Hosszú, politikai és szakmai vitákkal terhes út vezetett a jogszabály megjelenéséig – habár az elérni kívánt célt senki nem vitatta, az ahhoz rendelt eszközrendszert már annál inkább. Az alábbiakban pontokba szedve mutatjuk be, hogy a publikált jogi szöveg milyen elvárásokat fog támasztani a mező- és erdőgazdálkodással szemben:

Mezőgazdaság

A jogszabály 11. cikke tartalmazza a mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállításával kapcsolatos elvárásokat. A tagállamoknak saját hatáskörben olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030. december 31.-ig a mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozóan a jogszabály egyéb pontjaiban meghatározott kielégítő, nemzeti szinten pedig növekvő tendenciát érjenek el a jogszabály IV. mellékletben részletesebben meghatározott következő három mutató közül legalább kettő tekintetében:

1. gyepterületi lepkepopuláció-index;
2. szervesszén-készlet a szántók ásványi talajaiban;
3. a magas fokú biológiai sokféleséggel rendelkező tájképi elemeket magukban foglaló mezőgazdasági földterületek aránya.

A tagállamoknak úgyszintén helyreállító intézkedéseket kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabály V. mellékletben meghatározott fajokon alapuló, 2025. szeptember 1-én indexált (ez lesz az alap), a mezőgazdasági területek közönséges madárfajaira vonatkozó nemzeti index előre megadott növekedési mértékeket érjen el.

Az V. mellékletben felsorolt azon tagállamoktól, ahol a mezőgazdasági területeken előforduló madarak állománya nagyobb mértékű múltbéli csökkenést mutat, nagyobb teljesítést vár el a jogszabály, mint azoktól, ahol csekélyebb mértékű volt a csökkenés.

Mit jelent a nagyobb mértékű múltbéli csökkenés? A jogszabály V. melléklete szerint az „azon tagállamok, ahol a mezőgazdasági területeken előforduló madarak állománya nagyobb mértékű időbeli csökkenést mutat” kifejezés azokra a tagállamokra utal, amelyekben a mezőgazdasági területek közönséges madárfajaira vonatkozó nemzeti indexhez figyelembe vett fajok legalább fele esetében hosszú távú negatív tendencia figyelhető meg a populáció vonatkozásában. Ezek a tagállamok a következők: Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Magyarország, Hollandia és Finnország.

A tagállamoknak különböző intézkedéseket kell bevezetni a lecsapolt tőzeglápokból álló, mezőgazdasági hasznosítású szerves talajok helyreállítása céljából – ebbe beletartozik az elárasztással történő helyreállítás is.

Erdőgazdálkodás

A jogszabály 12. cikke tartalmazza az erdei ökoszisztémák helyreállításával kapcsolatos elvárásokat.

A tagállamoknak saját hatáskörben olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030. december 31.-ig (és utána is) az erdei ökoszisztémákra vonatkozóan a jogszabály egyéb pontjaiban meghatározott kielégítő, nemzeti szinten pedig növekvő tendenciát érjenek el a VI. mellékletben részletesebben meghatározott, a közönséges erdei madárfajokra vonatkozó index tekintetében.

A tagállamok nemzeti szinten növekvő tendenciát érnek el az erdei ökoszisztémákra vonatkozó alábbi hét mutatóból legalább hat tekintetében (amelyek együttesen megfelelően alátámasztják, hogy az adott erdei ökoszisztémában a biodiverzitás növekedett):

• álló holtfa;
• fekvő holtfa;
• a nem egyidős fákból álló erdők aránya;
• az erdők összekapcsoltsága;
• szervesszén-készlet;
• az őshonos fafajok által uralt erdők aránya;
• fafaj-diverzitás.

A fenti közvetlen szabályozáson kívül a jogszabály további olyan előírásokat is tartalmaz, amelyeknek a fókuszában például a beporzók védelme (10. cikk) vagy a természetes vizek védelme (4., 5. és 9. cikk) áll, ugyanakkor közvetetten a mező- és erdőgazdálkodásra is hatással vannak.

A beporzó populációk védelmével kapcsolatban általánosan fogalmaz a jogszabály – viszont felhatalmazást ad a Bizottságnak, hogy további jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben lefektet egy tudományos alapon felállított monitoringot, amivel a beporzó populációk változásai megfelelően mérhetők (2030-ig növekedést kell elérni és a növekvő tendenciát 2030 után is tartani kell, amíg el nem érik a kielégítő szintet).

A természetes vizek védelmének egyik – külön jogszabály-helyet érdemlő – eleme a folyók természetes összeköttetésének és a kapcsolódó árterek természetes funkcióinak helyreállítása (9. cikk). A tagállamoknak nyilvántartást kell készíteni a felszíni vizek összeköttetését gátló mesterséges akadályokról, és – a mesterséges akadályok társadalmi-gazdasági funkcióinak figyelembevétele mellett – azonosítják azokat az akadályokat, amelyeket el kell távolítani. A mesterséges akadályok eltávolításakor a tagállamoknak elsősorban az elavult akadályokat kell felszámolniuk, nevezetesen azokat, amelyek már nem szükségesek a megújulóenergia-termeléshez, a belvízi hajózáshoz, a vízellátáshoz, az árvízvédelemhez vagy más jellegű felhasználáshoz. Ezen előírások célja, hogy 2030-ra az Unióban legalább 25 000 km-nyi folyószakaszon helyreállítsák a szabad vízáramlást.

forrás: NAK / Gyenes Adrienn

A természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály biztosíthatná, hogy a súlyosan leromlott élőhelyek helyreállításával fékezzük a biológiai sokféleség elvesztését és a klímaváltozást. A két éves vita után kialakított kompromisszumos javaslatot az Európai Parlament elfogadta, de – mivel a jogszabályt nem támogató Ausztria, Belgium, Hollandia, Finnország, Olaszország, Lengyelország és Svédország után márciusban Magyarország nagy meglepetésre visszavonta az addigi támogató véleményét – a javaslat elvesztette az Európai Tanácsban szükséges minősített többséget.

A jogszabályt nem támogató tagállamok polgárai nem értenek egyet a döntéshozóikkal. Ez derült ki egy Hollandiában, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban végzett felmérésből, amely szerint négyből három állampolgár támogatja a jogszabályt.

A most készült reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a tervezetet nem támogató országok lakosságának túlnyomó többsége szerint a biológiai sokféleség csökkenése negatív hatással van az emberekre, a mezőgazdaságra és a gazdaságra, és ezt a problémát sürgősen, az ökoszisztémák helyreállításával kell megoldani.

A természet helyreállításáról szóló jogszabálytervezet Olaszországban kapta a legnagyobb társadalmi megerősítést, ahol a polgárok 85%-a támogatta, ezt követi Magyarország 83%-kal, majd Lengyelország 72%-kal. A megkérdezettek mindössze 6%-a nem értett egyet a törvény elfogadásával. A felmérés teljes eredménye itt olvasható. 

A BirdLife Europe, a ClientEarth, az Európai Környezetvédelmi Iroda és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint: „Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy egyes tagállamok figyelmen kívül hagyják az állampolgárok természet iránti aggodalmát. Annak ellenére, hogy a holland, finn, magyar, olasz, lengyel és svéd lakosság 75%-a támogatja a tervezetet, kormányaik továbbra is megtagadják tőlük a természet helyreállításának hasznait, beleértve a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni védelmet, az egészséges élethez szükséges környezeti állapotot és testi-lelki jóllétet, valamint a hosszú távú gazdasági előnyöket. Ezek a számok alátámasztják, hogy mennyire fontos, hogy az EU elfogadja a javaslatot. Senki sem nyer, ha a természeti környezetünk elpusztul, miközben mindenkinek jó, ha hagyjuk, hogy a természet megerősödjön.”

Néhány hónapja hasonló felméréseket végeztek Ausztriában és Belgiumban is, ahol hasonló magas százalékban álltak ki a természet helyreállításával kapcsolatos célok mellett a megkérdezett állampolgárok.

Az eredmények egybecsengenek az Európai Unió tizenegy környezetvédelmi miniszterének kérésével, melyben arra ösztönzik miniszter kollégáikat, hogy a közösen vállalt kötelezettségeiknek megfelelve lépjenek fel felelős vezetőként és a június 17-i környezetvédelmi tanácsülésen fogadják el a jogszabályt.

A természet-helyreállítási törvény elfogadása érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország márciusban levelet írt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek. Kérésükre egyelőre nem kaptak választ.

A felmérésről

A fenti eredmények a Savanta független kutatóintézet által végzett felmérésből származnak. A Savanta 6190 válaszadót kérdezett meg Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon 2024. május 1-9. között. A felmérésbe bevontak körét úgy választották ki, hogy kor, nem és régió szerint országosan reprezentatív legyen minden országban. Az adatokat egyenletesen súlyozták az egyes országok között. A teljes körű eredmények itt találhatók.

forrás: WWF

A véleménynyilvánítási célból közzétett tervezet indoklása előre bocsátja, hogy a jogalkotási intézkedés szorosan kapcsolódik több, a klímaváltozás kezelésére, illetve az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására irányuló nemzetközi egyezményhez, illetve egyeztetési folyamathoz, így az ENSZ biológiai sokféleség egyezményéhez, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményhez, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendhez, valamint az ENSZ által meghirdetett helyreállítási évtizedhez (2021-30). A helyreállítási intézkedésekre emellett azért is szükség lesz, hogy az EU teljesíteni tudja az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

A biológiai sokféleség – amely egyben deklaráltan a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás terén is az egyik meghatározó környezeti adottság – a földünkön, és azon belül az Unió területén is, példátlan ütemben csökken. A Biodiverzitási Stratégia, illetve a készülő természethelyreállítási rendelet – az előbbi globális programokkal összhangban – ezt a trendet kívánja megfordítani. Immár nem csak a tagországok felé megfogalmazott irányelvi ajánlásokkal, hanem az intézkedések eredményességét jobban szolgáló, jogilag kötelező erejű rendelet, illetve természethelyreállítási célértékek rögzítésével.

Minket, erdészeket a rendelettervezetnek az erdőkre vonatkozó intézkedései érdekelnek leginkább, így a továbbiakban elsősorban ezeket, valamint a körvonalazódó feladatokat vesszük számba.

A javaslatok részben a korábbi természetmegőrzési és természethelyreállítási intézkedésekre – elsősorban a madárvédelmi- és élőhelyvédelmi irányelvekben foglalt elvárásokra – épülnek, azzal a kiegészítéssel, hogy az új elvárások már nem csak a NATURA 2000, illetve védett területekre terjed ki.

1. természethelyreállítási intézkedési kör

A tagállamoknak a rendelet mellékletben felsorolt élőhelytípusok jó állapotának eléréséhez hathatós intézkedéseket kell bevezetniük, amelyeket azután az érintett élőhelytípusok minden egyes csoportja esetében az azonosított területnek 2030-ig legalább 30 %-án, 2040-ig legalább 60 %-án, 2050-ig pedig legalább 90 %-án alkalmazniuk is kell. (Az érintett erdei élőhelyek listája a „3. Folyók, tavak, hordalékos és part menti élőhelyek”, valamint a „4. Erdők” élőhelycsoportokban találhatók.)

Ha az egyes élőhelytípusok azonosított területe nem éri el a tagállam által meghatározott kedvező referenciaterületet, akkor a hiányzó területet élőhely-rekonstrukció keretében 2030-ig legalább 30 %-os, 2040-ig legalább 60 %-os, 2050-ig pedig 100 %-os arányban pótolni kell.

A tagállamoknak az így kijelölt kedvező referenciaterületeken bevezetett természethelyreállítási intézkedéseinek biztosítaniuk kell az élőhelyek állapotának folyamatos javulását, egészen addig, amíg a jó állapotú területek aránya legalább a 90%-ot el nem éri. E folyamattal párhuzamosan a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a rendeletben felsorolt élőhelytípusok meglévő, illetve elért állapota ne romoljon.

A tervezet a természethelyreállítási, illetve megőrzési kötelezettségek alól az alábbi esetekben ad felmentést:

• vis maior,
• az élőhely elkerülhetetlen átalakulása a klímaváltozás közvetlen következményeként,
• kiemelkedő közérdeken alapuló projekt, amely tekintetében nem állnak rendelkezésre kevésbé káros alternatív megoldások.

Az előbbiekben említett néhány sejtelmesnek tűnő új fogalmat, mint „jó állapot”, „helyreállítás”, és „kedvező referenciaterület”, a tervezet definiálja, eszerint:

• „jó állapot”: adott ökoszisztémának a hosszú távú fenntartáshoz szükséges fizikai, kémiai, szerkezeti és funkcionális állapota;
• „helyreállítás”: aktív vagy passzív folyamatot, amelynek eredményeképp egy ökoszisztéma a kedvező referenciaterületként meghatározott tarületen jó állapotba jut;
• „kedvező referenciaterület„: az élőhelytípus azon minimális területe egy adott bioföldrajzi régióban, amely az élőhelytípus és fajai hosszú távú életképességének biztosításához szükséges.

2. természethelyreállítási intézkedési kör

A tagállamoknak az előbbiek mellett folytatniuk kell az élőhelyvédelmi irányelvben foglalt veszélyeztetett fajok, valamint a madárvédelmi irányelv hatálya alá tartozó vadon élő madarak élőhelyeinek javítását, visszaállítását és összekapcsolását szolgáló intézkedéseket is, amíg ezen élőhelyek el nem érik az előírt minőséget és mennyiséget.

3. természethelyreállítási intézkedési kör

A tagállamoknak az előbb említett helyreállítási intézkedéseken felül minden erdei ökoszisztéma esetében intézkedéseket kell hozniuk a biológiai sokféleség javítása érdekében. Ennek keretében a tagállamoknak a rendeletben meghatározott alábbi indikátorok tekintetében – a rendelet hatálybalépésétől egy meghatározott kielégítő szint eléréséig – javuló tendenciát kell felmutatniuk:

• álló száradék,
• ledőlt száradék,
• a nem egyidős fákból álló erdők aránya,
• az erdők összekapcsoltsága,
• erdei madárindex,
• szervesszén-készlet.

Nemzeti helyreállítási terv, nyomon követés, jelentéstétel

A tagállamoknak a rendelet végrehajtása érdekében a fent említett célok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, 2050-ig tartó időszakra szóló helyreállítási intézkedéseket, valamint az érintett területeket aktuális monitoring és kutatási tevékenységgel kell megalapozniuk, majd – megfelelő köztes határidőkkel – nemzeti helyreállítási tervben kell meghatározniuk a rendelet hatályba lépését követő 2 éven belül.

A tervezet végül meghatározza a nemzeti helyreállítási tervben foglalt helyreállítási intézkedések nyomon követésének a rendszerét, valamint a kapcsolódó jelentéstételi feladatokat.

Véleménynyilvánítási lehetőség

A Bizottság a rendelettervezethez 2022. augusztus 22-ig vár észrevételeket a tagállamok szakmai és egyéb szervezeteitől, valamint az Unió állampolgáraitól. Ha valakinek szándékában állt, de eddig még nem tette meg, akkor itt a valószínűleg utolsó lehetőség a véleménynyilvánításra.

Az elmúlt hetekben sokan, sokat gondolkodtunk azon, hogy a rendelettervezetre az erdőgazdálkodók és az erdészeti vállalkozások nevében a jogalkotás jelen stádiumában milyen észrevételeket érdemes még tenni. Az egyértelműen látható, hogy az uniós szabályozási szándék változatlanul és jelenleg megingathatatlanul fennáll, és érdemben a célok sem változtak. A tervezet, illetve az előterjesztés tartalma ugyanakkor néhány ponton pozitívan változott (például a korábbi rezervátumszemlélettel ellentétben már figyelemmel van a klímaváltozás élőhelyekre gyakorolt hatásaira is; illetve a jogalkotó számol azzal, hogy a tervezet megvalósítása érdekében megfelelő anyagi forrásokat kell biztosítani).

Elsősorban a jogalkalmazáshoz kapcsolódó aggályok fogalmazódtak meg bennünk, de ezeket – a rendelet tartalmának alaposabb megismerése és elfogadása után – inkább a hazai környezetben lehet majd tisztázni.

Az viszont már most látható, hogy az erdészeti szempontok eredményes érvényesítése érdekében ismét nagy szükség lesz a két, vagy inkább három érintett szakterület (erdészet, természetvédelem, valamint vadászat és vadgazdálkodás) közötti szoros és konstruktív együttműködésre.

forrás: NAK/Erdészet

Frissítés (06-29): az előterjesztés és melléklete, továbbá a hatásvizsgálatok összefoglalója már magyar nyelven is olvashatóak!

A kezdeményezés adatai

A biológiai sokféleség, mely a létezésünk egyik alapfeltétele, példátlan ütemben csökken körülöttünk. A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia ezt a trendet kívánja megfordítani. Az előkészítés alatt álló rendelet hatásvizsgálaton alapuló, jogilag kötelező erejű természet-helyreállítási célokat fog rögzíteni, és ezzel hozzá fog járulni a biodiverzitási stratégiában kitűzöttek megvalósításához.

Fórumtéma: Környezetvédelem

A jogi aktus típusa: Rendeletre irányuló javaslat

Véleménynyilvánítási időszak

24 június 2022 – 20 augusztus 2022  (brüsszeli idő szerint éjfél)

Véleménynyilvánítási időszak meghosszabbítva

A nyolchetes véleménynyilvánítási időszak minden nap meghosszabbodik mindaddig, amíg ez az elfogadott javaslat az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre nem áll.

Ha véleményt szeretne nyilvánítani, regisztráljon vagy jelentkezzen be meglévő közösségimédia-fiókjával.

Mondja el véleményét itt!

szerk: Tóth János, forrás: EU HaveYourSay

Természet helyreállítása – Hogyan és ki által?

Az Európai Bizottság ma elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletjavaslatát. Bár az európai erdőtulajdonosok kulcsszerepet játszanának a lehetséges végrehajtásban, első elemzésükben néhány fontos kérdést határoztak meg, amelyekkel a jövőbeni viták során foglalkozni kell.

Az erdőtulajdonosok aktív bevonása a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló bármely kezdeményezésbe és a kapcsolódó döntéshozatali folyamatokba a biológiai sokféleség megőrzésének egyik legfontosabb elősegítője. Az ilyen bevonásnak magában kell foglalnia a tulajdonjogok elismerését és tiszteletben tartását. A javaslat megfelelően hivatkozik az EU Alapjogi Chartájára a környezetvédelemmel kapcsolatban, de nem határozza meg egyértelműen a tulajdonhoz való jogot, amely szintén része a Chartának. Mivel a tagállamok számára kötelező lesz a földterületek kijelölése helyreállítás céljából, továbbra is lényeges kérdés, hogy az erdőtulajdonosok előzetes és tájékozott beleegyezését hogyan fogják biztosítani ebben a folyamatban.

Az EU megosztott hatáskörrel rendelkezik a tagállamokkal az erdőket érintő különböző ágazati politikák terén. Az erdőgazdálkodás önmagában azonban nem tartozik a megosztott hatáskörbe. A javaslat rendelkezéseit ezért a szubszidiaritás elvének gondos figyelembevételével kell kezelni.

Az eszköz megválasztása – rendelet, szemben az irányelvvel – csökkenti a tagállamok rugalmasságát, hogy helyreállítási terveiket helyi igényeikhez igazíthassák. Ez különösen azért meglepő, mert a természetvédelmi irányelvek, amelyeket ez a rendelet támogatni kíván, megfelelőnek bizonyultak a célnak.

Az európai erdőtulajdonosok nagyra értékelik, hogy a javaslat figyelembe veszi a fajok és ökoszisztémák elkerülhetetlen változásait, amelyek a változó éghajlati viszonyok hatásai miatt következnek be. Egy ilyen javaslat eredményeinek értékelésében ez a koncepció alapvető fontosságú. Erdőink jövője a fenntarthatóan kezelt és ellenálló erdőkön múlik. A fenntartható erdőgazdálkodási döntések a jövőbe és nem a múltba tekintve születnek. Ez a megközelítés még fontosabb, amikor az erdei ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó célokról van szó, mivel ezek a rendszerek hosszú távú folyamatokra támaszkodnak, és az éghajlatváltozás gyors üteme miatt csak korlátozottan képesek a természetes vándorlásra vagy alkalmazkodásra.

A CEPF tovább fogja elemezni az Európai Bizottság javaslatát és az azt kísérő hatásvizsgálatot. Ez az elemzés különösen arra fog összpontosítani, hogy az európai erdők multifunkcionalitását, a különböző lehetőségek költséghatékonyságát és a helyreállítási folyamat bizonytalanságait hogyan vették figyelembe.

szerk: Tóth János, forrás: CEPF

Észrevétel: Van aki még emlékszik a NATURA 2000 területeknek a tulajdonosok előzetes értesítése és tájékoztatása nélküli kijelölésére?

Frissítés (06-25): Már nyilvánosan véleményezhető a rendelet-tervezete
Frissítés (06-29): az előterjesztés és melléklete, továbbá a hatásvizsgálatok összefoglalója már magyar nyelven is olvasható!

A Bizottság kíváncsi az Ön véleményére

Ezt az elfogadott jogszabályt legalább 8 héten keresztül lehet véleményezni. A visszajelzésekről az Európai Bizottság összefoglalót készít, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak továbbít. Célja, hogy az észrevételek és vélemények hasznos adalékul szolgáljanak a jogalkotási vita során. A beérkezett visszajelzéseket közzétesszük ezen a webhelyen, ezért azoknak meg kell felelniük a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályoknak.

Véleménynyilvánítási időszak

24 június 2022 – 20 augusztus 2022  (brüsszeli idő szerint éjfél)

Véleménynyilvánítási időszak meghosszabbítva

A nyolchetes véleménynyilvánítási időszak minden nap meghosszabbodik mindaddig, amíg ez az elfogadott javaslat az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre nem áll.

Ha véleményt szeretne nyilvánítani, regisztráljon vagy jelentkezzen be meglévő közösségimédia-fiókjával.

Mondja el véleményét itt!

Az EB a következőkkel indokolta a tervezetét: Határozottabb fellépésre van szükség az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az élelmiszerrendszerek ellenálló képességének biztosításához.

[FATÁJ kiegészítés: nagy erőkkel dolgozunk a közel 800 oldalas rendelet-tervezet csomag egyes elemeinek gyors magyarra ültetésén. Az érdeklődők számára az elkészült dokumentumokat kérésükre elküldjük.]

A cselekvés szükségessége
Az általános probléma az, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztémák pusztulása riasztó ütemben folytatódik. Amint azt az európai zöld megállapodás is felvázolja, ez az egyik legnagyobb fenyegetés, amellyel az EU a következő évtizedekben szembesülni fog, mivel társadalmunk és gazdaságunk nagymértékben függ az egészséges ökoszisztémák által nyújtott előnyöktől. Az európai geopolitikai fejlemények hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni az élelmiszerrendszerek biztonságát és ellenálló képességét, továbbá az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése hosszú távon jelentős veszélyt jelent a mezőgazdasági termelékenységre. A természet helyreállítása olyan biztosítási politikát jelent, amely számos gazdasági ágazatban biztosítja az EU hosszú távú fenntarthatóságát és ellenálló képességét. Az ökoszisztémák helyreállítása azonban eddig az EU-ban messze nem volt elégséges e kihívások kezeléséhez, és az ökoszisztémák továbbra is degradálódnak. Bár vannak olyan konkrét szakpolitikák, amelyek hozzájárulnak az ökoszisztémák helyreállításához, számos hiányosság van: a meglévő jogszabályok – például az élőhelyvédelmi irányelv – nem tartalmaznak konkrét célokat, számos ökoszisztémára (például az erdőkre és az agrárökoszisztémákra) nem terjed ki átfogóan a jogszabály, és a korábban kitűzött önkéntes célok nem hatékonyak. Összességében az eddigi kísérletek nem eredményeztek megfelelő mértékű és szintű helyreállítást.

Milyen hatással vannak a kkv-kra és a versenyképességre?
Az előnyben részesített lehetőség különösen hosszabb távon pozitív hatást gyakorol az egészséges ökoszisztémáktól közvetlenül függő vállalkozásokra (kevesebb árvíz, aszály, jobb vízminőség és -mennyiség, a helyreállítási tevékenységekben részt vevő kkv-k), valamint az idegenforgalmi ágazatra. A gazdálkodók, erdészek és halászok számára várhatóan némi költséget jelent a földek kezelésének megváltoztatása, a halászat csökkenése vagy az új gyakorlatokhoz való alkalmazkodás.

A hatályos jogszabályok utólagos értékelése/megfelelőségi ellenőrzése
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégia értékelése szerint az ökoszisztémák helyreállításának sikertelenségét az önkéntes, nem pedig a jogilag kötelező erejű célok okozzák. Az elkötelezettség és a politikai prioritás hiánya jelentős akadálya annak, hogy a helyreállítási munkákhoz finanszírozást és forrásokat rendeljenek.
Ezenkívül a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek nem határoznak meg határidőket a természetes élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartására vagy helyreállítására. Az irányelvek nem tartalmaznak konkrét követelményeket a Natura 2000 hálózaton kívül eső ökoszisztémák helyreállítására vonatkozóan sem. E hiányosságok kiküszöbölése érdekében ez a javaslat egyes fajok és élőhelyek helyreállítását teszi kötelezővé a Natura 2000 hálózaton belül és kívül, egyértelmű határidőkkel.

Konzultációk az érdekelt felekkel
A jobb szabályozásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban e rendeletet és a hozzá tartozó hatásvizsgálatot széles körű konzultációs folyamat támasztotta alá. A Bizottság az érdekeltek széles körének, különösen a tagállamok, a környezetvédelmi szervezetek, a kutatóintézetek, a mezőgazdasági és erdészeti szövetségek, valamint a vállalkozások képviselőinek véleményét gyűjtötte össze. A konzultációkra nyílt nyilvános konzultáció keretében, öt érdekeltekkel tartott munkaértekezleten, valamint az érdekeltekkel és a tagállamokkal tartott találkozókon került sor. A különböző vélemények értékes információkkal és meglátásokkal szolgáltak, amelyek segítették a hatásvizsgálat és a javaslat előkészítését.

Kezdeti hatásvizsgálat
A rendelettervezet hatásvizsgálatát 2020. november 4-én tették közzé. Az érdekeltek és a nyilvánosság 2020. december 2-ig adhattak visszajelzést a kezdeményezésről. 132 válasz érkezett, főként nem kormányzati szervezetektől, üzleti szövetségektől és szervezetektől, környezetvédelmi szervezetektől és a nyilvánosságtól.

Nyilvános konzultáció
A Bizottság 2021. január 11. és április 5. között online nyilvános konzultációt folytatott, amelyre 111 842 válasz érkezett. A konzultáció során véleményeket gyűjtöttek a kötelező helyreállítási célokra vonatkozó bizottsági javaslat előkészítésének főbb szempontjairól és megközelítéséről. Az eredmények azt mutatják, hogy a jogilag kötelező helyreállítási célokat túlnyomó többség támogatja: 97% támogatta az összes ökoszisztémára vonatkozó általános uniós helyreállítási célokat, 96% pedig az ökoszisztémánként vagy élőhelyenként meghatározott célokat. Ez azt mutatja, hogy szinte teljes mértékben támogatják mind az átfogó helyreállítási célt, mind az ökoszisztémákra vonatkozó konkrét uniós célokat.

Az érdekelt felek műhelytalálkozói
A tagállamok és az érdekelt felek képviselőivel 2020 végétől 2021 szeptemberéig öt különálló munkaértekezletet tartottak. Megvitatták a szakpolitikai lehetőségeket, és véleményeket gyűjtöttek a helyreállítási céllehetőségekről, valamint arról, hogy ezeket a célokat hogyan kell végrehajtani. A munkaértekezleteken a lehetséges társadalmi, gazdasági és tágabb értelemben vett környezeti hatásokat, valamint a hatásvizsgálatot támogató tanulmány előzetes megállapításait vizsgálták.

A szakértelem összegyűjtése és felhasználása
A javaslat a legújabb tudományos bizonyítékokon alapul. A javaslatot kísérő hatásvizsgálatot egy külső szakértői csoport által készített tanulmány támasztja alá. A szakértői csoport a tanulmány különböző fázisaiban szorosan együttműködött a Bizottsággal. A Bizottság számos más információforrást is felhasznált e javaslat elkészítéséhez, különösen az uniós kutatási és innovációs projektek eredményeit és elismert nemzetközi jelentéseket.

A fő célkitűzések:
Ez a rendelet olyan keretet hoz létre, amelyen belül a tagállamok haladéktalanul hatékony és területalapú helyreállítási intézkedéseket hoznak, amelyek 2030-ig az Unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 %-át, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát lefedik; a célok:

• a leromlott állapotú közösségi jelentőségű élőhelyek helyreállítása az érintett területek 30%-án (2030-ig), 60%-án (2040-ig), illetve 90%-án (2050-ig);
• a kedvező referencia kiterjedés elérése érdekében az időközben megszűnt közösségi jelentőségű élőhelyek létrehozása a kedvező referencia kiterjedés eléréséhez szükséges területek 30%-án (2030-ig), 60%-án (2040-ig), illetve 100%-án (2050-ig);
• a közösségi jelentőségű fajok megőrzéséhez a fentieken túl szükséges intézkedések megvalósítása élőhelyeik helyreállítása, létrehozása és az ökológiai kapcsolatok megfelelő mértékű kialakítása érdekében;
• a városi zöldfelületek kiterjedésében a 2021. évi szinthez képest jelentkező csökkenés megszüntetése 2030-ig, továbbá az érintett területek zöldfelület-arányának 3%-os (2030-ig) illetve 5%-os (2050-ig) növelése;
• a felszíni vizek hosszirányú és oldalirányú átjárhatóságát akadályozó elemek felmérése, leltárba vétele és felszámolása;
• a beporzó szervezetek populációi által mutatott negatív trendek megszüntetése és megfordítása 2030-ig;
• mezőgazdasági és erdei ökoszisztémák biológiai sokféleségének megőrzéséhez a fentieken túl szükséges intézkedések megvalósítása.

A tagállamok nemzeti helyreállítási terveket készítenek (e rendelet hatálybalépést követő két éven belül), és elvégzik a (tervezet) 4-10. cikkeiben meghatározott célok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges helyreállítási intézkedések meghatározásához elkerülhetetlen előkészítő monitoringot és kutatást, figyelembe véve a legújabb tudományos eredményeket.

E cél elérésének támogatása érdekében a jogszabály számos ökoszisztémára vonatkozó, kötelező érvényű ökoszisztéma kötelezettségi célt fog meghatározni az ökoszisztémák széles körére vonatkozóan, hatékony végrehajtási kerettel párosítva. A jogszabály ezen előnyben részesített változata biztosítja, hogy az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó célkitűzések a javasolt határidőn belül költséghatékony módon megvalósíthatók legyenek, és az előnyök minden egyes fő ökoszisztéma típus esetében meghaladják a költségeket.
A tőzeglápok, mocsarak, erdők, puszták és cserjések, gyepek (beleértve a beporzókat is), folyók, tavak és ártéri élőhelyek, valamint a part menti vizes élőhelyek helyreállításának haszna 1 860 milliárd EUR nagyságrendűre becsülhető, a becsült költségek pedig 154 milliárd EUR-ra. Az igazgatási költségek 14 milliárd EUR nagyságrendűre becsülhetők, és főként a tagállami hatóságokra hárulnának. A polgárokat és a vállalkozásokat érintő költségek várhatóan alacsonyak lesznek, és attól függnek, hogy az egyes tagállamok milyen végrehajtási megközelítést alkalmaznak nemzeti helyreállítási tervükben. Az érintett vállalkozások (főként mezőgazdasági termelők, erdészek, halászok) átállási költségeit több finanszírozási forrásból lehetne kompenzálni. A becslések szerint az ökoszisztémák, a tengeri és városi ökoszisztémák, valamint a beporzók helyreállítása is jelentős előnyökkel jár. A cselekvés elmaradásának vagy a nem kellő sürgősséggel történő cselekvésnek a kockázatait is elemezték, és 1 700 milliárd EUR nagyságrendűre becsülték.

A téma kapcsán pár napja közzétettek egy tájékoztató kiadványt is (angol nyelven itt érhető el).

szerk: Tóth János, forrás: EuropeanCommission