A felhatalmazáson alapuló jogi aktus háromféle szén-dioxid-gazdálkodási tevékenységet fed le:
– a közönséges talajokon folytatott mezőgazdaságot és agrárerdészetet,
– a tőzeglápok és egyéb szerves talajok újra nedvesítését és helyreállítását, valamint
– az erdőtelepítést.

Ezek a tevékenységek olyan előnyökkel járnak, amelyek messze túlmutatnak a szén-dioxid-eltávolításon és a talajból származó kibocsátás csökkentésén. Segítenek abban, hogy a tájak ellenállóbbá váljanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben, támogatják a biológiai sokféleséget és más ökoszisztéma-szolgáltatásokat, valamint erősítik a biogazdaság számára az élelmiszer- és biomassza-ellátás hosszú távú biztonságát. A megbízható tanúsítási keretrendszer biztosításával az új módszertanok segíthetnek a mezőgazdasági termelőknek, az erdészeknek és a földgazdálkodóknak abban, hogy pénzügyi juttatásokhoz jussanak, így új jövedelemforrást teremtve, amely támogatja a fenntartható földgazdálkodási gyakorlatok elterjedését.

A héten történt elfogadás fontos lépést jelent a CRCF-rendelet végrehajtásában és a szén-dioxid-megkötés szerepének megerősítésében az EU éghajlat-politikai intézkedései keretében. A módszertanokat nyilvános konzultációt és a szén-dioxid-megkötéssel foglalkozó szakértői csoporttal folytatott megbeszéléseket követően dolgozták ki.

A felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését követően a tanúsítási rendszerek kérelmezhetik, hogy elismerjék az e módszertanoknak, valamint a 2025/2358 végrehajtási rendeletben meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelésüket. A rendszerelismerési eljárással kapcsolatos további információk a „Tanúsítási rendszerek” oldalon találhatók.

Háttér

A 2024. december 6-án hatályba lépett, a szén-dioxid-eltávolításról és a szén-dioxid-gazdálkodásról szóló uniós rendelet (2024/3012/EU rendelet) létrehozta az első uniós szintű önkéntes keretrendszert a szén-dioxid-eltávolítás, a szén-dioxid-gazdálkodás és a termékekben történő szén-dioxid-tárolás tanúsítására. A rendelet közös uniós minőségi kritériumokat, valamint nyomonkövetési és jelentéstételi követelményeket határoz meg annak érdekében, hogy az egész EU-ban harmonizált, átlátható és hiteles megközelítés valósuljon meg az éghajlatra kedvező hatással bíró tevékenységek tanúsításában.

A rendelet végrehajtása a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott tanúsítási módszertanok révén történik. Ezek a módszertanok tartalmazzák azokat a műszaki szabályokat, amelyeket a gazdasági szereplőknek be kell tartaniuk a CRCF minőségi kritériumainak való megfelelés igazolása érdekében. A szén-dioxid-gazdálkodásra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság szén-dioxid-eltávolítással foglalkozó szakértői csoportjával folytatott célzott konzultáció és egy nyilvános konzultáció keretében dolgozták ki. A műszaki szakértők és az érdekelt felek hozzájárulása segített a módszertanok finomításában, és biztosította, hogy azok támogassák a CRCF célkitűzését, amely egy hiteles és harmonizált tanúsítási keret létrehozása.

Forrás: Európai Bizottság

Hasulyó Péter észrevétele ezen eseményhez hírlevelében:

Miért fontos ez: Ez az első működőképes uniós eljárás az erdőtelepítésből származó szén-dioxid-elnyelés tanúsítására. Nem csupán javaslatról van szó, hanem alkalmazható szabályzatról.

A lényeg: Az új erdőterületeket telepítő európai erdőgazdálkodóknak mostantól hivatalos uniós eljárás áll rendelkezésükre a szén-dioxid-elnyelés tanúsítására. Figyeljük, mely tanúsítási programok kérnek majd elismerést a következő lépésben.

A program a szakmai tapasztalatszerzés mellett lehetőséget adott arra is, hogy a Soproni Egyetem tovább erősítse nemzetközi szakmai kapcsolatait.

„Véleményem szerint az agrárerdészet rendelkezik a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok közül az egyik legnagyobb potenciállal, ami a vízmegtartást, a fenntarthatóságot, a kiegyensúlyozott tájhasználatot, valamint a klímaadaptációt és -mitigációt illeti. A tantárgy éppen ezek miatt keltette fel az érdeklődésemet, és külön öröm volt számomra, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében külföldi agrárerdészeti rendszereket is megismerhettünk, illetve nemzetközi szakértőktől tanulhattunk” – fogalmazott beszámolójában az Agroerdészet a fenntarthatóságért című angol nyelvű kurzus egyik hallgatója.

A közelmúltban megvalósult tanulmányúton a Soproni Egyetem öt hallgatója és két oktatója vett részt. Az első szakmai helyszín Žabčice volt, ahol a ClimaPannonia nemzetközi kutatási program és a brnói Mendel Egyetem közösen szervezett agrárerdészeti nyílt napot. A magas színvonalú előadásokat terepi szakmai program követte, amely kiváló lehetőséget biztosított a kutatási eredmények bemutatására és a nemzetközi tapasztalatcserére.

A résztvevők átfogó képet kaptak az agrárerdészeti rendszerek működéséről és kihívásairól: szó esett a talajállapot és a mikroklíma változásairól, a telepítési és fenntartási nehézségekről, a gazdasági szempontokról, valamint a jelenlegi szabályozási és támogatási környezetről. Külön figyelmet kapott az a támogatási rendszer, amely a 2023–2027-es KAP-ciklusban ösztönzi a gazdálkodókat agrárerdészeti rendszerek létrehozására és fenntartására.

A terepi látogatás során a soproni delegáció egy közel hét éve telepített, kísérleti célú fasoros köztestermesztéses agroerdészeti rendszert is megtekintett. A nyár- és diófákból álló vegyes fasorok között gabonatermesztés folyik. A kutatási eredmények egyik fontos tanulsága az volt, hogy az eltérő termőhelyi adottságok jelentős heterogenitást eredményeznek, ami egyszerre jelent gyakorlati és tudományos kihívást.

A program második napján egy különleges példát ismerhetett meg a csoport: egy osztrák gazdálkodó Csehországban kialakított agrárerdészeti rendszerét. A döntés hátterében az állt, hogy míg Csehországban támogatási lehetőségek álltak rendelkezésre, Ausztriában az agrárerdészet akkor még nem volt támogatható. Az így létrejött rendszerben több fafaj együttese kapcsolódik takarmánynövény-termesztéshez, amely közvetlenül a gazdaság állatállományának ellátását szolgálja.

A nap második felében helyi erdészeti szakemberek mutatták be több erdőrészlet példáján keresztül, hogyan jelenik meg a mindennapi gyakorlatban a klímaváltozás, a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás összetett kihívásrendszere. A program külön értékét adta, hogy azon a Soproni Egyetem résztvevői a Zágrábi Egyetem hallgatóival és oktatóival közösen vettek részt.

Az út során kialakult szakmai kapcsolatok tovább erősítik a Mendel Egyetem és a Soproni Egyetem közötti együttműködést. A résztvevők számára a két nap nemcsak szakmailag volt inspiráló és tartalmas, hanem új nézőpontokat és hosszú távon is értékes nemzetközi kapcsolatokat hozott.

Ezúton is köszönjük cseh partnereink vendégszeretetét és a közös szakmai munkát.

forrás: SOE Erdőmérnöki Kar

A fák, cserjék, szántóföldi kultúrák, legelők és állatok tudatos integrációja nemcsak ökológiai előnyöket kínál, hanem hosszú távon stabilabb és diverzifikáltabb jövedelmet is biztosíthat a gazdálkodók számára. A cikksorozat célja, hogy hazai és nemzetközi példákon, kutatási eredményeken és gyakorlati tapasztalatokon keresztül mutassa be: miként válhat az agrárerdészet a magyar mezőgazdaság egyik kulcsfontosságú klímaadaptációs és tájrehabilitációs eszközévé.

A cikksorozat tervezett részei:

• 1. rész: Az agrárerdészet alapjai és a természet által nyújtott közvetlen előnyök bemutatása
• 2. rész: Hazai és nemzetközi kutatások, valamint működő gyakorlati modellek a mindennapokban
• 3. rész: Jogszabályi keretrendszer, a karbonpiacban rejlő pénzügyi lehetőségek és az elérhető támogatások

Cikksorozatunk első része teljes terjedelmében IDE KATTINTVA érhető el.

forrás: NAK / dr. Skobrák György; NAK KAP-hálózat ZTE / Zsiros Csanád

Miért tekintünk Magyarországon még mindig „mostohagyerekként” az agrár-erdészeti rendszerekre, miközben Európa nyugati felén már bizonyított technológiáról van szó? Megéri-e „elpocsékolni” a jó minőségű termőföldet fákra? Mi az a földegyenérték arány (LER), és hogyan jön a képbe a karbonpiac? Tényleg megterem a málna egy fasor alatt? Miért volt jó a makkoltatás, és miért kiváló megoldás a fás legelőkön történő állattartás? mire kell figyelni, amikor a kombájn a fasorok között dolgozik? Miért kellett tölgyet telepíteni a a biodiverz, méhészeti célokra készített területre? Mit jelent lelkileg egy agrár-erdészeti rendszer? És milyen közgazdaságilag is kimutatható előnye van a mezővédő erdősávoknak?

Ebben az adásban Gribek Dani körbejárja az agrárerdészeti rendszerek világát: a fás legelőktől a bogyós gyümölcsök árnyékben termesztésén át a szántóföldi köztes növénykultúrákig. Vendégeinkkel – Bíró Zsigmond biogazdálkodóval és Keserű Zsolt tudományos főmunkatárssal (ERTI) – megvitatják az ökonómiai előnyöket, a klímaváltozásra adott válaszokat és a hazai jogszabályi környezet kihívásait.

Néhány előny kedvcsinálónak:

A mezővédő erdősávok nemcsak a mikroklímát védik, de belépőt jelenthetnek az önkéntes karbonpiacra is.

1 hektár agroerdészeti terület jövedelme megfelel 0,8 hektár mezőgazdasági és 0,6 hektár erdőgazdálkodási terület együttes hozamának.

A nitrátkimosódás akár 46%-kal is mérsékelhető ezekben a rendszerekben.

A fás legelők nemcsak árnyékot adnak, de például a madárcseresznye vagy a makkoltatás javítja a húsminőséget is.

forrás: HEKTÁR Agrármédia

A felhívás az alábbiak szerint módosult:

(a módosuló szövegrészek dőlt betűvel kerültek jelzésre)

1. A felhívás 2.2. Támogatásban nem részesíthetők köre fejezet d) pontja törlésre került.
2. A felhívás 2.4. A támogatási kérelem benyújtásának módja és egyéb feltételei fejezetében:

• kiegészült a 3. bekezdés: Egy adott terület vonatkozásában, ha a korábbi támogatási kérelmét a kedvezményezett visszavonja, vagy elutasításra/visszautasításra kerül, akkor a kedvezményezett jogosult újabb támogatási kérelem benyújtására;
• pontosítása került az 5. bekezdés: Támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, a támogató által biztosított elektronikus felületen (www.allamkincstar.gov.hu) keresztül, elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően lehet benyújtani;
• pontosításra került a Mobilgazda alkalmazásra vonatkozó szövegrész: –    a mobilGAZDA alkalmazás segítségével, az adott támogatási kérelem benyújtási szakasz első napját megelőző 30 napnál nem régebben készített georeferált fényképet.

3. Módosult a felhívás 3.3.1. fejezete: 

• Az 1. pontja pontosítva lett: A támogatás igénybevételére a KAP Vhr. 61. §-a szerinti jogszerű földhasználó jogosult. A 2) bekezdés kivételével a kedvezményezettnek a művelet végrehajtására rendelkezésre álló időtartam, valamint a fenntartási időszak alatt az adott év minden napjára vonatkozóan jogszerű földhasználónak kell lennie;
• Beillesztésre került 2) pontként az alábbi szövegrész:2) Gazdaságátadás esetén a gazdaság átvevőjének a támogatásba vont teljes területén a gazdaságátadási szerződésben a gazdaság átruházására meghatározott naptári napot követő 30. naptól a művelet végrehajtására rendelkezésre álló időtartam utolsó napjáig a KAP Vhr. 61. § alapján jogszerű földhasználónak kell lennie.
• Valamint pontosításra került a 10. pont (korábban 9. pont) és kiegészült a fejezet a 11. ponttal az alábbiak szerint:

10. Természetvédelmi oltalom alatt álló védett természeti területek, Natura 2000 területek és magas természeti értékű (a továbbiakban: MTÉT) területek esetén a művelet megvalósítási helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság 4. melléklet szerinti támogató nyilatkozata szükséges a beruházás természetvédelmi szempontból történő elfogadhatóságához és a területre irányadó kezelési tervhez, illetve Natura 2000 fenntartási tervhez való illeszkedésről (ha e tervek rendelkezésre állnak). A támogató nyilatkozatot a támogatási kérelem részeként kell benyújtani. Az adott támogatási kérelem benyújtási szakasz első napjához képest 30 napnál korábban tett támogató nyilatkozat nem elfogadható.

11. A művelet végrehajtására rendelkezésre álló időtartam alatt a tevékenységtípusok közti váltásra nincs lehetőség.

4. A felhívás 3.3.2. Kötelezettségvállalások fejezete több ponton módosult az alábbiak szerint:

• 3.) A 2. célterület keretében évente elvégzett ápolási, fenntartási és pótlási tevékenységekről (beleértve kaszálás és legeltetés) a 8. melléklet szerinti agrár-erdészeti naplót kell vezetni, az ápolt területről mobilgazda alkalmazással készített georeferált fotót kell készíteni, és azt minden évben az éves kifizetési kérelemhez csatolni.
• 4) Ha a létrehozott nem termelő beruházás állapota már nem felel meg a felhívás előírásainak, akkor a kedvezményezett köteles a területen pótlást elvégezni.
• 5) Amennyiben a kedvezményezett a művelet megvalósítási helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájáruló nyilatkozatában (4. melléklet) jóváhagyott fa- és cserjefajoktól és telepítési aránytól eltér, úgy köteles a változást bejelenteni a Magyar Államkincstárhoz, mint Nemzeti Kifizető Ügynökséghez (a továbbiakban: Kincstár). A kedvezményezettnek csatolnia kell egy új hozzájáruló nyilatkozatot a megvalósítási helye szerint érintett nemzeti park igazgatóságtól, melyben a telepítendő fa- és cserjefajokat jóváhagyják. Az új hozzájáruló nyilatkozatot a soron következő kifizetési kérelemmel együtt kell benyújtani. A Kedvezményezettnek a módosítást fel kell tüntetnie adott évi kifizetési kérelemhez csatolt agrár-erdészeti naplóban is.
• 6.) A kedvezményezett az elvégzett vegyszeres gyomirtást és növényvédőszer alkalmazását köteles az agrár-erdészeti naplóba (8. melléklet) felvezetni. 
• A fejezet 7) pontjába az alábbiak kerültek beillesztésre:
  • Amennyiben a telepítés vagy a vegyszeres kezelés vagy növényvédő szer alkalmazása védett természeti területet érint, akkor a kedvezményezettnek rendelkeznie kell a tevékenységet jóváhagyó, véglegessé vált természetvédelmi hatósági engedéllyel.
  • Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a telepítéshez a kedvezményezettnek rendelkeznie kell a tevékenységet jóváhagyó, véglegessé vált természetvédelmi hatósági engedéllyel. A terület fenntartási céljainak elérését vagy védelmi céljainak a megvalósítását veszélyeztető tevékenység (például növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, vegyi anyagok felhasználása) a természetvédelmi hatóság végleges engedélyével folytatható az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján. 
  • Ha a tevékenység Natura 2000 gyepterületet érint, akkor a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani, figyelemmel arra is, hogy az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését megakadályozó, állományuk visszaszorítását biztosító speciális növényvédőszer-kijuttatási technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. 
  • Ha a tervezett tevékenység veszélyeztető hatásával – védett természeti területnek és Natura 2000 területnek nem minősülő – MTÉT területen védett, fokozottan védett, vagy közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű fajok, valamint élőhelytípusok bármelyike érintett, akkor a tevékenység a természetvédelmi hatóság végleges engedélyével folytatható. 
  • A Kedvezményezettnek a vizsgált időszakra vonatkozóan érvényes és hatályos természetvédelmi hatósági engedéllyel kell rendelkeznie, amit a KAP Vhr. 19. § (1) bekezdése szerint kell megőriznie és a Kincstár az engedélyt a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi. 
  • Ha a kedvezményezett az engedélyezett növényvédőszertől eltérő, engedélyköteles növényvédőszert alkalmaz, akkor a természetvédelmi hatóság új, vagy módosított engedélyével rendelkeznie kell, amelynek meglétét a Kincstár helyszíni vizsgálat során ellenőrizi.
• Valamint új 11. és 12. pontok kerültek beillesztésre: 

11) Az agrárerdészeti rendszerrel ellátott mezőgazdasági művelésben álló mezőgazdasági  kultúrának az agrár-erdészeti rendszer által elfoglalt területtel együtt  minden esetben meg kell felelnie az Alapszintű-jövedelemtámogatás szempontjából legkisebb támogatható területnek, . azaz a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti területnagyságnak.

12) A mezőgazdasági vagy faültetvény célú főnövénnyel azonos fafajok nem alkalmazhatók agrár-erdészeti rendszerben telepített fa- vagy cserjefajként.

5. A felhívás 3.3.3. Célterület specifikus előírások 1. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek telepítése a) Mezővédő fasor telepítése fejezetrész 1. pontja kiegészült az alábbiak szerint: Bármely mezőgazdasági hasznosítási kóddal rendelkező területen létesíthető, kivéve az Evt. szerinti fásítás területét, vagy a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI.09.) Korm. rendelet szerinti fás szárú ültetvény területét, olyan módon, hogy a fasor létesítése megfeleljen a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló tárgyévi rendelet (a továbbiakban: feltételességi rendelet) ökológiai határsáv meghatározásában szereplő feltételeknek;

6. A felhívás 3.3.3. Célterület specifikus előírások 1. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek telepítése b) Több sor fából és cserjéből álló mezővédő erdősáv telepítése szántóterületeken fejezetrész módosult a 1. 2. 4. pontokban és kiegészült a 9. ponttal:

1.Szántó hasznosítási kóddal rendelkező területen létesíthető olyan módon, hogy az erdősáv létesítése megfeleljen a tárgyévi feltételességi rendelet ökológiai határsáv meghatározásában szereplő feltételeknek is.

2.Az erdősáv létrehozása során 20 méter széles területen 5 sor fa és szegélyként a fasorokkal párhuzamosan további 2 sorban cserje telepítését kell megvalósítani legalább 50 m hosszúságban.

4.A telepítés előkészítése: 20 méter szélességben, a mezőgazdasági főnövénytől is mentes gyommentes sávot kell létrehozni. A gyommentes sávban gyep kultúra fenntartása is engedélyezett.

7. A felhívás 3.3.3. Célterület specifikus előírások 1. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek telepítése c) Fás legelő és kaszáló kialakítása gyepterületeken fejezetrész módosult az 1. 2. 6. 7. 8. b) és c) és a 9) pontokban:

1.Gyep hasznosítási kóddal rendelkező területen valósítható meg.

2. Minimum 50, maximum 100 faegyed/ha telepítése valósítható meg a támogatásba vont terület minden egyes hektárján, az egyedek közötti minimális tőtáv 3 méter.

6.A kedvezményezett köteles csoportos törzsvédelmet biztosító mikrokerítést, vagy egyedi törzsvédelmet vagy a 3.3.1. pont 9) alpontban foglalt esetben más, a természetvédelmi hatóság által jóváhagyott, hatékony védőeszközt alkalmazni vagy létesíteni a 3.mellékletben foglalt szakmai követelményeknek megfelelően.

7. Fedett szárnyék, gémeskút vagy itató létesítése esetén a kedvezményezett köteles a kiegészítő intézkedést a 3. mellékletben foglalt szakmai követelményeknek megfelelően megvalósítani, és azt a 3. mellékletnek megfelelő állapotban, a művelet megvalósításának évét követő 7. év végéig fenntartani.

8. b) Az első kifizetési kérelemhez mellékelni kell a végleges vízjogi üzemeltetési engedélyt vagy a vízügyi hatóság igazolását/nyilatkozatát arról, hogy a vízügyi hatóság nyilvántartásában szerepel az objektum annak azonosítószáma alapján, és a használatbavételét/az üzemeltetését tudomásul vette. Ennek hiányában az üzemeltetési engedélyezési kérelem vagy a használatbavétel/az üzemeltetés tudomásul vétele iránti kérelem benyújtására vonatkozó igazolás/nyilatkozat csatolása szükséges, azzal, hogy a kifizetési kérelem kapcsán támogatás addig nem folyósítható, amíg a végleges vízjogi üzemeltetési engedély vagy a vízügyi hatóság igazolása/nyilatkozata benyújtásra nem kerül.

8. c) Nem engedélyköteles vízjogi tevékenység esetén az első célterületre vonatkozó kifizetési kérelemhez mellékelni kell a bejelentési kötelezettség teljesítéséről és annak vízügyi hatóság részéről történő elfogadásáról szóló igazolást/nyilatkozatot.

9) Fedett szárnyék létesítése esetén a kedvezményezettnek rendelkeznie kell az ingatlanügyi hatóság termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) termőföld más célú hasznosítására vonatkozó 10. § (1) bekezdése szerinti engedélyével, amelyet az első kifizetési kérelem mellé kell csatolni.

Valamint a fejezet kiegészült a 10.) ponttal az alábbiak szerint: Fedett szárnyék, gémeskút vagy itató létesítése esetén a kedvezményezett köteles a kifizetési kérelem részeként EOV koordinátákkal meghatározni a kiegészítő tevékenységgel érintett területet.

8. A felhívás 3.3.3. Célterület specifikus előírások 2. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek ápolása és fenntartása A/ Közös szabályok 5. és 6. pontja az alábbiak szerint módosult:

5.A támogatott agrár–erdészeti rendszerek ápolása és fenntartása a telepítés évét követő 7. év végéig kötelező. 

6. A faegyedek folyamatos pótlása kötelező a fenntartási időszak minden évében legkésőbb a faegyedek elhalását követő első kifizetési kérelem benyújtásának napjáig – a fennálló hiány a fenntartási időszak egyik évében sem haladhatja meg a 30%-ot. Az ellenőrzés határnapja a tárgyévi egységes kérelem beadási időszak utolsó napja. Az ezt követően kipusztult egyedeket a következő évi határnapig kell pótolni.

9. A felhívás 3.3.3. Célterület specifikus előírások 2. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek ápolása és fenntartása B/ Speciális szabályok a) Újonnan kialakított mezővédő fasor ápolása és fenntartása fejezetrész 4. pontja, valamint a b) Újonnan kialakított mezővédő erdősáv ápolása és fenntartása fejezetrész 3. pontja törlésre került. (mivel az általános szabályok között szerepel)

10. A felhívás 3.3.3. Célterület specifikus előírások 2. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek ápolása és fenntartása B/ Speciális szabályok c) Újonnan kialakított fás legelő és kaszáló ápolása és fenntartása fejezetrész 1. és 2. pontjai az alábbiak szerint módosultak:

1) A kedvezményezett köteles a támogatással telepített mértéken felüli – vagy amennyiben a természetvédelmi hatóság a fák maximális számát előírta, ezen szám fölötti – faegyedek sarjról, vagy magról történő szaporodását megakadályozni. A kedvezményezett köteles a területen sarjról vagy magról kelt, szálanként vagy csoportosan spontán megjelenő, 2 évesnél idősebb csemeték jelenlétét olyan módon szabályozni, hogy a területen a fás szárú növényzettel fedett terület aránya legfeljebb 30% lehet, figyelemmel a 15/2024/AM rendelet 1. § 19. pontjában foglaltakra.

2) Az elültetett fák csoportos mechanikai védelméről (mikrokerítés) vagy egyedi törzsvédelméről gondoskodni kell a fenntartási időszak végéig.

11. A felhívás 5.1. A művelet megvalósítása utáni kötelezettségek (fenntartási kötelezettség) fejezete az alábbiak szerint módosult: A kedvezményezettet az agrár-erdészeti rendszer, valamint a kiegészítő tevékenység létesítésének fizikai befejezését követően ápolási és fenntartási kötelezettség terheli. A fenntartási időszak a művelet megvalósításának évét követő 7. év végéig tart.

12. A felhívás 6.1 fejezetében pontosításra kerültek a felhíváshoz kapcsolódó indikátorok.

13. A felhívás 9.1. Kifizetési kérelmek tervezése fejezet módosításra, egyértelműsítésre került a 9.1.1 Közös szabályok, 9.1.2 Célterület-specifikus szabályok illetve a 9.1.2.1 Az i. célterületre (agrár-erdészeti rendszer telepítése) vonatkozó kifizetési kérelem valamint a 9.1.2.2 A 2. célterületre (agrár-erdészeti rendszer ápolása és fenntartása) vonatkozó kifizetési kérelem alfejezettel 

A 9.1.1 Fejezet az alábbiak szerint alakult át:

Az 1) pont áthelyezésre került a 9.1.2.1 pontba, valamint a 6) pont került az 1) pont helyére.

2) pont az alábbiak szerint modusul: Kifizetési kérelmet az nyújthat be, aki 

1. támogatási okirattal rendelkezik, vagy
2. támogatási kérelmet nyújtott be, de a kifizetési kérelem benyújtásakor nem rendelkezik sem véglegessé vált támogatási okirattal, sem véglegessé vált elutasító döntéssel, azonban a benyújtott támogatási kérelme szerinti tevékenységet megvalósította és megfelel a felhívásban foglalt jogosultsági feltételeknek.
3. a kötelezettség átadására irányuló, a 11.1.2 pont 9.) alpont szerinti határidőben benyújtott kérelemben a kötelezettség átvevőjeként szerepel, de végleges támogatási döntéssel még nem rendelkezik.

3) A kifizetési kérelem az adott évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül nyújtható be.

4) A támogatás kifizetésére csak a támogatási okirat meghozatalát követően kerülhet sor.

5) A támogatási okirat kibocsátása önmagában nem eredményezi a támogatás kifizetését. A kifizetés kizárólag kifizetési kérelem benyújtásával igényelhető.

6) kifizetés kizárólag kifizetési kérelem benyújtásával igényelhető. Kifizetés a támogatásra vonatkozó adminisztratív ellenőrzések, a keresztellenőrzések, a helyszíni ellenőrzések lefolytatása után – az esetlegesen megállapított levonások figyelembevételével – kifizetési kérelmenként egy összegben kerül teljesítésre a kedvezményezett KNYR-ben nyilvántartott fizetési számlájára.

2. Célterület-specifikus szabályok fejezetben az alábbiak szerepelnek:

9.1.2.1. Az 1. célterületre (agrár-erdészeti rendszer telepítése) vonatkozó kifizetési kérelem

1) A felhívás alapján kifizetési kérelmet első alkalommal a 2026. évi egységes kérelem keretében lehet benyújtani.

2)A kedvezményezett a telepítés fizikai befejezését követően támogatási kérelmenként kizárólag egy alkalommal nyújthat be kifizetési kérelmet a tárgyévi egységes kérelemről szóló rendeletben meghatározott szabályok szerint.

9.1.2.2. A 2. célterületre (agrár-erdészeti rendszer ápolása és fenntartása) vonatkozó kifizetési kérelem 

1) Az 1. célterület „Agrár-erdészeti rendszerek telepítésére” vonatkozó kifizetési kérelem teljes elutasítása esetén a 2. célterület alapján nem teljesíthető kifizetés.

2) A kedvezményezett a kifizetést a telepítés évét követő évtől évente igényelheti a tárgyévi egységes kérelemről szóló rendeletben meghatározott szabályok szerint.

3) Amennyiben a kedvezményezett egy évben nem nyújt be kifizetési kérelmet, úgy arra az évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban az adott évben is fennállnak. A Kincstár ezen esetekben is vizsgálhatja a kötelezettségek betartását.

14. A felhívás 10.1 Általános jogkövetkezmények fejezete átalakításra és kiegészítésre került az alábbiak szerint:

• Törlésre került a korábbi 1. pont, és beillesztésre került egy új 1. pont, valamint egy új 2. pont:

1. Ha a kedvezményezett a 3.3.1. Általános elvárások részben foglalt előírásoknak nem tesz eleget, akkora támogatási jogosultsága megszűnik, és a már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

2.A 2. célterület esetében, ha a kedvezményezett a művelet végrehajtására rendelkezésre álló időtartam alatt a műveletbe vont valamennyi területre vagy az adott terület(ek)re

a)  kettőnél több alkalommal nem nyújt be kifizetési kérelmet, vagy

b)  kettőnél több alkalommal a kifizetési kérelme elutasításra kerül, vagy

c)  legalább egy alkalommal nem nyújt be kifizetési kérelmet és legalább egy alkalommal kifizetési kérelme elutasításra kerül,

akkor a műveletbe vont teljes területre vagy adott terület(ek)re a támogatási jogosultsága megszűnik és a teljes területre vagy adott területére a 2. célterületen már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

15. A 10.1 fejezet 4. pontja az alábbiak szerint módosult:

Ha a kedvezményezett az agrár-erdészeti naplót (8. melléklet) valamely műveletbe vont területre vonatkozóan hiányosan vagy nem valós adattartalommal vezeti, akkor az adott területre vonatkozó adott évi támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

16. A 10.1. fejezet korábbi 2. és 3. pontjai (jelenleg 4. és 5.) pontosításra kerültek az alábbiak szerint:

6. Ha a kedvezményezett az agrár-erdészeti naplót (8. melléklet) valamely támogatásba vont területre vonatkozóan hiányosan vagy nem valós adattartalommal vezeti, akkor az adott területre vonatkozó adott évi támogatási összeg 15%-ára nem jogosult. (mondat vége törölve lett)

5. Ha a kedvezményezett a 3.3.2 pont 5. alpontjában rögzített előírásában foglalt, a megvalósítás helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájáruló nyilatkozatban jóváhagyott fa- és cserje fajoktól és/vagy telepítési aránytól eltér és az eltérésről új hozzájáruló nyilatkozatot nem csatolt, akkor az érintett terület vonatkozásában a támogatási jogosultsága megszűnik, támogatásra nem jogosult, és az érintett agrár-erdészeti rendszer vonatkozásában már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

17. A 10.1. fejezet kiegészült egy új 8. ponttal: Ha a kedvezményezett a 3.3.2. 8. pontban megfogalmazott származási bizonylattal nem rendelkezik, akkor az érintett terület vonatkozásában a támogatási jogosultsága megszűnik, támogatásra nem jogosult, és az érintett agrár-erdészeti rendszer vonatkozásában már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.
18. A 10. 1. fejezet korábbi 4. és 5. pontjai (jelenlegi 7. és 10.) módosultak az alábbiak szerint:

7.Ha a helyszíni ellenőrzés, adategyeztetés, továbbá a támogatási vagy kifizetési kérelmekhez kapcsolódó egyéb eljárások során megállapításra kerül, hogy a kötelezettségvállalással érintett területet csökkenteni szükséges, a Kincstár a földterület műveletből történő teljes vagy részleges kizárása iránti eljárást indít.

Részleges kizárás esetén a Kincstár meghatározza a műveletből kizárt földterületet, valamint a kizárás következtében lecsökkent földterületet beazonosító EOV koordinátákat, és döntéséről értesíti a kedvezményezettet.

A műveletből kizárt területre kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, továbbá a kizárással érintett terület támogatási jogosultsága megszűnik. A jogosulatlan igénybe vett támogatási összeg visszafizetése teljesíthető az adott gazdálkodási év támogatási összegéből történő levonással.

10.A területeltérésre a tárgyévi egységes kérelemre vonatkozó rendeletet kell alapul venni. (hosszúsági eltérésekre vonatkozó szövegrész törlése)

19. A 10.1. fejezet kiegészült egy új 10. ponttal: Ha a kifizetési kérelemhez csatolt georeferált fénykép nem felel meg a 13.1.1 pont 1.) alpontja szerinti előírásoknak vagy a 3.3.2. pont 3.) alpontjában foglaltakkal ellentétben a kedvezményezett nem készít az ápolt területről georeferált fényképet és azt nem csatolja minden évben a kifizetési kérelemhez vagy ellenőrzésre nem alkalmas, abban az esetben az érintett terület vonatkozásában a támogatási kérelem elutasításra kerül.

20. A 10.1. fejezet kiegészült egy új 11. ponttal: Ha a kedvezményezett a 3.3.2. pont 7. alpontban megfogalmazott természetvédelmi hatósági engedéllyel nem rendelkezik vagy azt nem őrzi meg, illetve az ellenőrzést követően 8 munkanapon belül a hiányzó engedély meglétét nem igazolja, akkor az érintett terület vonatkozásában a támogatási jogosultsága megszűnik, támogatásra nem jogosult, és az érintett agrár-erdészeti rendszer vonatkozásában már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

21. A felhívás 10.2. A felhívásban rögzített kötelezettségekhez/elvárásokhoz fűződő jogkövetkezmények 1. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek telepítése a)  Mezővédő fasor telepítése fejezetrész, b) Több sor fából és cserjéből álló mezővédő erdősáv telepítése szántóterületeken, c) Fás legelő és kaszáló kialakítása gyepterületeken I. pontjai korrigálva lettek az alábbiak szerint:

– nem a 3.3.3 pont 1. célterület a) rész 1) – 10) alpontban foglaltak szerint valósítja meg

– nem a 3.3.3 pont 1. célterület b) rész 1) – 8) alpontban foglaltak szerint valósítja meg

– nem a 3.3.3 pont 1. célterület c) rész 1) – 5) alpontban foglaltak szerint valósítja meg

22. A felhívás 10.2. A felhívásban rögzített kötelezettségekhez/elvárásokhoz fűződő jogkövetkezmények 1. célterület) Agrár-erdészeti rendszerek telepítése c) Fás legelő és kaszáló kialakítása gyepterületeken II. pontja az alábbi módon egészült ki: a 3.3.3. pont 1. célterület c) rész 6) alpontban foglaltak szerinti csoportos törzsvédelmet biztosító mikrokerítést, egyedi törzsvédelmet (háló, rőzsefonat, nádfonat, műanyag spirál vagy cső), vagy a 3.3.1. pont 9) alpontban foglalt esetben más, a természetvédelmi hatóság által jóváhagyott, hatékony védőeszközt nem létesített, vagy a 3.3.1. pont 9) alpontban foglalt esetben a természetvédelmi hatóság által jóvá nem hagyott más védőeszközt alkalmazott vagy létesített, vagy ezeket nem a 3. számú mellékletben foglaltak szerint valósította meg, 

valamint a fejezetrész a fejezet végén kiegészült az alábbival: Ha a kedvezményezett a kiegészítő intézkedéseket nem 3.3.3 pont 1. célterület c) rész 7)-10) alpontban és a 3.

mellékletben foglaltak szerint valósítja meg és tartja fenn, akkor az érintett kiegészítő intézkedésre vonatkozó támogatási jogosultsága megszűnik, támogatásra nem jogosult, és az érintett kiegészítő intézkedés vonatkozásában már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetnie.

23. A felhívás 10.2. A felhívásban rögzített kötelezettségekhez/elvárásokhoz fűződő jogkövetkezmények 2. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek ápolása és fenntartása,  

Közös szabályok 1. pont kiegészült egy új c) ponttal, és módosult a korábbi c) (jelenlegi d) pont)

c)4) pont szerinti egyedi és csoportos mechanikai védelmet biztosító mikrokerítést vagy egyedi törzsvédelmet nem biztosította, vagy annak megsemmisülése esetén annak pótlásáról nem gondoskodott.

d) 6) pontjában foglaltak szerint a pótlást a támogatási időszak minden évében legkésőbb a faegyedek elhalását követő első kifizetési kérelem benyújtásának napjáig nem végezte el és így az egy időben fennálló hiány meghaladja a 30%-ot,

24. A felhívás 10.2. A felhívásban rögzített kötelezettségekhez/elvárásokhoz fűződő jogkövetkezmények 2. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek ápolása és fenntartása, Célterület-specifikus szabályok b) Újonnan kialakított mezővédő erdősáv ápolása és fenntartása esetén pontja javítva lett az alábbiak szerint: Ha a kedvezményezett a telepített agrár-erdészeti rendszer ápolását és fenntartását nem a 3.3.3 pont, 2. célterület B/ rész b) pont 1) – 2) alpontban foglaltak szerint végzi el, akkor az adott évi terület ápolása és fenntartása jogcímen támogatás kifizetésére nem jogosult;

25. A felhívás kiegészült egy új, 10.3 Tartalmi értékelési szempontok során vállalt kötelezettségekhez fűződő jogkövetkezmények fejezettel:

1.)       Ha telepítés nem a 2. melléklet „A megvalósítás szakmai minősége” tartalmi értékelési szempontra tett vállalás szerint valósul meg, akkor – a 2) pontban foglalt kivétellel – minden jogosulatlanul igénybe vett többletpont után a véglegessé vált támogatási okiratban meghatározott támogatási összeg 0,5%-át az intézkedésben való jogosulatlan részvétel szabályai szerint vissza kell fizetni.

2.)       Ha telepítés nem a 2. melléklet „A megvalósítás szakmai minősége” tartalmi értékelési szempontra tett vállalás szerint valósul meg és a vállalásáért kapott többletpont nélkül a kedvezményezett nem részesült volna támogatásban, akkor az adott terület vonatkozásában a kedvezményezett támogatási jogosultsága megszűnik, és a már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

26. A felhívás 11.1. Kötelezettségátadás, jogutódlás 11.1.1. Közös szabályok fejezetében pontosításra került a 7. pont: A kötelezettség átvállalójának/jogutódnak a kérelmet elektronikusan, a támogató által biztosított elektronikus kérelem beadási felületen (www.allamkincstar.gov.hu) keresztül, elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően, az erre a célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon kell benyújtania.

27. A felhívás 11.1.2. Kötelezettségátadás különös szabályai fejezet Kötelezettségátadásra irányuló kérelem benyújtásának határideje és módja fejezetrész 8. és 9. pontja az alábbiak szerint kerültek pontosításra:

8.A kötelezettség átvállalója által benyújtott kérelmet az átadónak jóvá kell hagynia a támogató által biztosított elektronikus kérelem-beadási felületen (www.allamkincstar.gov.hu) keresztül, elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően, az erre a célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon.

9. A kötelezettségátadásra irányuló kérelem és annak a kötelezettség átadója általi jóváhagyásra vonatkozó nyilatkozatának beadásának a határideje – a jogutódlás és vis maior esetek kivételével – a következő:

28. A felhívás 11.1.3. A jogutódlás különös szabályai fejezetrészben a 2. és 6. pontok korrigálva lettek, és új 7. pont került beillesztésre:

2.A kedvezményezett elhalálozása esetén vagy jogi személy jogutódlással történő megszűntetése esetén a műveletet érintő jogutódlásra vonatkozó kérelmet az elhalálozás napját, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül lehet benyújtani. A jogutódlással nem érintett területek vonatkozásában a kedvezményezett támogatási jogosultsága megszűnik. Ezen területekre korábban kifizetett támogatás nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak.

6.Gazdaságátadás esetén a gazdaságátadási szerződésben a gazdaság átruházására meghatalmazott naptári napot követően kifizetési kérelmet kizárólag a gazdaság átvevője nyújthat be. Jogutódlásra irányuló kérelmet a gazdaság átruházásának napját követően lehet benyújtani figyelembe véve a 3) bekezdésben foglaltakat. A jogutód gazdaságátvevő köteles elektronikus úton benyújtani a gazdaságátadásról szóló szerződést és a szerződést jóváhagyó hatósági döntést a Kincstár részére a jogutódlás megállapítása iránti kérelmével egyidejűleg.

7.Jogutódlás bejelentéskor, ha a jogutód az adott támogatásba vont terület vonatkozásában a kötelezettségeket megszakítás nélkül teljesíti, az az adott tevékenységhez tartozó kötelezettség szerinti gazdálkodásnak minősül.

29. A felhívás 11.2. Támogatási jogosultság megszűnésére vonatkozó szabályok fejezet 3. pont b) alpontja az alábbiak szerint módosult:

A kedvezményezett földhasználatát érintő alábbi, e felhívás alapján vis maior eseménynek minősülő esetekben:

–          a földhasználatot biztosító jogviszony írásban történő felmondása a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv, az MNV vagy az NPI által,

–          osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező terület méret csökkenés, illetve terület elhelyezkedésének megváltozása,

–          a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv, az NPI által a jogosult területre vonatkozóan kiírt pályázati felhívásnak való meg nem felelés vagy a határidőn belül benyújtott pályázat alapján meg nem valósuló földhasználatot megalapozó jogviszony alapján megszűnő kötelezettségek,

–          a támogatott területen a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztési program keretében árvízi tározó működtetésére került sor,

–          a kedvezményezettet a természetvédelmi hatóság kötelezi a földhasználati előírások szerinti gazdálkodási tevékenység megváltoztatására.

30. A felhívás 11.2. Támogatási jogosultság megszűnésére vonatkozó szabályok fejezet 6. és 8. pontjában frissült az elektronikus kérelem beadási felület megjelenítése, valamint módosult a 16. pont:

16.Ha a kedvezményezett a lemondási kérelmet a támogatási jogosultság lemondással érintett területre irányuló helyszíni ellenőrzésről történő értesítés napján, ennek hiányában a helyszíni ellenőrzés első napján vagy ezt követően nyújtotta be, akkor a lemondási kérelem csak a következő évre vonatkozóan fogadható el. Elállási kérelem benyújtása esetén ezen alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 7) bekezdés nem alkalmazható.

31. A felhívás 11.3. Vis maior szabályok fejezetének 2. pontja az alábbiak szerint módosult: Ha ugyanazon támogatásba vont területen legalább három évben a Kincstár által elismert vis maior körülmény miatt nem az előírásoknak megfelelő gazdálkodás történt, akkor az adott támogatásba vont terület a támogatásból, a területre addig felvett támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége nélkül, a művelet végrehajtására rendelkezésre álló időtartamának lejártáig kizárásra kerül. (földhasználati kategória szókapcsolat törlése)

32. A felhívás 13.1.1. Támogatási kérelem elkészítésekor kötelezően csatolandó (nem pótolható) mellékletek fejezet 1. pontja az alábbiak szerint módosult: Minden támogatásba bevonni kívánt területhez csatolni szükséges legalább egy, az adott támogatási kérelem benyújtási szakasz első napját megelőző 30 napnál nem régebbi georeferált fényképet, amely a mobilGAZDA alkalmazás segítségével készült a támogatásba bevonni kívánt területről.

33. A felhívás13.2. A kifizetési kérelemhez csatolandó dokumentumok fejezete az alábbiak szerint módosult:

A kifizetési kérelem elkészítésekor a következő mellékleteket szükséges csatolni:

1)        Agrár-erdészeti naplót, amelyet minden évben az éves kifizetési kérelemhez kell csatolni.

2)        Amennyiben a kedvezményezett a 4. melléklet szerinti támogató nyilatkozatban foglaltakhoz képest módosítást kezdeményezett, úgy a módosított támogató nyilatkozatot a soron következő kifizetési kérelemhez kell csatolni.

3)        A 3.3.2. fejezet 3. pont szerinti mobilgazda fotót, amelyet minden évben az éves kifizetési kérelemhez kell csatolni.

4)        A 3.3.2 fejezet 8. pont szerinti származási bizonylatok egy digitális példányát, amelyet legkésőbb a szaporítóanyag felhasználását követő első kifizetési kérelemhez kell csatolni.

5)        Amennyiben a gémeskút létesítése vízjogi engedélyköteles, abban az esetben az 1. célterületre vonatkozó kifizetési kérelemhez mellékelni kell a véglegessé vált vízjogi üzemeltetési engedélyt. Ennek hiányában az üzemeltetési engedélyezési kérelem vagy a használatbavétel/az üzemeltetés tudomásul vétele iránti kérelem benyújtására vonatkozó igazolást/nyilatkozatot.

6)        Amennyiben a gémeskút létesítése nem engedélyköteles, mellékelni kell az 1. célterületre vonatkozó kifizetési kérelemhez a bejelentési kötelezettség teljesítéséről és annak vízügyi hatóság részéről történő elfogadásáról szóló igazolást/nyilatkozatot.

7)        Fedett szárnyék létesítése esetén az ingatlanügyi hatóság Tfvt. 10§ (1) bekezdése szerinti engedélyét, amelyet az 1. célterültre vonatkozó kifizetési kérelem mellé kell csatolni.

8)        Fedett szárnyék, gémeskút vagy itató létesítése esetén a kedvezményezett köteles a kifizetési kérelem részeként EOV koordinátákkal meghatározni a kiegészítő tevékenységgel érintett területet.

34. A felhívás 1. számú mellékletében (Fogalomtár) frissült az Állategység fogalma, valamint új fogalmak kerültek beépítésre:

• Elállási kérelem
• Helyszíni vizsgálat
• Illetékes nemzeti park igazgatóság
• KAP Stratégiai Terv
• Kizárás
• Legeltethető állatok
• Lemondási kérelem
• Részleges kizárás
• Származási bizonylat
• Vegyszeres gyomirtás 

35. A felhívás 2. számú mellékletében (Tartalmi értékelési szempontok)

– a 3. Vállalás léptéke szempontnál a mezővédő fasor vagy erdősáv esetében az értékelés szempontja A támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző egységes kérelem

– a Multiplikátor hatás szempont sorszáma javítva lett

– Legeltethető állatállományra vonatkozóan az alábbi szövegrész került beillesztésre: Állatállományért járó többletpont számítása során a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző évre meghatározott napi állományadatok

éves átlaga alapján számított állategységet kell figyelembe venni – akkor is, ha év közben kerül létesítésre/megszüntetésre tenyészet, vagy kerül bejelentés/megszüntetésre tartási hely – amelyet

a Kincstár kizárólag a hivatkozott nyilvántartásokból állapít meg. 

Az állategység meghatározása során a hektárra vonatkozó adat a jelen támogatásba bevinni kívánt földterület nagyságára vonatkozik.

36. A felhívás 8. számú mellékletében (Agrár-erdészeti napló) pontosítva lett a megvalósítás helyének a meghatározása, illetve korrigálva lett a vegyszeres gyomirtásra vagy növényvédőszer használatára vonatkozó szövegrész.

forrás: kap.gov.hu

A panelbeszélgetés során szóba került:

az Agenda 2000, amely az erdészetet a vidékfejlesztés részévé tette,

az erdészeti tesztüzemi hálózat fontossága a támogatási egységköltség-számítás megalapozásában,

az erdőtűz- és légszennyezettségi programok technikai értékelése,

a klímaváltozás, szénmegkötés és mitigáció,

az adaptáció fontossága és sürgőssége,

valamint az agrárerdészeti rendszerek támogatási lehetőségei.

A délutáni terepi program során a résztvevők a Farkas-erdőben jártak, ahol a természetes szelekció, a klímaadaptáció és az erdőgazdálkodás gyakorlati kérdéseiről folytatódott a szakmai eszmecsere.

forrás: SOE ERTI

A stratégia konkrét mutatókat tartalmaz az agrárerdészeti rendszerek megvalósításának és sikerének nyomon követésére, különös tekintettel az agrárerdészetre és az agrárerdészeti rendszerekre fordított területre és közforrásokra. Emellett magában foglalja a parafatermesztés és a parafával rendelkező agro-silvo-pastorális rendszerek fejlesztését is, demonstrálva az integrált megközelítést a nem faipari alapanyagként hasznosítható erdei termékek és a földgazdálkodás, földhasználat terén.

Mi, az EURAF-nál dicsérjük az olasz nemzeti erdőstratégiát az agrárerdészet integrálására tett döntő lépéséért. Ez a lépés nemcsak visszhangozza alapvető küldetésünket, hogy az agrárerdészetet elismert és támogatott fenntartható földhasználatként terjesszük el Európában, hanem hatékony modellt is nyújt más EU-tagállamok számára, hogy kihasználják annak sokrétű előnyeit a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén.

Gratulálunk az olasz agrár-erdészeti szövetség (Associazione Italiana per l’Agroforestazione – AIAF) kollégáinak a kemény munkájukért és remek eredményeikért!

forrás: European Agroforestry Federation

A Soil Association és a Woodland Trust rendezvénye a gazdákat, erdészeket és környezetvédőket hozta össze a hertfordshire-i Woodoaks Farmon, hogy megosszák egymással tudásukat és inspirációjukat az agroforestry – a fákkal harmóniában történő gazdálkodás – gazdasági előnyeiről.

Az idei rekordhőmérséklet és aszály után a kiállításon sok vita rámutatott arra, hogy „sürgősen” szükség van a fákra, hogy menedéket nyújtsanak az állatoknak és a növényeknek, miközben takarmányt is biztosítanak, amikor a fű rendelkezésre állása korlátozott.

A gazdák megosztották véleményüket arról is, hogy a fák hogyan növelik a tejtermelést és kötik meg a nitrogént, valamint ötleteket adtak olyan új növényekkel kapcsolatban, amelyek a hőmérséklet emelkedésével egyre életképesebbé válnak, mint például a mandula, a dió, a datolyaszilva és még az olajbogyó is.

A beszélgetések és a farmok bejárása során tanácsokat adtak mindenre, a mezőkön belüli fasorok ültetésétől a sövények és a farmok erdeinek jobb karbantartásáig, beleértve a faanyag-hasznosítási lehetőségeket is.

Ben Raskin, a Soil Association agrárerdészeti vezetője elmondta: „Egyre több gazda és erdész ismeri fel, hogy a mezőgazdasági tájnak több fára van szüksége az élelmezésbiztonságunk védelme érdekében.

„Kihívások állnak előttünk, de nem minden olyan borús – hatalmas lehetőségek rejlenek a faültetvényekben, amelyek korábban itt nem voltak életképesek.”

forrás: ForestryJournal

Erre a súlyos helyzetre keresnek megoldást a Soproni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói, akik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával közösen dolgoznak egy innovatív megközelítésen: a fás szárú növényekkel kombinált agrárerdészeti rendszerek alkalmazásán.

Fertődön létesített kísérleti ültetvényeikben vizsgálják, hogy a fák mikroklímát szabályozó hatása miként járulhat hozzá a bogyós gyümölcsök – köztük a málna – fenntartható, környezeti változásokhoz alkalmazkodó termesztéséhez.

A kutatás eddigi eredményei biztatóak: a fertődi ültetvényekben mért adatok alapján a bogyósok – megfelelő technológiával és környezeti védelemmel – továbbra is sikeresen termeszthetők hazánkban. Ez a munka nemcsak a málna jövőjét érintheti, hanem új utakat nyithat a klímaadaptív, környezetbarát mezőgazdaság előtt is.

A málnatermesztés előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról július elején Sarródon egyeztettek a szakemberek.

A rendezvény a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának szervezésében, valamint a Soproni Egyetem közreműködésével valósult meg.

Fertődön már több mint 7 éve zajlik agrárerdészeti málnatermesztési kísérlet, melynek eredményei és a vizuális tapasztalatok is igazolták az ún. vegyes kultúra termesztésének sikerességét. A fák javítják a mikroklímát és jelentősen növelik a bogyós kultúra vitalitását, az öntözés azonban elengedhetetlen. Erről Dr. Varga Jenő, a MATE kutatója számolt be.  

„Napjainkban a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. Fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor akár 35-40 Celsius fokos hőmérséklet is előfordul. A légköri szárazság és az erős napfény hátráltatja a növény és a gyümölcs fejlődését, levél- és gyümölcsperzselődést, napégést okoz. Az adaptációhoz már kevés a nemesítési lehetőségek kiaknázása, a növények árnyékolására, kedvezőbb mikroklíma kialakítására van szükség. Ennek egyik megoldási lehetősége az agrárerdészeti rendszerben történő termesztés.” – mondta a szakember.

A kedvező hazai tapasztalatokat mutató agrárerdészeti bogyós technológia iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozik. A Pannon-medence agráriumának klímaadaptációját segítő nemzetközi együttműködésben megalakult ClimaPannonia projekt ennek a technológiának a további vizsgálatát, validációját és széleskörű gyakorlati hasznosítását tűzi ki célul.

„A következő négy évben a Soproni Egyetem és a MATE kutatói szoros együttműködésben dolgoznak majd azon, hogy átfogó képet kapjunk a fás-bogyós vegyes rendszerek fenntarthatóságáról és regionális alkalmazhatóságáról” – mondta el Dr. Vityi Andrea, a Clima Pannónia projekt szakmai vezetője, a Soproni Egyetem docense.

Mint kifejtette, a kutatás középpontjában a természetes árnyékolás mikroklímára, vízgazdálkodásra és terméshozamra gyakorolt hatásának vizsgálata áll a fertődi kísérleti málnaültetvényben. „Ezek mellett a beltartalmi mutatókat, a biodiverzitás alakulását és a rendszer szénlábnyomát is nyomon követjük, hiszen ezek kulcsfontosságú tényezők a jövő mezőgazdasági gyakorlatainak kialakításához” – tette hozzá.

A projekt regionális kitekintést is kínál: „A Novi Sad-i Egyetemmel való együttműködés lehetőséget ad arra, hogy egy hasonló rendszer vizsgálatán keresztül a modell adaptálhatóságát szélesebb környezetben is értékeljük” – emelte ki Dr. Vityi Andrea az Erdőmérnöki Kar Környezet- és Természetvédelmi Intézetének képviseletében.

Az utóbbi 40 évben jelentősen nőtt a csapadékmentes időszakok hossza és a hőmérséklet is növekedett, így az aszályok egyre súlyosabbak lettek Magyarországon.  A fákkal kombinált mezőgazdasági rendszerek vagy más néven agrárerdészeti technológiák több szempontból is kedvező hatással bírnak a szántóföldi növények termesztésében. Az árnyékolás mellett, a hőmérséklet temperálása, páratartalom emelése, a túlzottan magas talajhőmérséklet csökkentése és a talajpárolgás gátlása többek között azok a kedvező hatások, amelyek a fák alá ültetett bogyósok nagyobb termésátlagait és jobb minőségét is megtámogatják. – ezeket a tényeket már a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének kutatói ismertették a szakmai közönség előtt. A gazdálkodók számára is fontos információkat hordoztak azok az eredmények, amiket a fertődi agrárerdészeti ültetvény korábbi hidrológiai vizsgálataiból nyertek.  A rendezvényen az előadásokat követően a terepen is bemutatásra került a telepített nyárfákból és bogyósgyümölcsökből álló agroerdészeti rendszer és a hidrometeorológiai mérések kiegészítéséről is egyeztettek a kísérletben résztvevők.

forrás: SOE EMK

A közel 7 millió eurós támogatású programban a Soproni Egyetem 25 másik európai partnerintézménnyel dolgozik együtt, köztük hazai egyetemekkel is, mint a MATE és a Pannon Egyetem. A projekt különlegessége, hogy a természetalapú, innovatív megoldások – például vízgazdálkodás, agrárerdészet vagy biotermesztés – valós környezetben kerülnek kipróbálásra, és céljuk, hogy valódi segítséget nyújtsanak a helyi gazdáknak és közösségeknek. A Soproni Egyetem aktív szereplőként hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóbbá, ellenállóbbá és a jövő generációi számára is élhetővé váljon.

Sikeresen elkezdődött idén tavasszal (2025.03.01-én) a Soproni Egyetemen megvalósuló, 2020-2.1.1-ED-2023-00352 azonosítószámú, „ClimaPannonia – Regionális ellenálló képesség kiépítése a mezőgazdasági ökoszisztémában a rendszerszintű megoldások széles körű elterjedésével” című projekt. A ClimaPannonia projekt keretében egy négyéves futamidejű, közel 7 millió eurós Horizon Europe programban vesz részt a Soproni Egyetem, 10 európai ország 26 intézményének szakértőivel együttműködésben. A ClimaPannonia projekt újabb színfoltot jelent a Soproni Egyetemen folyó agroerdészeti kutatások palettáján, ezúttal a bogyósgyümölcs-termesztés klímaadaptív megújítását célozva.

A projektben Magyarországot a Soproni Egyetem mellett a MATE, a Pannon Egyetem és a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. képviseli. A projekten belül négy regionális alprojekt keretében konkrét megoldásokat dolgoznak ki a régió agráriuma számára olyan kulcsfontosságú területeken, mint az aszálykárcsökkentő vízgazdálkodás, az agrárerdészet, a szarvasmarhatenyésztés és a biotermesztés.  Ezeket a fejlesztéseket először az ún. donor országokban végzik – ahol már sikeresen alkalmaztak bizonyos természetalapú innovatív technológiákat -, majd tesztelik klímaadaptációs potenciáljukat a partnerországokban. A Soproni Egyetem a projekt minden fázisának aktív részese és szorosan együttműködik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) a technológia-donor szerep betöltésében. Az innovatív megoldások és képzések Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Csehország és Szlovákia együttműködésében valósulnak meg. Ennek eredményeként a helyi közösségek új eszközöket kapnak, hogy megőrizzék megélhetésüket és fenntartsák természeti erőforrásaikat a jövő nemzedékei számára.

A konzorciumot és a Horizon Europe projektet az újvidéki UNIVERZITET U NOVOM SADU egyetem vezeti. A Soproni Egyetem oldaláról a szakmai vezető Dr. Vityi Andrea, az Erdőmérnöki Kar Környezet- és Természetvédelmi Intézetének docense. Az egyetem részvételének finanszírozása a Kormányzati Önerő Alapnak köszönhető.

forrás: Soproni Egyetem