Az építőiparban jelenleg zajló folyamatok egyértelműen érzékeltetik, hogy valami változóban van, bár ennek hatásait még nehéz teljesen pozitívként értékelni. A KSH legutóbbi jelentése szerint az építőipar új szerepkörbe lépett, amikor a II. negyedéves GDP növekedésének meghatározó tényezőjévé vált, az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ággal együtt. A 2024 első félévére vonatkozó legfrissebb KSH adatok alapján az építőipari termelés volumene 5,1 %-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez a bővülés még mindig elmarad a 2022-es év első félévének teljesítményétől. Ráadásul az idei év júniusi eredményei sem adnak okot optimizmusra, hiszen a termelés volumene 1,4 %-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és 6,4 %-kal maradt el az előző hónap adataihoz viszonyítva.

Ez a kettősség jól tetten érhető a cégtrendek alakulásában is. Az OPTEN adatai szerint júliusban kis mértékben – 100-zal – csökkent az építőiparban működő társas vállalkozások száma, amely így már kevesebb mint kétszázzal haladja meg a 65 ezret. Ez az előző év decemberéhez képest mintegy 1 200 céggel kevesebbet jelent, ami a teljes cégszám kevesebb mint 2 %-ának felel meg. Pozitív fejlemény azonban, hogy júliusban 10 %-kal több vállalkozás alakult, mint az előző hónapban, ami eltér az elmúlt két év júliusi tendenciájától, amikor is rendre kevesebb cég jött létre az előző hónaphoz képest. „Bár még korai lenne az alapítási kedv irányváltásáról beszélni, biztató jel, hogy az idei júliusi cégalapítási aktivitás a ‘boldog békeidőszakot’, azaz a 2022 előtti évekre jellemző mintázatot követi, amikor is a júliusi adatok rendre felülmúlták a júniusiakat. Ugyanakkor jelentős a lemaradás ezen a téren, hiszen az idei év első hét hónapjában alapított cégek száma jelentősen – ötszázzal, ezernél is többel – elmaradt az előző öt év hasonló időszakához képest.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A megszűnésekhez vezető utat jelzi az új cégbírósági eljárásokon belül az új kényszertörlési eljárások, felszámolások, valamint a végelszámolások alakulása.

Bár a végelszámolások száma júliusig csökkent az előző év azonos időszakához képest, még mindig magasnak tekinthető. A szektorban 2023 előtt jellemzően 400-500 végelszámolás történt évente, ami stabilan tartotta magát az azt megelőző négy év során is. A kényszertörlési eljárások, a 2022-es jogszabályváltozás következtében, mintegy 90 %-ban felszámolásba fordulnak át, így ezek a későbbiekben megszűnéseket eredményeznek. Idén a kényszertörlési eljárások száma szezonálisan magasabb szintre lépett, mint az előző évben, ami valószínűleg jövőre vagy már az év végén a megszűnések számának növekedéséhez vezethet. Mindez arra utal, hogy a cégek megszűnésére nehezedő nyomás a közeljövőben továbbra is fennáll, és a cégtrend pozitív irányú változása elsősorban az alapítási kedv növekedésén múlik.

„Az építőipar idei első három hónapja lassan indult, bár a kibocsátás magasabb szinten realizálódott, mint az előző év azonos időszakában, mégis jelentősen elmaradt a 2022-es év teljesítményétől. Azonban a második negyedév volumene már bizakodásra ad okot, hiszen meghaladta az előző két év bármelyikének eredményeit. Az építőipar éves volumenének közel 60 %-a hagyományosan a második fél évben realizálódik, így a júliusi alapítási kedv növekedése azt jelezheti, hogy az ágazat sikeresen alkalmazkodik az „új” helyzethez és az ebből fakadó lehetőségekhez.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júliusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,29 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Békés, Somogy és Vas vármegye érte el.

Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. július

*Újonnan indult eljárások

forrás: OPTEN

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentése szerint 2024. első félévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok alapján 1,3 %-kal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján 1,5 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 %-os visszaesést mutatott. A GDP féléves volumenváltozásának növekedésében jelentős szerepet játszott az alacsony bázis, ám az idei teljesítmény továbbra sem érte el a 2022. évi hasonló időszak szintjét.

Az OPTEN adatai szerint júliusban tovább csökkent a működő társas vállalkozások száma több mint 700 céggel, így tavaly decemberhez képest jelenleg közel 8 ezerrel kevesebb vállalkozás járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. „2022. októbere óta tart ez a folyamat, és a július már a második hónap, amikor a társas vállalkozások száma 510 ezer alá csökkent az idei évben. A megszűnések mértéke szezonálisan nem kiugró, a tavalyi évnél alacsonyabb szinten mozog, és a járvány előtti időszakot idézi. Az alapítási kedv azonban egyértelműen alacsony, ami véleményem szerint a gazdasági környezet állapotát tükrözi.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az elmúlt két évben a július nem bizonyult a cégalapítások szempontjából erős időszaknak, az új alapítások száma jellemzően alatta maradt a havi átlagnak. Bár idén júliusban a cégalapítások száma több mint száz vállalkozással növekedett az előző hónaphoz képest, még így is több mint 60 céggel maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva. Jelenleg nem látszik arra utaló jel, hogy a cégalapítási kedvben jelentős változás következne be. Az elmúlt évek legnagyobb cégalapítási hullámát 2021-ben tapasztaltuk, amikor az év első hét hónapjában több mint 20 ezer vállalkozás jött létre, és éves szinten is rekordot döntve közel 34 ezer céget alapítottak. Ennek hátterében valószínűleg a 2020-ban a járvány miatt elhalasztott cégalapítások következő évre történő átvitele, valamint a gazdaság „felpattanásába” vetett bizalom állt, amelyet a 2021-es GDP adatok részben alá is támasztottak. Azonban 2022-től a gazdasági környezetben bekövetkezett jelentős változások – mint a háború, az energiaválság és az árfolyam-ingadozások – nem kedveztek a cégalapítási kedvnek.

Az alakulások és megszűnések olyan statikus képet festenek, amelyben a megszűnés a cégbírósági törlést jelenti. Valójában azonban egy vállalkozás gyakran már előbb befejezi a gazdasági tevékenységét, még mielőtt a cégbírósági eljárás megkezdődne. Ezért fontos figyelemmel kísérni az elindított eljárások számát és azok viszonyát az új alapításokhoz, mivel ez jobban tükrözheti a gazdaság tényleges állapotát. Az idei év első hét hónapjában a cégalapítások és az új eljárások egyenlege negatív volt, több mint 5 ezer céggel többen szüntették meg tevékenységüket, mint ahány új vállalkozás indult. Ez a szám tavaly ugyanebben az időszakban még nem érte el a négyezret. „Az idei egyenleget összehasonlítva a tavalyival azt látjuk, hogy az alapítások száma ezerrel kevesebb volt, mint az előző évben, és az eljárások száma is kissé meghaladta a tavalyit. Mindez arra utal, hogy jelenleg nem várható tartós fordulat a cégtrendben” – mondta Alföldi Csaba céginformációs szakértő.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júliusi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Heves vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Veszprém, Somogy és Békés vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.

Opten – CFI vármegyénként, 2024. július

*Újonnan indult eljárások

forrás: OPTEN

Szeptemberben jelentősen nőtt a felszámolási eljárás alá került cégek száma: egy hónap alatt 2256 társaság jutott a megszűnés közelébe. Bár a rossz adatot részben magyarázza egy szezonális hatás – júliusban és augusztusban a szabadságolások miatt a cégbíróságokon hagyományosan kevesebb üggyel foglalkoznak, ami átcsúszhatott szeptemberre -, de a szeptemberi érték alig marad el a májusi és júniusi rekordoktól. Akkor 2356 illetve 2514 vállalkozás esetében indult meg felszámolási eljárás. 

Idén, egészen október első hetéig 16876 darab procedúrát indítottak el, ami kétszerese a tavalyi összes intézkedésnek, de 3,2-szer több mint a 2019-es teljes, 5256 darabos eljárásszám.

A már befejeződött procedúrák esetében pedig rekordot jelentő, 1110 felszámolást zártak le az előző hónapban. Az egész évet tekintve pedig 6536 darab ilyen cégmegszűnést rögzítettek már.

A két adat esetében pedig egy eltérő trend is látszik: egészen júliusig folyamatosan nőtt az így megszűnésre került vállalkozások száma, a januári 400 darabról egészen 880-ig ugrott a mutató, miközben az újonnan elinduló eljárásoknál már látszódtak megtorpanások a havi adatokban, és szeptemberre már az éves csúcs alatt maradt ez a szám.

A kétfajta adat közötti eltérés mellett több tényező is abba az irányba mutat, hogy most már egy új cégmegszűnési hullám indulhatott el.

Vegytiszta, kata- és Covid-hatás nélküli válság?

Korábban ugyanis két ok volt meghatározó, ami oda vezetett – ahogy arról akkor írtunk is -, hogy az első negyedévben jelentősen megugrott a felszámolási eljárások és azok lezárultával a bezárások száma is. Egyrészről tavaly nyáron a kormány hirtelen szigorított a kata-szerinti adózás szabályain, ami miatt sok kis- és középvállalkozás bedobta a törülközőt. Másrészről a koronavírus-járvány alatt a kormány arról a könnyítésről döntött, hogy moratóriumot vezetett be a cégbírósági eljárásokra, ami miatt a válság alatt rengeteg ügy torlódott fel, ezeket pedig csak lassan dolgozták le az ügyintézési oldalon.

Mostanra viszont már a kata-hatás gyakorlatilag teljesen eltűnt az adatokból, az év első hónapjaiban már kifuthattak ezek a procedúrák, valamint a cégbíróságok nagyjából ledolgozták a Covid-többletet.

Trendszerűen nő az előzmény nélkül meginduló vagy a moratóriummal már nem érintett eljárások száma, ami arra utal, hogy az elmúlt év gazdasági nehézségei érték el a vállalkozásokat – magyarázta a Portfolio-nak Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője. Mint ismertette, a 150 napnál rövidebb távon, megindult eljárások részaránya már 16 százalékos, 60 napnál rövidebb időn belül pedig 15 százalékos volt, ami felfutást jelent az év eleji tíz százalék körüli részesedéshez képest.

Most jöhet csak a neheze

Ráadásul az érintett szektorok párhuzamba állíthatók a fontosabb makrogazdasági adatokkal is: a legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az év első 8 hónapjában közel 10 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest.

A rossz lakossági fogyasztási adat pedig meglátszik a kereskedelmi cégek felszámolási adatain is: forgalom hiányában, a magas működési költségek miatt a szektoron belül 682 darab vállalkozás került az eljárás alá szeptemberben, ami ötszöröse az elmúlt öt év 170 körüli átlagának. Éves szinten a kereskedelem és járműjavítási alágazatban már 4958 felszámolás indult meg, és 1707 darab szűnt meg.

Alföldi Csaba szerint a következő hónapok alapján látszódhat majd világos kép arról, hogy átmeneti felfutásról van szó, vagy valóban sok vállalkozást értek el a recesszió kedvezőtlen hatásai. A bezárások mögötti lehetséges okok között említette a magas inflációt, a megugró energiaköltségeket és az elmaradó lakossági fogyasztást is. De a 20 százalék körüli vállalkozásoknak elérhető hitelkamatszint is finanszírozhatatlanná tehette a működést.

A nehéz gazdasági körülményekre utalhat az is, hogy visszaesett a cégalapítások száma: idén szeptember végéig csak 19 152 darab vállalkozást jegyeztek be. Ez elmarad a tavalyi első 9 hónap adataitól, ameddig már 22 716 darab cégalapítás történt, de jóval alacsonyabb, mint a Covid előtti utolsó 2019-es békeév 21 471-es adata. Miközben a mostani 30 457 darab cégmegszűnési szám már magasabb mint a 2020-as teljes év 30 219-es értéke.

forrás: portfolio

Tovább folytatódott a cégek számának csökkenése márciusban is, így decemberhez képest már közel 5.000 céggel lett kevesebb a hazai társas vállalkozások száma. Az elmúlt 3 havi cégszámcsökkenés mintegy 1%-át jelentette a meglévő cégeknek. Márciusban 30%-kal kevesebb cég alakult a megszűnésekhez viszonyítva, ezzel már 6. hónapja tartó tendencia, hogy kevesebb az újonnan alapított cégek száma, mint amennyi megszűnt. Szezonálisan, az előző évek márciusi értékeihez képest az idén történt a legtöbb megszűnés – 3.699 –, ami az elmúlt hat év átlagát 26%-kal haladta meg, míg cégalapítás tekintetében kis mértékben, de elmaradt az elmúlt 6 év átlagától.

A megszűnések 70%-a végelszámolás volt, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a tavalyi KATA változásokat követően magas számban indultak el ilyen típusú eljárások. „Mindenképpen érdemes kiemelni a pozitívumát a végelszámolások megszűnésen belüli magas arányának, hiszen feltételezhetjük az eljárás mögötti indítékot, így nem tartogat meglepetést, és ki kell emelni, hogy a végelszámolással megszüntetett cégek nem hagynak maguk mögött adósságot” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Márciusban a megindított eljárások száma mintegy 11 ezer volt, ami a cégek több mint 2%-át érintette. Ez az eljárás szám magas, jellemzően olyan esetekben volt magasabb az elmúlt öt évben, amikor valamilyen intézkedés eredménye tükröződött vissza (pl. moratórium eltörlése, KATA változás). Az eljárásokat továbbra is a végrehajtási eljárások uralják, arányuk 60%. Az eljárásokon belül a felszámolási eljárások száma, ami még kiemelkedő, az elmúlt hat év távlatában megközelítőleg sem található hasonló, mint a márciusi érték (2.022).

A felszámolások száma márciusban egy lélektani határt lépett át azzal, hogy meghaladta a 2.000-es nagyságot. Ez négy-ötszöröse az elmúlt évek átlagos felszámolási eljárásainak, akár a COVID előtti időszakot is figyelembe véve. Március már a hetedik olyan egymást követő hónap, amikor a felszámolási eljárások az ezres számot meghaladták. Az elmúlt hat hónap felszámolási eljárásai szinte megegyeznek a 2022 teljes évében indított felszámolási eljárások értékével, és figyelemre méltó, hogy a 2023-ban indított eljárások száma már most több mint a fele a teljes 2022-es évinek.

Az elmúlt időszak felszámolási eljárásai mögött több mint 80%-ban a kényszertörlésből felszámolási eljárásba átterelt cégek álltak. Jellemző ezekre a cégekre, hogy a 90%-uk társasági formája korlátolt felelősségű társaság volt, és közel a 90%-uk 2021-es beszámolóval, nagyjából a 80%-uk 2020-as beszámolóval, míg a háromnegyedük egyik beszámolóval sem rendelkezett. A kényszertörlési eljárásnak a jogszabályi rendelkezés értelmében alapja lehet a beszámolók hiánya miatti eljárás indítás.

„A ”Pandémia árvái” úgy tűnik, azok a cégek, akik jelenleg leginkább megjelennek a felszámolási eljárásokban. A felszámolásokat megelőző eljárásokban a kényszertörlések játszották a főszerepet, aminél a le nem adott beszámolók között erős a korreláció. Javasolt, ha egy céggel kapcsolatban állunk, hogy legalább az elérhető beszámolóit ellenőrizzük, első körben csak annyit, hogy egyáltalán adott-e le” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) márciusi értéke átlagosan 13-14 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Zala, Veszprém és Nógrád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Hajdú-Bihar és Vas vármegye produkálta.

OPTEN – CFI vármegyénként, 2023. március

*Újonnan indult eljárások

forrás: OPTEN

Bár 2021-ben biztató számokat produkált a faipar, viszont 2022-ben újra több volt a cégmegszűnés, mint az alapítás. A tavalyi évben több jelentős külső hatás sújtotta a szektort: az energiaárak drágulása is hozzájárult a gyengébb teljesítményhez.

Az új körülményekhez és globális hatásokhoz eltérően tudtak csak alkalmazkodni a piaci szereplők. A kata adózási változásnak is betudhatóan az elmúlt három év legmagasabb megszűnése realizálódott az ágazatban. Csaknem 100-zal csökkent tavaly a hazai faiparban dolgozó egyéni vállalkozók száma.

Habár az évek során egyre több cég szűnik meg ezen a területen, a foglalkoztatottak száma meglepő módon mégsem csökken – mondta az Opten céginformációs szakértője. Alföldi Csabát Maurer Kristóf kérdezte a részletekről.

A rövid interjú hanganyaga itt érhető el.

forrás: TrendFM

Tovább folytatódott a cégek számának csökkenése februárban is, több mint 2.000 céggel lett kevesebb a hazai társas vállalkozások száma. Ugyan decemberben volt egy kísérlet a trend megfordulására, de a februári összes cégszám nem csak decemberhez – mint magas bázisszám –, de novemberhez képest is kevesebb lett.

A kivárás jellemezheti a piacra kilépőket, továbbra is mélyponton a cégalapítási kedv. Az OPTEN adatbázisa alapján az elmúlt 5 év során mindössze 1 olyan hónap volt, amikor kevesebb cég alakult, mint most januárban, és szezonálisan a februári cégalapítás is az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke lett. Februárban az újonnan létrejött vállalkozások száma nem érte el a megszűnő cégek 60%-át sem. „Feltételezhető, hogy a gazdasági szereplők sokat tanultak az elmúlt 30 év történéseiből. Tapasztaltabbak, megfontoltabbak lettek, és a cégalapítási kedv csökkenése akár pozitív üzenetet is hordozhat. A mai gazdasági helyzetben nem a kapkodás, kétségbeesés jelei mutatkoznak azzal, hogy „alapítsunk gyorsan – hagyjuk a régit magára” hozzáállást látjuk, az adatok szerencsére nem ezt erősítik” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A megszűnések száma kiugróan magas volt januárban és februárban is, míg januárban az elmúlt öt év legmagasabb értéke (a megszűnések száma megközelítette a 4,5 ezret), addig februárban az elmúlt öt év szezonális legmagasabb értéke lett. Ezen belül a végelszámolással megszüntetett cégek adják az egész 71%-át. Nem meglepő a végelszámolás magas aránya, úgy tűnik, beértek a tavalyi KATA változásához köthetően elindított végelszámolások. Feltételezhetően az egyszerűsített végelszámolási eljárások domináltak, aminek pozitív üzenete is lehet, amennyiben a cégek jellemzően nem hagytak maguk után tartozást, hiszen ellenkező esetben át kellett volna fordulniuk felszámolásba.

A megindított cégbírósági eljárások – végrehajtási eljárások nélkül – száma normalizálódni látszik. Az eljárásokon belül a felszámolások súlya jelentős, közel 40%, ami még mindig magasnak számít, azonban a végelszámolási eljárások tekintetében visszarendeződés figyelhető meg, ami a szokásos szezonális szintre esett vissza, szemben a KATA szabályok változását követő kiemelkedő értékekkel. A kényszertörlési eljárások száma meglepően alacsony, nem éri el az 1100-at sem, ami az elmúlt 5 év legalacsonyabb januári értéke – a moratóriummal nem érintett időszak kivételével.

A felszámolások száma februárban is átlépte az ezres nagyságrendet, 1281-es értékkel. Mindez azt jelenti, hogy a február már a hatodik olyan egymást követő hónap, amikor a felszámolási eljárások az ezres számot meghaladták. Az elmúlt hat hónapban több felszámolási eljárás indult, mint a 2018-2021 években évente összesen, ami lehet egy visszajelzése annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben számolni szükséges a fizetésképtelenség erősödésével.

„Nem gondolom, hogy a 2023-as év eleje negatív időszak lett volna összességében. A cégszám csökkenése alapvetően a megszűnések kiugró számának tudható be. A végelszámolással megszűnt cégek számának magas aránya egy jogi szabályozás megváltozásának az eredménye, tudtuk, hogy jön. Véleményem szerint a felszámolások azok, amelyek aggodalomra adhatnak okot, míg a kényszertörlések meglepő módon alacsony értéken álltak meg. Úgy tűnik, lassan meg kell szoknunk, hogy a felszámolások meghaladják az 1000-es nagyságrendet, és ezt már a figyelem középpontjába érdemes állítani, mert akár a fizetésképtelenség erősödését is magában rejtheti” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az OPTEN – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) februári értéke átlagosan 13-14 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Békés, Veszprém és Bács-Kiskun vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Baranya és Nógrád vármegye produkálta.

Opten – CFI vármegyénként, 2023. február

*Újonnan indult eljárások

forrás: OPTEN

Egyfajta visszarendeződés jellemezte az októberi cégtrendet, mind az eljárások megindításában, mind az alapítások, megszűnések esetében. A KATA miatti szeptemberi szélvihar elülni látszik, de a december és január hónapok még tartogathatnak meglepetést, hiszen az év végi beszámolókat sok esetben felhasználják tevékenységet záró beszámolónak a cégek, ezzel mentesülve a két beszámoló készítésének költségei alól. Ami jelen esetben figyelemfelkeltő az OPTEN adatbázisa alapján, az a felszámolási eljárások számának dinamikus növekedése. Mindez nem csak októberre, de már szeptemberre is igaz volt, amikor a fókusz leginkább a KATA változáshoz kapcsolódó végelszámolásokra irányult.

Októberben megfordult az 5 hónapja tartó trend, így a cégmegszűnések száma 4%-kal meghaladta az újonnan alapított cégek számát. A megszűnt cégeken belül mostanáig a kényszertörléssel megszüntetettek voltak a meghatározók, de októberben a végelszámolási eljárással törölt cégek vették át a stafétabotot, 41% -kal részesedve a megszűnésekből.

Az elmúlt időszakban és években számos tényező tépázta a gazdaságot. A COVID 2020-ban és 2021-ben Damoklész kardjaként lebegett a vállalkozások feje felett, amit 2022-ben felváltott a háborús helyzet, az európai energiaválság, a magas infláció, az árfolyam-ingadozás és még számos tényező. A számok mögé nézve az látható, hogy a szeptemberi és októberi kiugró növekedés a felszámolásokban részben COVID utóhatás, részben azonban már a fizetésképtelenség felerősödése.

A kényszertörlési eljárásokra vonatkozó moratórium 2021 nyarán megváltozott, aminek eredményeként, az azt követő hónapokban jelentősen megnövekedett ezen eljárások száma. Egy-egy eljárás esetében átlagosan minimum 1-1,5 évre van szükség ahhoz, hogy egy céget töröljenek a cégjegyzékből, de az is hónapokat vesz igénybe, hogy egy céggel szemben indított eljárás átforduljon egy másik eljárásba (pl. kényszertörlésből felszámolásba).

A 2022 szeptemberi és októberi, induló felszámolási eljárások cégeinek mintegy 60%-a a moratóriumot követő fél éven belül került kényszertörlési eljárás alá, amely idén szeptemberben, októberben fordult át felszámolási eljárásba. A COVID utóhatását erősíti, hogy az októberben induló felszámolási eljárásokban leginkább érintett nemzetgazdasági ágak erőteljes kapcsolatot mutatnak a COVID alatt veszélyeztetett ágazatokkal.

Októberben 1.252 db céggel szemben indult felszámolás, ami 20%-kal haladta meg a szeptemberi új eljárásokat, és közel négyszerese az előző év hasonló időszakának. Nem elhanyagolható tényező, hogy ha az elmúlt öt év egyes hónapjait vizsgáljuk, akkor nem találunk olyan hónapot, ahol az indított felszámolási eljárások akár csak megközelítenék az idei szeptemberi vagy októberi számokat.

Az októberi új felszámolási eljárások aránya az ágazatban működő cégekhez viszonyítva jellemzően 0,3%, kivéve az építőipart, ahol a legmagasabb ez az érték – 0,5% –, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység esetében mindössze 0,1%-ról beszélhetünk.

Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője kiemelte: „Bár tömeges fizetésképtelenségről még nem beszélnek a számok, de figyelemmel a szeptemberi és októberi adatokra, a cégek nem lazíthatnak, továbbra is nyitott szemmel kell járniuk.” Hozzátette: „Az építőipar egyre nagyobb nehézségekkel küzd az állami beruházások visszafogása és egyéb tényezők miatt, míg számos elemzés az alapszükségletek kielégítésén kívüli kereskedelem nehézségeiről beszél, és az energiaválság sem gyakorol jótékony hatást számos energiaintenzív területen.”

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) októberi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Bács-Kiskun és Békés megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Nógrád megye produkálta.

Opten – CFI megyénként, 2022. október

*Újonnan indult eljárások száma

forrás: OPTEN 11-29