A rendezvény sok résztvevőt vonzott, hiszen mintegy 150 fő – a világ 26 országából érkezett – vett részt a konferencián.

7-én a résztvevőknek lehetőségük volt egy érdekes tanulmányúton részt venni – a csoport három vállalatot látogatott meg, köztük az innovatív parkettagyártó Weitzer Parkett-et, a Mühlbauer Holz-ot, Ausztria vezető fakereskedőjét, valamint a TEAM 7-et, amely csúcsminőségű, egyedi tömörfa bútorokat gyárt.

8-án a konferenciát Christoph Schneider, az Economica Intézet munkatársa nyitotta meg gazdasági áttekintéssel. Schneider úr rámutatott, hogy a növekvő globális feszültségek negatívan hatnak a stabilitásra. A vállalkozások egyre nagyobb kihívást jelentő környezetben fognak működni, de lesznek lehetőségek is, mint például a mesterséges intelligencia elterjedése. Silvio Schüler, az Osztrák Erdészeti Kutatóközpont munkatársa az európai lombhullató (nem fenyő) erdőkről tartott tanulságos előadást. A lombos erdők aránya Európa-szerte növekszik, és az éghajlatváltozással a fák gyorsabban nőnek. Az erdők egészsége kulcsfontosságú a keménylombos-faipar stabil nyersanyagellátása szempontjából. Az éghajlatváltozás és az erdőkártevők azonban veszélyeztetik az erdők életképességét. Az erdőgazdálkodásnak a megváltozott körülményekhez való igazítása nagyon fontos, valamint a keményfa anyagában történő felhasználás növelése.

A konferencia második ülésszakában a világ piaci helyzetéről szóló előadások hangzottak el. Maria Kiefer-Polz asszony, az EOS keményfáért felelős alelnöke és Ad Wesselink úr, az ETTF elnöke bevezető megjegyzéseikben kifejtették, hogy Európában az elmúlt néhány év meglehetősen nagy kihívást jelentett a lombosfa-üzletágak számára. Az ágazat szereplői számára az a nagy kérdőjel, hogy a piac elérte-e a mélypontot, és 2025 valóban a fellendülés éve lehet. A keménylombos-fa-pari vállalkozások is új költségszerkezethez alkalmazkodnak a magasabb energia-, személyzeti, felszerelési stb. költségek közepette.

Michael Snow, az Amerikai Lombosfa Exporttanács (AHEC) munkatársa kimutatta, hogy 2024 meglehetősen nehéz évnek ígérkezik az Atlanti-óceán túloldalán is. Az Egyesült Államokban a termelés hosszú távon csökkenő tendenciát mutat, ami a gyenge hazai keresletnek tudható be gyakorlatilag minden keményfa-alkalmazás esetében. A tengerentúli országokba irányuló export lassú, de összességében valamivel jobb, mint az amerikai kereslet. A visszafogott kínai kereslet azonban áldozatot szed. A kínai piacról tartott előadásában James Xu a Shanghai AM Forest Products-tól hangsúlyozta az új értékesítési csatornák, például a helyi közösségi média használatának fontosságát a piaci részesedés megtartása érdekében a kihívásokkal teli kínai piacon. Az innovatív értékesítési módszerek valóban egyre nagyobb lendületet vesznek Kínában.

Jean-Christophe Claudon a Nemzetközi Fakereskedelmi Szervezettől a trópusi fáról tartott előadást. A trópusi fűrészáru termelés aránya a teljes globális fűrészáru termelésben az elmúlt 30 évben viszonylag stabilan 13/15% körül volt.

A keményfa-ipar számára igen fontos piac – a parkettapiac – szintén nehéz időszakon megy keresztül, amint azt Isabelle Brose asszony az európai parkettaipar tendenciáiról szóló előadásában bemutatta. Az ágazat a fokozatos innovációra összpontosít, mint például a vízálló, akusztikus és intelligens parketták.

A kérdések és válaszok során a délelőtt felszólaló előadók a termékek jobb promócióját kulcsfontosságúnak tartják az ágazat jövője szempontjából, különösen mivel a fiatalabb fogyasztók egyre érzékenyebbek a környezetbarát termékek, például a fenntartható módon előállított lombosfa iránt.

Délután Harald Mauser úr az Európai Erdészeti Intézettől átfogó előadást tartott az uniós jogszabályok erdészeti ágazatra gyakorolt hatásáról. Sajnos hiányzik egy olyan hatásvizsgálat, amely kiszámítja az uniós jogszabályok költségeit az ágazat számára, figyelembe véve azt is, hogy az ágazatot érintő szakpolitikák száma egyre nő. Az adminisztratív terhek csökkentése az új Európai Bizottság egyik célkitűzése, de még nem tudni, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni. A körforgásos biogazdaság fokozott hangsúlyozása lehetőségeket kínál az ágazat számára, de a politikai keretnek koherensnek kell lennie. A döntéshozókkal és a szélesebb nyilvánossággal folytatott párbeszéd létfontosságú lesz a fafeldolgozó ipar számára, beleértve a keménylombos-faipart is.

A hallgatóság ezután két releváns panelbeszélgetésen vehetett részt.

A konferencia egyik kulcsfontosságú témáját, az erdőirtásmentes termékek forgalomba hozataláról szóló uniós rendeletet (EUDR) az első panelbeszélgetés tárgyalta, amelyet Franz-Xaver Kraft (GD Holz) átfogó bevezető előadása előzött meg. Az EU intézményei által várhatóan hamarosan jóváhagyásra kerülő, bejelentett „alkalmazási késedelmet” kétségkívül üdvözölte a nemzetközi faipar, amely keményen dolgozik az EUDR által előírt kihívást jelentő követelmények végrehajtásán. Az olyan tanúsítási rendszerek, mint a PEFC és az FSC, amelyek szintén jelen voltak a színpadon, értékes támogatást nyújtanak az EUDR-nek megfelelni kívánó vállalatok számára, mivel nyomonkövethetőségi kereteket, kockázatértékelési eszközöket, erdőirtásmentes szabványokat és dokumentációt biztosítanak, amelyek szorosan illeszkednek a rendelet követelményeihez. Bár a vállalatoknak szükségük lehet kiegészítő átvilágítási intézkedések bevezetésére, a tanúsítási rendszerek hatékony alapot biztosítanak az EUDR-nek való megfelelés biztosításához, és csökkentik az új rendelettel kapcsolatos adminisztratív, jogi és logisztikai kihívásokat.

A második vita nagyon inspiráló volt, és a lombosfa-ágazat innovációjára összpontosított. Az előadók felszólalásai a keményfa bútorok és az építőipar innovációjára összpontosítottak, mind a lombosfa építőiparban való felhasználási lehetőségeire, mind a fa alapú hibrid konstrukciókban rejlő lehetőségekre. Az utolsó ülést a keménylombos-ágazat lehetséges új anyagkoncepcióiról szóló átfogó előadás nyitotta meg.

A 2024. évi Nemzetközi Lombosfa Konferenciával kapcsolatos további információkért látogasson el a https://ihc2024.at/ weboldalra. A konferencia 2026-os kiadását, amelynek egy ETTF-tagszövetség ad otthont, szintén az elkövetkező két hét során jelentik be.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EOS

Az eseményen mintegy 100 iparos, kereskedő és ágazati szakértő gyűlt össze, hogy megvitassák a piaci trendeket, különös tekintettel a nyersanyaghiányra (elsősorban a kínai vállalatok európai keményfa rönkök iránti hatalmas igénye és az ukrajnai háború hatásai miatt), valamint az egekbe szökő energiaköltségeknek a keményfa-iparágakra gyakorolt hatására. A rendezvényt két érdekes helyszíni látogatás előzte meg, az LBSA-nál, Európa egyik legnagyobb tölgyfűrészüzeménél, valamint az OGF-nél, a tömörfa koporsók gyártása terén Európában első helyen álló cégnél.

Maria Kiefer-Polz, a lombosfa szekció elnöke az európai lombosfa-termelők álláspontját ismertette. Az EOS lombosfa tagok a 2021-es kétszámjegyű növekedést követően idén legalább 3%-os termeléscsökkenésre számítanak. A jó 2021-es évet és a 2022-es év fényes első félévét követően a kereslet az elmúlt hónapokban inkább lassult, és a termelést a gyengülő eladásokhoz igazították, mind a hazai európai piacokon, mind a tengerentúli piacokon (Ázsiában a világjárvány következtében továbbra is fennállnak az ellátási lánc zavarai). A jelenlegi helyzet meglehetősen nehéz, mivel a magas energiaárak megviselik az iparágat, különösen a nagyobb energiaigényű bükkfa-ágazatban. A magas infláció és a növekvő jelzáloghitel-kamatlábak miatt a fogyasztói kereslet gyengébb. A fűrészüzemek készletei magasak, és sok gyártó nehéz hónapokra számít. Sok országból munkaerőhiányról is beszámoltak. Ezt a bonyolult helyzetet súlyosbítja a tölgyfa rönk Ázsia és Kína felé irányuló növekvő exportja.

A tölgy rönk export problémáját David Chavot, a Margaritelli Fountains ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, aki kiemelte, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az olyan fontos nyersanyag elszivárgásának kezelésére, amelyet Európában kellene feldolgozni és átalakítani. „A Franciaországban kitermelt tölgy 30%-át Ázsiába, főként Kínába exportálják anélkül, hogy Franciaországban hozzáadott értéket teremtenének. Ez azt jelenti, hogy a tölgy fűrészüzemek valójában kapacitásuk 80%-án dolgoznak”.

Az Európai Fakereskedelmi Szövetség nevében Ad Wesselink, a lombos fűrészáru tagozat elnöke kiemelte, a mérsékelt égövi fűrészelt lombosfa (EU27+UK, 2021 első 5 hónapjához képest), főként tölgy és bükk behozatalának mintegy 15%-os növekedését. Pozitív tendenciáról számoltak be a trópusi fűrészelt lombosfa behozatala terén is. Ugyanakkor Wesselink kijelentette, hogy körülbelül 22.000 tonna tölgy hiányzik az oroszországi és fehéroroszországi fűrészáru tevékenység teljes leállítása miatt, ami aggasztóan megnövekedett inflációt jelent a megnövekedett logisztikai költségekkel kombinálva. A jó oldalát tekintve csatlakozott Kiefer-Polz asszonyhoz, amikor hangsúlyozta, hogy a fa mint környezetbarát építőipari termék kétségtelenül elismert – a fa fokozott felhasználása ellensúlyozhatja az építőipari piac várható lassulását.

Michael Snow, aki az észak-amerikai gyártók szemszögéből tartott előadást, a kínai gazdasági növekedés lassulásáról számolt be, és a gyorsan hanyatló lakáspiac közvetlen hatással van a bútoreladásra is. Snow azt is megjegyezte, hogy az erdőirtásmentes termékekről szóló új rendelet tervezet, amelyet jelenleg uniós szinten tárgyalnak, „az amerikai lombosfát ki fogja szorítani az uniós piacokról, az ezzel összefüggő költségvonzatok miatt”, például a földrajzi helymeghatározási követelmény miatt.

James Xu rámutatott, hogy sem az USA, sem Európa nem a vezető lombosfa exportőr Kínába, mert más régiók előnybe kerültek: Kína most nagy mennyiségű fát importál Oroszországból és Thaiföldről az alacsonyabb költségek miatt. Xu úr ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak a költségek befolyásolják a fogyasztók döntését, hanem a „divat” is kulcsfontosságú tényező. Üzleti lehetőségeket inkább az indiai piacon lehet találni, ahogyan azt Dr. Michael Adams is kiemelte: „Az indiai gazdaság 2022 második negyedévében éves szinten elképesztő, 13,5%-os növekedést produkált. A növekedési kilátások továbbra is jók, a nagyvállalatok folytatják a beruházásokat, miközben az építőanyag-piac várhatóan az elkövetkező 5-6 évben is növekedni fog”.

Az európai parkettapiac, ahogy Lorenzo Onofri bemutatta, 2021-ben jó volt a piac (+6,2% 2021/2020), de 2022-ben már csökkenésnek indult, ami a csökkenő fogyasztói bizalmat tükrözi (háború, energiaárak, valamint a megfizethető tölgy és nyír rétegelt lemez hiánya – főként Oroszországból érkezik). Az uniós parkettagyártók (melyeket uniós szinten a FEP képvisel) más szövetségekkel együtt határozottan felszólítják az EU-t, hogy hozzon létre olyan eszközt, amely korlátozza a tölgy rönk exportját az EU-n kívülre. A tölgy és nyír rétegelt lemez hiánya miatt a parkettaipar új fenntartható nyersanyag-helyettesítő anyagok után kutat, miközben továbbra is befektet a REAL WOOD kezdeményezésbe, hogy meggyőzze a fogyasztókat arról, hogy valódi fapadlót használjanak, és ne olyan mesterséges termékeket, amelyek fának tettetik magukat. A parkettaiparral azonos kihívásokban osztozik az európai bútoripar, és De Jaeger úr beszámolója szerint 2023-ban további piaci lassulásra számít, mivel a nyersanyag-beszerzéssel kapcsolatos kihívások növekednek, és az árak várhatóan emelkedni fognak.

Végezetül, amint azt a legtöbb felszólaló hangsúlyozta, a lombosfa-iparágak profitálhatnak a fatermékek pozitív környezeti értékéből, amelyet az európai döntéshozók és a fogyasztók is egyre inkább felismernek. Ugyanakkor az ágazatnak új piacokat és lehetőségeket kell találnia: egyes lombos fafajok kihasználatlanok, és az erdők potenciálisan több olyan fafajt fognak adni, amelyek jelenleg „kisebb jelentőségűek”. Ebben az értelemben a kutatás és a lombosfából készült termékek új alkalmazásaira vonatkozó szabványok kidolgozása kulcsfontosságú lesz az ágazat számára az elkövetkező években.

A következő nemzetközi lombosfa-konferenciára 2024-ben kerül sor Bécsben, Ausztriában.

Az előadások prezentációi ezen a linken letölthetőek.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EOS