Ez utóbbi a legjobb bevezetés vadonatúj, második ENSZ Forest Podcast epizódunkhoz és házigazdájához, Michelle Yeoh-hoz, a 2023-as Oscar-díjas színésznőhöz és az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) jószolgálati nagykövetéhez. Almut Arneth professzorral, az IPCC földterületről és éghajlatváltozásról szóló különjelentésének koordináló vezető szerzőjével együtt Yeoh asszony ebben a podcast epizódban az éghajlatváltozás és az erdők közötti egyedülálló kapcsolatot boncolgatja.

Az erdők adnak otthont a szárazföldi biológiai sokféleség 80%-ának, és vízgyűjtőként, élelmiszer- és anyagforrásként, valamint genetikai felfedezésként alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Az erdők egyben a legnagyobb szárazföldi szén-dioxid-nyelőt is jelentik, ezért minden éghajlatvédelmi cselekvési tervnek részét kell képezniük. De mivel a korábbi erdőterületek különböző földhasználatok miatt elvesznek, vagy áldozatul esnek az emelkedő hőmérsékletű eseményeknek, mint például az erdőtüzek, rovarok kitörése vagy aszályok, milyen stratégiákkal lehet szembenézni ezzel az összetett valósággal?

Az erdők szénszivacsként betöltött szerepe jól ismert. A fák elnyelik a szén-dioxidot. Az erdők nélkül a szén nagy része a légkörben maradna, ami tovább fokozná a globális felmelegedést. Yeoh és Arneth asszony azonban az új epizódban közösen vizsgálja a fák és az erdők éghajlatváltozásban betöltött szerepének összetettebb valóságát. Mindketten hangsúlyozzák, hogy az erdők nemcsak megmentői, hanem áldozatai, haszonélvezői és potenciális bűnösök is a változó éghajlatnak. Tehát az erdőterület növelése megvalósítható megoldás a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására? Nem túl gyakoriak-e már most is az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események és zavarok, amelyek növelik annak kockázatát, hogy az erdők több szenet bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek, és szén-dioxid-nyelőből szénforrássá válnak?

Ezzel az új epizóddal az erdő világába invitáljuk Önöket az éghajlatváltozás idején, amelyet korunk két vezető személyisége közötti inspiráló beszélgetés keretében tár elénk. Bár egyszerre sok mindennek kell megváltoznia minden szinten, minden területen, nem tagadható, hogy az erdők a megoldás kritikus részét képezik. Ha a globális közösségnek sikerül felgyorsítania az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvéseink megvalósítását, valamint a természet és a fenntartható fejlődési célok összekapcsolását, akkor sürgősen többet kell fektetnünk az erdőirtás és az erdőpusztulás visszafordításába olyan módon, hogy az az emberek és a bolygó javát szolgálja.

Az „Éghajlatváltozás és erdők Michelle Yeoh vezetésével” című epizódot a Spotify, a SoundCloud, az Apple Podcasts és az Amazon Music oldalakon hallgathatja meg.  

Az UN Forest Podcast az UNECE/FAO közös erdészeti és faipari szekciója által készített sorozat, amely azt hivatott bemutatni, hogy az erdőkben rejlő lehetőségek túlmutatnak a fákon. Minden epizódban különleges vendégek és előadók mutatják be az erdőket, mint legerősebb szövetségeseinket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a fenntartható jövő megteremtésében most és az elkövetkező generációk számára.

szerk/ford: Tóth János, forrás: UNECE

A Leedsi Egyetem nemzetközi klímakutató intézetének (Priestley International Centre for Climate) igazgatója, Piers Forster vezette vizsgálat megállapításai szerint a globális földfelszíni átlaghőmérséklet a 2013-2022 közötti évtizedben átlagosan 1,14 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kezdetének – az 1850-1900 közötti időszak – szintjét, 2022-ben pedig már 1,26 Celsius-fokkal. A 2010-2019-es időszakot tekintve még 1,07 Celsius-fok volt az eltérés a bázisidőszakhoz képest. Az indikátorok – fejleményeket jelző mutatók – arra utalnak, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés “példátlan ütemben”, évtizedenként több mint 0,2 Celsius-fokos sebességgel halad előre – emelték ki az Earth System Science Data című szaklapban közölt tanulmányban, amelyet a novemberi dubaji ENSZ-klímakonferencia (COP28) előkészítését szolgáló bonni nemzetközi éghajlatvédelmi tanácskozásra időzítve jelentettek meg.

Az ötven tudósból álló kutatócsoport arra vállalkozott, hogy megteremtse a szakmai alapot a Klímaváltozási indikátorok (Indicators of Global Climate) nevű nyilvános platformhoz, amely az éghajlatváltozásról szóló adatok évenkénti alakulásának bemutatására szolgál majd. Szándékuk szerint a platform kiölti az információs űrt, amely annak révén keletkezik, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) csak időszakosan, néhány évente publikál jelentést a folyamatok alakulásáról. Az IPCC úgynevezett Értékelő jelentésének legutóbbi, 2022-ben megjelent – hatodik – kiadásában (AR6) rögzített állapotokhoz képest is jelentős változás tapasztalható – emelték ki. Az IPCC módszertanát követő elemzésükben a többi között kimutatták, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációja – egymillió részecskére vetítve (parts per million – ppm) – az AR6-ban felhasznált mérésekben regisztrált 410,1-ről 417,1-re, a metán légköri koncentrációja 1866,3-ről 1911,9-re, a dinitrogén-oxid koncentrációja pedig 332,1-ről 335,9-re emelkedett.

Mint írták, a globális felmelegedés példátlan gyorsasága annak tulajdonítható, hogy minden korábbinál nagyobbra, a 2012-2021-es időszakot tekintve – a 2010-2019-es időszakot jellemző 53-ről – 54 gigatonnára emelkedett az üvegházhatású gázok szén-dioxidban számolt kibocsátásának éves átlaga, az aeroszolok (például a korom és a kén-dioxid) légköri hűtő hatása pedig csökkent. Ugyanakkor vannak arra utaló jelek is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése lassul – tették hozzá, kiemelve, hogy a tervezett platform révén az évente frissített adatokkal jól nyomon lehetne követni az éghajlatra gyakorolt emberi hatás alakulását “a kritikus 2020-as évtizedben”.

forrás: AlternatívEnergia