A ragadozók szerepének elismerése az erdei ökoszisztémában betöltött szelekciós szerepük alapján.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az általa kezelt 65 ezer hektáros erdőterület egyre nagyobb részén vezeti be lépésről lépésre az örökerdő-gazdálkodás és az természetközeli vadgazdálkodás módszerét, így fokozatosan természetközelibb és ellenállóbb, a klímaváltozás hatásaival szemben is védettebb erdők kialakítását valósítja meg.

Forrás: Parkerdő Zrt.