Az erdőket jobban kell védeni, mivel kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben, a vízkörforgásban és a levegőminőségben, valamint a növények és állatok élőhelyeként. Ebben a kérdésben az EU erdőirtási törvényének (EUDR) kritikusai és védelmezői nagyjából egyetértenek. Ugyanakkor heves vita tárgya, hogy a szabályozás jelenlegi formájában több kárt okoz-e, mint hasznot.

A jövőben a vállalatoknak számos termék esetében dokumentálniuk kell, hogy azok előállításához nem irtottak ki és nem károsítottak erdőket. A szabályozás többek között a fából, szójából, gumiból, kávéból és kakaóból készült termékekre vonatkozik, beleértve ezeket a nyersanyagokat is. Számos gazdasági szövetség és vállalat kritizálja, hogy a jelenlegi formájában az EU erdőirtási törvénye feleslegesen növeli a költségeket és a bürokráciát.

A törvény csaknem két milliárd euróba kerül a német vállalkozásoknak

A Német Faipari Szövetség (HDH) egy vállalati felméréssel megerősítette ezt az aggodalmat. A felmérés szerint az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet bevezetése csak a német faipari vállalkozásoknak összesen 1,8 milliárd euróba fog kerülni. Ehhez még hozzájönnek a folyamatos éves költségek, amelyek körülbelül 1,2 milliárd eurót tesznek ki. A felmérés eredményei a F.A.Z. rendelkezésére állnak. A vállalatok szerint a többletköltségek elsősorban a személyzetre és a szoftverekre vonatkoznak, amelyek szükségesek a törvényben előírt erdővédelmi információk beszerzéséhez. További költségtényező a beszállítókkal és ügyfelekkel történő kötelező adatcsere.

A felmérésben 400 különböző méretű vállalat vett részt a szállítási lánc mentén – a faanyagok erdőtulajdonosoktól történő beszerzésétől kezdve a fa- és papírfeldolgozó üzemeken át a kereskedőkig.

Nulla kockázati kategória követelése

„Az EUDR-t sürgősen módosítani kell” – követeli Johannes Schwörer, a HDH elnöke. Az erdők védelmének költséges erőfeszítései „a legtöbb esetben” feleslegesek. Németországban és sok más európai országban ugyanis nincs olyan erdőirtás és erdőkárosítás, amelyet az EU az erdőirtásról szóló törvényével meg akar akadályozni. Ezenkívül Európában a fenntarthatósági tanúsítványok és a műholdas képekhez való hozzáférés révén már rendelkezésre állnak bürokrácia nélküli és hatékony lehetőségek az erdők védelmére. A törvényt ezért „nulla kockázati kategóriával” kell kiegészíteni – követeli a faipari szövetség számos más gazdasági szövetséggel együtt. Ha a fa olyan országból származik, ahol szinte nincs erdőirtás, akkor a dokumentációs és jelentéstételi kötelezettségeket el kell törölni.

Az ilyen kivételi szabályozás iránti igényeket Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár is támogatja. Július elején a kancellár levelében felszólította Ursula von der Leyen (szintén CDU) EU-bizottsági elnököt, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő javaslatokat egy nulla kockázatú változat bevezetésére. Alois Rainer (CSU) mezőgazdasági miniszter emellett azt szorgalmazza, hogy a vállalatok új, az erdők védelmére vonatkozó kötelezettségeinek hatálybalépési határidejét további egy évvel halasszák el: „Így jogbiztos, megvalósítható EU-rendeletünk lesz az erdőirtásról.”

A jelenlegi, már egy évvel meghosszabbított ütemterv szerint a vállalatoknak december 30-tól dokumentálniuk kell, hogy nem hoznak forgalomba olyan termékeket, amelyek erdőket pusztítanak vagy károsítanak. A Faipari Szövetség felmérése szerint a vállalkozások közel kétharmada nem felkészült megfelelően, vagy nem tudja, hogy időben elkészül-e. A HDH elnöke, Schwörer ezért problémákat fél a szállítási láncban: ha a vállalatok nem tudják kellőképpen bizonyítani, hogy teljesítik az erdők védelmére vonatkozó gondossági kötelezettségeket, akkor beszállítóként kizárásukra kerül sor. Ellenkező esetben a vevők pénzügyi és jogi kockázatoknak lennének kitéve.

A környezetvédők azzal vádolják a kritikusokat, hogy túlzottan eltúlozzák az EU erdőirtási törvényével járó terheket. Az EU mezőgazdasági és erdészeti vállalkozásai többnyire rendelkeznek a szükséges információkkal. A nulla kockázatú változat aláásná az erdők védelmét, bizonytalanságba taszítaná a gazdasági szereplőket, felbosszantaná a kereskedelmi partnereket és büntetné azokat a vállalatokat, amelyek már készen állnak a bevezetésre – áll több környezetvédő szervezet Merz kancellárnak címzett levelében. A környezetvédők a gazdaság támogatására is hivatkoznak: olyan vállalatok, mint a Tchibo, a Nestlé és a Danone az EUDR határidőre történő, év végi alkalmazását követelték.

forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung

A HPE felszólította Alois Rainer minisztert, hogy szorgalmazza az EUDR azonnali felfüggesztését, amíg nem találnak megvalósítható megoldást. Marcus Kirschner, a HPE ügyvezető igazgatója kijelentette: „Az EUDR rendkívül elrugaszkodott a gyakorlati valóságtól, miközben mikroszintű szabályozást alkalmaz. Nem segít a vállalatoknak költségoptimalizált termékek gyártásában, hanem arra kényszeríti őket, hogy teljes mértékben átalakítsák működésüket az EUDR betartása érdekében. Nyilvánvaló, hogy alapvető kiigazítások nélkül a hazai gazdaság jelentős terhekkel szembesül majd – és ez nem csak a faipari kis- és középvállalkozásokat érinti.”

A közvetlen és közvetett adminisztratív költségek csökkentése érdekében a szövetség több kulcsfontosságú pontra összpontosít. A központi kritika a „nulla kockázatú” kategória hiánya. Azok az országok, ahol bizonyíthatóan nincs erdőirtás kockázata – ideértve Németországot és más EU-tagállamokat is – mentesüljenek a szigorú átvilágítási követelmények alól. „A nulla kockázatú kategória bevezetése egyértelműen csökkentené a bürokratikus terheket” – mondta Kirschner.

A jelenlegi szabályozási szövegben szereplő, az összes hivatkozási szám összegyűjtésére és továbbítására vonatkozó kötelezettség nemcsak hogy nincs gyakorlati haszna, hanem komoly problémákat is okoz a raktárlogisztikában. Ez az egyedi nyomon követhető allokációra vonatkozó követelmény teljesen automatizált adatgyűjtési rendszereket tenne szükségessé a raktárakban. „Ez olyan beruházás, amelyet sok középvállalkozás egyszerűen nem engedhet meg magának” – figyelmeztetett Kirschner. A referenciaszámok nyomon követése a vállalaton belül azt is jelenti, hogy az anyagokat a referenciaszámok alapján kell kiválasztani, és nem például a fa hosszúsága vagy formátuma alapján. „Ez gazdaságilag észszerűtlen és ellentmond minden üzleti gyakorlatnak” – tette hozzá Kirschner.

Az új referenciaszám-rendszer figyelmen kívül hagyja azt a tényt is, hogy a fa csomagolóipar már rendelkezik egy bevált nyomonkövethetőségi rendszerrel, az ISPM15 számmal. „Az új referenciaszámok bevezetésével az EU egy felfújt adminisztratív struktúrát hoz létre, amely nemcsak ellentmond az üzleti gyakorlatnak, de gazdaságilag is értelmetlen. Ennek eredményeként a vállalatok kénytelenek további adminisztratív munkahelyeket létrehozni, ami tovább súlyosbítja a képzett munkaerő hiányát a termelő munkaerőben” – magyarázta Kirschner. „A rendszer egyszerűsítése és a bürokratikus párhuzamosságok elkerülése érdekében ezért javasoljuk, hogy az EUDR-nek való megfelelés érdekében ismerjék el az ISPM15 vállalati referenciaszámokat.”

A fa csomagolások mobil szén-dioxid-tárolóknak tekinthetők. Ennek fényében különösen káros, ha az EUDR túlzott bürokratikus akadályokkal gyengíti pont azokat a faipari termékeket, amelyek többször is javíthatók és újrahasznosíthatók, valamint kaszkádos hasznosítás során újrahasznosíthatók vagy energetikai hasznosításra alkalmasak. „Ahelyett, hogy megvalósíthatatlan terheket rónának a vállalatokra, a politikai döntéshozóknak inkább a fa csomagolóipart kellene megerősíteniük, mint partnert Európa éghajlat-politikai céljainak elérésében” – zárta gondolatait Kirschner.

forrás: HPE

Nem a lucfenyők a probléma, hanem az öreg fák

Dr. Carsten Merforth, a Német Faipari Szövetség nyersfa-munkacsoportjának (AGR) szóvivője a következőképpen kommentálta a szövetségi mezőgazdasági minisztérium 2024-es erdőállapot-felmérésének eredményeit:

„A legfrissebb erdőállapot-jelentésből kitűnik, hogy az erdőinknek a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodásához elengedhetetlen az aktív erdőgazdálkodás. Az erdőkben mára már több a beteg fa, mint az egészséges, és a száraz évek után nem látszik a helyreállás. Az adatok azt mutatják, hogy nem csak a tűlevelűek érzékenyek a klímaváltozás következményeire. A lombhullató fák koronája még a tűlevelűekénél is jelentősen ritkább.”

A legfrissebb németországi erdőállapot-felmérés itt található (német nyelven, 11 MB).

Az erdőkben emellett az öregedés jelei is láthatók. Az erdőállapot-jelentés adatai azt mutatják, hogy az öreg fák a fiatal fákhoz képest lényegesen gyakrabban és súlyosabban károsodnak.

„Ahhoz, hogy erdőinket a jövő generációi számára is megőrizhessük, ezért következetesen meg kell fiatalítanunk őket, és sürgősen át kell alakítanunk őket vegyes állományúvá és éghajlatváltozásnak ellenálló fafajokká” – folytatja Merforth.

„Ezeknek az állományoknak legalább 50 százalékban tűlevelű fákból kell állniuk. Csak a tűlevelű fák megfelelő arányával, mint a fenntartható házépítés legfontosabb anyagával, amely messze a legnagyobb faanyag-felhasználó, tudnak az erdők pozitív éghajlati hatásai teljes mértékben kibontakozni. Minden köbméter fa körülbelül 0,3 tonna szén-dioxidot tartalmaz, amely évtizedekig megmarad olyan termékekben, mint a faházak vagy a bútorok. Ha a fa helyettesíti az energiaigényes anyagokat, mint a cement vagy az acél, akkor jelentősen csökkennek az ezeknek az anyagoknak a gyártása során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátása, és a szén-dioxid hosszú távon megkötődik.”

A tanulmány előszava

Németország erdőország. Az erdők jellemzik a tájakat, és fontos funkciókat töltenek be az emberek, a természet és az éghajlat számára. Az erdők például szabályozzák az éghajlatot és szén-dioxidot tárolnak. Számtalan állat- és növényfajnak nyújtanak egyedülálló élőhelyet, és így biztosítják a biológiai sokféleséget. Számunkra, emberek számára az erdők fontos védelmi funkciókat töltenek be, és fontos fa- és nyersanyagszállítóként hozzájárulnak országunk jólétéhez.

De hogyan állnak erdeink? Erdőink egészségi állapota még mindig aggodalomra ad okot. Sajnos a 2024-es erdők állapotfelmérése nem ad figyelmeztető jelzést. Erdőink folyamatos stressznek vannak kitéve. Az erdei fák koronaállapota az erdő egészségének fontos mutatója. Ez 2024-ben nem javult jelentősen az előző évhez képest. A tavalyi viszonylag kedvező időjárási viszonyok ellenére a károk továbbra is magas szinten vannak. Különösen az idősebb fákat érinti a jelentős koronaritkulás.

Az eredmények újabb ébresztőt jelentenek. Cselekednünk kell, és életképesebbé és stabilabbá kell tennünk erdeinket. Ez azt jelenti, hogy támogatnunk kell az erdőtulajdonosokat a szükséges erőfeszítésekben, és nem szabad további bürokráciával akadályoznunk őket. Be kell fektetnünk a kutatásba és meg kell erősítenünk a tudásátadást. És végül, de nem utolsósorban meg kell erősítenünk az erdőgazdálkodást, mert az erdőhasznosítás és az erdőátalakítás aktív klímavédelmet jelent.

Az Erdők Állapotfelmérése 2024 jelenlegi eredményei azt mutatják, hogy az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása továbbra is fontos feladat az erdők fejlesztése és megőrzése szempontjából. Ez a kiadvány részletesen bemutatja az Erdőállapot-felmérés 2024 eredményeit. Az országos felmérés az erdők környezeti állapotfelmérésének része, és évente kerül elvégzésre.

Szeretnék köszönetet mondani az adatokat a helyszínen összegyűjtő szövetségi államoknak és a Thünen Intézetnek az országos elemzésért.

Informatív olvasást kívánok! Üdvözlettel
Alois Rainer, a német Bundestag tagja, Mezőgazdasági, Élelmezési és Belügyi szövetségi miniszter

AGR

Alois Rainer, szövetségi mezőgazdasági, élelmiszer- és belügyminiszter: „A fák teteje a fák állapotának szeizmográfja. És ha felnézünk a fák tetejére, azt látjuk, hogy erdeink folyamatos stressz alatt állnak. Ezt látom a saját erdőmben és az ország minden más részén is. A hőség, a szárazság és a kártevők továbbra is megviselik erdeinket. Már csak minden ötödik fa teljesen zöld. Az jövő generációi számára egészséges, stabil erdőkre van szükségünk. Ezért ahelyett, hogy felesleges bürokráciával terhelnénk az erdőtulajdonosokat, könnyítünk a terheiken. Befektetünk az újraerdősítésbe és az erdőátalakításba, a kutatásba és a tudásátadásba, és ezzel erősítjük a fenntartható erdőgazdálkodást: az erdőhasználat és az erdőátalakítás aktív éghajlatvédelem.”

A szövetségi tartományok 2019-2024. közötti időszakra összesen mintegy 525 000 hektár újratelepítési igényt jelentettek. 2022. óta a szövetségi és a tartományi kormányok a Mezőgazdasági és Partvédelmi Közös Feladat keretében több mint 200 millió eurót fektettek be újratelepítésbe és erdőátalakításba, mintegy 50 000 hektár erdőterületen.

A szövetségi mezőgazdasági, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium „Éghajlat-alkalmazkodó erdőgazdálkodás” finanszírozási programjával, amelynek pénzügyi volumene évente körülbelül 135 millió euró, ez biztosítja a szükséges forrásokat az újraerdősítésbe, a fejlesztésbe és az erdőmegőrzésbe történő beruházásokhoz. A finanszírozási program jelenleg körülbelül 1,5 millió hektár magán- és önkormányzati erdőt érint.

table.media / DLG