A módosítás eltörli azt a követelményt, hogy a földtulajdonos magánszemélyeknek vagy vállalatoknak állami engedélyt kell kérniük, mielőtt erdős területeket más célokra alakítanának át. A kritikusok szerint a módosítás legitimálhatja az évek óta tartó illegális erdőirtást.

„Számunkra ez nagyon aggasztó” – mondta Alvaro Masquez Salvador, a perui Jogvédelmi Intézet őslakos népek programjának ügyvédje.

Masquez hozzátette, hogy a reform aggasztó precedenst teremt azzal, hogy „gyakorlatilag privatizálja” a perui alkotmány által nemzeti örökségként meghatározott földterületeket. „Az erdők nem magántulajdon, hanem a nemzeté” – mondta.

A márciusban hatályba lépett módosítás támogatói szerint az stabilizálni fogja Peru mezőgazdasági ágazatát, és nagyobb jogbiztonságot nyújt a gazdáknak.

Az Associated Press megkereste a perui agrárszektor több képviselőjét, valamint Maria Zeta Chunga kongresszusi képviselőnőt, a törvény egyik lelkes támogatóját. Az agrárszektorból csak egy személy válaszolt, aki azt mondta, hogy nem kíván nyilatkozni.

Jogi visszafordítás és alkotmányellenes módosítások

A Rainforest Trust nonprofit szervezet szerint Peru rendelkezik Brazília után a második legnagyobb részaránnyal az Amazonas esőerdőből, több mint 70 millió hektárral – Peru területének mintegy 60 százalékával.

Ez az egyik legváltozatosabb biodiverzitású régió a bolygón, és több mint 50 őslakos népnek ad otthont, amelyek közül néhányan önkéntes elszigeteltségben élnek.

Ezek a közösségek létfontosságú őrzői az ökoszisztémáknak, és az általuk védett esőerdők hozzájárulnak a globális éghajlat stabilizálásához azáltal, hogy nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, amely az éghajlatváltozás fő okozója, az üvegházhatást okozó gáz.

A 2011-ben elfogadott eredeti erdészeti és vadvédelmi törvény az erdőterület-használat bármilyen megváltoztatása előtt állami jóváhagyást és környezetvédelmi tanulmányokat írt elő. A legutóbbi reformok azonban folyamatosan gyengítették ezt a védelmet. A legutóbbi módosítás lehetővé teszi a földtulajdonosok és a vállalatok számára, hogy megkerüljék a jóváhagyást, sőt, visszamenőlegesen legalizálják a korábbi erdőirtásokat.

A perui alkotmánybíróság megerősítette a módosítást, miután egy ügyvédekből álló csoport alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Bár a bíróság a módosítás egyes részeit megsemmisítette, érintetlenül hagyta a törvény utolsó rendelkezését, amely a múltbeli illegális földhasználati változtatásokat érvényesíti. Jogi szakértők szerint ez a legveszélyesebb rész.

A bíróság ítéletében elismerte, hogy az őslakos közösségekkel konzultálni kellett volna a törvény reformjáról, és megerősítette a környezetvédelmi minisztérium szerepét az erdőterületek kijelölésében.

César Ipenza környezetvédelmi ügyvéd így foglalta össze a döntést: „A bíróság elismeri, hogy a törvény megsértette az őslakosok jogait, és (a törzsekkel) konzultálni kellett volna, de a legkárosabb részt mégis jóváhagyja”.

Az agrárgazdaság nagyhatalmú szövetségeinek támogatása

A reform mögötti nyomás a korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro idején tapasztalt dinamikát tükrözi, amikor a politikai és gazdasági erők összefogtak a környezetvédelmi védelem gyengítése érdekében, hogy az agrárvállalkozásnak kedvezzenek.

Míg Brazília törekvéseit egy jól szervezett, ipari agrárvállalkozói lobbi vezette, addig a perui változatban egy lazább, de erőteljes koalíció vesz részt.

Peruban az agrárüzleti érdekeltségek, a földbirtokosok és az illegális bányászathoz és kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó személyek támogatják. A kis- és közepes gazdálkodók, akik a földjeik biztonságáért aggódnak, szintén bekapcsolódtak az erőfeszítésekbe.

„Amit látunk, az a legális és illegális érdekek összefonódása” – mondta Vladimir Pinto, az Amazon Watch környezetvédelmi érdekvédelmi csoport perui koordinátora.

A módosítás az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében történt?

Julia Urrunaga, a nonprofit Környezetvédelmi Nyomozó Ügynökség perui igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a perui kormány most „hamisan állítja”, hogy a módosításokra az Európai Unió előírásainak való megfelelés érdekében van szükség.

Az EU hamarosan megköveteli az olyan termékeket, mint a szója, a marhahús és a pálmaolaj importáló vállalatoktól, hogy bizonyítsák, hogy áruik nem illegálisan erdőirtott területekről származnak.

Ha az illegális erdőirtáshoz kötődő termékeket később legalizálják és beengedik a piacra, az gyengíteni fogja az olyan keresletoldali szabályozások hatékonyságát, mint amilyenek az EU-ban vannak – mondta.

„Ez rossz üzenetet küld a globális piacoknak, és aláássa az erdőirtás kereskedelmi korlátozásokkal történő visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket” – mondta Urrunaga.

Olivier Coupleux, az EU perui gazdasági és kereskedelmi részlegének vezetője tagadta, hogy a közelmúltbeli törvénymódosítások összefüggésben lennének az erdőirtás elleni uniós szabályozással.

A perui médiának adott interjúkban Coupleux elmondta, hogy a rendelet célja az erdőirtással összefüggő termékek vásárlásának megakadályozása, és nem jogi reformokat, hanem a nyomon követhetőséget és fenntarthatóságot követeli meg az olyan áruk esetében, mint a kávé, a kakaó és a fa.

A perui őslakos közösségek szerint életmódjukat veszély fenyegeti

Mivel a hazai bíróságok előtt nincs lehetőség további jogorvoslatra, a civil társadalmi csoportok arra készülnek, hogy nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet, és arra figyelmeztetnek, hogy a döntés veszélyes precedenst teremt más országok számára, amelyek a reformok zászlaja alatt próbálják megkerülni a környezetvédelmi törvényeket.

Sok őslakos vezető számára a törvény közvetlen fenyegetést jelent területeikre, közösségeikre és életmódjukra nézve.

Julio Cusurichi, a perui esőerdők fejlődéséért küzdő etnikumközi szövetség elnökségi tagja szerint az intézkedés felbátorítja a földrablást, és rontja a környezetvédelmi felügyeletet az amúgy is veszélyeztetett területeken.

„A közösségeink történelmileg nemcsak a földjeinket, hanem a bolygót is védték” – mondta Cusurichi.

szerk/ford. Tóth János, forrá: EuroNews