Idén tavasszal a biológiai sokféleséggel ismertette meg a tanulókat 3 megye (Tolna, Bács-Kiskun, Baranya) 16 köznevelési intézményében. 1140 általános iskolás gyermeknek összesen 48 foglalkozást tartott.

A meglátogatott iskolák:

1. Dávodi Forrás Általános Iskola Csátaljai Tagintézménye

2. Dusnok-Fajsz Általános Iskola Fajszi Általános Iskolája

3. Dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola

4. Madocsai Református Általános Iskola

5. Szent István Katolikus Általános Óvoda és Általános Iskola, Nagybaracska

6. Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola, Jánoshalma

7. Nagydorogi Széchényi Sándor Általános Iskola

8. NKE Újvárosi Általános Iskola, Baja

9. Szent Tamás Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Mélykút

10. Bíborvég Általános Iskola, Decs

11. Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Mohács

12. Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola

13. Sugovica Sportiskolai Általános Iskola (Malom Utcai Telephelye), Baja

14. Bajai Eötvös József Általános Iskola

15. Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola

16. Szekszárdi Baka István Általános Iskola

Iskolai beszámolók fotókkal

A Jánoshalmi Hunyadi János Iskola beszámolója.

A Nagydorogi Széchényi Sándor Általános Iskola beszámolója.

forrás: Gemenc Zrt.

A faültetésen Ábrahámné Tóth Edit önkormányzati képviselő, valamint Kovács Csaba városüzemeltetési tanácsnok is részt vett, akik kiemelték a természetvédelem fontosságát. 

A jövőért ültetett fák

Ábrahámné Tóth Edit hangsúlyozta, hogy a zöldítés nem csupán egy esztétikai javítás, hanem hosszú távú befektetés a város és lakói számára. – Aki fát ültet, legalább húsz évre tervez. Ezek a fák nemcsak megszűrik az oxigént, hanem hozzájárulnak a globális felmelegedés csökkentéséhez is. Árnyékot adnak, madaraknak biztosítanak otthont, és nem utolsósorban gyönyörködtetnek bennünket, amikor tavasszal virágba borulnak – fogalmazott a képviselő. Az Árpád téren ezúttal három vérszilvafát ültettek el, amelyek a későbbiekben a tér díszei lesznek. Ezek a díszcserjék nem termésükkel, hanem látványukkal gazdagítják a városképet.

Faültetés Baján

Kovács Csaba városüzemeltetési tanácsnok szerint Baján több helyen pusztultak ki fák az elmúlt évek során, ezért kiemelt figyelmet fordítanak ezek pótlására. Az Árpád térrel kezdődő program részeként január elején folytatják a munkát az Ifjúság utcában és a Deszkás utcában, ahol szintén új fákat ültetnek. A tervek szerint tavaszig közel ötven fát ültetnek el a város különböző pontjain.

Közös munka a zöldebb városért 

A fásítás nem valósulhatott volna meg a Bajakert Kft. munkatársainak közreműködése nélkül, akik szakszerű segítséget nyújtottak az ültetés során. Kovács Csaba külön köszönetet mondott nekik a program sikeres lebonyolításáért. A faültetés Baján nemcsak egy szimbolikus lépés a fenntarthatóság felé, hanem egy konkrét cselekedet is a város élhetőbbé tétele érdekében. Az újonnan ültetett vérszilvafák nemcsak a környezetet gazdagítják, hanem a városlakók mindennapjait is szebbé teszik.

forrás: BAON

A Gemenc Zrt. arra kéri a lakosságot, hogy ha bárki bármilyen információval rendelkezik a bútorok hollétéről vagy a lopás körülményeiről, jelentkezzen az alábbi email címen: info@gemenczrt.hu

Bízunk abban, hogy a közösség összefogása és az információk megosztása révén mielőbb visszakerülhetnek a bútorok az eredeti helyükre.

A keresett bútorok:

forrás: Gemenc Zrt.

Kérjük a természetjárókat, a kirándulókat, hogy ezekben a napokban ne látogassák az ártéri túraútvonalakat, területeket, illetve azok környezetét, az árvízvédelmi létesítményeket (töltéseket, vadmentő dombokat, stb.) a Gemenc Zrt. árvízvédelmi feladatainak ellátása, a vadállomány védelme érdekében.

Az elöntés jelenlegi mértéke mellett az állatok bőven találnak megfelelő búvó- és táplálkozó helyet, viszont a vadállomány nyugalmát biztosítani kell.

Mindezek mellett az utak, turista utak, illetve tanösvények jelentős része sem lesz járható az árvíz és a sár miatt ezekben a napokban.

forrás: Gemenc Zrt.

A Gemenc Zrt. 130 db madárodút telepít 2023 áprilisában. Szekszárd és Baja környékén 6 erdőrészletben 10 hektárnyi területen helyeznek ki különböző típusú, fából készített odúkat az erdőgazdaság munkatársai.

Számos hazai madarunknak jelentenek menedéket és fészkelő helyét a fa belsejében, a faanyag korhadási folyamatának eredményeként létrejövő természetes üregek. Magyarországon csak néhány harkályféle készít odút, de ezeket olyan madarak is használják, amelyek önállóan nem képesek annak kialakítására. Fiatal, középkorú erdőkben természetes módon kevés búvóhely keletkezik az öreg, korhadó hagyásfák kis száma miatt. Az odútelepítési akciótól azt várják a szakemberek, hogy az érintett erdőkben nő a megtelepedő madárfajok száma és a kedvező feltételeknek köszönhetően gyarapszik az egyedszámuk is. 

Nagyon érzékeny rendszert alkot az erdő élővilága, ennek az életközösségnek a tagjai kölcsönhatások sokaságával tudják befolyásolni annak egyensúlyát. A mesterséges odúk kihelyezésével a Gemenc Zrt. is hozzájárul egy-egy erdőterület fajgazdagságának a megmaradásához, ezek az erdők pedig jobb ellenálló képességet tanúsítanak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival, valamint más károsításokkal szemben. A megelőzési tevékenység nemcsak költséghatékonyabb, mint a kárelhárítás és kárfelszámolás, hanem a biodiverzitás fejlesztésével is jár.

A madárodúk kihelyezését az Európai Unió „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése” elnevezésű, VP5-8.3.1-17  számú projektje támogatja.

forrás: Gemenc Zrt.

Szerencsére Bátori Magdi néni elit osztaga, a Szemétfogócska csapata változatlanul teszi a dolgát, pár hetente egymást követik az önkéntes szemétszedő akciók amikhez sokan csatlakoznak. Ma a Park erdőben egy nagyobb gócpontot számoltak fel az aktivisták egy óra alatt.

Volt megint minden a zsákmány között. A tv-ktől és a wc csészéktől kezdve az autó karosszéria elemeken keresztül a nyugágyig, vagy a régi fürdőszoba szekrényig széles volt a választék.

Ezeket mind zsákokba és konténerekbe gyűjtötték, az építési törmelék, a veszélyes hulladék és a gumiabroncsok maradtak. Az utóbbiakat az erdészet fogja összegyűjteni egy hasonló akció keretében.

Összességében mindenkinek tudjuk ajánlani, hogy tegyen egy kirándulást, hiszen valóban gyönyörű látvány a tavaszi erdő a virágzó fákkal. De aki meglátogatja a természet lágy ölét számítson arra, hogy olyan dolgokat is fog látni, ami nem oda valóak. Szégyen, hogy közülünk sokan ezt a primitív megoldást választják, hogy megszabaduljanak hulladékuktól, építési törmeléküktől. És sajnos ezt rendszeresen teszik, hiszen hiába az önkéntesek önzetlen munkája, a szemét csak egyre több lesz.

forrás: SugóPart

A mostani fűtési szezonban jóval mélyebbre kellett nyúlniuk a családoknak az energiaárak drasztikus emelkedése miatt, annak ellenére is, hogy enyhe telünk volt.

• A kecskeméti polgárőröknek mégis már az év első napján akadt munkája; három férfit kaptak rajta, amikor engedély nélkül fát vágtak ki a Márihegyben.
• Kiskunhalason több millió forintnyi kárt okoztak a tolvajok, ahol 100 lopott fa ügyében tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen a település polgármestere.
• Baján 2022 novemberétől 2023. február 13-ig szinte napi rendszerességgel járta az erdőket az a tolvaj, aki felpakolta kocsijára a főleg már mások által kitermelt faanyagot. Ezeket rendszerint még aznap, magánszemélyeknek el is adta. A gyanú szerint közel 30 köbméter fát hordott el az erdőkből.

A Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetségének (BKMPSZ) tapasztalatai szerint a falopások száma így sem volt kiemelkedően magas. Továbbra is gondot okoz viszont az, hogy általában nem kapják tetten a kisebb mennyiséggel távozó fatolvajokat, így ezek az esetek döntően felderítetlenek is maradnak.

Megnőtt a tűzifával betározó háztartások száma

Januárban 30 százalékkal kevesebb földgáz fogyott, mint 2022 elején – derül ki a MEKH havi jelentéséből. A közműhatóság ennek okait a magas árakban és az enyhébb időjárásban látja. Már tavaly augusztusban arról szóltak a hírek, hogy rengetegen vásárolnak tűzifát Magyarországon. Hiába volt az enyhe tél, a kereslet nem csökkent, annak ellenére sem, hogy (tíz év alatt) háromszorosára nőtt a hazai tűzifa ára, ami főként a szegényebbeket sújtja.

Sok százezer háztartás van Magyarországon, ahol kizárólag fával fűtenek, a KSH kimutatása szerint 4,4 millió háztartásból 800 ezerben fűtenek fával; és elenyésző számban szénnel. 700 ezer háztartás szilárd és gáztüzelésre egyaránt alkalmas, vagyis választhat, hogy melyik opció a legmegfelelőbb az adott időszakban. A mostani szezonban megnőtt azon háztartások száma, akik úgy döntöttek, hogy betárolnak fából is, ami annak is köszönhető, hogy az egyébként megdrágult tűzifát hatósági árassá tették, összegezte az Agroinform.

A magas faárak, a megélhetés nehézségei és a rezsiválság következményeként naponta hallunk falopásokról. Megugrott vajon a számuk Kecskeméten és Bács-Kiskun megyében is? Ennek jártunk utána, miután február közepén összehangolt járőrözést is tartottak a polgárőr egyesületek, a rendőrség és a Kecskeméti Városrendészet munkatársai Kecskemét külterületein.

Vidéken többször és több fát lopnak, élőt és kivágottat egyaránt

Hogy pontosabb képet kapjunk, megkerestük előbb a megyei polgárőr szövetséget (BKMPSZ), több kecskeméti polgárőr egyesületet, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-ét (KEFAG) és a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságot. Utóbbi részletesebb adatokért a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) irányított, és innen tovább a Belügyminisztériumhoz és a Legfőbb Ügyészséghez releváns bűnügyi információkért. Arról kérdeztük az állami szerveket és a polgárőröket, mennyi falopás történt Kecskeméten és Bács-Kiskun megyében az elmúlt 3, 6, 12, illetve 24 hónapban.

A KEFAG Zrt. kezelésében lévő, Kecskemét közigazgatási határához tartozó erdőterületeken nem volt jellemző korábban sem falopás, így mostanság sem tapasztaltak illegális fakitermelést. Eltekintve attól a hat esettől Kecskeméten kívül, amik a cég által kezelt erdőterületen az elmúlt félévben történtek – válaszolta megkeresésünkre Sulyok Ferenc, KEFAG vezérigazgató. Ha az erdészek valakit falopáson érnek tetten, ekkor rendőrségi feljelentést tesznek. Amennyiben a lopás nem az engedéllyel kitermelt fakészletből történik (pl. erdei rakodóról), hanem élőfa engedély nélküli kitermelésével jár, akkor ezt a bejelentést továbbítják az erdészeti hatóság (a Kormányhivatal Erdészeti Osztálya) számára is. A lopásnak értékhatártól és egyéb körülményektől függően szabálysértési vagy büntetőjogi jogkövetkezményei vannak, valamint a KEFAG Zrt. felé erdővédelmi bírság is kiróható.

Rendelkezésünkre állnak rendőrségi statisztikai adatok is. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén 2021-ben összesen 31 olyan bűncselekményt regisztráltak, amelynek a tárgya élőfa lopás volt (ebből egy történt Kecskeméten), és 36 olyan bűncselekményt, amelyet tűzifa ellopásával követtek el (ebből kettő történt Kecskeméten). 2022-ben 35 regisztrált élőfa lopás volt és 37 tűzifa lopás. Ezekből 2-2 Kecskemét területén történt – kaptuk válaszul a megyei a rendőr-főkapitányságtól.

A Legfőbb Ügyészség által közölt regisztrált bűncselekményekből további részleteket tudunk meg, kivétel 2022-re vonatkozóan, mert itt az adatok még feldolgozás alatt állnak. 2020-ban tehát Bács-Kiskun megyében összesen 95 fatolvajlást regisztráltak, ebből élőfa (akác, fenyő) lopás 46 volt (két esetben Kecskeméten), faáru 7 volt (egyszer Kecskeméten), tűzifa 42 volt (egyszer Kecskeméten). 2021-ben összesen 74 esetben történt falopás a megyében, ebből élőfát 31 esetben tulajdonítottak el (háromszor Kecskeméten), faárut hétszer, tűzifát 36 alkalommal (kétszer Kecskeméten).

Fontos, hogy ezek az adatok nem azt mutatják be, hány bűncselekmény történt egy évben, hanem azt, hogy hány cselekményt érintően történt jogi döntés és ezek bekerültek a statisztikai adatszolgáltatás rendszerébe. Lehetnek ezért olyan esetek, ahol még folyamatban van a büntetőeljárás, vagy a legrosszabb esetben nem került kézre a bűnelkövető.

Munkában a polgárőrök, többre lenne szükség belőlük

Dr. Fekecs Dénes, a BKVMPSZ elnöke a falopásokkal kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy a polgárőrség tapasztalatai szerint a falopások száma az elmúlt 1-3 évben nem volt kiemelkedően magas más jogsértésekhez képest Bács-Kiskun megyében. 25 esetben értek tetten önállóan, illetve rendőrséggel közösen falopáson elkövetőket. Ezen felül több esetben adtak jelzést rendészeti szerveknek falopásra, illetve illegális fakereskedelemre utaló jelenségről. A polgárőrség közterületi járőr- és figyelőszolgálata során döntően bűnmegelőzési tevékenységet végez, mintegy elriasztva a jogsértőket működési területéről. Ezen túlmenően gondoskodó jelleggel kíséri figyelemmel a rászorulókat, különösen az idős egyedül élő személyeket és segítséget nyújt számukra a szociális gondoskodás biztosításához – tette hozzá Fekecs.

Kerestük Mák Kornél megyei fideszes képviselőt tapasztalatairól, aki a Kadafalvi Polgárőr Egyesület elnöke, de érdeklődésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált. Válaszolt viszont Koskár István kadafalvi lakos és polgárőr, aki elmondta, nem tapasztaltak az elmúlt fűtési szezonokhoz képest magasabb illegális fakitermelést a kecskeméti külterületen. A jellemző az, hogy 2-3-4 ölesebb fát csapnak ki a tolvajok, és ezeket a bűncselekményeket már csak utólag látják, amik regisztrálásra sem kerülnek. A polgárőrök, ha ilyet tapasztalnak, annyit tudnak tenni, hogy visszamennek a helyszínre hátha rajta kapják az illetőt, aki esetleg a környéken próbálkozik ismét fát kivágni – meséli Koskár.

A fülön csípettek között voltak, akik élőfát és mások a már kivágott, összegyűjtött fát lopták el; ilyen esetben akár 2-3 köbméter fát is eltulajdonítanak. Január elején egy fiatal párt fogtak el, akik a Ladánybenei út melletti halomba rakott fával akartak távozni – osztotta meg tapasztalatait Dobos József, a Hírös Polgárőr Egyesület elnöke, ellenzéki képviselő. Nem feltétlenül a legszegényebbek lopnak – véli a polgárőr, a tolvajok ugyanis általában autóval, olykor utánfutóssal járják az erdőket. Tetten érni őket nem könnyű, több polgárőrre és rendőrre lenne szükség. Kecskeméten kívül a baj jóval nagyobb, a falvak melletti erdőkben az utóbbi időben megszaporodtak a falopások – mesélték egymás között a polgárőrök, amit Dobos velünk is megosztott. Növekszik azonban a szegénységgel magyarázható tolvajlások száma Kecskeméten is. Csirkét, juhot is ellopnak, néhány hete egy kamrát törtek fel, ahonnan kolbászt, húst, szerszámokat vittek el – magyarázza Dobos.

forrás: KECSUP

Fodermayer Vilmos, a társaság vezérigazgató-helyettese elmondta: „- A tavalyi évvégéhez hasonlóan idén, 2021-ben is összefogott társaságunk a Bajai Halfőző Lovagrenddel azért, hogy az egészségügyben dolgozók erőn felüli erőfeszítéseit elismerjük, megköszönjük.”

A Bajai Szent Rókus Kórház udvarán 8 bográcsban főtt az igazi, hamisítatlan bajai halászlé, melyhez a 100 kilogramm halat és a halászlé mellé a tésztát a Gemenc Zrt. biztosította.

A Bajai Halfőző Lovagrend alapszabálya is rendelkezik a jótékonykodásról emelte ki Novics György, a szervezet vezetője, majd hozzátette: a tavalyi évhez képest két fővel kiegészülve főzik a halászlét.

Egy kiváló bajai halászlé után mindig jól eshet egy finom rétes is. Ezt szem előtt tartva a Fidesz-KDNP bajai képviselőcsoportja 200 db rétessel járult hozzá a fejedelmi ebédhez.

A megvendégelt egészségügyi dolgozók nagy létszáma miatt a péntekit hétfőn újabb főzés követi, amikor újból a fenséges bajai halászlé illata lengi be a kórház területét.

forrás: Gemenc Zrt.

– Visszatekintve kicsit a mögöttünk álló időszakra: mit tartasz a tavaszi ültetési szezon legnagyobb eredményének?

– Alapvetően az ültetéseinkben való aktív részvételt, ugyanis számos család és felelősen gondolkodó társunk csatlakozott a szervezett alkalmakhoz. Minden ültetésünk indokolt és fontos pl. a helyi klíma, a levegő, az árnyék miatt, az idei tavaszi szezon legnagyobb eredménye mégis a ballagó diákoknak és diákokkal ültetett Közösségi tündérkert megvalósítása volt. Azon túl, hogy a 10 millió Fa Alapítvány referencia ültetvénye, városunknak gyümölcsöt termő kertje, amely egyben a 2021-ben ballagó diákok rendkívüli évének mementója is. Ezen projekt ajándéka számomra a csapatunk összekovácsolódása is, Dobra Edinával és Nyáradi Erzsébet kertész-oktatóval alkotunk szövetséget a szervezésben, ültetésben.

– Milyen szinten áll most a bajai csoport az országos rangsorban?

– Alapítványi munkám része a helyi közösségekkel való kapcsolattartás, így szezonról szezonra tapasztalom a hatás-kölcsönhatást, egy ötlet megvalósulását és annak országszerte történő ismétlődését. A faültető közösség részeként ennek az inspiráló folyamatnak vagyunk részesei Baján is, ötletet kapunk és adunk, lehetőségeink szerint valósítjuk meg a legnagyobb egyedszámú ültetéseinket. Idén tavasszal – szervezetten és egyénileg – összesen 1530 csemetét és cserjét ültetett a közösségünk, ezzel a számmal a legaktívabb csoportok között vagyunk.

– Melyek az őszi-téli ültetési szezon konkrét tervei?

– Felmérve az ültetvényeink állapotát, pótoljuk az elhalt csemetéket. Járulékos veszteséggel minden telepítésben számolni kell, a kevés csapadék és forróság, a talajban élő kártevők a legjobb szándék ellenére is okozhatják a zsenge növény pusztulását. Alapelvünk szerint ültetjük és gondozzuk az állományt, s bár a nyári kánikulában nagy fejtörést okozott számunkra az eszközhiány, a szükség szerinti öntözésre kerestük és megtaláltuk a megoldást. A klímaváltozás következményeként az idei szezon is késik, csaknem november végén fogunk ültetni szabadgyökeres csemetéket. Terveink szerint ültetünk szélfogó fasort és az épített környezet hatékony erdejét, egy 120 m2-es Miyawaki erdőt.

– Mit kell tudni a Miyawaki erdő sajátosságairól?

– Ez az erdőtípus kimondottan az épített környezet oxigénbombája. Gyors növekedésével hamar ad árnyékot, párásabb és hűvösebb mikroklímája kedvez az arra járóknak. Oxigén-kibocsátásának hatványozott mértéke az elmúlt 20 évben folytatott kutatásokkal igazolódott, sokszínűsége, fajgazdagsága garancia számos életközösség megtelepedésére, mókusok, sünök, madarak és rovarok lelnek majd benne táplálkozó- és búvóhelyre. Tervezetten a Kodály utca fordulójában, az ABC mögötti szabad területre telepítjük a minierdőt, az előkészületek a kiméréssel és a talaj cseréjével kezdődnek. Nagyon látványos lesz a minierdő alakulása, s bár a munka kezdetekor a megszokotthoz képest nagyobb lesz a forgalom a területen, szeretném kérni a lakosok türelmét. Padok kihelyezésével is gazdagodik majd a közösségi tér, lehetőséget adva a megpihenésre. Tavasszal pedig a kertészkedni vágyók kérésére a minierdő szomszédságában kialakítjuk városunk első közösségi kertjét. Az ültetést november 27-én kezdjük, amelyre várjuk kisiskolások jelentkezését a megadott dokumentum kitöltésével és visszaküldésével. A gyermekek kis súlya kevésbé tömöríti a talajt, az ő véletlenszerű ültetésük tudja leginkább leutánozni az erdei szórást. Európában egyre gyakoribb a minierdő telepítése, míg Magyarországon – Tabán után – a második Miyawaki erdő lesz a bajai. Az eredeti metódust követve ütemezünk minden lépést, az ültetés után egy karámrendszer kiépítésével, mulcsolással fejezzük be a telepítést. 

A minierdő megvalósításának főtámogatója az Axiál Kft., gépi földmunkával és a költségek nagy részének biztosításával járul hozzá a telepítéshez, míg alapítványunk a csemetéket biztosítja. A folyamatban partnerünk a Bajakert Nkft. és Burszki Darinka ügyvezető. Ezúton is köszönünk minden eddigi beérkezett hozzájárulást, és továbbra is várjuk a bajai ültetésekre szánt adományokat a 10 millió Fa Alapítvány Magnet Banknál vezetett 16200106-11648804 számlaszámra, BAJA címzéssel. Az ötletet az alapítványunk kezdeményezése, az Éljen az Élet kampány adta, s mert városunkban hagyomány a született gyermekek számának megfelelő egyedszámú csemete ültetése, a bajai Miyawaki erdő az elmúlt két évben született gyermekek erdeje lesz.

– Hogyan lehet csatlakozni a további programokhoz?

– A csatlakozás lehetősége mindenki előtt nyitva áll, aki tenne az élhetőbb környezetért. A közösségi média oldalán várunk minden érdeklődőt, az alábbi facebook oldalunk bejegyzéseiben tudnak tájékozódni az eseményeinkről: https://www.facebook.com/10millioFaBaja

Nemrégiben Sir David Attenborough természettudós így fogalmazott: „Minden nap, ami úgy telik el, hogy nem teszünk valamit, elpocsékolt nap.”
Tegyünk hát!

borítóképen: Görgei-Reiner Rita minierdő ültetésére készül

forrás: BAJA.hu