Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növényegészségügyi Osztálya (továbbiakban: élelmiszerlánc felügyeleti szerv) által kiadott SZ/NEO/00437-5/2026. ügyiratszámú, „növényegészségügyi zárlat és kötelező intézkedések elrendelése kiemelt zárlati károsító fertőzés miatt”  tárgyú döntésében a Beregsurány 085/1 „b” hrsz.-ú földrészleten elhelyezkedő Beregsurány 33 C, 33 D, 33 F, 33 G erdészeti azonosítójú erdőrészlet vonatkozásában a 912250, 318830 EOV koordináta 100 méteres körzetét fertőzött területnek valamint a fertőzött terület külső határvonalától számítva 10 km sugarú kört lefedő Magyarországra eső részét pufferzónának (biztonsági övezetnek) minősítette és előírta a kötelező növény-egészségügyi zárlati intézkedéseket határozatlan időtartammal!

-> Tájékoztatás zárlati károsító miatti biztonsági sávban előírt növény-egészségügyi intézkedésekről.pdf

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az erdőgazdálkodók és a faanyag-kereskedelmi lánc szereplők figyelmét, hogy a kőrisrontó-karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) további terjedésének megakadályozása érdekében növényegészségügyi korlátozások léptek életbe. A helyi növényvédelmi hatóságok az ukrán, a szlovák és a román határ térségében körülhatárolt területeket jelöltek ki, amelyekre speciális szállítási és forgalmazási szabályok vonatkoznak.

Idén nyáron Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jelent meg a kőrisrontó-karcsúdíszbogár, amely a kőrisfák egyik legsúlyosabb károsítója. A kártevő terjedésének megfékezése érdekében az Európai Unió (EU) előírásai [kapcsolódó jogszabály: 2019/2072/EU és 2024/434/EU] alapján az igazolt fertőzési pontok 100 kilométeres körzetében szigorú szabályok vonatkoznak a kőris növények, faanyagok és egyéb növényi termékek szállítására és forgalomba hozatalára. A korlátozások betartása minden érintett számára kötelező, külön hatósági határozat kiadása nélkül is.

Az EU-n belül és belföldön a hivatalosan kijelölt, 100 kilométeres körzetből származó kőris faanyag, kéreg, faforgács és egyéb fatermékek csak növényútlevéllel szállíthatók és hozhatók forgalomba (FATÁJ kiegészítés: a hirdetményezett zárlati határozat 6547 erdőrészletet, ezáltal 5740 erdőgazdálkodót érint!!!). Növényútlevél akkor adható ki, ha a termék igazoltan fertőzésmentes területről származik, vagy a jogszabályban előírt kéregtelenítésen, illetve megfelelő hőkezelésen esett át.

A harmadik országokból érkező kőris faanyagok és egyéb kőristermékek esetében továbbra is érvényes, hogy csak növényegészségügyi bizonyítvánnyal importálhatók az Európai Unióba. A bizonyítványnak igazolnia kell, hogy a termék a kőrisrontó-karcsúdíszbogártól mentes területről származik, vagy a jogszabályban előírt növényegészségügyi kezelésen esett át. A károsítóval fertőzött országokból (például USA, Japán, Kanada, Kína, Oroszország) származó kőris termékeknél a növényegészségügyi bizonyítvány mellett hatósági nyilatkozatra (igazolásra) is szükség van. Ezen országokból kőris fájából előállított faforgács, fűrészpor, gyaluforgács, fahulladék és -maradék, hántolt fakéreg és abból készült tárgyak kizárólag fertőzésmentes területről hozhatók be az EU területére.

A növényegészségügyi előírások szigorú betartása és a folyamatos tájékozódás alapvető a kőrisrontó-karcsúdíszbogár további terjedésének megakadályozásában, valamint hazánk kőrisállományának megóvásában. A jogszabályban előírt intézkedések elmulasztása komoly növényegészségügyi kockázatot jelent, és hatósági szankciókat vonhat maga után.

A kőrisrontó-karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenléte esetén a hatóságok, a továbbterjedés megakadályozása érdekében, növényegészségügyi zárlatot rendeltek el és körülhatárolt területeket jelöltek ki, amelyekhez fontos korlátozások kapcsolódnak.

Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó (2019/2072/EU és 2024/434/EU) rendeletei alapján a hivatalos fertőzési pontoktól számított 100 kilométeres távolságon belül szigorú szállítási és forgalomba hozatali követelmények lépnek életbe a kőris (Fraxinus L.) nemzetségbe tartozó növények, faanyagok és növényi termékek esetében. A 100 km-es távolságon alapuló korlátozás közvetlenül az uniós jogszabályból fakadó kötelezettség, így annak betartása külön hatósági határozat kiadása nélkül is kötelező minden érintett számára.

A 2019/2072/EU rendelet VII. és VIII. melléklete alapján a kőris faanyagok, kéreg és faforgács szállítására és forgalomba hozatalára az alábbi különleges növényegészségügyi előírások vonatkoznak:

•    Unión belüli és belföldi szállítási szabályok (VIII. melléklet)
A hivatalos fertőzési pontok 100 km-es körzetéből kőris (Fraxinus L.) faanyagot (beleértve a kérget, fűrészárut, rönköt, tűzifát, valamint a faforgácsot, fahulladékot és -maradékot) kiszállítani vagy azon kívül forgalomba hozni kizárólag növényútlevél kíséretében szabad. Kiadásának feltétele, hogy a faanyag megfeleljen az alábbi feltételek egyikének:

Élő növények, faforgács és fakéreg szállítási szabályai
A hivatalos fertőzési pontok 100 km-es körzetén belüli területekről tilos kiszállítani, illetve azon kívül forgalomba hozni az alábbi termékeket, kivéve, ha igazoltan olyan termelési helyről származnak, amely legalább 100 km távolságra fekszik a legközelebbi hivatalos fertőzési ponttól:
•    Élő növények: Fraxinus L. és Chionanthus virginicus L. növények (a termés és a vetőmag kivételével).
•    Faforgács és maradványok: Egészben vagy részben e fákból származó faforgács, hasonló részek, fűrészpor, gyaluforgács, fahulladék vagy más famaradék.
•    Fakéreg: Hántolt fakéreg és a fakéregből készült tárgyak.

Kőris faanyag szállítási szabályai a 100 km-es zónán belülről
A hivatalos fertőzési pontoktól számított 100 km-en belüli területekről származó kőris faanyag (a faforgács és a csomagolóanyagok kivételével) kizárólag növényútlevél kíséretében szállítható el vagy hozható forgalomba, amennyiben hatóságilag igazolják az alábbi technológiai előírások egyikének teljesülését:
•    Kéreg eltávolítás: A faanyag kérgezése megtörtént, és a kérget az alatta levő farésszel együtt legalább a külső 2,5 cm-es rétegben eltávolították egy olyan létesítményben, amelyet a növényegészségügyi hatóság erre felhatalmazott és felügyel, VAGY
•    Ionizáló besugárzás: A fát olyan ionizáló besugárzásnak vetették alá, amely során a fa egésze legalább 1 kGy erősségű dózist nyelt el.

Fa csomagolóanyagokra vonatkozó speciális előírások
Az érintett területekről származó fa-csomagolóanyagoknak (ládák, dobozok, rekeszek, raklapok, alátétfák stb.) meg kell felelniük a FAO ISPM 15 nemzetközi szabvány előírásainak:
•    Kizárólag kéregtelenített fából készülhetnek.
•    Át kell esniük a szabvány szerinti jóváhagyott növényegészségügyi kezelések egyikén.
•    Rendelkezniük kell a szabvány szerinti hivatalos, jól látható növényegészségügyi jelöléssel (IPPC logó és kezelési kód).
(Kiegészítő információ: Az (EU) 2025/1952 végrehajtási rendelet szerinti egyéb fafajokra – pl. Acer, Betula, Populus, Salix, Ulmus – vonatkozó kötelező, 56 °C-on 30 percig tartó „HT” jelölésű hőkezelési szabályok az arra kijelölt specifikus körülhatárolt területekről származó faanyagokra és faforgácsokra alkalmazandók.)

•     Harmadik országokból történő behozatal szabályai (VII. melléklet)

Az Unió területére történő import során a kőris faanyagok és termékek csak akkor léptethetők be, ha azokat a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által kiállított hatósági nyilatkozatokkal kiegészített növényegészségügyi export bizonyítvány kíséri. Ez igazolja, hogy az áru a károsítótól mentes területről származik, vagy a fentiekben részletezett kéregtelenítési / hőkezelési eljárásokon esett át.

Az Amerikai Egyesült Államokból, Japánból, Kanadából, Kínából, a Koreai Köztársaságból, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, Mongóliából, Oroszországból és Tajvanról származó kőris alapú termékek kizárólag hivatalos növényegészségügyi export bizonyítvány és hatósági nyilatkozat mellett léptethetők be az Unió területére, melyek az alábbiak:

•    Élő növények (36. pont): A Fraxinus L. és Chionanthus virginicus L. növényei (a termés és a vetőmag kivételével). Feltétel a hatósági nyilatkozat a károsítótól mentes területről való származásról, amiről a származási ország a Bizottságot előzőleg írásban tájékoztatta.
•    Faanyagok (87. pont): A kőris (Fraxinus L.) faanyaga (beleértve a természetes hengeres felszínét meg nem tartott fát, a kezeletlen fából készült bútorokat és egyéb tárgyakat is, de kivéve a faforgácsot és a fa csomagolóanyagokat). A növényegészségügyi bizonyítványban igazolni kell, hogy:
   a) az áru a károsítótól hivatalosan mentes területről származik, VAGY
   b) a kéreg az alatta levő farésszel együtt legalább a külső 2,5 cm eltávolításra került egy nyilvántartásba vett és felügyelt létesítményben, VAGY
   c) a fát legalább 1 kGy elnyelt dózisú ionizáló besugárzásnak vetették alá.
•    Faforgács és maradványok (88. pont): A kőris (Fraxinus L.) fájából előállított faforgács vagy hasonló részek, fűrészpor, gyaluforgács, fahulladék és -maradék. Kizárólag hivatalosan mentes területről származhatnak.
•    Hántolt fakéreg (89. pont): A kőris (Fraxinus L.) hántolt fakérge és a fakéregből készült tárgyak. Kizárólag hivatalosan mentes területről származhatnak.
(Megjegyzés: Az (EU) 2025/1952 végrehajtási rendelet szerinti egyéb fafajokra – pl. Acer, Betula, Populus, Salix, Ulmus – vonatkozó kötelező, 56 °C-on 30 percig tartó „HT” jelölésű hőkezelési szabályok az arra kijelölt specifikus körülhatárolt területekről származó faanyagokra és faforgácsokra alkalmazandók.)

A fenti növényegészségügyi előírások szigorú betartása és a folyamatos tájékozódás alapvető fontosságú a kőrisrontó-karcsúdíszbogár terjedésének megakadályozásában, valamint a magyar kőrisállomány megóvásában. A jogszabályban előírt intézkedések elmulasztása komoly növényegészségügyi kockázatot jelent, és hatósági bírságot vonhat maga után.

A témával kapcsolatban részletes szakmai tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-korisronto-karcsudiszbogarhoz-kapcsolodo-szallitasi-es-forgalomba-hozatali-eloirasok

A térkép fedvény a külső (=nyilvános) erdőtérképen is megjelenik!

Részletek a csatolt tájékoztató levélben!

Kapcsolódó dokumentumok:
-> Tájékoztatás zárlati károsító miatti biztonsági sávban előírt növény-egészségügyi intézkedésekről.pdf

-> Érintett erdőrészletek és erdőgazdálkodók.xlsx

-> Agrilus fertőzés zárlat határozat Beregsurány.pdf

További részletek: NÉBIH tematikus oldalán

A Nébih korábbi laboratóriumi vizsgálatai korábban már megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) megtelepedett Magyarországon és már szaporodik is, mely az Európai Unió és a Nébih által egyaránt karantén (zárlati) károsítóként számon tartott inváziós rovarfaj.

A hazai és európai kőrisállományok védelme érdekében a Kormányhivatal növényvédelmi hatósága folyamatosan végzi a felderítést, melyben a Gyulaj Zrt. szakemberei segítik a munkájukat.

A védekezés sikeréhez kulcsfontosságú a korai felismerés, amiben az erdészeti szakembereink segítséget nyújtanak!

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

: Papp Dávid (Gyulaj Zrt.)

fotó: Papp Dávid (Gyulaj Zrt.) / forrás: GYULAJ Zrt.

Ez a pusztító kártevő közvetlen veszélyt jelent a hazai kőrisállományra erdőkben és parkokban, így azonnali, összehangolt lépéseket követel meg a hatóságoktól és a lakosságtól egyaránt.

Ez a faj kiemelt zárlati károsító, amelynek észlelése esetén az uniós és a tagállami növényegészségügyi rendszernek előre meghatározott eljárásrend szerint kell reagálnia. Éppen ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy megjelenésekor milyen gyorsan és milyen eszközökkel lehet beavatkozni.

Az eset jelentősége messze túlmutat egyetlen károsító vagy egyetlen érintett terület problémáján. Ez indokolja szándékunkat, hogy cikksorozatban áttekintsük, mi történik egy zárlati károsító észlelésekor, milyen felderítési, azonosítási és felszámolási intézkedéseket ír elő az uniós és a hazai növényegészségügyi rendszer, és ami talán a legfontosabb: van-e reális esély arra, hogy a károsító megtelepedését vagy további elterjedését sikerüljön megakadályozni?

A nemzetközi kereskedelem fejlődése és a globalizáció magával hozta a növény-, állat- és humán-egészségügyi problémák sokasodását. A szállítási idő felgyorsulása, a szállítási távolságok és a szállított mennyiségek növekedése, illetve a klímaváltozás hatásai mind-mind növelik egy-egy zárlati (karantén) károsító behurcolásának, megtelepedésének a kockázatát. Mindezen változások nagyon fontossá teszik a növényegészségügyi rendszer ismeretét és hatékony működtetését.

Jogszabályi háttér

Történeti áttekintés

A mai jogszabályi háttér kialakulása közel 150 évvel ezelőtt egy egész Európát érintő fertőzéssel kezdődött. Ez az első nagy növényegészségügyi probléma Európában a szőlő-gyökértetű (filoxéra) behurcolása volt, ami Európa-szerte kipusztította a szőlőültetvények nagy részét. A helyzet komolysága hívta életre az első nemzetközi növényegészségügyi egyezményt. Öt ország (köztük az Osztrák–Magyar Monarchia) 1881. november 3-án írta alá a berni Nemzetközi Filoxéra Egyezményt, ami lefektette az összehangolt növényegészségügyi ellenőrzés és a növényvédelmi karantén alapszabályait. Az egyezmény szigorúan korlátozta a szőlő-szaporítóanyagok szállítását a fertőzött területekről, és ennek ellenőrzésére hatósági felügyeletről is rendelkezett.

1951-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) elfogadta a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményt (IPPC) az erdők, mezők és természetes ökoszisztémák védelme érdekében. Ez a dokumentum vezette be és szabványosította hivatalosan a ma is ismert – szállítmányokat kísérő okmányt –, a nemzetközi növényegészségügyi bizonyítványt. Az IPPC-nek jelenleg 183 ország, köztük az EU és tagállamai is tagjai.

Az 1976-ban életbe lépett 77/93/EGK irányelv lefektette azokat az alapelveket, amelyek ma is érvényben vannak: a behurcolási tilalmat, a karanténlisták nyilvántartását és aktualizálását, valamint a szigorú importellenőrzést. 1993-ig az áruk nemzetközi növényegészségügyi bizonyítvánnyal együtt mozoghattak az országok között, ami a határ átlépésekor elvégzett fizikai ellenőrzések során tanúsította a fertőzöttségmentességet. 1993-ban megszűntek az EU-n belüli határellenőrzések, ezért be kellett vezetni a növényútlevelet, ami az EU-n belüli származási helytől a rendeltetési helyig igazolja a fertőzöttségmentességet. Használatával lehetővé vált az EU-n belüli szabad és határmentes szállítás. Az EU-n kívülről érkező áruk importja esetén továbbra is a nemzetközi növényegészségügyi bizonyítvány igazolja a mentességet, és a beléptető határon kötelező növényegészségügyi vizsgálatot végeznek.

Ez az alaprendszer ma is működik, de az addig javaslatként (irányelvként) létező növényegészségügyi szabályozást az EU 2016-tól közvetlenül alkalmazandó és a tagállamokra kötelező szabályozási formává (rendeletté) alakította.

Napjaink EU-s növényegészségügyi jogszabályi rendszere

• (EU) 2016/2031 rendelet (Növényegészségügyi rendelet): Ez az átfogó keretszabály kötelezi a tagállamokat az illetékes hatóság kijelölésére, a hatósági ellenőrzési és eljárási rendszer kidolgozására, valamint a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos készenléti tervek készítésére és naprakészen tartására. Amennyiben egy kártevő megjelenik, kötelezi őket az azonnali felszámolásra és a Bizottság felé történő jelentéstételre.
• (EU) 2017/625 rendelet: rendelkezik a hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, az együttműködés koordinációjáról és rendjéről, illetve a tagállamok tájékoztatási kötelezettségéről.
• (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet: nevesíti és besorolja a növényi károsítókat, melyeket növényegészségügyi vizsgálatokkal kell felderíteni. Felsorolja az Unió területén az „ismeretek szerint elő nem forduló”, illetve „ismerten előforduló” károsítók jegyzékét, külön listázva a nem-zárlati és a kiemelt zárlati (karantén) károsítókat.
• Fajspecifikus végrehajtási rendeletek: olyan jogszabályok, melyek egy-egy kiemelt károsító elleni védekezésre szolgálnak. Ilyen az (EU) 2024/434 végrehajtási rendelet, ami a kőrisrontó karcsúdíszbogár Unió területén belüli megtelepedésének és elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szól, és 2024. február 5-e óta van hatályban.

Magyarország növényegészségügyi rendszere az EU rendeletei alapján

• 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet: kijelöli az országos és területi illetékességű növényegészségügyi hatóságokat.
• 2008. évi XLVI. törvény (Élelmiszerlánc-törvény): meghatározza a növényegészségügyi hatóságok (NÉBIH és a kormányhivatalok) jogköreit, kötelezettségeit, valamint a földtulajdonosok és erdőgazdálkodók feladatait (pl. bejelentési kötelezettség, hatósági irtás esetén alkalmazandó tűrési kötelezettség).
• 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet: a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes hazai szabályozása. A folyamatosan aktualizált rendelet szabályozza a hatósági eljárásokat, a növényútlevél alkalmazását, és tartalmazza a növényi károsítók aktuális listáját, valamint rendeleti keretet biztosít a NÉBIH számára a Készenléti Tervek kidolgozására és fenntartására.
• Általános Növényegészségügyi Készenléti Terv (ÁNKT): a fajspecifikus készenléti tervek kidolgozásának alapja. Többek között rendelkezik a Szükséghelyzeti Munkacsoport összehívásáról, valamint elrendeli a NÉBIH kapcsolatfelvételét az érintett megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Osztályaival, valamint a fajspecifikus Készenléti Terv kidolgozását.
• Fajspecifikus Készenléti Terv (KT): a fenti jogszabályok alapján készült el Magyarország növényegészségügyi készenléti terve a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis Fairmaire, 1888) (Coleoptera: Buprestidae) felszámolására. A KT előírja a Cselekvési Terv kidolgozását és hatályba léptetését, ami jelenleg folyamatban van.

A fenti áttekintés bemutatta azokat az uniós és magyar szabályozásokat, illetve feladatokat, amelyek egy zárlati kártevő megjelenése esetén életbe lépnek. Látható, hogy a jogszabályi és szakmai rendszer fel van készítve az olyan haváriaeseményekre, mint ami 2026 nyarán a kőrisrontó karcsúdíszbogár észlelésével bekövetkezett.

Cikksorozatunk következő részében részletesen elemezzük a hazai aktuális védekezési helyzetet, a harmadik részben pedig egy sikeres olaszországi Anoplophora glabripennis elleni védekezés példáján mutatjuk be e rendszer gyakorlatban való működését.

forrás: NAK Erdészet / Pintér Beáta

A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.

Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés. 

A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar 

forrás: NÉBIH

A kőrisrontó karcsúdíszbogár kiemelt zárlati károsító, amely az egyik legveszélyesebb inváziós erdészeti kártevő. Rövid idő alatt végzetes károkat okozhat a kőrisállományokban. Lárvái a fák kérge alatt fejlődnek, járataikkal megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fertőzött fák fokozatosan legyengülnek, majd elpusztulnak. A fertőzött fák nem menthetők meg, ezért a korai felismerés és a gyors beavatkozás kulcsfontosságú a károsító terjedésének megfékezésében.

A kőrisrontó karcsúdíszbogarat Magyarországon elsőként Beregsurányban azonosították: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) csapdája fogta meg a zárlati károsító két kifejlett példányát. Ezt követően intenzív felderítés indult, mely során a növényvédelmi szakemberek az érintett területen már tüneteket mutató kőrisfákat is találtak. A begyűjtött lárvák és kifejlett bogarak alapján a Nébih laboratóriuma megerősítette, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár több különböző fejlődési alakban is jelen van Magyarországon. 

A fakéreg alatt észlelt lárvák jelenléte azt bizonyítja, hogy a károsító az érintett területen már megtelepedett és szaporodik. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására az egyetlen igazán hatékony védekezési mód a fertőzött fák és a 100 m-es körzetükben található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. A szigorú intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis e nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős pusztulását okozhatja, így hazánk őshonos kőrisfajait, köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist, valamint az erdei állományokat, települési fasorokat és parkokat is súlyosan veszélyezteti.

A Nébih és a területileg illetékes növényvédelmi hatóságok folyamatosan ellenőrzik az érintett térségben a kőrisállományokat a fertőzési gócok mielőbbi azonosítása és felszámolása érdekében. Ehhez fontos, hogy a lakosság, az erdőgazdálkodók és a szakemberek a kőrisfákon észlelt gyanús tüneteket, például a korona ritkulását vagy a kéreg leválását haladéktalanul jelezzék a hatóságok felé a tematikus bejelentő űrlap segítségével. 

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar

Kapcsolódó anyag:
Veszélyben a hazai kőrisállomány, már fertőzött fákat is azonosítottak a szakemberek című közlemény letölthető formában (docx)

forrás: NÉBIH

A károsító jelenlétének megerősítését követően az szlovák hatóság a rendeletet1 szerint haladéktalanul meghatározta a körülhatárolt területet. Ennek részeként a fertőzött növények körül legalább 100 méter sugarú fertőzött körzetet, valamint annak határától számítva legalább 10 kilométer széles pufferzónát kell kijelölni. A pufferzóna a szlovák–magyar határszakaszt is érinti, ezért a határon átnyúló területeken hazánkban is a növényegészségügyi intézkedések történnek. A cél a kártevő terjedésének megakadályozása, az esetleges további magyarországi előfordulásának mielőbbi felderítése, valamint a szükséges növényegészségügyi zárlati intézkedések gyors végrehajtásának biztosítása. 

Kulcsfontosságú az időben végzett felderítés a kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megfékezése érdekében. A Nébih a kormányhivatalok növényvédelmi felügyelőinek bevonásával intenzív felderítést végez az érintett magyarországi területeken. A felderítés keretében Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 40 darab, kifejezetten a kőrisrontó karcsúdíszbogár vonzására alkalmas csalogató anyagos színcsapdát helyeztek ki a szakemberek. A csapdázás elsődleges célja a kártevő jelenlétének mielőbbi észlelése. Egy esetleges újabb egyed befogása megerősítheti a populáció jelenlétét, továbbá pontosíthatja a fertőzés kiterjedését. A csapdázással párhuzamosan a szakemberek célzottan a környező kőrisállományokat (Fraxinus spp.) vizsgálják, különös figyelmet fordítva a károsító jelenlétére utaló tünetek felderítésére.

Az intenzív felderítés és a megfigyelés célja, hogy a károsító esetleges újabb magyarországi megjelenését a lehető legkorábban észleljük, és indokolt esetben azonnal megtörténjenek a szükséges lépések a hazai kőrisállomány hosszú távú védelmének érdekében. A gyors beavatkozás fontos, hiszen ezek a fák természetes erdeink, települési fasoraink, parkjaink és számos közkedvelt közösségi zöldterület meghatározó részei. A rovar terjedésének megfékezése így nemcsak a természetes élőhelyek, hanem a lakott területek zöld infrastruktúrájának megőrzését is szolgálja.

A hatósági munka mellett a lakosság ébersége is döntő fontosságú, ezért a Nébih kéri a kőris erdők környékén élőket és a természetjárókat, hogy járjanak nyitott szemmel és a károsító gyanúja esetén fényképfelvételeket készítve haladéktalanul tegyenek bejelentést a Nébih vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya felé.

A károsítóról részletes információk elérhetőek a következő cikkben: https://portal.nebih.gov.hu/-/kiemelt-zarlati-karosito-a-korisronto-karcsudiszbogar

A bejelentéshez szükséges dokumentum az alábbi linken érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok. 

1(EU) 2024/434 végrehajtási rendelet 3. cikk

forrás: NÉBIH

A korai észlelés érdekében az ország Ukrajnával határos területein tenyésző kőris állományban Csalomon© varsás színcsapdákat (7 helyszínen, 25 csapda) helyeztünk ki 2026. májusában (lásd a térképet és a csapda képét). 2026. június 9-én egy beregsurányi erdőrészletben kihelyezett varsás színcsapdából előkerült egy gyanúsnak tűnő díszbogár. A fogás hatására az Erdővédelmi Osztály „hevült idegállapotba” került. Megugrott az e-mail forgalom, hazai és külföldi kollégákkal konzultáltunk. Néhány nap után Eduard Jendek szlovák kolléga (az Agrilus díszbogarak nemzetközi szinten is elismert specialistája) megadta a perdöntő és egyáltalán nem örömteli választ: csapdánk az ázsiai származású kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) egy példányát fogta. Ez a fogás első az EU területén. A „hagyományos” határozást később a genetikai vizsgálatok is megerősítették. A június 24-i csapdaellenőrzések során ugyanabból a csapdából egy további példány is előkerült. A képen egyébként látszanak a törzsön lévő kéregsebzések, amik a kéregben található bábok után kutató harkályoknak tudhatók be. A csapdát tartó fa melletti törzsön, illetve egy kb. 150 m távolságban lévő másik törzsön is találtunk hasonló jeleket, ami arra utal, hogy a fertőzés nem korlátozódik egyetlen faegyedre.

A faj az EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization – Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet) karantén listáján kiemelt helyen szerepel (A1 lista). Ezt a megkülönböztetett státuszt bőséggel indokolják azok a súlyos károk, amit amerikai inváziója során okozott. Az Egyesült Államokban 10 milliárd (!!!) dollárra teszik az általa okozott károkat (csak a 2009–2019 időszakra vonatkozóan).

A csapdák számát növelve a faj terjedésére vonatkozóan kell információkat gyűjteni, illetve a terjedés megállítása/lassítása érdekében megelőző intézkedések is szükségesek lesznek. A NÉBIH Növényvédelmi Igazgatóságával együttműködve a SOE ERTI Erdővédelmi Osztálya is mindent megtesz azért, hogy az egyébként is bajban lévő kőriseseink minél kevésbé szenvedjék meg ennek az egyébként szép, de kifejezetten káros jövevénynek a kártételét.

Forrás: SOE ERTI Erdővédelmi Osztály, FB