Ez a dinamikus, nyílt hozzáférésű térkép a DigitAF és a ReForest projektek közös munkájának eredménye. Úgy tervezték, hogy az egész kontinens agroerdészeti rendszereinek vizualizálására szolgáló eszközzé váljon.

Jelenleg a térkép az alapító projektjeinkben szereplő országok gazdaságait tartalmazza. Célunk azonban, hogy több EURAF-tagországot is felvegyünk.

Ha Ön agroerdész, akkor javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot az országos térképkezelővel, és még ma adja hozzá rendszerének adatait.

Ha az Ön országa még nem szerepel a térképen, akkor szeretnénk hallani Önről! Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy hozzájárulhasson ennek az erőforrásnak a bővítéséhez.

Fedezze fel a térképet, merítsen inspirációt, és segítsen nekünk a hálózat bővítésében!

forrás: EURAF

A panelbeszélgetés során szóba került:

az Agenda 2000, amely az erdészetet a vidékfejlesztés részévé tette,

az erdészeti tesztüzemi hálózat fontossága a támogatási egységköltség-számítás megalapozásában,

az erdőtűz- és légszennyezettségi programok technikai értékelése,

a klímaváltozás, szénmegkötés és mitigáció,

az adaptáció fontossága és sürgőssége,

valamint az agrárerdészeti rendszerek támogatási lehetőségei.

A délutáni terepi program során a résztvevők a Farkas-erdőben jártak, ahol a természetes szelekció, a klímaadaptáció és az erdőgazdálkodás gyakorlati kérdéseiről folytatódott a szakmai eszmecsere.

forrás: SOE ERTI

A stratégia konkrét mutatókat tartalmaz az agrárerdészeti rendszerek megvalósításának és sikerének nyomon követésére, különös tekintettel az agrárerdészetre és az agrárerdészeti rendszerekre fordított területre és közforrásokra. Emellett magában foglalja a parafatermesztés és a parafával rendelkező agro-silvo-pastorális rendszerek fejlesztését is, demonstrálva az integrált megközelítést a nem faipari alapanyagként hasznosítható erdei termékek és a földgazdálkodás, földhasználat terén.

Mi, az EURAF-nál dicsérjük az olasz nemzeti erdőstratégiát az agrárerdészet integrálására tett döntő lépéséért. Ez a lépés nemcsak visszhangozza alapvető küldetésünket, hogy az agrárerdészetet elismert és támogatott fenntartható földhasználatként terjesszük el Európában, hanem hatékony modellt is nyújt más EU-tagállamok számára, hogy kihasználják annak sokrétű előnyeit a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén.

Gratulálunk az olasz agrár-erdészeti szövetség (Associazione Italiana per l’Agroforestazione – AIAF) kollégáinak a kemény munkájukért és remek eredményeikért!

forrás: European Agroforestry Federation

A Soil Association és a Woodland Trust rendezvénye a gazdákat, erdészeket és környezetvédőket hozta össze a hertfordshire-i Woodoaks Farmon, hogy megosszák egymással tudásukat és inspirációjukat az agroforestry – a fákkal harmóniában történő gazdálkodás – gazdasági előnyeiről.

Az idei rekordhőmérséklet és aszály után a kiállításon sok vita rámutatott arra, hogy „sürgősen” szükség van a fákra, hogy menedéket nyújtsanak az állatoknak és a növényeknek, miközben takarmányt is biztosítanak, amikor a fű rendelkezésre állása korlátozott.

A gazdák megosztották véleményüket arról is, hogy a fák hogyan növelik a tejtermelést és kötik meg a nitrogént, valamint ötleteket adtak olyan új növényekkel kapcsolatban, amelyek a hőmérséklet emelkedésével egyre életképesebbé válnak, mint például a mandula, a dió, a datolyaszilva és még az olajbogyó is.

A beszélgetések és a farmok bejárása során tanácsokat adtak mindenre, a mezőkön belüli fasorok ültetésétől a sövények és a farmok erdeinek jobb karbantartásáig, beleértve a faanyag-hasznosítási lehetőségeket is.

Ben Raskin, a Soil Association agrárerdészeti vezetője elmondta: „Egyre több gazda és erdész ismeri fel, hogy a mezőgazdasági tájnak több fára van szüksége az élelmezésbiztonságunk védelme érdekében.

„Kihívások állnak előttünk, de nem minden olyan borús – hatalmas lehetőségek rejlenek a faültetvényekben, amelyek korábban itt nem voltak életképesek.”

forrás: ForestryJournal

Ez az erdőkert valóban különleges. Ez az egyik első modern kori európai erőkert, és így az egyik legidősebb, legjobban fejlett példája ennek a módszernek. Érdekes lenne látni a további fejlődését, sokat lehetne belőle tanulni. Másrészt eleve kutatási, kísérleti céllal lett létrehozva, hatalmas változatossággal, több száz ehető növényfajt betelepítve. Az elmúlt évtizedek alatt sok tapasztalat gyűlt össze ezeknek a sokszor ritka, alig ismert növényeknek a felhasználásával kapcsolatban. A kert, és személyesen Martin Crawford munkássága segít elterjeszteni ezeket a most még újdonságnak számító növényeket.

Ha érdekel a téma, akkor ezen az oldalon követheted a fejleményeket.

forrás: MediterranFarm

Itt a szenzáció: az Egyesült Királyság eltávolodik a földtulajdonosoknak és gazdálkodóknak nyújtott közvetlen kifizetések régi modelljétől. Ehelyett új, a környezetbarát földgazdálkodási gyakorlaton alapuló rendszereket vezetnek be. Gondoljon erre úgy, mint pénzügyi támogatás olyan dolgokra, mint a biológiai sokféleség növelése, a talajok egészségének megőrzése és több fa ültetése – lényegében megkönnyítve (és észszerűvé téve) a környezetbarát földhasználatot, miközben a pénzügyi terheket is csökkentik.

Az Egyesült Királyság kormánya a Nature for Climate Fund keretében több mint 500 millió fontot különített el 2020 és 2025 között az erdők létrehozására, de a tényleges faültetési arányok jelentősen elmaradtak a kitűzött céloktól. Ennek az alulteljesítésnek egyik fő oka a támogatások összetettsége, amelyben ez az új eszköz segít eligazodni.

Triin Uustalu, a Glafos vezérigazgatója és társalapítója elmondta: „A Grant az az egyablakos hozzáférési pont, amely átvágja a finanszírozási környezet zaját és összetettségét, hogy világos, használható információkat nyújtson.

„Szakértelem nélkül szinte lehetetlen megfejteni a gyakran zsargonnal és bürokratikus nyelvezettel teli támogatási dokumentációt és követelményeket. A Grant segítségével minden földtulajdonos, akár egy hektárral, akár több száz hektárral gazdálkodik, hozzáférhet a felhasználóbarát tanácsadáshoz.”

Bár a Grant nem helyettesíti a szakmai tanácsadást, célja, hogy az információ hozzáférhetőbbé tételének első fontos lépéseként szolgáljon.

A rendszerbe való belépés során a Grant összegyűjti a releváns helyalapú információkat, és személyre szabott műszerfalat hoz létre személyre szabott támogatási lehetőségekkel, javasolt felkérésekkel, anyagokkal és útmutatással.

A Grant jelenleg az összes fontosabb, fákkal kapcsolatos angliai finanszírozási programról tud információt nyújtani, és a tervek szerint az elkövetkező hónapokban az Egyesült Királyság többi részére is kiterjeszti a lefedettséget. A rendszer béta verziója már elérhető a www.askgrant.co.uk oldalon.

forrás: ForestryJournal

A világ legnépesebb országának ágazati vezetői több napos program keretében ismerkedtek a magyar erdőkben felhasznált szaporítóanyag előállításának és minősítésének rendszerével.

India hazánkhoz hasonlóan ambiciózus célkitűzésekkel rendelkezik az erdők területének gyarapításával kapcsolatban, amelyhez jelentős mennyiségű facsemetére van szükség.

A delegáció tagjai különösképpen érdeklődtek a magyar iparifa ültetvények és agroerdészeti rendszerek létesítésének tapasztalatai iránt, és mintaként tekintenek a magyar szaporítóanyag minősítési rendszer működésére.

A szakmai együttműködés az inváziós fajok fellépése elleni együttműködés területén is folytatódik. Mindez új lehetőségeket jelent Magyarország számára, hiszen egy olyan erőteljesen fejlődő ország számára szolgál szakmai mintával, mint India.

forrás: Agrárminisztérium

A ClimaPannonia projekt újabb színfoltot jelent a Soproni Egyetemen folyó agroerdészeti kutatások palettáján, ezúttal a bogyósgyümölcs-termesztés klímaadaptív megújítását célozva. A projektben Magyarországot a Soproni Egyetem mellett a MATE, a Pannon Egyetem és a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. képviseli.

A klímaváltozás világszert egyre nagyobb kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, ezt a Pannon régió gazdálkodói  is egyre inkább érzik mindennapi munkájuk során. Aszályok, szélsőséges időjárási viszonyok vagy a talajromlás mind olyan tényezők, amelyek sürgős, hatékony megoldásokat igényelnek. Jó hír, hogy létezik olyan út, amely ötvözi a természet alapú megközelítéseket a legújabb innovációkkal, megfizethető és könnyen alkalmazható a helyi gazdák érdekében.

A ClimaPannonia projekt amely a természet erejét használja fel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. Célja, hogy a donor országokban – ahol már sikeresen alkalmaztak bizonyos természetalapú innovatív technológiákat – bevált gyakorlatokat adaptáljon a Pannon bio-geo régió mezőgazdasági szektorában, növelve annak ellenálló képességét a klímaváltozással szemben – mondta el dr. Vityi Andrea, egyetemi docens.

A Soproni Egyetem vezető szerepvállalása mellett négy regionális ütemterv születik, amelyek konkrét megoldásokat kínálnak olyan kulcsfontosságú területeken, mint az aszálykárcsökkentő vízgazdálkodás, az agrárerdészet, a szarvasmarhatenyésztés és a biotermesztés. Ezek az ütemtervek a technológiai, társadalmi és üzleti innovációk ötvözésével, konkrét projektek formájában valósulnak meg, amely során a bevált mezőgazdasági gyakorlatokat három éven keresztül tesztelik, monitorozzák és validálják a régió különböző területein. A tapasztalatokat nemzeti és regionális szintű szakpolitikai műhelytalálkozókon is megvitatják, hogy biztosítsák a megoldások hatékony hasznosulását – számolt be a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Karának projektkoordinátora.

A projekt másik fontos küldetése képzési anyagok kifejlesztése, majd a helyi-regionális mezőgazdasági értéklánc érdekelt feleinek oktatása a klímaadaptív technológiák könnyebb és gyorsabb alkalmazás érdekében. A képzési anyagok magukban foglalják a Horizon Europe kutatási program keretében elérhető testvérprojektek eredményeit is, ezzel biztosítva, hogy a tudás széles körben megosztott és hasznosítható legyen.

A projekt Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Csehország és Szlovákia közötti együttműködés elősegítésével utat nyit egy fenntarthatóbb és ellenállóbb mezőgazdaság felé.

A Soproni Egyetem a projekt minden fázisának aktív részese és szorosan együttműködik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) a technológia-donor szerep betöltésében.

Az innovatív megoldások és képzések révén a helyi közösségek új eszközöket kapnak, hogy megőrizzék megélhetésüket és fenntartsák természeti erőforrásaikat a jövő nemzedékei számára.

forrás: Soproni Egyetem

5 fő téma, amelyet a konferencia tárgyalnak:

• 1. Agrárerdészet és a környezetvédelem
• 2. Agroerdészeti termelés – Minőség, biztonság és fenntarthatóság
• 3. Az agrárerdészet gazdasága és politikája
• 4. Agrárerdészet a társadalomban és a kultúrában
• 5. Agrárerdészet a gyakorlatban

Különösen a gazdák, tenyésztők és technikusok részvételét ösztönzik a szervezők az ágazatban, hogy közvetlenül a területről mutassák be az agrárerdészeti tapasztalatokat és esettanulmányokat. Az Agrárerdészet a gyakorlatban, az 5. szekció teljes mértékben nekik lesz szentelve.

Az előadási anyagok beküldésének határideje: 2024. január 15. (Lényegében: volt. Ezen a kapcsolón.)

Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és az európai mezőgazdaságban tapasztalható szennyezés okozta kihívások közepette egyre nagyobb figyelmet kap az agrárerdészet, amely a fákat a hagyományos gazdálkodással kombinálja. A Cseh Agroerdészeti Egyesület és a Mendel Egyetem által szervezett konferencia a fák mezőgazdaságba integrálásának gyakorlati és elméleti aspektusait vizsgálja. A nemzetközi szakértők széles skálája lesz jelen, a konferencia betekintést nyújt a termelés diverzifikálásába, a talaj egészségének javításába és a biológiai sokféleségbe.

A konferencián részvételre az esemény honlapján lehet regisztrálni.

Forrás: Az esemény honlapja és FB
Fatájolta: MM

Tervezési és gazdálkodási elvek az emberek és a környezet érdekében

A hagyományos mezőgazdaság nagyon termelékeny. A nagy termelékenységnek azonban ára van: a talaj kimerül vagy erodálódik, a vízfolyások szennyezettek vagy kiszáradnak, az élelmiszerelőállító-rendszer pedig az üvegházhatású gázok 20-40%-át termeli. Ma már sokan egyetértenek abban, hogy sürgősen át kell alakítanunk az élelmiszerelőállító-rendszert, beleértve a mezőgazdaságot is. Az agrárerdészet, mint a termelés és a földhasználat természetalapú megközelítése, fontos szerepet fog játszani ebben az átalakulásban. Az agrárerdészet nem új keletű; a gazdák évezredek óta gyakorolják, a tudósok pedig az 1970-es évek óta ismerik el, mint a mezőgazdaság és a földhasználat termelékeny és ökológiailag fenntartható formáját. Most azonban az agrárerdészet hirtelen a középpontba került; az éghajlatváltozás enyhítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a biológiai sokféleség megőrzését, a fenntartható mezőgazdaságot és más célokat támogató földhasználati stratégiaként népszerűsítik.

Számos szervezet ajánlja vagy használja az ökoszisztémák – nemcsak a mezőgazdasági, hanem az erdészeti tájak – helyreállításának eszközeként. Bár az agrárerdészet nem csodaszer, nagy potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon a fent említett célok mindegyikéhez. Az agrárerdészet azonban nem csupán arról szól, hogy fákat telepítünk a gazdaságokba. A benne rejlő lehetőségek kiaknázásához a gyakorlati szakembereknek meg kell érteniük az alapelveit.

Tartalom:

Előszó / Bevezetés
Az agrárerdészeti rendszerek összetevői
Az agrárerdészeti rendszerek mint körforgásos rendszerek
Az agrárerdészeti tervezés alapelvei
Az agrárerdészeti rendszerek közös tervezése és létrehozása
Ültetési anyagok az agrárerdészetben
A fák kezelése az agrárerdészeti rendszerekben
Az elvektől a gyakorlatig: Kulcsfontosságú rendszerek
Történetek a frontvonalból

A kiadvány angol nyelven (181 oldal, pdf) itt olvasható.

szerk/ford: Tóth János, forrás: CIFOR