EP állásfoglalás az uniós biodiverzitási stratégiáról

Az állásfoglalás (ügyszám: 2020/2273(INI) EU Biodiversity Strategy for 2030: Bringing nature back into our lives) megerősíti az Európai Bizottság új, a biológiai sokféleség megóvására létrehozott stratégiáját, amely többek között a növényvédő szerek, a műtrágyák használatának 50 illetve 20 százalékos csökkentését, valamint az ökoszisztémák 2050-ig történő megerősítését irányozza elő, ám hangsúlyozza, hogy a stratégia megvalósításához külön biodiverzitási jogszabály bevezetése szükséges.

A képviselők úgy vélik, hogy az új stratégiának megfelelően kell kezelnie a természetben bekövetkező változások mind az öt fő kiváltó okát: a területhasználat változását; az élőlények közvetlen kizsákmányolását; az éghajlatváltozást; a környezetszennyezést; valamint az idegenhonos inváziós fajokat. Európában évente 20 milliárd eurót kellene költeni a biológiai sokféleség megőrzését célzó lépésekre - hangsúlyozták a képviselők.

Az EP szerint 2030-ra, az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani, 25 százalékának pedig ökológiai gazdálkodás alatt álló területnek kell lennie. Emellett fokozni kell a vadon élő állatok és növények védelmét, és növelni kell a városi területek biológiai sokféleségét például zöld tetőteraszok bevezetésével.

A képviselők ellenzik a glifozát tartalmú gyomirtó szer használatának engedélyezését az EU-ban, és a beporzók fokozottabb megóvására szólítanak fel. Azt szorgalmazzák továbbá, hogy a gazdálkodók a természet szempontjából biztonságos növényvédelmi szereket használjanak, és csökkentsék a káros növényvédő szerek használatát.

Tóth Edina EP-képviselő az EP állásfoglalásához fűzött sajtóközleményében kiemelte: a biodiverzitási stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az lehetőséget és ne növekvő terheket jelentsen a magyar agrárium szereplői számára. "A biodiverzitás megóvására tette erőfeszítések támogatandók, de a megvalósításhoz először az uniós gazdálkodók számára kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy eleget tudjanak tenni a jelentésben megfogalmazott szigorú biogazdálkodási vállalásoknak" - fogalmazott. Hozzátette, hogy a jelentésben megjelenő európai baloldali javaslatok ellehetetleníthetik a magyar gazdák munkáját, ez pedig az élelmiszerárak jelentős növekedését is maga után vonhatja.

Hidvéghi Balázs EP-képviselő szerint az EU nem kényszeríthet olyan vállalásokat a magyar gazdákra, amelyek minden tudományos alapot nélkülöznek. Véleménye szerint a Bizottság nem járt el felelősségteljesen, mivel hatástanulmány nélkül tette közzé javaslatát.

A képviselő arra is kiért, hogy az erdészet vonatkozásában rossz sorrendben születnek a döntések: először az új uniós erdészeti stratégia kialakítására lett volna szükség, azonban most ennek hiányában kész tények elé állítják az erdészeket.

"Magyarország elkötelezett a fenntartható erdőgazdálkodás iránt. Úgy gondoljuk, hogy az erdők multifunkcionális szerepét kell erősíteni az EU klímavédelmi és biodiverzitás célkitűzéseinek eléréséhez. Magyarország célja például az erdős és a fával borított területek 27 százalékra növelése 2030-ig . Az EP jelentése nem ezen céloknak megfelelően tünteti fel a fenntartható erdőgazdálkodást" - tette hozzá.

FATÁJ kiemelés az állásfoglalásból:

"...

95.  hangsúlyozza az erdők szerepét az EU éghajlati céljainak elérésében; úgy véli, hogy az EU-ban az erdészeti és más biomassza erőforrások körforgásos és lépcsőzetes felhasználását kell előtérbe helyezni, ami nem veszélyezteti a tudományosan megalapozott védelmi és helyreállítási intézkedéseket és éghajlat-politikai fellépéseket; jó példának tartja a fa építőanyagként való felhasználását;

96.  hangsúlyozza a KAP agrárerdészeti és erdőtelepítési intézkedéseinek alapvető fontosságát, és ösztönzi az erdészeti intézkedések folytonosságát az uniós erdőgazdálkodási stratégiával összhangban;

97.  hangsúlyozza az ellenálló és egészséges erdei ökoszisztémák fontosságát, beleértve az állat- és a növényvilágot is, az erdők által nyújtott sokféle ökoszisztéma-szolgáltatás - például a biológiai sokféleség, a tiszta levegő, a víz, az egészséges talaj, valamint a fa és a nem fa alapanyagok - biztosításának fenntartása és javítása tekintetében; rámutat arra, hogy multifunkcionális, egészséges, fenntartható módon és hosszú távú tervek mentén kezelt erdők és erdőgazdaság nélkül soha nem fognak megvalósulni az EU környezetvédelmi, éghajlat-politikai és biodiverzitással kapcsolatos céljai;

... "

Forrás: webrádió; EP-hírek