A rendezvény időpontja: 2026. március 18.
A rendezvény helyszíne: Erdészeti Tudományos Intézet, Tanácsterem (9600 Sárvár, Várkerület 30/A.)

Program:
10.00–10.15 Köszöntő –
Agrárminisztérium részéről szakpolitikai megalapozás, jelentőség.

10.15–10.30 Az erdők szénmegkötésétől a biogazdaság fejlesztéséig
Borovics Attila PhD (SOE ERTI)

10.30–10.45 Az erdőállományok talajának szénkészlete és ennek jelentősége
Bidló András PhD, SOE Erdőmérnöki Kar (EMK), Környezet- és Természetvédelmi Intézet, egyetemi tanár

10.45–11.00 Erdők szerepe a szénforgalomban
Illés Gábor PhD, SOE ERTI Ökológiai és Erdőművelési Osztály, tudományos igazgató, osztályvezető

11.00–11.15 Vízhiány, vízvisszatartás és vízpótlás az erdőkben
Gribovszki Zoltán, az MTA doktora, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, egyetemi tanár, Zagyvainé Kiss Katalin Anita PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, kutatási asszisztens,
Kalicz Péter PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, egyetemi docens, Herceg András PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, tudományos munkatárs

11.15–11.30 Erdők és vízforgalom kölcsönhatásai
Bolla Bence PhD, SOE ERTI Ökológiai és Erdőművelési Osztály, tudományos főmunkatárs

11.30–11.45 A hazai faipar, a fatermékek és a faépítészet szerepe a klímaváltozás mérséklésében
Börcsök Zoltán PhD, SOE EMK Környezet- és Természetvédelmi Intézet, adjunktus

11.45–12.00 A faanyag-modifikáció új lehetőségei
Bak Miklós PhD, SOE Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (FMK), Kutató Laborok, tudományos munkatárs, Báder Mátyás PhD, SOE FMK Központi Vizsgáló Labor, tudományos segédmunkatárs, Komán Szabolcs PhD, SOE FMK Alaptudományi Intézet, egyetemi docens, Takács Dávid SOE FMK Alaptudományi Intézet, laboráns, Németh Róbert PhD, SOE FMK Alaptudományi Intézet, egyetemi tanár

12.00–12.15 Innovatív teherviselő építőanyagok alulhasznosított hazai lombos alapanyagból
Bejó László PhD, SOE FMK Alkalmazott Tudományi Intézet, egyetemi tanár

12.15–12.30 Építőanyagok fejlesztése erdészeti és faipari másodnyersanyagokból
Pásztory Zoltán PhD, SOE FMK Faipari Termékfejlesztő és Szolgáltató Központ, egyetemi tanár

12.30–12.45 Erdeink ökoszisztéma-szolgáltatásai
Schiberna Endre PhD, SOE ERTI Ökonómiai Osztály, tudományos osztályvezető

12.45–13.00 Erdőhasználati konfliktusok és erdei rekreációs szolgáltatások
Vancsó Judit PhD, SOE Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (LKK), Ökológiai Gazdaságtan Intézet, intézetigazgató egyetemi docens, Jankó Ferenc PhD, SOE LKK Ökológiai Gazdaságtan Intézet, egyetemi docens

Mivel a helyszínen csak korlátozottan áll rendelkezésre ülőhely, kérjük részvételi szándékát mielőbb jelezze a mailto:bidlo.andras@uni-sopron.hu e-mail címen. (A részvételt a jelentkezés sorrendjében fogadjuk el.)

forrás: MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága

Az ülést Prof. Dr. Németh Róbert, a FATE elnöke nyitotta meg, köszöntötte a jelenlévőket, majd megállapította a Közgyűlés határozatképességét. A napirendi pontok ismertetése után röviden ismertette az utóbbi időszak lényeges történéseit.

A 2025.07.07-i elnökségi ülésen nyolc személyt talált díjazásra érdemesnek az Elnökség, akik köszönettel fogadták az elismeréseket. Közülük Horváth Rezső és Szikszai László munkaügyi elfoglaltságaik miatt nem tudtak megjelenni a közgyűlésen és átvenni a Faipar fejlesztéséért emlékérmet, ők a későbbiekben kapják meg a FATE elnökétől. A közgyűlésen Prof. Dr. Németh Róbert felolvasta a megjelent díjazottak rövid életrajzát, majd minden kitüntetettnek átadta a névre szóló díjakat és okleveleket. Az életrajzokat terjedelmi okokból A Faipari Tudományos Egyesület kitüntetettjei 2025 című cikkben közöljük. A következő személyek vették át a díjakat:

Dr. Gerencsér Kinga Fáy Mihály életmű díjban részesült a faipar számos területén elért elévülhetetlen érdemeiért, kiemelkedő szakmai-tudományos munkásságáért.

Prof. Dr. Csanády Etele szakirodalmi munkásságát a FATE vezetése kiemelkedő jelentőségűnek ítéli, melyet Lugosi Armand díjjal jutalmaz.

Hauch Tamás videóalapú szakoktatói-szakítói munkásságáért és a Magyar Asztalos szaklap főszerkesztői tevékenységéért kapott Lugosi Armand díjat.

Dr. Tóth Sándor László faipari szakmai és társadalmi szervezetekben végzett több évtizedes kimagasló munkásságáért kapott Örökös tag kitüntetést, melyet betegsége miatt Dr. Ádámfi Tamásné, Bóna Zsuzsanna vett át a nevében.

Horváth Tamás az elméleti és gyakorlati faipari szakoktatásban végzett minőségi munkájáért részesült Szabó Dénes díjban.

Kovács Tamás címzetes egyetemi docens a duális képzés koordinálásában, pályaorientációs- és vendégoktatóként végzett munkájáért részesült Szabó Dénes díjban.

Horváth Rezső a faiparban végzett innovatív tevékenységégéért, a folyamatos fejlesztésekért és emberközpontú munkájáért kapott Faipar fejlesztéséért emlékérem díjat.

Szikszai László a fából készült egyedi termékeinek tervezése-gyártása és nemzetközi népszerűsítése terén végzett tevékenységégéért részesült Faipar fejlesztéséért emlékérem díjban.

Horváthné Lugosi Zsuzsanna felajánlott 50.000 forintot díjak tervezésére. A pályázat kiírását követően Pagony Rita keramikus, szobrászművész tervei bizonyultak a legjobbaknak az Elnökség egyöntetű véleménye alapján. Pagony Rita terveit alapul véve, Dr. Báder Mátyással történt egyeztetések és az alapanyag-beszerzések, ajánlatkérések után az Éremverde Kft elkészítette és gravírozta a Faipar fejlesztéséért emlékérmeket. Horváth Imre legyártotta a plaketteket, melyeket Dr. Horváth Péter György látott el lézergravírozott feliratokkal. E díjak lesznek várhatóan a következő években a „típusdíjak”, melyeket a díjazott személyek kézhez kapnak, természetesen egyedileg nevesítve és évszámozva.

A díjátadó után Prof. Dr. Németh Róbert egyesületi elnök beszámolt a Sopronban tartandó nemzetközi 12th Hardwood Conference (12. Lombosfa Konferencia) szervezéséről és pillanatnyi állapotáról, melyet személyes megjelenéssel bonyolít le 2026 június 18-19-én a Soproni Egyetem, a Wood K Plus (Ausztria), a Göttingeni Egyetem (Németország) és a Faipari Tudományos Egyesület (FATE). Mindenkit szeretettel invitált a konferencia látogatására, akár tudományos előadások megtartásával egybekötve.
Ismertette az elnökségi döntés alapján felvételt nyert személyek nevét (Kulcsár Benjámin Olivér, Füleki Tibor, Somos András, Sráj Anna Sára, Szalay Barbara, Tóth Noel), akik kétharmada egyetemi hallgató. Utóbbiak külön üdvözlendők az Egyesület hosszú távú fennmaradása miatt is. A Közgyűlés örömmel fogadta a hírt.

A hozzászólások következtek, ahol prof. dr. em. Takáts Péter (képünkön) jelentkezett elsőként. Egyrészt a közgyűléstől távolmaradó lányának, Dr. Takáts Alexandrának kimentését kérte, sajnos munkaügyi elfoglaltságok miatt nem tudott megjelenni a közgyűlésen. Másrészt továbbította Dr. Takáts Alexandra üzenetét, aki az ifjúsági tagozat regnáló elnökeként támogatni fogja az ifjúsági tagozat aktivizálását.
Dr. Ádámfi Tamásné, Bóna Zsuzsanna megosztotta néhány emlékét az egyesülettel és az ifjúsági tagozattal kapcsolatban. Prof. dr. Csanády Etele hozzászólásában egyetemi szintű problémákról nyilatkozott, miszerint az alapoktatást erősíteni kéne. A közgyűlés ezzel teljes mértékben egyetértett megjegyezve, hogy a Faipari Tudományos Egyesületnek nincs közvetlen beleszólása sem a közoktatási ügyekbe, sem a Soproni Egyetem tevékenységeibe.

Zárszóként prof. dr. Németh Róbert megköszönte a Közgyűlés tagjainak, egyúttal a Díjazottaknak a megjelenést és a hasznos hozzászólásokat, javaslatokat, végül bezárta az ülést, elköszönt a jelenlévőktől. Ez úton is gratulálunk minden Díjazottnak!

Dr. Báder Mátyás / Prof. Dr. Németh Róbert / FATE

Ez az esemény ismét lehetőséget adott arra, hogy a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karán folyó kutatómunkák néhány eredményét bemutassák.

A rendezvényen részt vett Németh Róbert professzor és 2 PhD hallgató: James Govina és David Takacs. Összesen 4 téma került bemutatásra különböző kategóriákban, melyek szerzői között Dr. Bak Miklós és Báder Mátyás, valamint 4 másik nemzetközi PhD hallgató is szerepelt: Haruna Seidu, Marwa Brougui, Noor Roziana Abdul Rahim és Fath Alrharam Awad Younis.

A kutatómunkákat és a konferencián való részvételt a TKP 2021-NKTA-43 támogatta. Várhatóan az UniSopron kutatócsoport is tanult más kutatóktól, létrehozta és megerősítette hálózatát a jövőbeli együttműködés és szakmai fejlődés érdekében. A hallgatók őszinte hálával tartoznak Németh Róbert professzornak és a TKP projektnek.

forrás: SOE FMKK

A közönséges gyertyán (Carpinus betulus L.) faanyagának ipari felhasználását hagyományosan nehezíti bordás és csavart növekedése, amely jelentős mértékben befolyásolja a fűrészáru kihozatalt és a megmunkálhatóságot. Azonban előfordulnak hengeres vagy közel hengeres törzsű gyertyánok is, amelyek faanyagáról kevesebb információ áll rendelkezésre, de tulajdonságaik ígéretesek az ipari felhasználás szempontjából. A kutatás célja a hengeres és bordás növésű gyertyánok fizikai-mechanikai tulajdonságainak vizsgálata, figyelembe véve egyes termőhelyi hatásokat, hogy bővítsük a faanyag-tudomány és a faipar ismereteit.   

A kutatás során vizsgált gyertyán faanyagokat Magyarország különböző erdészeti tájairól szereztük be. A mintákat a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. területeiről, valamint Zala vármegyéből gyűjtöttük mind hengeres, mind bordás növekedésű egyedekből. Ez úton fejezzük ki köszönetünket a fenti állami erdészeti társaságoknak az alapanyag-beszerzésben nyújtott segítségükért (különösképpen Gángó Csabának a cikkben bemutatott fényképekért, valamint Bugán Józsefnek, Németh Andrásnak, Hidas Tibornak, Bede Zoltánnak, Koklács Tibornak és Horváth Dénesnek). A keménységi vizsgálatok során a Brinell-Mörath keménységmérési módszert alkalmaztuk, a hajlítószilárdságot 3 pontos metódussal mértük, valamint meghatároztuk a próbatestek hajlítórugalmassági moduluszát. Ezen kívül Charpy-féle ütő-hajlító szilárdságot, kopásállóságot és folyadékáteresztő képességet vizsgálatokat végeztünk, valamint meghatároztuk az különböző mintatestek sűrűségi és dagadási értékeit szabványos mérésekkel. A kapott eredményeket több szakirodalomból származó értékkel hasonlítottuk össze.

A keménységi vizsgálatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy az irodalmi értékeknek megfelelően a különböző anatómiai irányok követik az irodalmi értékek tendenciáit. A különböző csoportok eredményei sugár- és húrirányban korrelálnak egymással, ezért ezeket az irányokat külön nem részletezzük, egyben mutatjuk be. Az 1. ábrán láthatjuk a vizsgálatnál kapott eredményeinket. A Zala vármegyéből származó hengeres gyertyán a szintén kiemelkedő keménységgel rendelkező, Szombathelyről származó bordás törzsű egyednél is 8,76%-kal magasabb a keménységet mutatott bütüirányban.

A kapott hajlítószilárdsági eredményeket összehasonlítottuk irodalmakban megtalálható értékek átlagaival, melyet a 2. ábra mutat be. A Nyírségből származó faanyagok drasztikus eltérést mutatnak a többi csoporthoz képest. Bordás rönk esetén 33,25%-kal, hengeres rönk esetén 23,42%-kal maradnak el a többi csoport átlag hajlítószilárdságától. Valószínűleg termőhelyi sajátosság okozhatja a sokkal gyengébb eredményeket. A hajlítórugalmassági modulus esetén hasonló tendencia figyelhető meg.

A Vas vármegyei hengeres törzsű gyertyán mintacsoport kimagasló értéket hozott az ütő-hajlító vizsgálatok során, a többi mintacsoportnál közel a 80%-kal magasabb ütő-hajlító szilárdsággal rendelkezik. A Nyírségből származó bordás törzsű egyed jól korrelál a Szombathelyről származó bordás faanyagokkal, valamint az irodalmi értékekkel is. A zalai minták a dinamikus vizsgálat során alacsonyabb értékeket hoztak, mint a többi csoport mintái. Ütő-hajlító vizsgálatok esetében a hengeres növekedésű csoportok jobb eredményeket mutattak, mint a bordás növekedésűek, kivételt képeznek ez alól a zalai rönkből készített próbatestek.

A 3. ábra mutatja be a kopásállósági mérés során adódott értékeket. A diagramról megállapítható, hogy mindegyik mért csoport mintatestei elérték az MSZ-6786/14-82 szabványban meghatározott „nagyon kopásálló” minősítést sugár- és érintő irányban egyaránt.           

A zsugorodás-dagadás mérésnél térfogatra nézve 17%, húrirányban 10%, sugárirányban 7%-os maximális értékek adódtak. A szombathelyi mintacsoportok esetén magasabb volt a térfogati dagadás. A tangenciális irányú dagadási értékeknél a zalai csoport meghaladta az irodalmi értékeket (11,68%), a többi csoporthoz képest is magasabb volt, átlagosan 1,5%-kal. Radiális irányban is a zalai csoport tűnik ki a többi közül, értéke 6,11%, ami a Nyírségi és Zalai csoportokhoz képest alacsonyabbnak mutatkozott.

Sűrűségmérésnél normál állapotban, vagyis 20 °C hőmérsékleten és 65% relatív páratartalmon tömegegyensúlyig kondicionálva 678-763 kg/m³ átlag sűrűség értékek adódtak. Nem mutatható ki számottevő különbség a Szombathelyről és Zalából érkezett rönkök között, viszont a Nyírségi rönkök 8-10%-kal alacsonyabb sűrűséggel rendelkeznek, mint a nyugat-magyarországiak. Ez magyarázza a korábban bemutatott vizsgálatok gyengébb eredményeit a nyírségi minták esetében. A permeabilitási vizsgálatok eredményeit összevetve a sűrűségi értékekkel megfigyelhető tendencia, miszerint minél nagyobb volt a próbatestünk sűrűsége, annál kisebb volt a folyadékáteresztő képessége. A nyírségi minták esetén közel a kétszeres a kezdeti áteresztőképesség a teljes 3 perces ciklushoz viszonyítva. Hasonló tendencia figyelhető meg a többi csoportra is. A szórásra kapott eredmények alapján a gyakorlati felhasználás során valószínűleg azt tapasztalhatjuk telítés során, hogy nem minden alapanyagunk fog egységesen telítődni.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy a gyertyán (Carpinus betulus L.) törzsformája szignifikáns befolyással van a faanyag fizikai és mechanikai tulajdonságaira. A mérések megmutatták, hogy a hengeres gyertyán jobb fizikai és mechanikai jellemzőkkel rendelkezik, ami előnyös lehet az ipari felhasználás során, a fűrészipari kihozatalról nem is beszélve. Ez rávilágít arra, hogy a hengeres törzsformájú egyedek szelektív kiválasztásával, vagy termőhelyi sajátosság esetén a megfelelő erdészeti eljárások alkalmazásával javítható lehet a gyertyánfa ipari alkalmazhatósága a távoli jövőben. További kutatások szükségesek a befolyásoló tényezők mélyebb megértéséhez és a mintavételezési helyeket bővíteni kell, mivel a kutatás eredményei azt sugallják, hogy a termőhelyek nagyban befolyásolják az egyes szilárdsági értékeket, néhol erősebb vagy sűrűbb anyagstruktúrát eredményezve.

A tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-23-2-III kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. Pályázati azonosító: ÚNKP-23-2-III-SOE-163

kutatást végzők: Cziczer Maximilián, Dr. Báder Mátyás

forrás: Soproni Egyetem FMKK

Kutatásaink során (MSc, PhD és posztdoktori – Pozsgayné Dr. Fodor Fanni; Prof. Dr. Németh Róbert) célunk a gyertyán faanyag (Carpinus betulus L.) tulajdonságainak javítása volt annak érdekben, hogy kiterjesszük felhasználási területeit. Sok európai fafaj, köztük a gyertyán, alacsony természetes tartóssággal rendelkezik. Gombakárosításoknak jelentősen kitett helyeken, pl. talajban, évtizedek óta biocid tartalmú impregnálószerekkel védjük a faanyagokat. Az acetilezett faanyag természetes (bio) anyag marad, ám tartóssága kimagasló. Jelenleg főként magasabb hozzáadott értékű termékekben használják, például közlekedésben, sportfelszereléseknél, katonai- és építőipari alkalmazásokban.

Kémiai elemzést végeztünk (FTIR, HPLC – SoE Kémiai Intézet), valamint széleskörű anyagvizsgálatokat (fizikai jellemzők, felületi tulajdonságok, tartósság – SoE Faanyagtudományi Intézet / Tanszék). A sejtfali szerkezetben bekövetkezett változásokat mikroszkópiás vizsgálatokkal tártuk fel. 8 évvel ezelőtt talajba süllyesztettük az általunk előállított acetilezett gyertyán mintákat. Az eltelt időszak alatt károsodás nem lépett fel, így a faanyag a nagyon tartós besorolást kaphatja, mint a teak fafaj. A számos érdekes eredmény mellett bemutattuk az acetilezett gyertyánfa lehetséges termékcsoportjait, piaci részesedését SWOT-elemzéssel.

Dr. Báder Mátyás, Prof. Dr. Németh Róbert és Szauer Miklós a tölgy és a bükk fafajok maximális rostirányú tömöríthetőségét vizsgálták hajlítható faanyag előállítása céljából. Három kocsánytalan tölgy csoportot használtak fel különböző termőhelyekről, valamint egy bükk csoportot.

A tölgy szijácsfa rostirányban akár 27-28% arányban tömöríthető gőzölést követően, míg a tölgy érettfa a származási helytől függően csak 17-22% mértékben. Ez azt jelenti, hogy a faanyag szövete jelentősen befolyásolja a tulajdonságokat, ami hatással van a tömörítési lehetőségekre. A bükk 30%-nyira tömöríthető rostirányban az anyag tönkremenetele nélkül. Ez az eltérő szöveti szerkezettel magyarázható, mivel a tölgy gyűrűs likacsú, míg a bükk szórtlikacsú fafaj, így homogénebb szerkezetű.

Egy másik kutatásunk Dr. Bak Miklós, Dr. Báder Mátyás és Prof. Dr. Németh Róbert vezetésével a tejsavas impregnálás hatásaira koncentrált. A biopolimerekkel történő telítés jelentősen javíthatja a faanyag egyes tulajdonságait, különösen a méretstabilitást. Az egyik legtöbbet gyártott és feldolgozott biopolimer a tejsav polikondenzációjából előállított politejsav (PLA). A vizsgálatokhoz bükk (Fagus sylvatica L.) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) szijácsot használtak, melyeket tejsav-oligomerrel telítettek és in situ polimerizáltak.

Az egyensúlyi nedvességtartalom mindkét fafajban hasonló mértékben (45-55%) csökkent a szárítási hőmérséklettől függően. Ezenkívül az egyensúlyi nedvességtartalom eléréséhez szükséges idő a kezelt mintákban megháromszorozódott a kezeletlen mintákhoz képest. A minták színe a kezelés hatására jelentősen sötétebbé vált, a teljes színváltozás (ΔE*) 28-55 közötti értéket mutatott a fafajtól és a polimerizálási hőmérséklettől függően. A felület keménysége a kezelések hatására fafajtól függően 15-40%-kal javult a bütüfelületen és 20-60%-kal oldalirányban. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat azt mutatta, hogy az impregnálás nem volt teljes, mivel nem minden sejtüreget töltött ki a tejsav. Azonban minden sejttípusba (tracheidák, rostok, bélsugarak, edények) bejutott.

A fenti témákat részletesen bemutató angol nyelvű lektorált cikkek a Springer kiadó által jegyzett, Scopus rendszerben is indexelt konferenciakötetben fognak megjelenni.

forrás: SOE FMKK, Faipari és Műszaki Intézet

A konferencia szervezői kivonatokat, kutatási beszámolókat várnak minden témában, ami lombos faanyaggal kapcsolatos. A rendezvényen a tudományos előadásokon kívül vitaindító („keynote”) előadások és poszter szekció is lesz, mindez a lombos faanyagokra fókuszálva. A konferencia tervezett témakörei az alábbiak, de az ezekbe nem tartozó, lombos fával kapcsolatos kutatási anyagokat is várják a szervezők:

• Lombosfa erőforrások és minősítésük
• Lombosfa erdőgazdálkodás: kihívások és lehetőségek
• Lombos faanyagok: faanyag tulajdonságok, ezek módosítása és a tulajdonságok egymással való kapcsolata, kölcsönhatása
• Lombos faanyagok szerkezete és tulajdonságai
• Ültetvényes faanyagok
• A faanyag kereskedelem szabályozása
• Lombosfa feldolgozási folyamatok új aspektusai
• Szárítás, famodifikáció, funkcionalizálás
• Gyártás és megmunkálás
• Tartósság, biológiai károsítók, faanyagvédelem
• Lombos faanyagok felhasználása kompozitokban és mérnöki faszerkezetekben
• Új termékek lombos faanyagból
• Terméktervezés, design, marketing kezdeményezések
• Lombos faanyagok helye és szerepe a körforgásos gazdaságban

A kutatók mellett cégeket, ipari partnereket is várunk a konferenciára a meghirdetett szekciókban.

A max. 1 oldalas kutatási kivonatokat 2023. november 27-ig várják a konferencia szervezői, melynek sablonja szintén elérhető a konferencia honlapján. A konferencia Tudományos Bizottsága (17 fős, 17 különböző országból delegált szakmai bizottság) által befogadott előadások/poszterek szerzőinek a befogadást követően poszter esetén max. 4 oldalas, előadás esetén max. 8 oldalas cikket kell benyújtaniuk (2024 március 18-ig), amely az elektronikus konferenciakötetben fog megjelenni. A korábbi évekhez hasonlóan, a konferenciakötet tartalmát benyújtjuk indexelésre a Web of Science (WoS) tudományos adatbázishoz, ahol korábbi évek kiadványaihoz hasonlóan várhatóan indexelt és elérhető lesz.

A szervezők feltett szándéka a konferencia lebonyolításával, hogy méltó folytatása legyen a korábbi évek rendezvényeinek. A legutóbbi, 2022-ben esedékes konferencia 110 regisztrált résztvevőt vonzott a világ 17 országából (3 kontinensről). Reményeink szerint az idei évben is tovább emelhetjük a rendezvény színvonalát, öregbítve ezzel a Soproni Egyetem hírnevét.

A nemzetközi konferencia munkanyelve angol, részletes információ a www.hardwood.uni-sopron.hu weboldalon található.

Találkozzon fiatal, illetve tapasztalt kutatókkal a világ minden tájáról, vegyen részt a XI. Lombosfa Konferencián!

Üdvözlettel, a Szervezők:

Prof. Dr. Németh Róbert (Soproni Egyetem)

Prof. Dr. Christian Hansmann (Wood K Plus)

Prof. Dr. Holger Militz (Göttingeni Egyetem)

Dr. Bak Miklós (Soproni Egyetem)

Dr. Báder Mátyás (Soproni Egyetem)

forrás: HardwoodConference

Az ülést Prof. Dr. Németh Róbert, a FATE elnöke nyitotta meg, köszöntötte a jelenlévőket, majd megállapította a Közgyűlés határozatképességét. Dr. Báder Mátyás, a FATE titkára bemutatta a FATE új honlapját a Közgyűlésnek:

www.fatud.hu

Pontról pontra áttekintették a honlap fontosabb részeit, a kész és a fejlesztés alatt álló menüket egyaránt. Prof. Dr. Németh Róbert beszámolt továbbá a jubileumi 10. Lombosfa Konferencia (10^th Hardwood Conference) eredményeiről, melyet személyes megjelenéssel bonyolított le a Soproni Egyetem, a Wood K Plus (Ausztria), a brünni Mendel Egyetem és a Faipari Tudományos Egyesület (FATE). A konferencia számos kutatót és doktoranduszt vonzott a világból: 3 kontinensről, 17 országból összesen 110 regisztrált résztvevővel, és természetesen a Soproni Egyetemről sok további érdeklődővel. Az előadásokhoz és poszterekhez kapcsolódó cikkekből konferencia-kiadvány készült, amely digitális formában jelent meg angol nyelven és a FATE honlapján is elérhető. Az ülésen az Elnökség által kijelölt logók közül a Közgyűlés hosszas megbeszélés után az alábbi új logót fogadta el a FATE számára:

A Faipari Tudományos Egyesület az elmúlt két évben nem adományozott díjakat a COVID vírushelyzetre való tekintettel. Az idei évben azonban minden adott volt a hagyomány folytatásához. A 2022.09.05-i Elnökségi ülésen hét személyt talált díjazásra érdemesnek az Elnökség, akik köszönettel fogadták az elismeréseket: egy-egy díjat és a hozzájuk tartozó okleveleket. Közülük Prof. Dr. Magoss Endre munkaügyi elfoglaltságai miatt nem tudott megjelenni a közgyűlésen és átvenni a Lugosi Armand díjat, ő a későbbiekben kapja meg a FATE elnökétől. Kormos Ernő nagy örömmel fogadta a felajánlott FATE Örökös tag címet, sajnos egészségügyi okokból nem tudott megjelenni, neki postai úton juttatjuk el a kitüntetését. A közgyűlésen Dr. Báder Mátyás felolvasta a megjelent díjazottak rövid életrajzát, majd a FATE elnöke és elnökhelyettese minden kitüntetettnek átadta a névre szóló díjakat és okleveleket. A hét díjazott életrajzát terjedelmi okokból A Faipari Tudományos Egyesület kitüntetettjei 2022 című cikkben közöljük.

Wilheim Gábor a Faipar fejlesztéséért emlékérmet kapta a faiparban végzett innovatív tevékenységégéért, magas minőségű termékek előállításáért és emberközpontú munkájáért, valamint társadalmi tevékenységeiért:

Prof. Dr. Boronkai László gyémántdiplomás faipari mérnök Fáy Mihály életmű díjban részesült a faipar számos területén elért elévülhetetlen érdemeiért, kiemelkedő szakmai-tudományos munkásságáért:

Dr. Tóth Sándor László kiváló szakírói munkásságáért kapta a Lugosi Armand díjat, többek között a három részesre bővült ’A Fafeldolgozás’ főcímű sorozatért:

Forró Máté a faipari szakoktatásban végzett, évek óta tartó rendkívül aktív, fejlesztő jellegű és minőségi munkájáért részesült Szabó Dénes díjban:

Prof. Dr. Németh Róbert a faipari felsőoktatás számos területén több évtizede tartó kimagasló munkájáért részesült Szabó Dénes díjban:

Zárszóként Prof. Dr. Németh Róbert megköszönte a Közgyűlés tagjainak, egyúttal a Díjazottaknak a megjelenést és a hasznos hozzászólásokat, javaslatokat, végül bezárta az ülést, elköszönt a jelenlévőktől. Ez úton is gratulálunk minden Díjazottnak!

Dr. Báder Mátyás
Prof. Dr. Németh Róbert

forrás: FATE

A vendéglátóink, Ésik Tibor rönkbeszerzési vezető és Molnár Zoltán üzemvezető körbekalauzoltak a telephelyen, technológiai sorrendben bemutatva a folyamatokat, végül egy kiváló ebédre is meginvitálták kis csapatunkat, melyet ezúton ismét köszönünk a Wibeba Hungária Faipari Kft-nek. A cég szinte kizárólag Magyarországról származó lombos fafajok feldolgozásával foglalkozik és a rönkfelvágástól indulva a fűrészáruk szárításán keresztül egészen a pontos méretűre gyalult asztalosipari termékekig terjed a tevékenységük.

Az osztrák Sunk család vállalkozása, amely fennállásának 50 éves jubileumát tavaly ünnepelte, 1998 óta működik Markus Sunk vezetésével a hosszú fűrészipari múltra visszatekintő rönöki telephelyen. Az üzemet átalakították, felújították és folyamatos egy műszakos termelés folyik. Lombos fafajok közül a rönktéren kocsányos- és kocsánytalan tölgyet (kisebb tételben vöröstölgyet is!), bükköt, feketediót, juhart, kőrist és kis mennyiségben néhány egyéb fafajt láthattunk. Az éves felvágás tekintetében Magyarország egyik legnagyobb kapacitású lombos fűrészüzeméről van szó, ha pillanatnyilag nem a legnagyobbról. Ez éves szinten mintegy 30 000 m³ fűrészrönk feldolgozását jelenti. Tanulságos visszajelzés, hogy az üzem lehetőségeit komoly mértékben befolyásolja az egyre több helyen előtérbe kerülő licitálós rönkvásárlási módszer, mert így nagyon nehéz hosszabb távú szerződéseket kötni a kimeneti oldalon a vásárlóikkal és megbízhatóan szállítani a megegyezésüknek megfelelő kondíciókkal.

A rönköket felvágás előtt szükség szerint hossztolják, kérgezik, majd a behordó transzportőrre kerül, ahonnan a döntött tengelyű rönkhasító szalagfűrészen dolgozzák fel. Egy másik rönkhasító szalagfűrész kiegészítő feladatokat lát el, mely kizárólag prizmákat fogad. Az üzemcsarnokban mindenhova görgős- és lánctranszportőrökkel jut el a fűrészáru, melynek a hosszméretre vágását, vagy komolyabb hibáinak kiejtését is elvégzik, végül hosszméretenként osztályozva kerül ki a csarnokból a rakatolt fűrészáru. A hézaglécezés minőségére kiemelt figyelmet fordítanak, hiszen ez az alapja a megfelelő minőségű gőzölésnek és szárításnak. Az üzemcsarnok szerszámainak élezését éppúgy helyben, saját műhelyükben végzik, mint a tervszerű, vagy alkalmi karbantartáshoz szükséges munkálatokat.

A gőzölőkamra kapacitása ciklusonként 25-30 m³, míg a hat darab szárítókamra kapacitása választéktól függően egyenként 55-65 m³/ciklus. A hőmennyiséget az egész telephely számára saját kazánnal biztosítják. A gőzölés minőségét a hőmérséklet és a felfűtési/gőzölési idő pontos ellenőrzésével biztosítják. A szárítókamrák automatikus vezérléssel, konvekciós elven működnek. A be- és kirakodás természetesen targoncákkal történik, melyek vagy a zárt raktárba, vagy a továbbfeldolgozó üzembe viszik a rakatokat. Itt rendelkezésre áll szélező- és sorozatvágó körfűrész és hibakiejtő körfűrész is a gördülékeny munkavégzésért. A késztermékek lehetnek a hosszméret és minőség szerint válogatott nyers, szélezetlen fűrészáruktól kezdve a szárított parkettfrízeken keresztül a gyalult-darabolt asztalos termékekig bármely faáruk.

Minden résztvevő elégedettségére sikerült egy hasznos és tanulságos tanulmányutat lebonyolítani, amelyhez a lehetőséget ez úton is köszönünk a Wibeba Hungária Faipari Kft-nek, valamint a szervezést Horváth Dénesnek.

forrás: FATE

A hagyományosan kétévente rendezett konferenciát tavaly egy év halasztással is csak online formában tudtuk megtartani, az idei évben a jubileumi 10. Lombosfa Konferenciát azonban már személyes megjelenéssel bonyolítottuk le. A Soproni Egyetem, a Wood K Plus (Ausztria), a brünni Mendel Egyetem és a Faipari Tudományos Egyesület (FATE) voltak az esemény szervezői. A konferencia számos kutatót és doktoranduszt vonzott a világból: 3 kontinensről, 17 országból összesen 110 regisztrált résztvevővel, és természetesen a Soproni Egyetemről sok további érdeklődővel egy jó hangulatú, nagyszabású és valóban nemzetközi konferenciát sikerült összehozni. A megjelentek között cégek képviselőit is üdvözölhettük. Természetesen a Soproni Egyetemről (az ERTI-t is ideértve) sokan tiszteletüket tették akár csak a közönség részeként, de többen előadóként is.

A 2022.10.11-én a Ligneumban tartott üdvözlőest az előregisztrációt is szolgálta. A következő két napon a köszöntőbeszédek után a sűrű programban helyet kapott 32 db előadás, valamint 28 db poszter prezentáció. A poszterek a kiállítótérben voltak megtekinthetők, szintén sok érdeklődőt vonzottak az ebéd- és kávészünetek alatt.

A gálavacsorán számos jó hangulatú szakmai megbeszélésre és ismeretségek kötésére került sor. Végül a pénteki napon egy szakmai tanulmányút következett, ahol a résztvevők közül egy busznyi jelentkezőt Ausztriába kalauzoltuk osztrák szervezőpartnerünk segítségével.

Először Stockerauban a Frischeis GmbH (JAF Holz) legnagyobb telephelyét, raktársorát járhattuk végig a bemutatkozó előadásokat követően, szakmai idegenvezetéssel. A második állomás Tulln an der Donau településen a Garten Tulln volt, ahol faanyagok kültéri alkalmazásait ismerhettük meg. Külön örömünkre szolgál, hogy Sopronból több egyetemi hallgató is részt vett a programokon és előadott a konferencián.

Az előadásokhoz és poszterekhez kapcsolódó cikkekből konferencia-kiadvány készült, amely digitális formában jelent meg angol nyelven. A következőkben közzétesszük a kiadvány magyarra fordított előszavát és a benne foglalt cikkek magyarra fordított cikkcímeit. Amennyiben felkelti érdeklődésüket, az angol nyelvű kiadvány a következő helyen érhető el:

10^th Hardwood Conference Proceedings

A kiadvány tartalomjegyzéke (magyarul)
 
A 10. Lombosfa Konferencia vitaindító előadása – Lombosfa kutatás az iparral együttműködésben

1. Szekció: Erdőgazdálkodási szempontok, lombos faanyagok szerkezete és tulajdonságai
Az újonnan nemesített akácfajta-jelöltek termesztéstechnológiája és genetikai vizsgálata Magyarországon: Áttekintés
Egyes lombos faanyagok felületi geometriájának elemzése különböző páratartalmak mellett
Nyárfa impregnálhatóságának változékonysága az anyagszerkezettel összefüggésben
Zöld tölgyfa épület: kis átmérőjű tölgyfa rönkök jellemzése roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálattal
Különböző korú tölgyek kérgének fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint vízzel szembeni viselkedése
Keményítőtartalom meghatározása őrölt tölgyfából (Quercus robur L.)
A cseresznye- és diófa egyes mechanikai és fizikai tulajdonságai
Az európai tölgy rönkök minősége és feldolgozásuk nyereségessége vizuális és akusztikus vizsgálatok alapján
Az évszakok és a hézaglécek vastagságának hatása az Acacia nilotica (Sunt) fa szárítására a Wad Elnayal fűrésztelepen, Sinnar állam, Szudán
A kéreg és a szalma acetilezésének előzetes eredményei
Ültetvényes nyárfa klónok hajlítási vizsgálati eredményei
Lehetséges vizsgálati eljárás a fanedvesség fafelületi geometriára gyakorolt hatásának elemzésére
Hőkezelt nyírfa kúszása tartós terhelés mellett
A faanyag integrálása a mikrobiális üzemanyagcellás technológiába
Faanyag extraktumának összetétele Sclerocarya birrea és Anogeissus leiocarpus fák esetén
A bükk (Fagus sylvatica) faanyag gombaállóságának változása különböző famódosítási eljárások hatására
A gyengébb minőségű tölgyfa lamellák vizsgálatának előzetes eredményei a lehetséges felhasználási területek tükrében
Gyenge minőségű tölgy rönkből készült deszkák vizuális értékelésének előzetes eredményei
A fakitermelés összehasonlító vizsgálata harveszterrel és láncfűrésszel nyárfaállományokban
A tulipánfa (Liriodendron tulipifera L.), mint gyorsan növő lombos fafaj növekedési tulajdonságai és faminősége
Az évgyűrűszélesség és a sejtfal területének összefüggései nyár (Populus alba L.) juvenilis fájában
Zöld juhar és amerikai kőris termikus módosítása 33
A mezei szil (Ulmus minor Mill.) néhány anatómiai jellemzőjének vizsgálata
A szelídgesztenye (Castanea sativa) faanyagból épített hagyományos terménytárolók természetes tartóssága Észak-Spanyolországban
Harveszteres felvételezés összehasonlító vizsgálata
Befolyásolhatják-e a korona sajátosságai a nyárfák stabilitását?
Számítógépes tomográfia használata a rönkvágás optimalizálására
Horizont 2020 projekt ASFORCLIC: a CZ – SE – DE – AT – SI – Együttműködés az erdészeti klímaadaptáció és a kevésbé használt fafajok alkalmazása terén
Fafelületek adhéziójának növelése kémiai felületmódosítással
Erdeifenyő és nyárfa szeg- és csavarkihúzási ellenállása
Tölgyfa hordódongák újrahasznosítása kisméretű bútorok gyártásában
Alkalmas-e a lézeres technológia favágásra?
Delignifikációs kísérletek átlátszó fa előállításához
A tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) tölgy (Quercus spp.) elegyarány preferenciái terjedésének frontvonalán
A szervetlen vegyületek hatása a régészeti és kortárs tölgy faanyagokra  

2. Szekció: Tartósság, biológiai lebomlás és faanyagvédelem
A kései meggy (Prunus serotina Ehrh) extraktok gombaellenes tulajdonságai
A Kárpát-medencei fehérkorhasztó gombák fapusztítói képességének összehasonlítása
Tartóssá teheti-e az acetilezés a gyertyánfát? A 6 éves talajvizsgálatok eredményei
A filogenetikai elemzés kontrasztos genetikai diverzitást mutat a pannon erdőkben található Armillaria (tuskógomba) fajok között

3. Szekció: Módosítás és funkcionalizálás
Fa méretstabilizálása mikroporózus szilika-aerogéllel
A bükkfa furnér acetoszolv-delignifikálása és IPA-acetilezése
Ammóniával kezelt és mechanikusan tömörített bükkfa (Fagus sylvatica L.): Fixációs tulajdonságok
A bükkfa kúszási viselkedése állandó klímában
Acetilezett bükk LVL: dagadást csökkentő hatás, kimosódás és visszarugózás
Szorbit és citromsav (SorCA) keverékével impregnált nyár rétegelt lemez vizsgálata
Eukaliptusz (Eucalyptus globulus) rönkök mikrohullámú módosítása védőszeres kezeléshez: Műszaki vizsgálatok és költségelemzések

4. Szekció: Lombosfa megmunkálása és termékek gyártása
Az alapvető folyamatparaméterek felületi érdességre gyakorolt hatásának vizsgálata faanyag marása során
A vágóél közelében kialakuló alakváltozás mennyiségi és minőségi elemzése lombos faanyag nagysebességű megmunkálása során
Többparaméteres forgácsolóerő-előrejelzési modell különböző fafajokra
Rétegelt lemezek hosszútávú gyártásütemezése bizonytalan ellátási helyzetben

5. Szekció: Lombos faanyagok kompozitokban és mesterséges anyagokban
Dominócsapos és dominócsatlakozóval rögzített sarokkötések teljesítményének összehasonlítása
Újrahasznosított bútorokból készült forgácslap lapsíkra merőleges húzószilárdságának javítása javítása vízben forralás után
Rétegelt-ragasztott lombos fatartó numerikus modellezése
A próbatest méretének és a présnyomásnak a hatása a nyár rétegragasztott fapanel (CLT, BSH) ragasztási minőségére
Szuperhidrofób bükkfa felületek
Nyírfa forgácson nőtt gombafonalak (micéliumok), mint a jövő zöld alapanyaga
Pannonia nyár alapú rétegelt-ragasztott faanyag impregnálhatósági vizsgálatai
Szén- és üvegszállal megerősített tölgyfa lamellák szilárdsági vizsgálatai
Önzáró fésűsfogas toldások – a sűrűség és a nedvességtartalom hatása

A Szervezőbizottság nevében ez úton is gratulálunk a jó minőségű előadásokhoz és mindenkinek köszönjük a megtisztelő részvételt!

Prof. Dr. Németh Róbert
Dr. Bak Miklós
Dr. Báder Mátyás