A tájékoztatás szerint megújult a Pápai Szakképzési Centrum intézményeként működő Acsády Ignác Technikum és Szakképző Iskola egyik 776 négyzetméteres épülete, melyben korábban is faipari képzés zajlott. Kicserélték a külső és belső nyílászárókat, szigetelték a padlót, a lábazatot és a homlokzatokat, az épület új burkolatokat kapott, megújultak a gépészeti rendszerek, modern faipari gépeket szereztek be. Évfolyamonként és szakmánként 8-12 tanulót képeznek az Acsády iskolában, lehetőség van hároméves asztalos és ötéves faipari technikus képzésre, valamint a kapcsolódó részszakmák képzésére is lesz lehetőség, mint asztalosipari szerelő és famegmunkáló. Az ágazati képzőközpont létrejöttével jelentősen emelkedhet a képzés színvonala.

A tervek szerint a képzőközpontban felnőttképzéssel is foglalkoznak majd, ennek során a másodszakmát választók, az átképzésben érintettek és a munkaerőpiacról kiszorult álláskeresők kapnak lehetőséget a tanulásra. Az iskolai rendszerű szakképzés állami fenntartású intézményei 2015. július 1-jétől szakképzési centrumokba tömörültek. Jelenleg a centrumnak négy iskolája és egy telephelye van Veszprém vármegyében, Pápán, Sümegen, Várpalotán és Zircen. Az átalakult szakképzési rendszer 25 ágazata közel 180 alapszakmája közül jelenleg 17 ágazatban 42 szakmában folyik az oktatás, köztük asztalos, eladó, villanyszerelő, logisztikai technikus, honvéd kadét képzés. Évente több mint 500-600 új szakember kerül ki a centrum iskoláiból – áll a közleményben.

forrás: HelloVidék

INNOVÁCIÓ A DUÁLIS KÉPZÉSBEN – A BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÁGAZATI KÉPZŐKÖZPONTJÁNAK LÉTREHOZÁSA CÍMŰ PROJEKT

A Bajai Szakképzési Centrum 247,7 millió forint Európai Uniós pályázati forrást nyert el az Európai Szociális Alap forrásából. A projekt megvalósítása a Széchenyi 2020 program keretében történik.

A kedvezményezett neve: Bajai Szakképzési Centrum

A projekt azonosító száma: GINOP-6.2.7-20-2021-00029

A szerződött támogatás összege: 247 654 505 Ft, 100 % vissza nem térítendő támogatás

A projekt kezdete: 2021.09.01.
A projekt befejezése: 2023.06.30.

Fő célkitűzésünk: A vállalkozások számára versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező munkaerőt biztosítsunk. Centrumunk ezt tanműhely infrastrukturális fejlesztésével és ehhez kapcsolódó eszközbeszerzéssel, tevékenységet támogató képzésekkel a helyi KKV-kal együttműködve kívánja megvalósítani.

Ágazati Képzőközpontot hozunk létre fa- és bútoripari valamint építőipari partnerekkel.

Az infrastrukturális fejlesztés a Bajai SZC Jelky András Technikum és Szakképző Iskola telephelyén valósul meg (6500 Baja, Szegedi út 69-73.).

A projekt közvetlen célcsoportja:

• fa- és bútoripari, építőipari ágazatok tanulói,
• duális képzésben tanító szakmai elméleti, gyakorlati oktatók,
• gazdasági társaságoknál oktatói szerepet vállaló munkatársak.

A baja.hu honlapon 2021. november 11-én megjelent cikk itt is elolvasható.

Az adminisztrációs terheket racionalizálva és a szakmai alapismeretek megfelelő szintű oktatására szeretnénk inspirálni és bevonni a KKV képzőket, így meg kívánjunk valósítani a Szakképzés 4.0 és a Szakképzési Törvény irányelveit. A GINOP 6.1.10 és a GINOP 6.2.7 projektjeink célja továbbá az is, hogy a létrehozott non-profit gazdasági társaság tervezze, szervezze és lebonyolítsa a duális képzéssel kapcsolatos szakirányú oktatást, melyben az alapítók közösen biztosítsák az eszközöket, felszereléseket a szakirányú oktatáshoz.

A hazai gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. Az egymás mellett működő, azonos ágazathoz tartozó vállalkozások és képzőhelyek nem tudják a közelségből adódó szinergiákat kihasználni, ami magasabb hozzáadott értékhez, jobb elhelyezkedési mutatókhoz és integráltabb szolgáltatásokhoz vezethetne.

A szakképzési rendszer fejlesztésének egyik kiemelt célja a szakképzési centrumok aktív vállalati kapcsolatainak fejlesztése és a KKV-k szerepvállalásának erősítése a gyakorlati képzésben.

A Bajai Szakképzési Centrum konzorciumi partnerként részt vesz a “A gazdaság fokozatváltását támogató innovatív képzések” GINOP 6.1.10-VEKOP-19-2020-00002 megvalósításában. A projekt illeszkedik az GINOP céljaihoz, elősegíti a foglalkoztatás bővítését úgy, hogy versenyképes tudással ruházza fel a képzésbe vont személyeket. 

Ágazati Képzőközpontok tevékenységét támogató képzésekben részt vevők száma:

A képzőközpont infrastrukturális fejlesztései és eszközbeszerzései a Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Technikum és Szakképző Iskola telephelyén valósul meg (6500 Baja, Szegedi út 69-73.), melyben udvari, valamint a hátsó épület átalakítását (teljes belső átalakítás, kívülről hőszigetelés, festés, nyílászáró csere, hullámpala tető cserélése sík fémlemezre) bonyolítjuk le a projekt keretein belül. A fejlesztésre vonatkozó jogszabályok által előírt fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést a generált tervezőnk által elkészített tervek alapján bonyolítjuk. Figyelembe vesszük a lehető legkisebb környezeti terhelést, ennek megfelelően valósítjuk meg az energia hatékonyságot is az épület felújításakor.

Az épület funkciója egy olyan univerzális gyakorlati oktató műhely létrehozása, amely több funkciós. Elsősorban az építész ágazat részére készül, asztalokkal, székekkel, interaktív táblával, így néhány perc alatt a teljes terem kiüríthetővé válik és a szakképzési centrum képzési palettájában szereplő építő-ipari képzések szakmai gyakorlatára alkalmassá tehető. Felszerelését tekintve a bútorokon kívül az elektromos és informatikai kiállások a mennyezetből érhető el, a kétszárnyas ajtó biztosítja az esetlegesen nagyobb gépek, eszközök felvonultatását a szakmai gyakorlati oktatás hatékonyságának növelése érdekében. A tanműhely kiszolgáló helyiségei: két gyakorlati oktató részére elegendő nagyságú tanári helyiség, és 12 fő részére kialakítandó öltöző, akadálymentes mellékhelyiség, és vizesblokk. A beruházás során természetesen a közműveket be kell vezetnünk, illetve fel kell újítani az épületben. Új tetőt is kap az épület.

Eszközbeszerzés: projektünkben csak úgy, mint az infrastrukturális fejlesztést közbeszerzés előzi meg, a majdani közbeszerzésben az eszközlistát a képzési és kimeneti követelmények alapján állítottuk össze, maximálisan figyelembe véve a két ágazatban oktató szakmai és elméleti oktatók igényeit is.

Az ágazati képzőközpontok létrehozását és eredményes működtetését a GINOP-6.2.6-20-2020-00001 projekt „Szakmai támogató, monitoring
tevékenység” c. komponens keretében a GINOP-6.2.7-20 projektek előkészítését és a fejlesztések sikeres megvalósítását online workshopok és egyéni konzultációk megszervezésével, valamint helpdeskkel támogatta, emellett a projektek előrehaladását monitoring tevékenységgel nyomon követte.

forrás: BajaiSZC

A színvonalas agrárszakképzés a nemzet jövőjét jelenti gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt – dr. Nagy István agrárminiszter utalt így az agrároktatás átszervezésének céljára és jelentőségére. Egy év tapasztalatainak értékelésére kértük az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatóját, Lévai Imrét.

Hogyan épül fel az új intézményrendszer s fedi le az országot, a szakterületet?

Az ipari szakképzésben már öt éve működő új intézményi hálózathoz hasonlóan egy éve alakították át a mezőgazdasági szakképzést is, 2020. július 1-én jöttek létre az agrárszakképzési centrumok. Az Agrárminisztériumhoz tartozó 61 intézményt öt centrumba szervezték.
(Kapcsolódó FATÁJ híradás: Agrárszakképzési centrumok vezetői nyilatkoztak 2020-11-12)

Az Északi Agrárszakképzési Centrum négy megye, Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 tagintézményét integrálja, mintegy 3300 tanulóval, hat ágazatban: mezőgazdaság és erdészet, élelmiszeripar, turizmus-vendéglátás, rendészet, gépészet és környezetvédelem. A központ Nyíregyházán, a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában kapott helyet.

Mi volt a legfontosabb cél, a koncepció az új szervezeti rendszer kialakításánál?

Két fontos célt emelnék ki, az egyik az oktatási intézmények összefogása, együttműködése, mely számos területen növeli a hatékonyságot és könnyíti meg a munkát. Központosított munkaszervezet látja el a speciális szakmai tudást igénylő, a gazdálkodási és a munkáltatói kötelezettségekből adódó feladatokat, a közbeszerzések és pályázati programok levezénylését, de ide sorolható a nemzetközi kapcsolatok építése vagy a külső kommunikáció is. Az intézmények megmaradtak önálló jogi személynek, a költségvetés központi helye viszont a centrum, az egységesítés és a racionalizálás eredménye a nagyobb költséghatékonyság.

A másik fontos cél, hogy vonzóvá tegyük az agrárszakmákat, és a képzési hálózattal, a magasabb oktatási színvonallal hívjuk fel a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre. Nagy szükség van a piacképes tudással, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, dolgozni tudó és akaró szakemberekre, ez valóban nemzetgazdasági, stratégiai kérdés, ahogy miniszter úr is rámutatott.

Minden szakma szenved az utánpótlás hiányától. Itt mivel lehet megnyerni a fiatalokat?

Több eszköz is van a kezünkben. Ilyen például az új ösztöndíjrendszer, amelyben a tanulók már az iskolai évek alatt egészen komoly összeghez juthatnak. Az új törvény adta lehetőségnek köszönhetően szeptembertől már munkaszerződést lehet kötni a 9. osztályt végzett, ágazati alapvizsgát letett tanulókkal, függetlenül attól, hogy duális partnernél vagy a most alakuló ágazati képzőközpontnál töltik a gyakorlatot.

A tanulók akár 100 ezer forintot is kaphatnak így egy hónapban, az ösztöndíjrendszerben maradva mintegy a fele érhető el, természetesen megfelelő tanulmányi eredmény mellett. Ez komoly motiváció, de szükség is van rá, mert ma Magyarországon valóban nincs olyan ágazat, ahol ne küzdenének az utánpótlás, a szakemberek hiányával. Erre reagált a kormányzati politika és segíti elő a szakképzés fejlesztését, teszi vonzóbbá az ágazatot. Ez az ösztöndíj a szociálisan rászoruló, szerényebb anyagi hátterű családok gyermekeinek is komoly esélyt teremt.

A végzett tanulók agrárismereteik birtokában maguk is hozzákezdhetnek a föld műveléséhez vagy elhelyezkedhetnek már működő gazdaságoknál, cégeknél, legyen a profil állattartás vagy növénytermesztés, kertészet, ezzel a falvak elnéptelenedését is fékezheti ez a rendszer. Az eredmény már megmutatkozik, alig egy év múltán 30 százalékkal növekedett az agrár közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezők száma.

A tagintézmények tanárait munkajogi szempontból is érintette a változás. Ők hogyan fogadták ezt?

Az intézményekben dolgozó pedagógus és technikai állomány kikerült a közalkalmazotti törvény alól. A centrum égisze alatt 400 pedagógus dolgozik, őket oktatói státuszba sorolták át, és ezt jelentős béremelés követte, átlagosan 25 százalékot meghaladó mértékben, az intézményvezetők döntése szerint differenciáltan.

Általános elégedettség kísérte az intézkedést, de voltak, akik éltek a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségével és végkielégítést vettek fel. Az intézményvezetői posztok meghirdetése után hamarosan kézbe vehetik kinevezésüket az igazgatók. Az új rendszer szemléletváltást is megkövetelt, a korábbi, megyehatárokig terjedő gondolkodásról nagyobb léptékre kell átállni, és egységes követelményeknek kell megfelelni a jövőben.

Szakképzésről lévén szó, kulcsfontosságú kérdés a gyakorlati ismeretek megszerzése. Ebben mi a terv?

A gyakorlati képzés megszervezésére és végrehajtására az agrárszakképzési centrumok a gazdálkodó szervezetekkel összefogva ágazati képzőközpontokat hoznak létre. A duális képzés erősítésével a tanulók korszerű, a kor kihívásainak megfelelő, üzemi környezetben végezhetik tanulmányaikat, amely a későbbiekben akár a munkahelyük is lehet. Ez fontos mérföldkő a hazai szakképzés átalakításában.

A mi körzetünkben a mezőgazdaság, erdészet és élelmiszeripar szakterületen tervezzük képzőközpont alapítását, amelyben 60 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik majd a centrum, 40 százalékot a vállalkozók birtokolhatnak. Már tárgyalunk érdeklődő cégekkel, amelyekről csatlakozás esetén minden adminisztrációs terhet leveszünk. Korábban is voltak gyakorlati képzőhelyek, ahol tanulószerződést kötöttek a diákokkal, de ez sokkal szélesebb lehetőséget kínál munkáltatónak és diáknak egyaránt.

Minden céget arra bátorítok, aki szeretne jó szakmai tudással felvértezett utánpótlást, kapcsolódjon be a gyakorlati oktatásba. Megismerhetik a diákokat, az ügyesebb, szorgalmasabb tanulót végzés után megnyerhetik munkatársnak. Őstermelőknek, kisebb gazdaságoknak, ahol bőven akad munka, szintén érdemes kapcsolatba lépni a szakképzési centrumokkal.

A pályaválasztó fiataloknak további vonzerőt jelenthet az egyetemekkel kötött megállapodás. Ez mit takar?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a közép- és felsőfokú agrárképzés gyakorlati és elméleti tudásának javítására szakmai partnerségre lépett az öt agrárszakképzési centrummal. Ez az együttműködés biztosítja a közép- és felsőfokú agrárszakképzés szoros kapcsolatát. A kezdeményezésnek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy a középfokú agrár­szakképző intézményekben végző tanulók egyenes úton juthassanak be a felsőoktatási intézményekbe.

Komoly lehetőség a tanulóknak, hogy a középfokú képzésben átadott tananyag egy részét beszámítják az egyetemen, akár 30–40 kreditpont erejéig is. Mi már a Nyíregyházi Egyetemmel is együttműködési megállapodást kötöttünk. Emellett az iskolai rendszer és a felnőttoktatás közelebb kerül egymáshoz, mert az agrárszakképzési centrumok vizsgaközpontokat alakíthatnak ki, most tart az akkreditációs eljárás.

Érdekessé teheti-e a fiatalok szemében a mezőgazdaságot az alkalmazott csúcstechnológia?

A miniszter úr jól érzékeltette, amikor úgy fogalmazott erről: ez már nem a gumicsizmás sárdagasztás helye és ideje. Klimatizált, digitalizált erőgépekkel kell dolgozni, már nem újdonság a GPS vezérelt kombájn, de egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligenciával támogatott feladat-végrehajtás.

A dróntechnika is a gyakorlat része, például a növényvédelemben, a centrumhoz tartozó 876 hektár tangazdasági területen a kukoricát és a napraforgót már drónnal permeteztük Borsodban. A munkaerőhiány miatt még intenzívebb lesz a csúcstechnológia alkalmazása, ennek kezelése bizony izgalmas munka, nagy kihívás egy mai fiatalnak a mezőgazdaságban is.

Hogy tud ezzel lépést tartani az oktatói gárda?

Rengeteg továbbképzésen kell részt venniük, el kell sajátítaniuk a legújabb technikát, a XXI. századi eljárást ahhoz, hogy maguk is taníthassák. A tanulóknak pedig tudniuk, érezniük kell: biztos megélhetést nyújtó szakmát szerezhetnek, várják őket a mezőgazdaság különböző területein. Az új képzési struktúrában arra is lehetőség adódik, hogy nem egy, hanem két szakképesítést is megszerezzen egy tanuló. Egy mezőgazdasági alapképzettség mellett pedig egy kiegészítő élelmiszeripari vagy környezetvédelmi képesítés a jövőben egyre fontosabb szerepet kap a társadalom és a gazdaság életében.

Főigazgatóként sem távolodott el az agrármérnöki hivatástól. Mi ennek a hozadéka ebben a pozícióban?

Az agráregyetem elvégzése után mérnöktanári végzettséget is szereztem, s úgy alakult, hogy harminc éve köteleztem el magam az agrároktatás mellett, azonban a mai napig gyakorló gazdálkodó, őstermelő vagyok. Foglalkoztam például nyúl- és sertéstenyésztéssel, hízóbikát neveltem, kertészkedtem, a fő vonalat a növénytermesztés jelenti, benne búza, kukorica, napraforgó, csemegekukorica, újabban fehérjenövények. Minden területtel foglalkoztam valamennyit, ezért pontosan tudom, mi hogyan működik. Sok tapasztalatot szereztem, és ennek hasznát veszem a centrum irányításában is.

forrás: SZON