A ClimaPannonia projekt újabb színfoltot jelent a Soproni Egyetemen folyó agroerdészeti kutatások palettáján, ezúttal a bogyósgyümölcs-termesztés klímaadaptív megújítását célozva. A projektben Magyarországot a Soproni Egyetem mellett a MATE, a Pannon Egyetem és a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. képviseli.

A klímaváltozás világszert egyre nagyobb kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, ezt a Pannon régió gazdálkodói  is egyre inkább érzik mindennapi munkájuk során. Aszályok, szélsőséges időjárási viszonyok vagy a talajromlás mind olyan tényezők, amelyek sürgős, hatékony megoldásokat igényelnek. Jó hír, hogy létezik olyan út, amely ötvözi a természet alapú megközelítéseket a legújabb innovációkkal, megfizethető és könnyen alkalmazható a helyi gazdák érdekében.

A ClimaPannonia projekt amely a természet erejét használja fel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. Célja, hogy a donor országokban – ahol már sikeresen alkalmaztak bizonyos természetalapú innovatív technológiákat – bevált gyakorlatokat adaptáljon a Pannon bio-geo régió mezőgazdasági szektorában, növelve annak ellenálló képességét a klímaváltozással szemben – mondta el dr. Vityi Andrea, egyetemi docens.

A Soproni Egyetem vezető szerepvállalása mellett négy regionális ütemterv születik, amelyek konkrét megoldásokat kínálnak olyan kulcsfontosságú területeken, mint az aszálykárcsökkentő vízgazdálkodás, az agrárerdészet, a szarvasmarhatenyésztés és a biotermesztés. Ezek az ütemtervek a technológiai, társadalmi és üzleti innovációk ötvözésével, konkrét projektek formájában valósulnak meg, amely során a bevált mezőgazdasági gyakorlatokat három éven keresztül tesztelik, monitorozzák és validálják a régió különböző területein. A tapasztalatokat nemzeti és regionális szintű szakpolitikai műhelytalálkozókon is megvitatják, hogy biztosítsák a megoldások hatékony hasznosulását – számolt be a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Karának projektkoordinátora.

A projekt másik fontos küldetése képzési anyagok kifejlesztése, majd a helyi-regionális mezőgazdasági értéklánc érdekelt feleinek oktatása a klímaadaptív technológiák könnyebb és gyorsabb alkalmazás érdekében. A képzési anyagok magukban foglalják a Horizon Europe kutatási program keretében elérhető testvérprojektek eredményeit is, ezzel biztosítva, hogy a tudás széles körben megosztott és hasznosítható legyen.

A projekt Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Csehország és Szlovákia közötti együttműködés elősegítésével utat nyit egy fenntarthatóbb és ellenállóbb mezőgazdaság felé.

A Soproni Egyetem a projekt minden fázisának aktív részese és szorosan együttműködik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) a technológia-donor szerep betöltésében.

Az innovatív megoldások és képzések révén a helyi közösségek új eszközöket kapnak, hogy megőrizzék megélhetésüket és fenntartsák természeti erőforrásaikat a jövő nemzedékei számára.

forrás: Soproni Egyetem

Az idei évben vezetői döntés eredményeképpen a kamara részére fenntartott mintegy másfél hektáros kiállítási területen olyan jellegű fásítások történtek, melyek egyrészt néhány éven belül árnyékukkal a látogatók számára a legmelegebb napokon is kellemes környezetet biztosítanak majd, másrészt felhívják a földtulajdonosok, mezőgazdasági szakemberek figyelmét az agrárerdészeti rendszerek fontosságára, kedvező hatásaira.

Az erdőkkel, fásításokkal tarkított térségek ugyanis az időjárási szélsőségek ellen védettebbek, mint a többszáz hektáros, egybefüggő mezőgazdasági táblák. S itt ugyan arányaiban a mezőgazdasági művelés némiképp kisebb nettó területen folytatható, de ezt a nagyobb termelésbiztonság, a fásításokban termelődő faanyag, esetleg gyümölcs utáni árbevétel – összességében akár hozamnövekedést is eredményezve – megfelelően ellensúlyozhatja.

Az agrárerdészeti fásítások létesítéséhez jelenleg még a Vidékfejlesztési Program alapján támogatás igényelhető a VP5-8.2.1-16 számú „Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása” című támogatási felhívásban foglaltak szerint.

Alaptámogatások:

• Szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszer (köztes termesztés) újonnan történő létrehozása, valamint ápolása a fenntartási időszakban.
• Gyepgazdálkodással kombinált fás legelő vagy fás kaszáló újonnan történő létrehozása és ápolása a fenntartási időszakban:
  • gyep és fa telepítésével,
  • meglévő gyep esetében fa telepítésével.
• Mezővédő fásítás létrehozása és fenntartása a fenntartási időszakban:
  • fasor telepítésével,
  • facsoport telepítésével.

Ezen felül kiegészítő támogatás is igénybevehető például a gyepgazdálkodással kombinált fás legelő vagy fás kaszáló újonnan történő létrehozása esetén fedett szárnyék, itató vagy gémeskút létesítéséhez.

A támogatás megmarad és igényelhető lesz a 2023-ban induló uniós Közös Agrárpolitika (KAP) második pillérének forrásaiból is.

Emellett fontos tudni, hogy a köztes termesztés, a fás legelő, és fás kaszáló létesítése esetén a terület SAPS jogosultsága is megmaradhat.

Az Agrárkamara a gyakorlatban is támogatja a környezeti fenntarthatóságot: az agrárerdészeti rendszerek kialakításában gondolkodó földtulajdonosok, földművesek számára segítséget nyújtanak a kamara erdészeti szakértői, mely segítség magában foglalja a részletes tájékoztatást a lehetőségekről, a tervezés, sőt akár a kivitelezővel való kapcsolatfelvétel megszervezését is.

A kamarai kiállítási területén létrehozott bemutató fásítások jól példázzák a környezeti fenntarthatóság alapgondolatát. Bízunk benne, hogy pár éven belül árnyat adó erdei és gyümölcsfák alatt pihenhetnek a Szántóföldi Napok látogatói és kiállítói egyaránt.

forrás: NAK/ Kovácsevics Pál

Az agrárerdészeti rendszerek egy régi koncepció újraéledései, melyekben adott kultúrterületen belül fásszárú és lágyszárú növényeket együttesen termesztenek. E rendszerek támogatottsága pozitív hatásaik miatt egyre nagyobb, hiszen számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, gazdagíthatják a talaj tápanyagforrásait és a biodiverzitást, szénmegkötő hatásuk van, segítenek megőrizni a talajállapotot, a tájképet és a kulturális örökséget, segítik a beporzó és biológiai kontroll szervezetek védelmét, sőt még a gazdálkodók versenyképességét is javíthatják – hívja fel a figyelmet Zubay Péter ökológiai gazdálkodási mérnök, a MATE Kertészettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje.

Arról azonban ez idáig csak kevés adat volt ismert, hogy a mérsékelt égövi agrárerdészeti körülmények között potenciálisan milyen növényfajok lehetnek perspektivikusak és hogyan épülnek fel, hogyan tarthatók fenn közöttük optimális kapcsolatok.

„Az egyik fontos körülmény a különböző gyógynövények fényigényének feltárása, hiszen a megvilágítottság, a hozam, valamint a speciális anyagcseretermékek mennyisége és minőségi összetétele egymással összefügg. A másik fő szempont pedig az allelopátia, amikor az egyik faj környezetbe juttatott anyagcseretermékei a másik fajra hátrányos hatást gyakorolnak” – magyarázza a fiatal kutató, aki a MATE Gyógy- és Aromanövények Tanszékén, Dr. Szabó Krisztina témavezetésével végezte vizsgálatait.

A két fő kutatási kérdés az volt, hogy vannak-e olyan gyógynövényfajok, amelyek magjai képesek a megfelelő csírázásra a diófa és nyárfa jellemző allelokemikáliái jelenlétében, továbbá vannak-e olyan, a mérsékelt övben termeszthető gyógynövényfajok, amelyek hozama redukált fényviszonyok mellett sem csökken és ilyen körülmények között is képesek a gyógyszerkönyvi minőségnek megfelelő drogelőállításra.

„A kísérletek alapján további agrárerdészeti termesztést megalapozó, léptéknövelt üzemi kísérletekre javasoljuk a citromfű, az orvosi körömvirág, a moldvai sárkányfű és a borsfű fajokat, amelyek jól kompenzálják, esetenként produkció növekedéssel reagálnak az agrárerdészeti rendszerekben várhatóan fellépő 30% körüli fényintenzitás csökkenésre.”

forrás: MATE