A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei lehet a legforróbb nyár Európában. A kormány ezért aszályveszélyhelyzetet hirdetett, valamint megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset. Az állam idén is átvállalja a mezőgazdasági termelők vízszolgáltatási díját, amire csaknem 10 milliárd forintot fordítanak – tette hozzá.

Kifejtette, 4,7 milliárd forintot különítettünk el tározók, holtágak és csatornák feltöltésére. Nyolc vízügyi igazgatóság összesen 58 helyszínen hajt végre holtág-feltöltést a működési területén. 109 vízfolyásszakaszon pedig összesen 855 folyamkilométer hosszban mederkotrást is végeznek. Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja. Ezért a Vidékfejlesztési Program keretében összesen több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogattunk, összesen 178 milliárd összegben. Itt még nem állunk meg: két pályázat révén további csaknem 66 milliárd forintot fordítunk erre a területre. Az öntözött területeket eddig megdupláztuk, de addig nem állunk meg, amíg el nem érjük a 350 ezer hektárt – sorolta a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a Homokhátság vízellátását is meg kell oldanunk, erre a célra pedig 4 projekt révén 67 milliárd forintot fordítunk. Ezek a kivitelezések pedig még az idén elindulnak. Minden csepp víznek megvan a helye. Az aszály elleni küzdelemben mindenben számíthatnak ránk a gazdák – húzta alá Nagy István.

AM Sajtóiroda

Ezért az Agrárminisztérium elkötelezett a felelős és fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás megteremtése mellett, amelyhez számos eszköz rendelkezésre is áll – közölte Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából.

A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakorisága és az egyre csökkenő vízkészletek kihívások elé állítják hazánkat is – világított rá Hubai Imre, aki emlékeztetett, hogy az aszályhelyzetre reagálva a kormány májusban létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, aszályveszélyhelyzetet hirdetett és elfogadta az aszályvédelmi akciótervet, amelynek végrehajtása már megkezdődött. Ezen túlmenően a 2025. évi központi költségvetésből a kormány 8,1 milliárd forint összegben átvállalja a gazdálkodók idei vízdíját, és további 10,2 milliárd forintot különített el az idei beruházások megvalósítására.

Az államtitkár kiemelte, hogy az öntözésfejlesztést az Agrárminisztérium prioritásként kezeli, az előző időszak Vidékfejlesztési Programjának köszönhetően több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, ennek összege mintegy 168 milliárd forintot tett ki. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 32 ezer hektárral nőtt az öntözött területek nagysága és több mint 130 öntözési közösség részesült mintegy 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Cél az, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt.

A KAP Stratégiai Tervben továbbra is hangsúlyos a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának támogatása. Példaként említette, hogy az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások” felhívás mintegy 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg. Emellett a kormány támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, csatornák és víztározók feltöltését és előtérbe helyezi a tartósan vizes élőhelyek kialakítását is. E célokra 4,7 milliárd forint plusz forrás biztosított, ennek köszönhetően 150-200 millió köbméterrel több víz állhat rendelkezésre az érintett területeken nyár végéig – tette hozzá.

Az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kidolgozott egy, a Komplex Természeti-alapú Belvíz-veszélyeztettségi Valószínűségi térképet, illetve a kapcsolódó domborzati, talajtani és területhasználati adatokon alapuló térképet. Ezt követően az Agrárminisztérium 2024 tavaszán további szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával országos felmérést végzett, melynek célja a gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás megismerése volt a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken – jelezte Hubai Imre.

Kitért arra is, hogy a vízmegtartás elsődlegesen az állami infrastruktúrák feladata, de a gazdálkodók és a helyi közösségek részvétele kulcsfontosságú. A talaj vízmegtartó képességét javító művelési technikák, a szervesanyag-tartalom növelése és a szárazságtűrő fajták alkalmazása elengedhetetlen a jövő mezőgazdasága szempontjából. A 2023-ban indult Agro-ökológiai Program számos gyakorlattal támogatja a területek vízmegtartását, ilyen például a téli talajtakarás, a nem termő területek kijelölése, mikrobiológiai készítmények, valamint talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazása, illetve a forgatás nélkül talajművelés. A gazdák sokat tehetnek a területeik megtartásáért, ilyen például a mikroöntözési technológiák, valamint a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása.

AM Sajtóiroda

A kormányfő azt mondta, hogy minden tudományos és szakmai elemzés szerint Magyarország idén is aszályos év elé néz annak ellenére, hogy most éppen esik az eső.

„Ez nem egy új probléma Magyarországon, hol az árvízzel, hol a belvízzel, hol az aszállyal kell megküzdenünk. Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk” – fogalmazott.

A miniszterelnök elmondta, hogy kedden az operatív törzs tagjaival számba vették a rendelkezésre álló eszközöket, a lehetőségeket, hogy az idei évben elhárítsuk az aszály következményeit és mérsékeljük a károkat.

„Minden gazdát arra kérek, hogy működjön együtt az operatív törzzsel, mert közös érdekünk, hogy a földeken is sikeres évet zárhassunk”

– zárta videóüzenetét a kormányfő.

MTI