Ez az átfogó dokumentum bemutatja az Európai Faipari Szövetség legfontosabb eredményeit, tevékenységeit és politikai prioritásait az elmúlt évben. Fa: a fenntartható Európa kulcsa – az éghajlatváltozás kezelésétől az építőipar forradalmasításáig ez a jelentés kiemeli a fa alapvető szerepét Európa zöldebb és fenntarthatóbb jövő felé vezető útján.

Az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) 2024. november 21-én tartotta őszi közgyűlését, amelyre 16 tagországának, valamint 22 európai és nemzeti szervezetének küldötteit hívta össze. Ezek a szervezetek együttesen több mint 180 000, a fafeldolgozó és faipari ágazatban tevékenykedő vállalatot képviselnek. A virtuális közgyűlésre az Európai Unión belüli jelentős politikai változások okán került sor, az újonnan megválasztott Európai Parlament és az új Európai Bizottság éppen zajló megalakulási folyamata miatt.

Mivel a CEI-Bois felkészül a változó brüsszeli politikai környezetre, a közgyűlés a szövetség jövő évi prioritásainak meghatározására és érdekérvényesítő stratégiáinak a változó uniós jogalkotási menetrendhez való igazítására összpontosított. A tagok tájékoztatást kaptak az új Európai Bizottság politikai javaslatairól, amelyek befolyásolni fogják a CEI-Bois 2025-ben végzett munkáját.

A 2023-2024-es év kiemelt érdekérvényesítő tevékenységei és legfontosabb eredményei

A közgyűlés során a CEI-Bois közzétette a 2023-2024. évi érdekérvényesítési jelentését is, amelyben felvázolta az elmúlt év legjelentősebb tevékenységeit és eredményeit. A jelentés kiemeli a szövetség folyamatos erőfeszítéseit az európai fafeldolgozó ipar érdekeinek uniós szintű előmozdítására. Néhány fontosabb kiemelkedő pont a következő:

• Az Európai Parlament elismerése: 2024 nyarán a CEI-Bois hozzájárulását az európai parlamenti választásokon való részvétel előmozdításához egy partnerségi megállapodással kapcsolatos rendezvényen ismerték el, amelyen Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is részt vett. Az eseményen a CEI-Bois aktív szerepvállalását ismerték el a 2024-es európai választások során a választói részvétel ösztönzésében.
• WoodPop elkötelezettség: A CEI-Bois aktívan részt vett az Európai Fapolitikai Platformban (WoodPop), amely az osztrák kormány által vezetett kezdeményezés. A CEI-Bois 2024 novemberében részt vett a WoodPop „A Wood-Based Circular Bioeconomy for a Sustainable Europe” című politikai dokumentumának elindításában, amely a faalapú anyagok által vezérelt fenntartható és körkörös biogazdaság mellett száll síkra.
• Európai erdőirtási rendelet (EUDR): A CEI-Bois 2024-ben kiemelt figyelmet fordított az európai erdőirtási rendelet (EUDR) jogalkotási fejlesztésére. A konföderáció szorosan együttműködött a kulcsfontosságú politikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy a rendelet egyensúlyt teremtsen az erdőirtás elleni küzdelem sürgős célja és az iparág gyakorlati szempontjai között, és olyan ésszerűsített megközelítés mellett szállt síkra, amely hatékony és végrehajtható.
• A szén-dioxid-kibocsátás megszüntetésének tanúsítási kerete: A CEI-Bois támogatta az EU szén-dioxid-kivonás tanúsítási keretrendszerének véglegesítését is, amelynek célja a szén-dioxid megkötésének és hosszú távú tárolásának elismerése és jutalmazása olyan termékekben, mint a fa. Ez a keret kulcsfontosságú a faalapú termékek éghajlatváltozás mérséklésében játszott szerepének elismerése szempontjából.
• Rugalmas fa projekt: Az EU által finanszírozott Resilient Wood projekt befejezése olyan ajánlásokat terjesztett elő, amelyek célja a munkavállalók vonzerejének és megtartásának növelése a faiparban. Ezek az ajánlások a szociális párbeszédre épültek, és az ágazatban a munkaerővel kapcsolatos kihívások kezelésére irányultak.
• Érdekérvényesítő kiadványok: A CEI-Bois a Fűrészipar Európai Szervezetével együttműködve két kulcsfontosságú érdekérvényesítő dokumentumot adott ki: Ezen kívül a konföderáció terjesztette a Timber!Hogyan segíthet a fa megmenteni a világot az éghajlati összeomlástól az Európai Parlament tagjainak, és tervezi, hogy eljuttatja azt az illetékes európai biztosoknak, amint megerősítik őket posztjukon.
  1. A biogyártás, a körkörös biogazdaság és az európai fafeldolgozó és fűrészipari iparágak
  2. Az európai fafeldolgozó és fűrészipari iparágak kiáltványa a 2024-29-es politikai ciklusra

A CEI-Bois új igazgatótanácsának megválasztása

A közgyűlésen megválasztották a CEI-Bois igazgatótanácsát is a 2024 novemberétől 2026 novemberéig tartó kétéves mandátumra. Az újonnan megválasztott igazgatósági tagok a következők:

• Sampsa Auvinen – elnök
• Michael Pfeifer (FV Holzindustrie, Ausztria)
• Mathias Fridholm (SFIF & TMF, Svédország)
• Filip De Jaeger (Fedustria, Belgium)
• Stephen King (TDUK, Egyesült Királyság)
• Ana Dijan (Horvát Faklaszter, Horvátország)
• Rob van Hoesel (FEFPEB, Hollandia)
• Denny Ohnesorge (HDH, Németország)
• Antti Koulumies (FFIF & FWIF, Finnország)

Az új igazgatótanács a következő két évben irányítani fogja a szövetség tevékenységét, segítve a politikai menetrend kialakítását és a fafeldolgozó ágazat szerepének megerősítését a szélesebb értelemben vett európai zöld átmenetben.

Előre tekintve: CEI-Bois 2025 prioritásai

A CEI-Bois 2025-re vonatkozó prioritásainak meghatározásakor a szövetség több kritikus területre összpontosít:

1. A zöld és körkörös biogazdaságért való kiállás: A fa és a faalapú termékek szerepének elismerése és előmozdítása a körforgásos biogazdaságra való európai átállásban, a fenntarthatóságra, az innovációra és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosítva.
2. Munkaerőfejlesztés és készségek: A CEI-Bois a szakképzettségi hiányosságok kezelésére és a faipari munkafeltételek javítására helyezi a hangsúlyt, és célzott szakpolitikák és szociális párbeszéd révén folytatja erőfeszítéseit a szakképzett munkaerő vonzására és megtartására.
3. Kereskedelem és piacra jutás: A CEI-Bois továbbra is kiáll a tisztességes kereskedelmi politikák és a piacra jutás mellett, és azon dolgozik, hogy az európai fafeldolgozó ipar versenyképes legyen a világpiacon.
4. Európai erdészet és fenntarthatóság: Mivel a környezetvédelmi aggályok továbbra is meghatározzák a politikát, a CEI-Bois továbbra is kiáll a fenntartható erdőgazdálkodás és a faipar éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepe mellett.

Közelgő események: CEI-Bois nyári közgyűlés Helsinkiben

A CEI-Bois következő közgyűlésére 2025. június 10-11-én kerül sor Helsinkiben, Finnországban, a finn erdészetiszövetségek szervezésében. Ez a közelgő esemény további lehetőségeket kínál a CEI-Bois tagjai számára, hogy összehangolják álláspontjukat a kulcsfontosságú szakpolitikai kérdésekben, és megerősítsék közös hangjukat Brüsszelben.

A CEI-Bois továbbra is képviseli az európai faipar érdekeit, és a fenntarthatóságra, a munkaerő-fejlesztésre és a zöld gazdaságért való kiállásra való stratégiai összpontosítása révén a szövetség az elkövetkező években kulcsfontosságú szereplőként vesz részt az uniós politika alakításában.

szerk/ford.: Tóth János, forrás: CEI-Bois

A készségek európai éve keretében február 13-án a faipari és bútoripari európai szociális partnerek, a CEI-Bois, az EFBWW és az EFIC külön szakértői találkozót szervezett a két szakágazatban szükséges készségekkel és képzésekkel kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről.

Az eseményt Ana Dijan asszony moderálta a Horvát Faipari Klasztertől, és magas szintű előadók vizsgálták a képzési intézmények, vállalatok és szakszervezetek közötti határokon átnyúló együttműködést, valamint a munka jövőjének kérdését egy olyan környezetben, ahol a munkaerőhiány és a két iparág vonzerejének növelése közös kihívás, és ahol a zöld és a digitális átmenet miatt új készségigények merülnek fel.

A két iparág együttesen több mint 2 millió embert foglalkoztat az EU-ban, több mint 300 000 vállalatnál, főként kkv-knál. A fafeldolgozó és a bútoripar javítja a foglalkoztatást Európában, növeli a kiválóságot az európai gyártási ökoszisztémában, és hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású biogazdasághoz és a körforgásos gazdasághoz, leginkább a faanyagok felhasználásával.

A fő előadó, Felix Rohn, a Foglalkoztatási Főigazgatóság (Európai Bizottság) munkatársa kiemelte a fafeldolgozó és bútoripari ágazat közvetlen hozzájárulását a Zöld Megállapodás céljainak eléréséhez, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy foglalkozni kell a mai Európában szükséges sokféle készséggel, amelynek figyelembe kell vennie a technológiai fejlődést, a digitális és zöld átmenetet, valamint a globális és demográfiai kihívásokat. Ebben az összefüggésben a Bizottság egyik fő célja a készségek iránti kereslet és kínálat nyomon követése, annak biztosítása, hogy a munkavállalók alkalmazkodjanak a digitális és zöld készségekkel kapcsolatos követelményekhez, és hogy jól alkalmazható készségeket szerezzenek. A Bizottság előrejelzései szerint az éghajlat-politika hatására 2023-ig 1 millió, 2050-ig pedig 2 millió munkahely jön létre. Több, a készségekkel kapcsolatos európai kezdeményezés is szóba került, mint például a készségek európai éve, az Erasmus+ program, a készségekről szóló paktum, a nettó zéró ipart célzó akadémiák létrehozását célzó Zöld Megállapodás (Green Deal), valamint a hamarosan induló FA Bauhaus Akadémia. Végül felvetette a képesítések elismerésével, a mobilitással és a szakképzés nemzetközivé tételével, valamint a puha készségek elsajátításával kapcsolatos munka folytatásának fontosságát is.

A találkozó első felében a fafeldolgozó és bútoripar, a szakszervezetek és a szakképzés képviselői megvitatták, hogyan lehetne hatékony és értelmes határokon átnyúló együttműködést kialakítani az ágazatokban, amelynek célja, hogy hozzájáruljanak a szakképzés szociális jogához, valamint a képzési ütemterveknek és tanterveknek a jövőbeli készségigényekhez való igazításához. Felmerült továbbá a gazdasági folyamatokban és a vállalati funkciókban változó innovatív szempontok, például a körforgásos gazdaság, a fenntarthatóság és az éghajlatbarát anyagok, például a fa alkalmazásával kapcsolatos speciális tanfolyamok létrehozásának lehetősége is.

A határokon átnyúló csere előmozdítása növelheti az ágazatok vonzerejét és javíthatja az iparágak megítélését. Ugyanakkor a tanulók számára is előnyös, mivel lehetőséget biztosít a külföldi tanulásra, tapasztalatszerzésre, más technikák és munkaszervezetek megismerésére, valamint nyelvtudásuk fejlesztésére. A panelbeszélgetés résztvevői kitértek a gyakornokok határokon átnyúló cseréjének jogi és szervezeti előfeltételeire, valamint a tagállami rendszerek összehangolásának szükségességére is. Elkötelezték magukat a kapcsolódó struktúrák ágazati szintű előmozdítása és a vállalatok támogatása mellett a gyakorlati megvalósításban. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a határokon átnyúló képzési és oktatási lehetőségeknek magas színvonalúnak kell lenniük, és az egyén számára pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk.

A második ülést Iraklis Pliakis, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) képesítésekkel és képesítési bizonyítványokkal foglalkozó szakértője nyitotta meg, aki áttekintést adott a CEDEFOP tevékenységeiről és kutatási prioritásairól, az uniós keretrendszerre összpontosítva, például a szakoktatásról és szakképzésről szóló ajánlásokra és az Osnabrücki Nyilatkozatra, a kettős átmenetre és a képesítések átvihetőségére, valamint az uniós képesítési keretrendszerre és a mikro-tanúsítványokra. A szakképzés jövőjéről szólva felszólított arra, hogy vegyük figyelembe a szakképzés szerepét a teljes oktatási rendszerben, amelyet nem lehet elszigetelten szemlélni, és figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági és munkaerő-piaci perspektívát is.

A panelbeszélgetés résztvevői megvitatták továbbá a hagyományos kézművesség viszonylag alacsony vonzerejének problémáját társadalmainkban. Hangsúlyozták a technológiai fejlődésnek az ágazatokban szükséges készségekre gyakorolt hatását, és a résztvevők megvitatták a bútor- és fafeldolgozó iparra és a kapcsolódó szakmák képzésére várható hatásokat. A panelbeszélgetés során konkrét példák, folyamatban lévő projektek és nemzeti kezdeményezések kerültek megosztásra.

Az európai fafeldolgozó és bútoripari szociális partnerek megerősítették elkötelezettségüket, hogy továbbra is közös erőfeszítéseket tesznek a fent említett kihívások és lehetőségek kezelése érdekében, azzal a céllal, hogy mindkét iparágat vonzóbbá tegyék a munkaerő számára.

szerk/ford: Tóth János, forrás: CEI-Bois