Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv javasolt felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentősen csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását és az energiafogyasztást az uniós építőipari ágazatban, 2050-re pedig klímasemlegessé tegye azt. Célja továbbá, hogy növelje az energiailag nem hatékony épületek felújításának arányát, és javítsa az energiateljesítményre vonatkozó információk megosztását.

Kibocsátáscsökkentési célok

2028-tól minden új épületnek nulla kibocsátásúnak kell lennie, a hatóságok által használt, üzemeltetett vagy tulajdonolt új épületekre vonatkozó határidő 2026-ban jár le. Minden új épületet 2028-ig napelemes technológiával kell felszerelni, amennyiben ez műszakilag megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, míg a nagyobb felújítás alatt álló lakóépületeket 2032-ig.

A lakóépületeknek 2030-ig legalább az E, 2033-ig pedig a D energiahatékonysági osztályt kell elérniük – egy A-tól G-ig terjedő skálán, amely utóbbi a tagállam nemzeti épületállományában található 15% legrosszabb energiahatékonyságú épületnek felel meg. A nem lakó- és középületeknek 2027-re, illetve 2030-ra ugyanezt a minősítést kell elérniük. Az energiateljesítmény javítása (amely történhet szigetelési munkálatok vagy a fűtési rendszer javítása formájában) az épület eladásakor vagy nagyobb felújításakor, illetve bérbeadás esetén az új szerződés megkötésekor történne.

A tagállamok nemzeti felújítási terveikben határozzák meg az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket.

Az energiaszegénység elleni támogató intézkedések

Ezeknek a nemzeti felújítási terveknek támogatási rendszereket kell tartalmazniuk a támogatásokhoz és finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A tagállamoknak ingyenes információs pontokat és költségsemleges felújítási programokat kell létrehozniuk. A pénzügyi intézkedéseknek jelentős prémiumot kell nyújtaniuk a mélyreható felújításokhoz, különösen a legrosszabb teljesítményű épületek esetében, és a kiszolgáltatott háztartások számára célzott támogatásokat és szubvenciókat kell biztosítani.

Eltérések

A műemlékek nem tartoznának az új szabályok hatálya alá, míg az uniós országok dönthetnek úgy, hogy a különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt védett épületeket, a műszaki épületeket, az ideiglenesen használt épületeket, valamint a templomokat és az istentiszteleti helyeket is kizárják. A tagállamok mentesíthetik az állami szociális bérlakásokat is, amennyiben a felújítások olyan bérleti díjnövekedést eredményeznének, amelyet az energiaszámlákon való megtakarítás nem tudna ellensúlyozni.

A képviselők azt is lehetővé kívánják tenni a tagállamok számára, hogy az épületek korlátozott hányadánál a felújítások gazdasági és műszaki megvalósíthatóságától, valamint a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásától függően kiigazíthassák az új célértékeket.

Idézet

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv előadója, Ciarán Cuffe (Zöldek/EFA, IE) elmondta: „Az energiaárak emelkedése miatt az energiahatékonyság és az energiatakarékossági intézkedések kerültek a figyelem középpontjába. Az európai épületek teljesítményének javítása csökkenteni fogja a számlákat és az energiaimporttól való függőségünket. Azt szeretnénk, ha az irányelv csökkentené az energiaszegénységet, csökkentené a kibocsátásokat, és jobb beltéri környezetet biztosítana az emberek egészsége szempontjából. Ez egy olyan növekedési stratégia Európa számára, amely több százezer jó minőségű, helyi munkahelyet teremt az építőiparban, a felújításban és a megújuló iparágakban, miközben javítja az Európában élő emberek millióinak jólétét.”.

Következő lépések

A Parlament 343 szavazattal 216 ellenében, 78 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját. A képviselők most a Tanáccsal kezdenek tárgyalásokat a törvényjavaslat végleges formájáról.

Háttér:

Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek az energiafogyasztásunk 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért. Az Európai Bizottság 2021. december 15-én az úgynevezett „Fit for 55” csomag részeként elfogadta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot. Az új európai éghajlat-változási törvény (2021 júliusában) a 2030-as és a 2050-es célokat is kötelező érvényű európai jogba foglalta.

Az elfogadott szöveg hivatalos magyar változata itt érhető el.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EP-Press