2030-ra Párizs 60 000 parkolóhelyet szüntet meg, és fákkal helyettesíti azokat. Ez az egyik cél a francia főváros új, 2024-2030-as éghajlatvédelmi tervében foglaltak közül, amelyet a múlt héten tettek közzé, és amelyről hamarosan szavazni fog a párizsi tanács.

Párizs már eddig is nagy nemzetközi figyelmet kapott azokért a lépésekért, amelyeket az elmúlt években a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében tett, különösen az Anne Hidalgo polgármester hivatalba lépése óta eltelt évtizedben. A „Gyorsabb, igazságosabb, helyesebb” címszó alatt ez az új terv azt ígéri, hogy ezt az előrelépést továbbviszi, és egy zöldebb, a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben ellenállóbb, gyalogosbarátabb – és autómentes – várost hoz létre.

E cél elérése érdekében Párizs azt ígéri, hogy 2030-ig 300 hektár új zöldterületet hoz létre, amelynek 10%-a 2026-ra megvalósul. Ennek egyik fő eleme a parkolóhelyek megszüntetése lesz. Az utcákat szegélyező számos járdaszegélyt például viszonylag könnyen fel lehet váltani ágyásokba ültetett fák soraival, amelyek a csapadékvíz elnyelését is segítik. Párizs mind a 20 kerületében „oázis terek” létrehozása további zöld területeket fog jelenteni, ahol a fák és az árnyékot adó szerkezetek, például pavilonok nyújtanak a lakóknak pihenést a naptól, és segítenek csökkenteni a környező levegő hőmérsékletét.

A terv máshol is foglalkozik a szélsőséges hőség kezelésével. A közelmúltbeli hőhullámok rávilágítottak Párizs sebezhetőségére az emelkedő nyári hőmérséklettel szemben – a városban erős városi hőszigethatás alakul ki, és sok otthon és üzlet nem rendelkezik légkondicionálóval. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó terv több környékbeli hűtési központot javasol, a kint dolgozó emberek napi munkarendjének átgondolását tervezi a hőstressz megelőzése érdekében, és kötelezettséget vállal arra, hogy 1000 középületre szigetelt vagy fényvisszaverő „hűvös tetőket” telepítenek.

A gyalogosok közlekedése is gyors ütemben folytatódik, a város kötelezettséget vállal arra, hogy minden kerület szívében autómentes magot hoz létre. A Boulevard Périphérique-en, Párizs hírhedt belső körgyűrűjében a város egy forgalmi sávot kizárólag a tömegközlekedési járművek és a telekocsi-használók számára fog kijelölni. A mindenki számára nyitva hagyott sávok közül a sebességhatárokat 50 kilométer/órára (31 mérföld/óra) csökkentik.

A javaslatokat valószínűleg megszavazza a tanács, ahol Hidalgo polgármester koalíciójának pártjai alkotják a többséget. Hidalgo alatt a város hírnevet szerzett arról, hogy különösen proaktívan lép fel az autóforgalom ellen, folyamatosan kitiltja a környezetszennyező járműveket a város központjából, számos területen csökkenti az autók számára fenntartott helyet és csökkenti a sebességhatárokat. Az olyan tervek, mint például a parkolás megszüntetése, a már megvalósult projektekre épülnek, amelyek zöld és gyalogos területeket alakítottak ki a főbb tereken és kereszteződésekben, és visszaváltoztatták azokat azokká a szabadtéri nappalikká, amelyek a 20. század végi autós dominancia korszaka előtt voltak.

szerk/ford.: Tóth János, forrás: bloomberg

„Ez (is) jelentősen csökkenteni fogja a légszennyezést” – mondta Anne Hidalgo, Párizs polgármestere. „Ahol ilyen erdőt hozunk létre, vagy ilyen területeket alakítunk ki, ott lehetővé teszi, hogy gyalogos és kerékpáros területek legyenek, és csökkenteni tudjuk az autóhasználatot.”

Párizs 2020 óta több tízezer fát ültetett. A polgármestert 2020-ban Párizs „masszív zöldítésére” tett ígérettel választották újra, és jelentős kötelezettséget vállalt 170 000 fa ültetésére. A polgármesteri hivatal azt állította, hogy 2023 nyarára, a hivatali idő felére már 63 500 fát ültetett.

Ezen a télen pedig „45 000 fát ültetnek el” – mondta Christophe Najdovski, Párizs alpolgármestere, ami azt jelenti, hogy a város közelít a cél kétharmadához (64 százalékához). A „több mint 100 millió eurós összköltségvetéssel… Haussmann óta nem ültettünk ennyi fát Párizs utcáin” – hangsúlyozza.

Mi az a városi erdő?

Najdovski a városi erdő fogalmát úgy határozza meg, mint „egy erdő ökoszisztémájának rekonstrukciója” egy kis városi területen. Ez azonban nem győzte meg politikai ellenfeleit és néhány környezetvédő aktivistát.

Valérie Montandon, a párizsi Les Républicains képviselője szerint a városi erdő kifejezés „verbális manipuláció”.

Ezt a kritikát több környezetvédelmi egyesület is megismételte.

„Az erdő nem faültetvény, hanem ökoszisztéma. Nem erdő, hanem liget” – mondja Christine Nedelec, a párizsi France Nature Environnement (FNE) elnöke. Számára ez a zöldítési technika „nem helyes” a párizsi 14. kerületben található Place de Catalogne-on, mert „monstre útépítéssel” járna.

Miért fontosak a zöldterületek?

A kutatások szerint a városi fák a helyi körülményektől függően 2 és 10 Celsius-fok között csökkenthetik a hőmérsékletet. A zöldterületek és a fák hűsítő hatásuk mellett a boldogság fokozódásával, a jobb mentális egészséggel, a fokozott társadalmi interakciókkal és a szív- és érrendszeri megbetegedések alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozhatók.

Hidalgo világossá tette, hogy folytatni kívánja ültetési terveit. Több, további városi erdők létesítésére javasolt helyszínt elvetettek, de a polgármester szerdán bejelentette, hogy a Hôtel de Ville épületénél lévő erdőt a 2024-es párizsi olimpiai játékok megrendezése után fogják telepíteni.

Montandon számára ez az „első városi erdő az a fa, amely a megszegett ígéretek erdejét rejti”. Azt is kifogásolja, hogy a már meglévő tereket arra használják, hogy teljesítsék azt az ígéretet, miszerint 2040-ig 300 hektár új zöldterületet kell kialakítani a városban.

A párizsi városi tanács például a temetőket a jövőbeni zöldterületek közé sorolja, holott azok már most is hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. November végén egy tucatnyi egyesület is levelet írt Hidalgónak, amelyben „moratóriumot követeltek a fakivágásokra, valamint a Bois de Vincennes-ben a fakivágások végleges elhagyását”.

„Ebben az erdőben nincs favágás” – cáfolja Najdovski. Azt mondja, hogy ezek „ritkítási műveletek”, amelyek az állam által jóváhagyott erdőgazdálkodási terv részét képezik.

Ennek során más fajokkal telepítenek újratelepítéseket, hogy véget vessenek az egyfajú, a betegségekkel szemben érzékenyebb erdőnek, és „ezáltal egy olyan erdő legyen, amely ellenállóbb lesz” – magyarázza.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews 12-09

Mik azok a 15 perces városok?

A 15 perces város egy várostervezési koncepció, amely – ahogyan a neve is sugallja – olyan közösségeket kíván létrehozni, ahol az emberek 15 percnél nem hosszabb gyalogos vagy kerékpáros utazással érhetik el a kulcsfontosságú létesítményeket.

A koncepció több központtal rendelkező városok fejlesztését ösztönzi, ahol irodák, üzletek, éttermek és szórakozóhelyek helyben helyezkednek el, csökkentve az autózás szükségességét. Ezt politikai és városi beavatkozásokon keresztül teszi.

A járművektől való függés csökkentésével és az aktív utazások ösztönzésével egyrészt a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentése, másrészt az emberek egészségének javítása a célja.

Ki találta fel a 15 perces várost?

Bár a 15 perces városokban rejlő ötletek közül sok már régóta létezik, a koncepciót Carlos Moreno francia-kolumbiai urbanista alkotta meg. 2017 óta a párizsi Sorbonne Egyetem docense. 2021-ben Moreno Obel-díjat kapott a koncepció megalkotásáért.

Mikor találták fel a 15 perces várost?

Öt évnyi kutatást követően Moreno a 2015-ös párizsi ENSZ klímaváltozási (COP21) konferencián mutatta be a franciául ville du quart d’heure elnevezésű koncepciót.

Ezt azután népszerűsítették, hogy Anne Hidalgo párizsi polgármester 2019-ben felkarolta a koncepciót, majd 2020-ban újraválasztási kampánya során alkalmazta, amelyben Moreno tudományos tanácsadóként tevékenykedett.

Miért ellentmondásosak a 15 perces városok?

Egy olyan fejlemény, amelyről Moreno azt mondta, hogy „megdöbbentő” volt, a koncepció annak az összeesküvés-elméletnek az alapjává vált, amely szerint a 15 perces városok egy szélesebb terv részét képezik az emberek mozgásának korlátozására. Az összeesküvés-elmélet hívei úgy vélik, hogy a javaslatok segítségével megakadályozható lenne, hogy az emberek 15 percnél tovább utazzanak otthonuktól.

Ez az elmélet tavaly nyert teret az oxfordi tanács azon terve nyomán, hogy a nap bizonyos szakaszaiban korlátozzák az utazást hat úton a torlódások csökkentése érdekében. Egy jól megosztott cikk azt sugallta, hogy a terv “hat zóna egyikébe zárná a lakosokat”, és a becslések szerint 2000 15 perces városellenes tüntető vonult az utcákra, tiltakozva a tanács tervei ellen.

Bár széles körben cáfolják, az elmélet alapját képezi az Egyesült Királyságban meglévő forgalomcsökkentő intézkedések folyamatos kritikájának, beleértve az alacsony forgalmú városrészeket is. Ezt az elképzelést Nick Fletcher brit parlamenti képviselő is megerősítette, aki szerint az intézkedések “elvonják a személyes szabadságjogokat”.

Egy interjújában Moreno cáfolta ezt.

“Azt mondják, hogy az otthonukból 15 perc sugarú körünk van, és blokkolják őket ezen a területen” – magyarázta Moreno. “A valóságban azonban, ha ezt elfogadjuk, egy policentrikus várost alakítunk ki, sok új kerékpárúttal, új gyalogos övezetekkel, és sok különböző szolgáltatást kínálunk városunkban.”

A 15 perces várost olyanok is támadták, akik úgy vélik, hogy célja az, hogy megnehezítse a vezetni vágyók életét. Mivel a koncepció a vezetéshez képest a gyaloglás és a kerékpározás ösztönzését foglalja magában, olyan politikákat is tartalmazhat, amelyek célja az autóhasználat visszaszorítása – például egyes lakóutcákon történő vezetésért kiszabott bírságok.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a közelmúltban bejelentette, hogy az “autóellenes intézkedések lefékezésére” irányuló terve részeként “leállítja a 15 perces városok végrehajtását”. A tilalomra válaszul Moreno azt nyilatkozta, hogy ez a politika “egyenértékű az összeesküvés-elméletek híveihez való igazodással”.

Hol valósítják meg a 15 perces városokat?

Párizs mellett a 15 perces város koncepció a világ számos városi területén, többek között Buenos Airesben, Chengduban, Melbourne-ben, Sanghajban, Houstonban és Edmontonban is megalapozta a politikát. A C40 Cities hálózat népszerűsítette az elképzelést, hogy a nagyvárosi területek felépüljenek a Covid-19-ből.

forrás: kp.hu