Az új panorámahelyet csütörtök délelőtt adtak át ünnepélyes keretek között, ahol dr. Barcza Attila országgyűlési képviselő, dr. Farkas Ciprián polgármester, dr. Csiszár Szabolcs és dr. Simon István alpolgármesterek, dr. Sándor Gyula, a TAEG Zrt. vezérigazgatója, Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója, valamint Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár is tiszteletét tette.

„Nagyon szép együttműködés van a kormány, a Tanulmányi Erdőgazdaság és a város között, ezt mutatja a Várhely-kilátó újraépítése. Összességében több mint 70 millió forintból épült, a korábbi kilátó már nagyon rossz minőségű volt, nem lehetett használni. Azt gondolom, hogy itt a Lőverekben,a Várhelynél, klimatikus gyógyhelyen minden soproni szívében különleges helyet foglal el. Az, hogy van egy ilyen csodálatos kilátónk, az az erdei túrázóknak, a turistáknak és a helyieknek is olyan élményt nyújt, amire mindenki büszke lehet” – méltatta az összefogást dr. Barcza Attila.

„Az ország egyik leglátogatottabb parkerdeje a Soproni Parkerdő. Mint ahogy a város az elmúlt években számos fejlődésen ment keresztül és nagy fejlesztési projekteket tudunk magunk mögött, ez a parkerdőre is érvényes, hiszen az Erdő Háza, számos turistaház, vadászház vagy éppen a boszorkány tanösvény felújítása, illetve az Ojtozi fasor megújult világítórendszere is azt mutatja, hogy a TAEG jó, gondos gazdája a parkerdőnek és minden kormányzati lehetőséget felhasznál arra, hogy fejlesztéseket tudjanak megvalósítani. Ennek egy szép példája ez a mai nap is, amikor a megújult kilátót tudjuk átadni” – nyilatkozta dr. Farkas Ciprián.

Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója elmondta: kiemelt feladatuk, hogy segítse és koordinálja a magyarországi természeti alapinfrastruktúráit, turistaházak, látogatóközpontok és kilátók felújítását és újjáépítését támogassák, ez a kilátó pedig kiemelt projekt volt számukra.

„Teljesen új kilátót kellett építenünk, a régit el kellett bontani, nem használhattuk fel az anyagát, mert az idő sajnos eljárt felette. Két és fél éve van lezárva a kilátó, 2023 szeptemberében zártuk le, mert életveszélyessé vált. Maradtunk a fa anyagnál, azonban a korábbi tapasztalatokból tanulva a kötéseket, a lábazatot fém megerősítéssel láttuk el, hogy a fa fával ne érintkezzen, így szerettük volna a tartósságát kinyújtani, hiszen a kilátók karbantartása is nehézkes a magasságok miatt” – ismertette a részleteket dr. Sándor Gyula, a TAEG Zrt. vezérigazgatója.

A több mint 10 méter magas kilátót látogatószámlálóval is felszerelték, mellyel nyomon követhető a panorámahelyet felkereső turisták száma.

Fotók: Lendvai Bence

A több, mint 10 méteres kilátó különleges formáját és szerkezetét Szabó Péter, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának docense tervezte. Az ő szakmai tudása és látásmódja a garancia arra, hogy az építmény egyszerre modern, időtálló és méltó dísze a tájnak. Szabó Péter munkája nyomán egy olyan alkotás született, amelyre az egész város és az egyetem is büszke lehet.

Kivitelező: Nemes Bau Plusz Kft.

Forrás és további számos fotó a FB-on, itt: Várhely kilátó.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program (TÖP) keretében felújított létesítmény ünnepélyes átadásán kiemelte: egy erdei kulcsosház nem pusztán turisztikai fejlesztés, hanem megmutatja a magyar erdőgazdálkodás munkáját is.

Kifejtette: az állami erdészeti társaságok fenntartható erdőgazdálkodásból származó bevételének egy része – kormányzati forrásokkal kiegészülve – közjóléti szolgáltatások fejlesztését segíti.

Az állami tulajdonú erdészeti társaságok az erdei turisztika fenntartására és fejlesztésére évente mintegy 4 milliárd forintot költenek, ezzel pedig évi csaknem 40 milliárd forint rekreációs érték jön létre – hívta fel a figyelmet.

A mindenki számára látogatható magyar erdőkben évente több tízmillió alkalommal indulnak el az emberek kirándulni, futni, pihenni, feltöltődni, őket pedig egyre nagyobb számban és minőségben szolgálja közjóléti infrastruktúra – mutatott rá.

Az erdei turistautak, pihenőhelyek, szálláshelyek és a teljes közjóléti infrastruktúra fenntartása és fejlesztése mögött az erdőgazdálkodók minőségi munkája, szakmai tudása és finanszírozási teljesítménye áll. Ez az a háttér, amely nélkül a magyar erdők mai látogathatósága, használhatósága és vonzereje nem létezne, s a váraljaihoz hasonló kulcsosház sem újulhatna meg – fűzte hozzá.

Rámutatott: az erdő egyszerre gazdasági erőforrás, ökológiai rendszer és közjóléti tér, az erdészek munkája pedig mindezt fenntartani és egyensúlyba hozni egyre összetettebb szakmai munka keretében.

A beruházó Mecsekerdő Zrt. munkájáról szólva azt mondta: jó példa arra, hogyan lehet a felelősséget jól viselni, hiszen az gazdálkodásukban egyre nagyobb teret kapnak a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító szakmai módszerek, a közjóléti fejlesztéseket pedig nem mellékes feladatnak, hanem stratégiai ügynek tekintik – utalt arra, hogy a vállalat az utóbbi években féltucat erdei kulcsosházat is felújított.

Révész Máriusz, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkára azt mondta, az emberek pihenése, feltöltődése kiemelkedően fontos, e célokat pedig a kormányzat – egyebek mellett – erdei turistaházak korszerűsítésével igyekszik szolgálni.

Beszámolt arról, hogy a TÖP keretében mindeddig 110 turistaházat – az erdei iskolákkal, ifjúsági szálláshelyekkel együtt összesen 168 épületet – újítottak fel több mint tízmilliárd forint értékben.

A váraljai épület kapcsán kiemelte, hogy a TÖP 45 millió forintos támogatásával és a Mecsekerdő Zrt. 20 millió forintos önereje által összesen 65 millió forintból megvalósult felújítás eredményeként egy korszerű, 18 férőhelyes létesítmény jött létre.

Csibi Krisztina, a térség országgyűlési képviselője, képviselőjelölt annak a reményének adott hangot, hogy a váraljai kulcsosházba érkezők a jövőben nemcsak a természetet, de a környéken élő bukovinai székelyek hagyományait, tárgyi és szellemi kultúráját, vendégszeretetét is megismerik, a szívükbe zárják, s visszatérésre sarkalják őket.

Ripszám István, a kulcsosház felújítását végző és üzemeltető Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy az emberek a nagyvárosok helyett ma már egyre inkább a vidéket, a természeti látnivalókat keresik fel szabadidejükben, az erdő maga pedig turisztikai vonzerőt jelent, ezért kiemelkedően fontos, hogy legyenek benne fejlesztések.

Mint mondta, az 1950-es években épült, de leromlott állapota miatt 2017 óta üresen álló váraljai kulcsosház korszerűsítésével folytatódott az a program, amelynek keretében korábban a Mecsekben már megújult a Gyopár kulcsosház, a Gubacsos kulcsosház, a Réka-kunyhó, valamint a Mecsekerdő Zrt. saját forrásából a Pusztabányai kulcsosház és a Büdöskúti-kulcsosház is.

A Váralja melletti erdőben lévő épület felújításának eredményeként egy 18 fő befogadására alkalmas, négyszobás fűthető szálláshely jött létre a Kelet-Mecsekben.

forrás: AM Sajtóiroda

A projektben a létesítmény ivó- és használati víz ellátásának fejlesztése mellett a meglévő szigetüzemű napelemes rendszer bővítése is megvalósult. A tetőszerkezet és héjalás cseréjére, koszorú építésére, valamint a födém szigetelésére is sor került. A felújítást úgy végezték el, hogy az épület jellegzetes belső kialakítása megmaradjon.

Gunyakút és a mellette lévő kulcsosház a Zempléni-hegységben, az egykori nemesfém-bányászatáról is ismert Telkibánya község határában, az erdő ölelésében található. A méretes fenyőkkel körbevett épület a Telkibányától Bózsva felé vezető közúttól kb. 350 méterre van, erdészeti magúton keresztül közelíthető meg.

A Gunyakúti kulcsosházat Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke, Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója és Hulják Péter, a Telkibányai Erdészet igazgatója adta át.

Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke a fejlesztést méltatva, köszöntőjében úgy fogalmazott: az a célunk, hogy mindenkit, aki még nem ismerte a Zemplént, nem ismerte a vármegyét, nem ismerte a térséget, idecsábítsunk. Hiszem és vallom, hogyha egyszer valaki Magyarország másik térségéből, másik vármegyéjéből eljön, akkor később vissza is fog jönni. Bánné dr. Gál Boglárka köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a fejlesztés megvalósításához, és akik hittek abban, hogy a Zemplén jövője a természeti értékek megőrzésében és bemutatásában is rejlik.

Az utóbbi másfél évtizedben az állami erdészeti társaságok több 10 milliárd forintot költöttek az aktív turizmust segítő fejlesztésekre, voltak ezek között kilátók, kulcsosházak, erdei iskolák, kisvasutak, tanösvények. Ennek egyik állomása a Gunyakúti kulcsosház fejlesztése. Jó néhány éve, de főleg a koronavírus-járvány idején, és utána nagyon megnövekedett az aktív turistaforgalom az erdőben, jellemző ez az ÉSZAKERDŐ által kezelt erdőkre is. Emiatt jelentkezett igény, hogy erdei szálláshelyeket, kulcsos házakat, vadászházakat is megfelelő komfortfokozatra hozzuk, hogy még inkább ki tudjuk szolgálni a jelentkező igényeket – mondta Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója.

Gunyakút történetét Hulják Péter, a Telkibányai Erdészet igazgatója idézte fel. Az 1784-es Sartorius-féle úrbéri térképen már szerepel a Kunya-hegy és Kunya-kút kifejezés, a fél évszázaddal későbbi katonai térkép pedig már két épületet is jelez majorságként ezen a helyen. Az 1930-as években tűzvész áldozata lett az erdészlak épülete, aminek újjáépítése már a jelenlegi helyen történt meg.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

A jeles alkalmon köszöntőt mondott Dr. Navracsics Tibor országgyűlési képviselő, közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Petényi Mirkó az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója, akik beszédükben kiemelték az erdei iskolák szerepét a jövő generációinak nevelésében és a természettel való kapcsolat erősítésében.

Ugron Ákos Gábor a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója beszédében kiemelte, hogy az erdőgazdaság számára az erdei iskola nem csupán egy létesítmény, hanem küldetés: hangsúlyozta, hogy az itt eltöltött napok során a gyerekek nemcsak az erdőről tanulnak, hanem kapcsolatot is kialakítanak vele – és ez a kapcsolat meghatározó lehet egész életükben. Hozzátette, hogy a mostani fejlesztés célja az volt, hogy ehhez a személyes élményhez méltó, biztonságos és inspiráló környezetet biztosítsanak.

A fejlesztés az Aktív Magyarország Program támogatásával, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében valósult meg.

A beruházáshoz Magyarország Kormánya 21 140 000 Ft támogatást biztosított.

A felújítás során:

• teljes belső megújuláson esett át a 32 férőhelyes szállásépület

• korszerűsítették a szobákat és vizesblokkokat

• megújult az étkezőépület fogadótere és kiszolgáló helyiségei

• természetközeli, barátságos belső tér került kialakításra

Az intézmény 2002 óta szolgálja a környezeti nevelést, és évről évre egyre több gyermek fedezi fel itt az erdő csodáit – 2025-ben közel 3000 résztvevővel és növekvő vendégéjszaka-számmal.

Az ünnepség méltó zárásaként egy emlékfa elültetésére is sor került, jelképezve a jövőbe vetett hitünket és elköteleződésünket a természet védelme iránt.

Bízunk benne, hogy a megújult környezet még több gyermek számára ad majd életre szóló élményeket a Bakony szívében!

forrás: VERGA Zrt.

A fejlesztés magába foglalta:

Fürdőszobák és közműrendszerek modernizálása

Elektromos hálózat és nyílászárók cseréje

Csapadékvíz-elvezetés és internet-ellátottság fejlesztése

Külső homlokzat és belső terek festése

Konyhai, szállás- és sporteszközök megújítása

A fejlesztés eredményeként a korábbi 33 férőhely 5 pótággyal 38 férőhelyre bővült.

Az erdei iskola szálláshelyének felújítása és korszerűsítése az Aktív Magyarország támogatásával, a Téry Ödön Turistaház Fejlesztési Program kerete terhére valósult meg.

A beruházásnak köszönhetően a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola a jövőben korszerűbb körülmények között fogadhatja az erdei iskolai csoportokat, a táborozókat, az osztálykirándulásra érkezőket és a közösségi programok résztvevőit, tovább erősítve szerepét Somogy vármegye természetismereti és ökoturisztikai kínálatában.

Az átadóünnepségen részt vett Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezetője, valamint a beruházásban érintett meghívott vendégek, partnerek és szakmai együttműködők.

A megújult erdei iskola április 1-től várja ismét vendégeit, nem csak iskolásokat, de családokat, baráti vagy munkahelyi társaságokat, természetjárókat egyaránt!

forrás: SEFAG Zrt.

A fejlesztést a Pilisi Parkerdő Zrt. az Aktív Magyarország Program keretében, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. támogatásával valósítja meg. A munkálatok az előzetes tervek alapján a Parkerdő PilisBike hálózatának PB4 jelzésű útját érintik – a Pap-réttől számítva mintegy 5,3 km hosszú útszakaszt, illetve külön megállapodás született egy további, közel 600 méteres útszakasz felújítására is. Ennek eredményeként összességében közel 6 km erdei út újulhat meg a térségben.

A felújítás során az út állapotától függően különböző javítási megoldásokat alkalmaznak: kisebb beavatkozások, kopóréteg-cserék, valamint egyes szakaszokon teljes pályaszerkezet-megerősítés is megvalósul.

A beruházás célja, hogy az erdei út biztonságosabban járható legyen, csökkenjenek a kátyúk és az egyenetlenségek, valamint javuljon a megközelíthetőség kirándulók, családok és kerékpárosok számára.

A februári időszakban – az időjárástól függően – indul meg a munkavégzés és várhatóan március végéig még időszakosan megjelennek majd az út mentén és az úton dolgozó kivitelezői gépek, valamint szállítójárművek.

A Pilisi Parkerdő arra kéri a gyalogosokat, kerékpárosokat, valamint az Apátkúti-völgybe, illetve a Kaán-forráshoz gépjárművel érkezőket, hogy a munkálatok ideje alatt fokozott figyelemmel közlekedjenek. A kivitelezés során ideiglenes lezárások is előfordulhatnak, így egyes időszakokban az út nem lesz járható.

A felújítást követően a látogatókat jobb állapotú, biztonságosabb erdei út várja majd.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az idei szavazás során a tíz döntős közül a legtöbb, 5752 voksot a Zengő-kilátó kapta az Aktív Kalandor honlapján lezajlott közönségszavazáson, amelyen több mint 15 ezer szavazat érkezett. A versenyben a látogatók arról dönthettek, melyik kilátó nyújtja a legkülönlegesebb élményt a hazai túraútvonalak mentén – figyelembe véve a panoráma szépségét, a környezet harmóniáját és az építmény állapotát.

A Zengő-kilátó az 1970-es években épült geodéziai toronyból alakult át a mai formájára: 2020-ban egy modern, acélvázas szerkezettel bővült, amely azóta is biztonságosan és kényelmesen szolgálja a látogatókat. Hat szintjéről páratlan kilátás nyílik a Keleti-Mecsekre, tiszta időben pedig a Balaton, a Villányi-hegység és a horvátországi Papuk vonulatai is láthatók. A csúcsot több turistaút, tanösvény és zarándokút is érinti, így a Zengő a természetkedvelők és a sportos túrázók egyik kedvenc célpontja.

Az ünnepség felszólalói – Dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, Dr. Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke, Gál Krisztián, Pécsvárad polgármestere, Dr. Csörnyei László, Hosszúhetény polgármestere, Schóber József, a Baranya Vármegyei Természetbarát Szövetség elnöke és Dr. Havasi Bertalan, a miniszterelnöki iroda helyettes államtitkára – egyaránt kiemelték, hogy a Zengő ma annak is köszönheti népszerűségét, hogy a térségben erős és aktív közösség áll a természeti értékek mellett. Többen felidézték a 2004-es zengői csata eseményeit, amikor helyiek, civilek és környezetvédők összefogása példát mutatott abban, hogyan lehet közösen kiállni egy hegy, egy táj és egy érték megőrzéséért. Dr. Őri László hangsúlyozta, hogy a kilátó megépítésének egyik legfontosabb célja éppen az volt, hogy méltó emléket állítson ennek a közösségi kiállásnak, és a Zengőt olyan formában tegyék hozzáférhetővé, amely egyszerre őrzi a múltat és szolgálja a jövő természetjáróit.

Az Aktív Magyarország jövőbeli fejlesztéseket indít a Mecsekben

Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a Zengő-kilátó sikere jól mutatja: a Mecsek rejtett értékei ma is erős vonzerőt jelentenek, és a térség számos pontja újrafelfedezésre vár. Felidézte, hogy az Év Kilátója kezdeményezést öt évvel ezelőtt azért indították el, hogy minél több, addig kevésbé ismert kilátó kerüljön fel a természetjárók térképére. Mint mondta, „a Mecsek kincs, és ennek a koronagyémántja a Zengő és a Zengő-kilátó”, ezért az Aktív Magyarország a Baranya Vármegyei Önkormányzattal és a Mecsekerdővel közösen új fejlesztéseket indít, amelyek célja, hogy a következő években magasabb színvonalú infrastruktúra és több szolgáltatás várja az ide érkező aktív turistákat. Hangsúlyozta: a térség turisztikai potenciálja még messze nincs kiaknázva, és a most induló beruházások abban segítenek, hogy a Mecsek még erősebben jelenjen meg Magyarország aktív turisztikai kínálatában.

Az idei szavazás második helyezettje a zempléni Megyer-hegyi kilátó lett 2771 szavazattal, a harmadik helyen pedig a börzsönyi Julianus-kilátó végzett 2407 vokssal. A tízes döntőben idén a mátrai Gortva–Jójárt-kilátó és a Thuróczy Lajos-kilátó, a fertő-tavi Gloriette, a bakonyi Szár-hegyi, a tisza-tavi Lábasház-, a balatoni Csere-hegyi, valamint az őrségi Kömpe Szeme kilátó is szerepelt.

A kampány célja, hogy a hazai kirándulók minél több tájat fedezzenek fel, és megismerjék az ország különböző kilátóiból nyíló panorámákat. Az Év Kilátója kezdeményezés így nemcsak az aktív életmódot népszerűsíti, hanem a természetjárás iránti kedvet is erősíti.

forrás: AktívKalandor