A magyarországi működés szempontjából fontos kiemelni, hogy a körmendi, zalaegerszegi és novai telephelyek működése jelenleg folyamatos, a vállalat továbbra is fogad megrendeléseket, és a termelés minden meglévő és új rendelés esetében biztosított.

A kelet-stájerországi központtal működő ADA Möbelwerke Holding Ausztria egyik legrégebbi bútoripari vállalatcsoportja. Irodai és gyártási telephelyei Raabában és Angerben (Stájerország), valamint Magyarországon és Romániában találhatók. A csődvédelemhez vezető fő okok között a kedvezőtlen piaci környezet és az európai bútoripart érintő strukturális átalakulás áll.

Az elmúlt három évben a vállalat több lépést tett a jövőbeni működés megalapozására annak érdekében, hogy hosszú távon versenyképes maradjon.

A jelenlegi cél a gyártási kapacitások megőrzése, a működés folytonosságának fenntartása és a hosszú távú stabilitás biztosítása.

Az ADA Hungária Kft. és ADA Nova Kft. a folyamat során elkötelezett a folyamatos és átlátható kommunikáció mellett, ezért mind a partnereket, mind az érintett munkavállalókat rendszeresen tájékoztatja a várható fejleményekről.

forrás: ADA sajtóközlemény

A tárcavezető a döntését azzal magyarázta, hogy nem tartja eléggé ambiciózusnak az állami erdőgazdálkodási vállalat vezetőinek céljait. A Romsilva ugyanis 2025-ben mindössze 40 millió lejes profittal tervez, holott a vállalat közel négymillió hektár erdőt kezel – jelentette ki.

Sajtótájékoztatóján Mircea Fechet ismertette az állami erdőgazdálkodási vállalat átszervezéséről szóló kormányhatározat-tervezetet is. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Romsilva működését hatékonyabbá és átláthatóbbá változtató jogszabály elfogadása az országos helyreállítási tervben (PNRR) is szerepel.

A tervezet szerint a jelenlegi 121-ről 17-re csökkentenék az igazgatók számát a vállalatban. A területi erdészeti igazgatóságokhoz ezentúl legkevesebb 200 ezer hektár erdő tartozna, és a Romsilva csak versenyvizsgával vehet fel alkalmazottakat – sorolta Fechet.

A miniszter elmondta, hogy a tervezet egységesítené a béreket, mert jelenleg erdészeti hivatalonként jelentősen eltérő fizetést kapnak az azonos képzettségű és szolgálati idejű alkalmazottak. Hozzátette, hogy a reform részeként a nemzeti parkok 22 igazgatóságát összevonják.

forrás: Maszol.ro

Az átláthatóság egy fontos elv, hangsúlyozta a tárcavezető, aki tudni akarja, hogy mennyire fizetőképes a Romsilva és hogyan kezelték a pénzalapokat. Az első következtetéseket levonhatják maximum tíz napon belül és utána részletesen kielemezhetik a problémákat.

„És új döntéseket hozok. Nagyon sok olyan terület van, ahol a jelzések alapján a Romsilva kisiklott a fő tevékenységi köréből, naponta kapok üzeneteket az alkalmazottaktól arra utalva, hogyan lett kiszipolyozva a hatóság, miközben az erdészeket magukra hagyták, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak: öltözék nélkül, üzemanyag nélkül, szállítóeszköz nélkül, de ugyanazokkal a hivatali kötelezettségekkel, ha nem még többel. Egyet kértek tőlem: tegyek igazságot. Nem tágítok, nincs visszaút” – jelentette ki Fechet.

Szerinte legtöbb három hónapon belül a Romsilvának új vezetőtanácsa lehet, amelyik nem csak a helyreállításért, hanem a fejlesztésért is felelni fog. Addigi is dolgoznak az átszervezésen.

Emlékezetes, hogy Fechet korábbi bejelentése szerint az átszervezés „felülről lefelé” történik, mert a vezetőségben van a probléma. Hangsúlyozta, hogy nem tartanak többé élethosszig az igazgatói és vezetői állások, hanem legfeljebb két ciklusra szól majd a megbízatás és ötévente vizsgát kell tenniük. Azóta már voltak tüntetések is a tervezett reformok ellen, de a tárcavezető leszögezte, hogy a tiltakozások ellenére kitart az eredeti terve mellett.

forrás: Maszol.ro

Fechet azt mondta, tiszteletben tartja a véleménynyilvánításhoz és tiltakozáshoz való jogot, de arra kéri az erdészeket, ne hagyják magukat manipulálni és megfélemlíteni, és ne induljanak Bukarestbe tüntetni „csak a tüntetés kedvéért”.

Kijelentette, a Romsilva központi és helyi intézményeit egyaránt átszervezik, ezen nem változtat az érintettek tiltakozása, még akkor sem, ha ez aggodalommal tölti el azokat, akik az intézkedés nyomán elesnek bizonyos előnyöktől, számolt be az Agerpres.

Azt is elmondta, a Romsilva alkalmazottai közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére módosításokat javasolt az erdészeti dolgozók jogállásához és az állami erdészeti hivatal megszervezését szabályozó kormányhatározathoz. Kijelentette, többet senki nem kaphat 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot, az ezt lehetővé tevő cikkelyt egészen egyszerűen törölni fogja a jogszabályból.

Fechet kifejtette, a Romsilva átszervezésekor nemcsak az intézmény 14 ezer alkalmazottjának érdekeit tartja szem előtt, hanem a romániai erdők, az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozó-iparban foglalkoztatott több mint 100 ezer alkalmazott érdekeit is.

Amint azt korábban írtuk: szerda délelőtt több százan tiltakoztak a környezetvédelmi minisztérium előtt, azt követelve, hogy a tárcavezető szüntesse be az erdészeti alkalmazottak elleni „lejárató kampányát”. Szorgalmazták az erdőgazdálkodás politikamentessé tételét, és a szakszervezetekkel mint társadalmi partnerekkel való konzultációt a Romsilva tevékenységét befolyásoló jogszabályok kidolgozásában.

A Silva szakszervezeti szövetség kérte a miniszter közbenjárását az erdészeti törvénykönyv által előírt juttatások kifizetését.

forrás: Maszol.ro

A miniszter a Romsilva igazgatójának 44 ezer lejes fizetésére is utalt, mondván, hogy ezt aránytalanul magasnak tartja, és ezt személyesen közölte vele.

A környezetvédelmi miniszter a Romsilva átszervezéséről tartott sajtótájékoztatón elmondta: a vezető tisztségben levőknek legfeljebb két megbízatásuk lesz, ötévente vizsgát tesznek, és nagyon jól meghatározott mutatók alapján fogják folytatni vagy abbahagyni a munkájukat, és bármikor fel lehet őket menteni a tisztségükből, számol be a News.ro.

Mircea Fechet rámutatott, egyelőre nem beszél az alkalmazottak létszámáról, mert nem akar rossz jelzést küldeni az egyedáruság több mint 13 ezer munkatársának arról, hogy a közeljövőben elveszíthetik állásukat. „Az átszervezés felülről lefelé fog kezdődni, mert a problémák a csúcson vannak” – tette hozzá Fechet.

A Romsilva helyzete erdőgazdálkodási társaság rossz vezetése miatt vált „katasztrofálissá” – nyilatkozta a környezetvédelmi miniszter. Mircea Fechet szerint „drasztikusan” csökkenteni fogják az igazgatói posztok számát az állami cégben.

A Romsilva vezetőségével folytatott szerdai tárgyalás után a tárcavezető a sajtónak elmondta, hogy gazdasági szempontból a 2024-es év volt zsinórban a harmadik „rossz” éve a vállalatnak, számol be az Agerpres hírügynökség.

A miniszter szerint haladéktalanul le kell állítani az indokolatlan kiadásokat, el kell törölni a különféle bónuszokat és prémiumokat, amelyeket nyugdíjba vonuláskor vagy más alkalmakkor kapnak az alkalmazottak. Fechet hangsúlyozta, hogy a Romsilva átszervezését a vezetőség szintjén kell kezdeni, amely szerinte az első számú felelős az erdőgazdálkodási társaság jelenlegi katasztrofális helyzete miatt.

Ugyanakkor kifejtette, mélyrehatónak reformra van szükség, le kell érnie a Romsilva „alapsejtjéig”. Az alkalmazottak számát a kezelt erdőterület nagyságához kell igazítani. Meglátása szerint, nincs az rendben, hogy ugyanakkora kezelt erdőterület esetében eltérő az alkalmazottak száma.

Arra is kitért, korábban a Romsilva több mint 6 millió hektár állami erdőt kezelt 14 500 alkalmazottal, jelenleg pedig 3,1 millió hektárt, tehát a terület szinte a felére csökkent, ám az alkalmazottak száma csak szerényen apadt.

A Romsilva főigazgatójának fizetéséről Fechet azt mondta, hogy nem titok, hogy bírálta őt emiatt.
„Nekem úgy tűnik, hogy 44 000 lejes havi bruttó fizetés aránytalanul magas, főleg ha figyelembe vesszük a Romsilva mutatóit, és a más közméltóság fizetését. Ez az én véleményem, és ezt személyesen is elmondtam az igazgatónak” – mondta Mircea Fechet.
Felidézte, mandátuma első hónapjában írásban kérte a Romsilva külső auditálását, és amelyet mai napig nem mutattak be neki.

A miniszter beszámolt arról is, hogy kért a Romsilva vezetőségétől egy átszervezési tervet, és ha ez nem fog eleget tenni az általa felvázolt elveknek, a minisztériumi munkatársaival fogják „megrajzolni” a vállalat új felépítését. Fechet szerint csökkentik a megyei igazgatóságok számát, és „drasztikusan” csökkenni fog az igazgatói posztok száma is, amelyekből jelenleg összesen 99 van, „aránytalanul sok a vállalat szükségleteihez képest”. A tárcavezető hozzátette, a tervezett intézkedések hiányában egy-két év múlva teljesen fenntarthatatlanná válna a vállalat.

Mint megírtuk, a Romsilva képviselőinek múlt heti közleménye szerint a vállalat alkalmazottai nyugdíjba vonuláskor az utolsó ledolgozott hónapra járó bruttó bérük legalább ötszörösének megfelelő összegű bónuszt kapnak. Erről az erdészeti alkalmazottak 1992-ben elfogadott jogállása is rendelkezik. Kollektív munkaszerződésük szerint a bónusz összege szolgálati időtől függően kettő és tíz bruttó fizetés közötti összegnek felel meg.

A közleményben azt is megjegyezték, hogy az 500 ezer lejes prémium, amelyet a médiában megjelent hírek szerint egy Romsilva-alkalmazott kapott, valójában 290 ezer lejes nettó összeget jelent, és ez „kivételes esetnek” számított.

A tájékoztatásban azt is hangsúlyozták, hogy 2024-ben 60 százalékkal csökkent az alkalmazottaknak prémiumként kifizetett összeg, 2025-től pedig az úgynevezett salátarendelet hatálybalépésével a prémiumokat eltörölték.

forrás: Maszol.ro

A miniszter a bizottság előtti beszámolójában beszélt azokról a rendkívüli körülményekről, amelyek a mezőgazdaságot idén érték. Az idei aszály sok mindenre megtanított, például arra is, hogy a klímaváltozása nem egy lassú történés, hanem „ránk rúgta az ajtót” – fogalmazott. A kritikus szárazság Európa termőterületeinek 42 százalékát érintette. Mint mondta, a kormány számos intézkedést tett, de „ebben a bizottságban arról kell beszélni, hogy miként tudjuk megelőzni az ilyen mértékű károkat”.

A miniszter szerint fontos kérdés, hogy a kormányzat hajlandó e szemléletet váltani a vízgazdálkodásban, ugyanis egyre kevésbé az ár- és belvíz okoz gondot. Eddig katasztrófaként tekintettek a vízre, a minél gyorsabb elvezetést ösztönözték – tette hozzá. A szemléletváltást pedig az jelentené, hogy a meglévő vízzel gazdálkodni kell, amire megvan minden alapunk, mert több víz távozik az országból, mint amennyi érkezik.

Nagy István szerint a leggyorsabb intézkedéssorozatnak annak kell lenni, hogy a meglévő csatornáinkat kikotorjuk. A fő kormányzati szempont az, hogy az öntözés nem mehet az ivóvízbázis rovására, ezért azt nagymértékben felszíni vízből kell megoldani – ráadásul az itt keletkező többletből. Fontos feladatnak nevezte tározó tavak építését is. 

Egy másik aspektus a gazdálkodók szemléletváltozásának szükségessége, amely vetésszerkezet, illetve fajtaváltást, és egyes területek termelésből történő kivonását jelenti, nem biztos, hogy minden területet szántani kell, másrészt pedig én azon vagyok, hogy egy gramm szerves anyagot se vigyünk le a földről, így számomra kérdéses, hogy szabad-e fenntartani szalmabálával működő erőműveket – vetette fel. Beszélt arról is, hogy egyes területeken vissza kell térni az elfeledett ártéri gazdálkodáshoz. A jövő évtől pedig a vízborításos területek után is igényelhető agrártámogatás. 

Beszélt a Sajó szlovák oldalról érkező szennyezéséről is, ökológiai katasztrófának minősítve azt. A vízügyi igazgatóság folyamatosan monitorozza a helyzetet, és a jelenlegi állapot szerint a szennyezés koncentrációja a magyar határon belül határérték alatti – mondta. Arra a képviselői felvetésre, hogy a Greenpeace mérései mást mutatnak, elmondta, hogy csak akkreditált laboratóriumok eredményeit tudják értékelni, és jelezte, hogy a szlovák kormánnyal folyamatos az ügyben a kapcsolat, még ha az nem is a nyilvánosság előtt történik. 

A tűzifarendeletről elmondta, hogy részben meglepő volt a társadalom éles reakciója, részben pedig jó érzés, hogy a környezettel szemben milyen aggodalom tud fellépni. 

Az állami erdészeteknek nincs felületük tovább növelni az erdőterületet, ezzel együtt Magyarország legnagyobb országfásítási programja zajlik. Az állami erdőgazdaságoknál megszűnt a tarvágás, a szálaló gazdálkodás került előtérbe. 

Az ezt vitató képviselői reakciókra, illetve Gálhidi László, a WWF Erdővédelmi Programjának vezetőjének ezt vitató felvetésére elmondta: azon dolgozik, hogy az állami erdőgazdaságok működését nonprofit jellegűvé alakítsák át, úgy, hogy a természetvédelem váljon elsődlegessé. Miután pedig november 1-je után lejár a veszélyhelyzeti rendelet hatálya, alaptalanok az azt kísérő aggodalmak. Az elmúlt években az erdőkben felhalmozódott, ki nem vágott többlethozamnak pedig legfeljebb a felét használják fel. 

A bizottsági ülésen rövid előadást tartott Balogh Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke, és Koncsos László, a BME tanára, amelyekből kiderült, hogy az öntözés önmagában nem megoldás az aszály ellen, a tájba integrált vízgazdálkodásra van szükség, a tavaszi árhullámokat kell elvezetni és hasznosítani – amihez felül kell írni a Tisza korábbi szabályozásának elveit. Az általuk felvázolt koncepcióból az is következik, hogy az intenzív gazdálkodással bizonyos helyeken fel kell hagyni – de hosszabb távon éppen ez biztosítja az élelmiszertermelés fennmaradásának lehetőségét. 

forrás: vg.hu 10-17; MagyarNemzet 10-17

Részletek Jurij Bolohovets, az állami ügynökség vezetőjének az ágazat reformjának részeként indított, az erdészeti ügynökségek konszolidációjáról szóló, november 16-i nyilatkozatából.

1. AZ ÁLLAMI TERMÉSZETVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG AZ ERDÉSZETI ÁGAZAT PRIVATIZÁCIÓJÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁT SZORGALMAZZA

Szavainkat valódi tettekkel támasztjuk alá. Csapatunk kezdeményezte az erdészeti vállalkozások felvételét a privatizáció alá nem tartozó szervezetek listájára a 4020. számú, „A privatizáció alá nem tartozó állami tulajdonú objektumok listájáról” szóló törvénytervezetnek megfelelően (5. számú melléklet). Ukrajna Erdőtörvénykönyve 16. cikkének 2. része kimondja továbbá, hogy az állami és közösségi tulajdonban lévő erdők, illetve a szakosodott erdészeti vállalkozások nem az „Állami-magán társulásról” szóló ukrán törvény szerinti állami-magán társulás tárgyai, hanem az „A koncesszióról” szóló ukrán törvény szerinti koncesszió tárgyai.

2. A REFORM FŐ CÉLJA AZ ERDÉSZETI ERŐFORRÁS-POTENCIÁL FEJLESZTÉSE, A KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK JAVÍTÁSA ÉS A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS FORMÁJÁBAN MEGVALÓSULÓ GAZDASÁGI ELŐNYÖK ELÉRÉSE.

Nyilvánvaló, hogy az erdészeti ágazat mai helyzete a társadalom részéről a kor követelményeihez való alkalmazkodást követeli meg.

A reform megköveteli a jogi és szabályozási keret korszerűsítését, a finanszírozás növelését, az állami és helyi hatóságok intézkedéseinek szinergiáját, a felelősségek egyértelmű megosztását, a pénzügyileg stabil és versenyképes állami erdőgazdaságok létrehozását. Emellett aktívan dolgozunk az iparág digitalizálásán és a szolgáltatások online átvitelén.

A legfontosabb kérdés azonban az erdészeti ágazat optimalizálása.

Egy 10-15 ezer hektáron gazdálkodó vállalkozás hatékonysága nem elég magas. Az erdőgazdálkodási ágazat szisztematikus átalakítása ezért folyamatban van, hogy az erdőgazdálkodás minden szinten új minőséget biztosítson.

3. AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS KONSZOLIDÁCIÓJA: A MI HIVATALUNK AZ ERDŐ, NEM AZ ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS

Milyen elvek alapján optimalizálják az erdőrezervátumokat?

Az erdészek elsődleges célja a meglévő ültetvények megőrzése és új, nagy termőképességű ültetvények létrehozása.

Az erdészeti ágazat konszolidációjában nem a gazdasági teljesítmény volt az egyetlen kulcsfontosságú szempont. A döntéshozatali folyamat során több mint tíz paramétert vettek figyelembe, beleértve a szociális, adminisztratív, termelési, nem mezőgazdasági, rekreációs és beruházási feltételeket. Különös figyelmet fordítottunk a jövőbeli Egyesült Vállalat adminisztratív és vezetői szervének elhelyezhetőségére, hivatkozva a következőkre: a földrajzi elhelyezkedés, a terület gazdasági fejlettsége, a területi kohézió és egyéb tényezők, különösen az erdőtüzekre való gyors reagálás lehetőségre.

A vállalkozások tevékenységének mutatói mellett a gazdasági tevékenységüket a jövőben fenyegető potenciális veszélyeket is figyelembe vettük, például a becsült erdészeti tevékenység csökkenését az erdészeti és erdőgazdálkodási célú földigénylés rovására. Az egyes régiók sajátosságainak és specifikumainak figyelembevétele érdekében az Állami Területfejlesztési Ügynökség felmérte és megadta a meglévő erdészeti vállalkozások optimalizálásának lehetséges módjait, hogy a jövőben javítsa a termelés és az üzleti tevékenységek szervezését és irányítását, üzleti tevékenységük és a vállalkozások pénzügyi helyzetének javításával.

Ami a vállalkozások konszolidációjának elveit illeti, a döntést minden egyes vállalat esetében egyedileg hoztok meg, figyelembe véve az egyes régiók sajátosságait, az erdőgazdálkodási vállalkozások tevékenységének mutatói alapján.

Megjegyezzük, hogy az átlagos adminisztratív költségek „irodánként” közel 7 millió UAH/év. (127 vállalkozás, amelyek egyesülni fognak * 7 millió / év = 890 millió hrivnyát fordítanak a fejlesztésre).

4. A SZAKEMBEREK TOVÁBBRA IS AZ ÁGAZATBAN FOGNAK DOLGOZNI.

Az állami ügynökség reformfolyamatának filozófiája az, hogy a hangsúlyt az „irodai finanszírozásról” az „erdőfinanszírozásra” helyezze át, azaz a gazdasági tevékenység növekedési pontjait a konszolidált erdészeti vállalkozások alapján hozza létre, amelyek e területek fejlődésének motorjaivá válnak.

Összesen 127 állami erdőgazdaság felszámolása (összevonása) van folyamatban, amelyekből az átszervezés következtében mintegy 950 alkalmazottat bocsátanak el. Ez az iparág létszámának mindössze 2%-a.

Jelenleg több mint 42 000 ember dolgozik az erdészeti ágazatban. Ugyanakkor jelenleg is 3235 be nem töltött munkahelyünk van!

Egyes szakmák egyszerűen elvesztették jelentőségüket a tudományos és technológiai fejlődés miatt. Például az a termelési folyamat, amelynek során a kitermelt faanyagot az alsórakodóra szállítják, majd láncfűrésszel darabolják, gazdaságilag veszteséges és működési szempontból logikátlan. Csak ezen műveletek kapcsán DP „Dubrovitsky Forestry” költségei 10 millió 231 ezer UAH-val csökkenhetnek.

Modern erdészeti dolgozó = szakképzett személy. Az erdőben dolgozik, nem az irodában, nem a „palotában”. Egy erdész kezében okostelefon van, és minden erdészházban van internetkapcsolat.

5. AZ ADÓK A KÖZÖSSÉGEKRE MARADNAK

Egyes területi közösségek panaszkodnak arra, hogy az állami erdőgazdaságok átszervezése miatt a helyi költségvetések adóbevételei kieshetnek.

Mindenkit szeretnénk megnyugtatni: az adók a helyi közösségeknél maradnak!

Az állami erdőgazdaságok által fizetett helyi adókat és díjakat mostantól éppen ezeknek a közösségeknek, vidéki és falusi tanácsoknak a költségvetésébe fogják befizetni, mivel a strukturális részlegeket (erdőgazdaságokat) nem fogják felszámolni vagy konszolidálni.

Így az erdei erőforrások különleges használatáért fizetendő bérleti díj és az erdőterületre kivetett, a hatályos jogszabályok szerinti adó az erdőterület fekvése szerinti helyi költségvetésbe kerül.

A strukturális részlegek (erdőgazdaságok, alsó rakodók stb.) alkalmazottai által felhalmozott személyi jövedelemadót (PIT) az adott részleg székhelye szerinti helyi költségvetésbe utalják.

Az ágazat vállalkozásai 2021. 10 hónapjára 5,5 milliárd UAH-t fizettek, ami 2 milliárd UAH-val több, mint az előző év ugyanebben az időszakában történt.

További információ ebben a videóban: https://youtu.be/qt2QcDkkbvQ

szerk: Tóth János, forrás: forest.gov.ua

A szervezeti struktúra megváltoztatását több mint 120 belső és külső tanácsadóból álló elemzőcsoportok értékelték. A fióktelepek száma a jelenlegi 23-ról 12-re csökken. A két szakosodott fióktelep (Forest Technology Branch Plant és OZ Semenoles) változatlanul megmarad. Az erdészeti igazgatóságok száma a jelenlegi 129-ről 93-ra csökken. A változások 2022. január 1-jétől alkalmazandók.

„Ezekkel a lépésekkel szeretnénk elérni a vállalat gazdasági stabilizációját és biztosítani hosszú távú prosperitását. A külső műveleteket is meg kell erősíteni, és meg akarjuk teremteni a természetbarát erdőgazdálkodás szélesebb körű alkalmazásának feltételeit, mint az állam alapvető stratégiáját az erdőgazdálkodásban. Tisztában vagyunk azzal, hogy a társadalmi rend változik. Elvárható, hogy az állami vállalat érzékenyebben közelítsen a gazdálkodáshoz, de figyelembe kell venni a gazdaságosságot is, és fel kell ismerni, hogy ehhez több pénzügyi forrásra lesz szükség” – hangsúlyozta Kőszeghy Tibor, a Szlovák Köztársaság Állami Erdészeti Vállalatának főigazgatója.

A napokban az új igazgatóságok székhelyének kiválasztása kavart port. Az eddigi hat Kelet-Szlovákiában működő területi igazgatóságot három igazgatóság alá vonják. A döntés értemében ezentúl Varannóban, Eperjesen és Rozsnyón fognak székelni a keleti kirendeltségek.

A döntés a kassaiaknak már csak azért is meglepő, mivel az állami erdészet mintegy másfél éve több, mint egy millió euróért újította fel a város lukratív részén található székhelyét, de utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy Rozsnyóra költöztetik az intézményt. Másrészt a kassai területi igazgatóság dolgozói azért is kritizálják az utolsó pillanatban hozott változtatást, mert eredetileg fordítva volt tervezve, így azonban a keleti nagyvárosban dolgozók veszítik el munkájukat.

Az állami erdészet a szervezeti struktúra megváltoztatását a vállalat stabilizálásával és hosszú távú jólétének biztosításával magyarázza. A változtatás megosztja a parlamenti képviselőket is, négy OĽaNO-s képviselő emelt hangot ellene, azonban a SME napilapnak Ján Vavrek, a rozsnyói területi igazgató már megerősítette a hírt.

Az új szervezeti struktúra kiegyensúlyozottabb szervezeti egységeket biztosít. Jelenleg nagy különbségek vannak a kezelt területek között, jelenleg egy erdészeti igazgatóság 2 000-13 000 hektár erdőterületet kezel, és ezen változtatni kell. Egy fióktelep (OZ) 60-77 ezer hektár erdőterületen fog gazdálkodni, és az egy OZ-n belüli erdőgazdálkodási egységek száma nem haladhatja meg a 9-et. A karcsúbb struktúra az állami vállalat diverzifikációjának fokozatos növekedését is jelenti.

„A Szlovák Köztársaság Állami Erdészeti Vállalata kivételes helyzetben van, mert értékes és egyedülálló természeti kincseinkről gondoskodik. Erdőink nem csak az energia és az ipar megújuló nyersanyagaként szolgáló faanyag forrása. Emellett nélkülözhetetlen szerepet játszanak a táj vízmegtartásában, a CO2 megkötésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ezért azt várom, hogy az állami vállalat sokkal érzékenyebb megközelítést alkalmazzon a gazdálkodásban, hogy az erdő minden funkcióját optimálisan betöltse. Az átszervezés célja, hogy működését úgy alakítsuk, hogy gazdaságilag stabil és jó munkaadó legyen, amely egészséges, az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági erdőt nevel” – mondta Samuel Vlčan, a Szlovák Köztársaság mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere.

Az állami vállalat egy új üzleti rendszert is kidolgoz, amely a fafelvásárlók számára világosan meghatározott szabályokon alapul. A több kritériumon alapuló kereskedési rendszer átláthatóan értékeli a vevőt, és a következő kritériumok alapján értékeli:

• A fa értékelése és feldolgozottsági foka
• A foglalkoztatás létrehozása és értékelése a régiókban
• Az együttműködés története
• Beruházások és az ügyfelek működésének korszerűsítése
• Fenntarthatóság, ökológia és tanúsítási folyamatok

„Az új üzleti stratégia figyelembe veszi a vállalat képességeit, tiszteletben tartja a fenntarthatóságot, az erdészeti hagyományokat és a környezetvédelmi elveket annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítsa a vállalat egészének jólétét” – mondta Michal Demák, a vállalat kereskedelmi igazgatója.

Az állami vállalat célja, hogy az erdők gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióit a társadalom javára használja, a biológiai sokféleségre és az erdők egészségére összpontosítva, javítva az életminőséget, növelve a vidéki polgárok foglalkoztatását és jövedelmét.

A kitermelt fa hatékony és átlátható felhasználása a következő alappilléreken nyugszik: az éves források 70-90 %-ának közvetlen szerződéskötése, az éves források 10-30 %-ának elektronikus faárverése, nyilvános faárverések – a legjobb minőségű fa értékesítése az éves alapanyagforrások legfeljebb 2%-áig, valamint egyéb értékesítési formák – a tuskófa értékesítése, kiskereskedelmi értékesítés – a vállalat éves forrásainak legfeljebb 3%-áig.

Novemberben az új üzleti stratégia várhatóan az értékesítési szerződéseken (SC) keresztül történő közvetlen értékesítésre szánt vevők alapvető bontását fogja biztosítani a kapacitás volumene, a kereslet, a regionalitás és a támogató termékválaszték figyelembevételével, az SC-ken keresztül történő értékesítésre szánt teljes éves forrásból. A közvetlen faértékesítésre vonatkozó adásvételi szerződéseket várhatóan decemberben kötjük meg.

forrás: GÖMÖRILAP, LESY SR