Egészséges erdők -> egészséges emberek

Március 21-én ismét az erdők nemzetközi napját ünnepeljük, és talán sosem volt még több okunk arra, hogy figyelmünket ezen, a szárazföldi területek harmadát fedő, értékes természeti erőforrásra fordítsuk.

Hiszen oly sokat köszönhetünk az erdőknek.

A tavalyi év során az erdőknek hála sokan maradtak egészségesek a koronavírus járvány közepette.

Sokunk számára jelentettek nélkülözhetetlen segítséget a papírból és kartonból készült védőfelszerelések és csomagolóanyagok. Másoknak az erdők kínáltak teret a mozgáshoz és a testi és lelki feltöltődéshez.

A rászoruló embereknek szerte a világon az erdők jelentik a biztonságot, élelemmel és bevétellel ellátva őket még az ellátási láncok megakadása esetén is.

És mindezek csak a jéghegy csúcsát jelentik az erdők alapvető haszna mellett: elnyelik a szenet, tisztítják a vizeket, élelmet, tüzelőt és gyógynövényeket biztosítanak emberek milliárdjainak, és további százmillióknak megélhetést.

Mégis, a COVID-19 újból figyelmeztetett minket, hogy az állatok, emberek és a környezet egészsége elválaszthatatlan.

Szembe kell néznünk azzal, hogy az erdőirtás és az erdők nem fenntartható használata jelentősen hozzájárul a betegségek megjelenéséhez, amit állatról emberre átjutó kórokozók okoznak.

A közelmúlt járványait tekintve a fertőző betegségek mintegy 70%-a (vad)állati eredetű.

Amint eltűnnek az erdők, hogy átadják helyüket a szántóföldnek, legelőknek, amikor a városokban megnő a vadhúsok iránti kereslet, az emberek, haszon- és vadállatok közti kontaktusok gyakoribbá válnak. És ezzel együtt egy új járvány esélye is megnő.

Az üzenet egyértelmű: az egészséges erdők egészséges embereket jelentenek.

Ennek ellenére az erdők veszélyben vannak. Az elmúlt 30 évben 420 millió hektár erdő tűnt el főleg a mezőgazdasági célú erdőirtás következményeként.

Ez a pusztítás veszélyezteti mindenki egészségét, üvegházhatású gázokat enged a légkörbe, növényeket és állatokat fenyeget a kihalással és emberek megélhetését teszi bizonytalanná.

Mit tehetünk tehát, hogy garantáljuk az erdők és a saját egészségünket?

Először is fel kell számolni azon tevékenységeket, amik nagy erdőségeket alakítanak át mezőgazdasági területté, elismerve, hogy az erdők kivágása nélkül is lehetséges az emberiség ellátása.

Másodszor, a vadállatok illegális kereskedelmét meg kell akadályozni, közben biztosítva helyi őslakosoknak az erdei erőforrásokhoz való hozzáférést.

Harmadszor, be kell fektetni a rossz állapotú erdők helyreállításába és a helyi ökoszisztémák megújításába - ez az erdők nemzetközi napjának idei témája.

MARIA HELENA SEMEDO - az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese

Jelenleg mintegy 2 milliárd hektár erdő - Kína területének kétszerese - van rossz állapotban a túlhasználat, szárazság és a nem fenntartható erdőgazdálkodás és földhasználat miatt.

A jó hír, hogy lehetséges a rossz állapotú területek nagyarányú újjáélesztése.

Erre példa az Afrikai Unió kezdeményte Nagy Zöld Fal projekt a Szahara és Száhel-övezetekben. Ennek keretében 2030-ig 100 millió hektárnyi sivatagos területen állítják helyre a növényzetet, zöldítik a tájat, 250 millió tonna új szénelnyelő-kapacitást és 10 millió munkalehetőséget hozva létre.

Más, hasonló törekvések vannak világszerte, ilyen többek között a Bonn kihívás, ami 350 millió hektár erdő újratelepítését irányozza elő, illetve az ennél is ambiciózusabb Fenntartható Fejlődési Célok, amik a talajromlás teljes megszűnését célozzák.

Ez idáig több mint 60 ország kötelezte el magát az így összesen már 210 millió hektár (India területének kétharmada) leromlott talaj helyreállítása mellett.

Eljött a tettek ideje, hogy felgyorsítsuk mindezek megvalósítását.

Idén megkezdődött az ENSZ ökoszisztéma-helyreállítás évtizede, lehetőséget kínálva arra, hogy felgyorsítsuk több millió hektár erdő helyreállítását és meggyógyítsunk a leromlott talajokat. Sokak számára munkalehetőséget kínál az újjáépítés és a koronavírus járványból való gazdasági kilábalás.

Minden egyes fa fontos. A kisebb ívű telepítési és helyreállítási projektek is pozitív hatással vannak egészségünkre. A városi fásítás tisztább levegőt, árnyékosabb tereket és mentális és fizikai jóllétet biztosít. Mindenki számára nyitott a lehetőség, hogy a saját környezetében indítsa el a változást, legyen az a saját vagy közösségi kert.

Legyen az idei erdők nemzetközi napja egy új kezdet az erdők helyreállításához és egy egészségesebb világhoz.

Forrás: FAO

Kapcsolódó:

Nincs jövő erdő nélkül - közeleg az Erdők Világnapja 2021. (2021-03-05)

Március 21. egyben a Fa Világnapja is (2021-03-07)

Az erdők fontosságáról beszélt az ENSZ főtitkár (2021-03-04)