Az állami erdészeti hatóságot a finn kormány felhatalmazta arra, hogy négy földterületet eladjon a Google-nak. A Közép-Finnországban, Ouluhoz viszonylag közel fekvő Muhos és Kajaani településeken található erdők eladására november 28-án adtak engedélyt. [FATÁJ kiegészítés. Kajaani ad otthont a Luminak, Európa legerősebb szuperszámítógépének, valamint egy kormányzati létesítménynek és a Borealis adatközpontnak.]

20 ezer euró hektáronként

1400 hektár földterület kerül a technológiai konszernhez több mint 27 millió euróért (csaknem 12 milliárd forint), ami körülbelül 20 000 eurós (8,28 millió forint) hektáronkénti eladási árnak felel meg. A finn erdészeti hivatal szerint ilyen nagyságrendű földtranzakció ritkán fordul elő.

A finn kormány azt reméli, hogy a Google-nak eladott földterület az ország regionális és nemzeti gazdaságának javára válik. A finn mezőgazdasági miniszter, Sari Essayah szerint a Google befektetése nagy jelentőséggel bír e gazdaságok számára. Petteri Orpo finn miniszterelnök elmondta, hogy ez az akvizíció megalapozza a jövőbeli beruházásokat, és egyértelmű jelzés arról, hogy sikerült Finnországot pénzügyileg vonzó és biztonságos befektetési országgá tenni. A cél az, hogy Finnország még érdekesebb helyszínné váljon a cégek számára, és a finn kormány reméli, hogy a beruházás új munkahelyeket is teremt.

Mi lesz az erdőkkel?

A Google már 2011 óta rendelkezik adatközpontokkal Finnországban. A munkahelyek megteremtéséhez azonban építkezésre van szükség. „Ez csak az első lépés egy hosszú folyamatban” – magyarázta a Google finnországi országigazgatója, Antti Järvinen.

A Google még a vásárlásról szóló végleges döntés előtt koncepciót szeretne kidolgozni az erdőterületekről. A vállalat ennek érdekében együttműködne a finnekkel úgy, hogy a természeti erőforrások fenntartható használatát is figyelembe vegyék.

forrás: AgroFórum

A tömör fából, acélból és betonból álló hibrid építési modell a tervezők becslése szerint jelentősen csökkenti az adatközpontok szén-dioxid-kibocsátását – a hagyományos acélszerkezetekhez képest 35%-kal, a tipikus előregyártott betonszerkezetekhez képest pedig 65%-kal.

A vállalat szerint a hibrid épületek a legújabb példái annak, hogy miként dolgozik adatközpontjainak és épületüzemeltetésének szén-dioxid-mentesítésén. A Microsoft 2020-ban ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg: 2030-ra „szén-dioxid-negatív” lesz, ami azt jelenti, hogy több szenet távolít el a légkörből, mint amennyit kibocsát. 2050-re pedig azt tervezi, hogy a vállalat 1975-ös alapítása óta kibocsátott összes szén-dioxiddal egyenértékű mennyiséget eltávolít. 2024-ben azt mondta, hogy jelentős előrelépést tett e célok felé: Májusban a Microsoft bejelentette, hogy az elmúlt három évben 6,3%-kal csökkentette közvetlen kibocsátását.

A vállalat közvetett kibocsátása azonban 30,9%-kal nőtt, ami az adatközpontok és az ott elhelyezett berendezések növekedésének köszönhető. Ezeket a kibocsátásokat különösen nehéz nyomon követni, mivel magukban foglalják az anyagok kitermelése, feldolgozása, gyártása és szállítása során kibocsátott szén-dioxidot, és a Microsoft közvetlen ellenőrzési körén kívül esnek.

forrás: Microsoft News