Bemutatja, hogyan változnak az erdeink, mennyi fa nő és kerül kitermelésre, miközben megvizsgálja az erdők döntő szerepét az éghajlat szabályozásában, a biológiai sokféleség megőrzésében, valamint az emberek és gazdaságaink számára nyújtott alapvető előnyöket. Ezenkívül a kiadvány foglalkozik az erdőket érintő kihívásokkal is, beleértve az erdők életképességét fenyegető veszélyeket és az erdővédelem fontosságát. Az UNECE erdőinek átfogó értékelésével a jelentés célja, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot, a döntéshozókat és az érdekelt feleket a fenntartható erdőgazdálkodás szükségességéről, valamint az erdei erőforrások fontosságáról az emberek és a bolygó számára.

Az európai, észak-amerikai, kaukázusi és közép-ázsiai erdők konkrét jellemzői az UNECE különböző kiadványaiban találhatók.

A jelen kiadvány (78 oldal, pdf, angolul) pedig itt érhető el.

A tartalomjegyzék:

Abstract iii [összefoglaló]
Acknowledgements iii [köszönetnyilvánítás]
List of Figures v [ábrajegyzék]
List of Abbreviations vii [rövidítések jegyzéke]
Introduction 1 [bevezetés]
1. How Much of the World is Forested? 3 [a világ erdősültsége]
2. How Much of the World’s Forests are in the UNECE Region? 9 [A világ erdeiből a UNECE erdei]
3. How Diverse are the UNECE Forests? 12 [a UNECE erdeinek változatossága]
4. What are the Different Trees in the UNECE Forests? 18 [a UNECE erdeinek fafajai]
5. How Natural are the UNECE Forests? 22 [a UNECE ereinek természetessége]
6. Forest Development – Growing, but Slower 25 [az erdők növekedése – nő, de lassabban]
7. Forest Health and Vitality – Persevering but Threatened 29 [egészség és életerősség – kitartó, de veszélyben]
8. Who Owns the Forests in the UNECE Region? 33 [Tulajdonviszonyok a UNECE térségben]
9. How are UNECE Forests Managed? 36 [erdőgazdálkodás a UNECE térségben]
10. Forest Functions and Services 40 [az erdők funkciói és szolgáltatásai]
11. Forests and Biodiversity – a Sanctuary for Species 44 [biológiai sokféleség – a fajok menedéke]
12. Forests – Protecting People and the Planet 47 [erdők – védik az embereket és a Földet]
13. Forests and Carbon – a Global Reservoir 50 [erdők és a szén – globális tározó]
14. Forests and Wood – the Great Green Engine 53 [erdők és a faanyag – a nagy zöld motor]
15. Forests – Social and Economic Benefits 58 [erdők – társadalmi és gazdasági haszon]
Endnotes 63 [végjegyzet]
Photo Credits 67 [a fotók forrása]

A bevezető:

Annak ellenére, hogy világszerte folyamatosan csökken a kiterjedésük, az erdők továbbra is az egyik leggyakoribb földborítás-típusnak számítanak, és a Föld szárazföldi területének körülbelül egyharmadát fedik le. 2025-ben a világ teljes erdőterülete 4,14 milliárd hektár volt. Az ENSZ-EGB régiójában, amely 56 országotⁱⁱⁱ foglal magában Európában, Észak-Amerikában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, az erdők 1,76 milliárd hektárt, azaz a globális összterület 42,5%-át fedik le. Az ENSZ-EGB régió erdei ökoszisztémái elengedhetetlenek a biológiai sokféleség, az éghajlat szabályozása, a faellátás és az emberi jólét szempontjából, nemcsak helyi vagy nemzeti szinten, hanem regionális és globális szinten is.

Annak biztosítása érdekében, hogy a jövő generációi is részesülhessenek ezekben az előnyökben, elengedhetetlen az erdők pontos értékelése és jelentése. Ez az erdők ökológiai, gazdasági és társadalmi-gazdasági állapotának szisztematikus mérését és nyomon követését jelenti. Ezeket az információkat az emberek tájékoztatására és a tényeken alapuló politikák támogatására használják fel. Emellett mindenki nyomon követheti a fenntarthatósági célok felé tett előrelépéseket, és azonosíthatók azok a helyek, amelyeket veszélyek fenyegetnek, mint például az erdőirtás, az éghajlatváltozás és a túlzott kizsákmányolás. Rendszeres ellenőrzések és megbízható adatok nélkül lehetetlen lenne az erdőket megfelelően kezelni, olyan politikákat kidolgozni, amelyek javítják azok környezethez való hozzájárulását, és biztosítani, hogy hozzájáruljanak a fenntartható jövőhöz.

Az erdők jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetgazdaságokhoz és a jóléthez, de ez országon belül és az országok között is nagy eltéréseket mutat. Ugyanez igaz az ENSZ-EGB régióra is, ahol az erdők átlagosan a szárazföld területének 39%-át fedik le, bár ez országonként jelentősen eltér (1. ábra).

Ez a változékonyság kihívást jelent az erdőkről szóló jelentések számára, ezért ennek kezelése érdekében a kiadvány az UNECE régió országait négy földrajzi csoportba sorolja: ECE West^iv, ECE Central^v, ECE South-East^vi és ECE East^vii. Ezeket a csoportokat kizárólag földrajzi elhelyezkedésük és erdőforrásaik mértéke alapján hozták létre. Nem gazdasági, politikai vagy bármely más kapcsolódó kritériumon alapulnak.

ⁱⁱⁱ https://unece.org/member-states

^iv Canada and the United States of America.

^v Albania, Andorra, Austria, Belarus, Belgium, Bosnia and Herzegovina, Bulgaria, Croatia, Czechia, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Monaco, Montenegro, Netherlands (Kingdom of the), North Macedonia, Norway, Poland, Portugal, Republic of Moldova, Romania, San Marino, Serbia, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Ukraine and the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland.

^vi Armenia, Azerbaijan, Cyprus, Georgia, Israel, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Tajikistan, Türkiye, Turkmenistan and Uzbekistan.

^vii Russian Federation.

A kiadvány jó és tömör áttekintést ad a világ, azon belül pedig különösen a UNECE (ENSZ Európai Gazdasági Bizottság) erdeiről, azok változásairól. Érdemes tanulmányoznia mindenkinek, aki a nagy térségek és hosszú időtávok adatai és azok mozgása iránt érdeklődik.

Forrás: UNECE
Szemlézte: MM

Minden más tűlevelű fafaj esetében romlott az állapot. A fák sárgulása jelentősen csökkent, és 0,07%-kal a legalacsonyabb értékre süllyedt az 1985-ös adatgyűjtés óta. A pusztulási arány és a károsodott fák mennyisége is nagyon alacsony.

A bükkfáknál a lombvesztés az elmúlt év ugrásszerű növekedése után ismét visszaesett. Ezek a lombvesztési értékek ugrásszerű változásai jellemzőek a magas magtermésű évekre, és rendszeres időközönként megtalálhatók az erdőállapot-felmérés idősorában.

2016 óta először csökken a fiatal tölgyek lombvesztési értéke. Ez 5% alatti értékről 2024-ben 16%-ra emelkedett, és jelenleg 14% körül mozog. Hogy ez trendfordulatot jelent-e, az még kérdéses. A hosszú távú átlaghoz képest a jelenlegi lombvesztés kétszerese a normális értéknek.

A lucfenyő állapota tovább romlott, az idősebb lucfenyőknél a tűvesztés mértéke jelenleg 30%. Az erdeifenyő esetében teljesen más a helyzet: itt a ritkulás csökken, és 2025-ben 15%-kal csak fele akkora lesz, mint a lucfenyő esetében. A 2018-tól kezdődő száraz években a lucfenyők állapota drasztikusan romlott, míg az erdeifenyő esetében nem figyeltek meg jelentős változásokat.

Az egyéb lombos és tűlevelű fák csoportjai 20, illetve 19%-os ritkulást mutatnak, ami a lombos fák esetében csökkenést, a tűlevelűek esetében pedig növekedést jelent. A fajok pontosabb bontása itt nem lehetséges, mivel arányuk túl alacsony. A jelentés azonban kifejezetten kitér a kőris és a sitkafenyő helyzetére:

A kőris, mint minden szövetségi tartományban, súlyosan küzd a Kőrisrontó nyelescsészegombával (Hymenoscyphus fraxineus), amely a kőris hajtásainak elhalását okozza. A kőris koronájának állapota ennek megfelelően rossz, az elhalási és kiesési arány más fafajokhoz képest jelentősen megnövekedett.

A sitkafenyő esetében a koronák a 2020-as, a lucfenyő levéltetű (Elatobium abietinum) által okozott súlyos fertőzés után tovább javultak. Az átlagos elhalás mértéke ebben az évben 29% volt. Összehasonlításképpen: 2020-ban ez az arány 50% volt.

Schleswig-Holstein 2025. évi erdőállapot jelentése (pdf, németül, 48 oldal) innét tölthető le.

Forrás: a fenti kapcsoló, illetve a kapott hírlevél.
(MM)

A lucfenyő magas elhalási aránya miatt erre a fafajra nem adnak meg statisztikailag megbízható értéket. A populáció túlságosan megváltozott, mivel az elmúlt években sok fa elhalt. A korona állapota csak az öreg fenyők csoportjában romlott, minden más csoportban az állapot változatlan maradt vagy enyhén javult. A pusztulási arány 75%-kal csökkent, és jelenleg 0,26% körül mozog.

Az elmúlt növekedési időszakban Hessenben szokatlanul meleg volt, az átlaghőmérséklet 2,3 °C-kal volt magasabb, mint az 1961 óta mért átlag. Bár ez körülbelül 20%-os csapadékhiányt jelentett, a rovarok által okozott károsodott faanyag mennyisége jelentősen csökkent. A fenyőknél a Diplodia hajtásszáradás okozta a nagyobb károsodott faanyag mennyiséget. Emellett a tölgyfákban is károkat okozott a tölgy-díszbogár.

A hesseni erdők állapota így továbbra is rosszabb, mint a 2018-tól kezdődő száraz években. Lassú javulás azonban látható. Hogy ez a tendencia folytatódik-e, az jelentősen függ a következő évek hőmérsékletétől és csapadékmennyiségétől.

Forrás: nw-fva.de

 A tárcavezető a program tavaszi ültetési időszakának zárása alkalmából elmondta, hogy az Agrárminisztériumban már megkezdődött az előkészítés, a tervek szerint a következő ütemben első körben azok a 10 ezernél kevesebb lakosú települések igényelhetnek majd fákat, amelyek eddig még nem nyertek. Hozzátette: a cél az, hogy Magyarország minél több települése bekapcsolódjon a programba, amely a „jövő programja”. Nagy István emlékeztetett, hogy az elmúlt három évben 46 ezer sorfát ültettek el 1.500 településen. Az idén is két ütemben ültetnek, tavasszal és ősszel.

Az idei jelentkezési időszakban egy nap alatt, háromszoros túljelentkezés mellett fogyott el a rendelkezésre álló tízezer sorfa, amelyből a tavaszi ültetési időszakban 4.000 darabot, az ősziben pedig 6.000 darabot osztanak ki, valamennyi vármegyében – tájékoztatott. Hozzátette: ahogy korábban, úgy ezúttal is minden fához támasztó karót, takarómulcsot és védőrácsot biztosítanak a szakszerű ültetés érdekében. Az agrárminiszter kitért arra, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében 39 település pályázott sikeresen az idei programban, összesen 543 fát ültetnek. Ebből a tavaszi ültetési időszakban 226 darabot.

Nagy István kiemelte, hogy a negatív erdőtelepítési trendet megfordították, és az Országfásítási program 2019-es meghirdetése óta 43.700 hektár új erdő telepítésére nyertek pályázati forrást a magyar gazdák. Öt év alatt több mint 180 millió új fával gyarapodtak az erdők – mondta.
Szólt arról is, hogy a kormány kezdeményezésére 2020 óta évente minden újszülött után legalább 10 fát ültetnek, csak az Újszülöttek erdői már több mint 4 millió facsemetét nevelnek szerte az országban.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, ezért a Közös Agrárpolitika részeként a korábbi költségvetési időszaknál háromszor nagyobb, összesen 310 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a magyar erdők fejlesztésére. Az agrártárca erdők iránti figyelmét mutatja Nagy István szerint, hogy az erdészeti pályázati felhívások megjelenése az elsők között indult, és már elérhető a Natura 2000 területek támogatásával, valamint az erdőkárok helyreállításával kapcsolatos felhívás is.

Kiemelte, hogy a kormány stratégiai elemként tekint az ország erdővagyonára, mert az erdők megmaradása és gyarapodása a jövőnk záloga. Az elmúlt száz évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek összefogásának eredménye – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: a munkát folytatni kell, segítve, támogatva a meglévő erdők megőrzését is, a cél továbbra is az, hogy az ország fával borított területei 27 százalékra nőjenek.
Csaplár Zoltán Imre, Mecsér polgármestere arról tájékoztatott, hogy a Településfásítási program részeként a szigetközi településen 30 darab gömb szivarfát ültetnek el.

Forrás: AM / MTI