A rendezvény időpontja: 2026. március 18.
A rendezvény helyszíne: Erdészeti Tudományos Intézet, Tanácsterem (9600 Sárvár, Várkerület 30/A.)

Program:
10.00–10.15 Köszöntő –
Agrárminisztérium részéről szakpolitikai megalapozás, jelentőség.

10.15–10.30 Az erdők szénmegkötésétől a biogazdaság fejlesztéséig
Borovics Attila PhD (SOE ERTI)

10.30–10.45 Az erdőállományok talajának szénkészlete és ennek jelentősége
Bidló András PhD, SOE Erdőmérnöki Kar (EMK), Környezet- és Természetvédelmi Intézet, egyetemi tanár

10.45–11.00 Erdők szerepe a szénforgalomban
Illés Gábor PhD, SOE ERTI Ökológiai és Erdőművelési Osztály, tudományos igazgató, osztályvezető

11.00–11.15 Vízhiány, vízvisszatartás és vízpótlás az erdőkben
Gribovszki Zoltán, az MTA doktora, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, egyetemi tanár, Zagyvainé Kiss Katalin Anita PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, kutatási asszisztens,
Kalicz Péter PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, egyetemi docens, Herceg András PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, tudományos munkatárs

11.15–11.30 Erdők és vízforgalom kölcsönhatásai
Bolla Bence PhD, SOE ERTI Ökológiai és Erdőművelési Osztály, tudományos főmunkatárs

11.30–11.45 A hazai faipar, a fatermékek és a faépítészet szerepe a klímaváltozás mérséklésében
Börcsök Zoltán PhD, SOE EMK Környezet- és Természetvédelmi Intézet, adjunktus

11.45–12.00 A faanyag-modifikáció új lehetőségei
Bak Miklós PhD, SOE Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (FMK), Kutató Laborok, tudományos munkatárs, Báder Mátyás PhD, SOE FMK Központi Vizsgáló Labor, tudományos segédmunkatárs, Komán Szabolcs PhD, SOE FMK Alaptudományi Intézet, egyetemi docens, Takács Dávid SOE FMK Alaptudományi Intézet, laboráns, Németh Róbert PhD, SOE FMK Alaptudományi Intézet, egyetemi tanár

12.00–12.15 Innovatív teherviselő építőanyagok alulhasznosított hazai lombos alapanyagból
Bejó László PhD, SOE FMK Alkalmazott Tudományi Intézet, egyetemi tanár

12.15–12.30 Építőanyagok fejlesztése erdészeti és faipari másodnyersanyagokból
Pásztory Zoltán PhD, SOE FMK Faipari Termékfejlesztő és Szolgáltató Központ, egyetemi tanár

12.30–12.45 Erdeink ökoszisztéma-szolgáltatásai
Schiberna Endre PhD, SOE ERTI Ökonómiai Osztály, tudományos osztályvezető

12.45–13.00 Erdőhasználati konfliktusok és erdei rekreációs szolgáltatások
Vancsó Judit PhD, SOE Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (LKK), Ökológiai Gazdaságtan Intézet, intézetigazgató egyetemi docens, Jankó Ferenc PhD, SOE LKK Ökológiai Gazdaságtan Intézet, egyetemi docens

Mivel a helyszínen csak korlátozottan áll rendelkezésre ülőhely, kérjük részvételi szándékát mielőbb jelezze a mailto:bidlo.andras@uni-sopron.hu e-mail címen. (A részvételt a jelentkezés sorrendjében fogadjuk el.)

forrás: MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága

Hanzséros Olivér az „Átlátszó fa készítése UV segített delignifikációval hazai lombos faanyagokból” című munkájával érte el az I. helyezést. Felkészítő tanárai Dr. Bak Miklós és Takács Dávid voltak.

Gratulálunk az elért eredményhez!

forrás: Soproni Egyetem FMKK

Ez az esemény ismét lehetőséget adott arra, hogy a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karán folyó kutatómunkák néhány eredményét bemutassák.

A rendezvényen részt vett Németh Róbert professzor és 2 PhD hallgató: James Govina és David Takacs. Összesen 4 téma került bemutatásra különböző kategóriákban, melyek szerzői között Dr. Bak Miklós és Báder Mátyás, valamint 4 másik nemzetközi PhD hallgató is szerepelt: Haruna Seidu, Marwa Brougui, Noor Roziana Abdul Rahim és Fath Alrharam Awad Younis.

A kutatómunkákat és a konferencián való részvételt a TKP 2021-NKTA-43 támogatta. Várhatóan az UniSopron kutatócsoport is tanult más kutatóktól, létrehozta és megerősítette hálózatát a jövőbeli együttműködés és szakmai fejlődés érdekében. A hallgatók őszinte hálával tartoznak Németh Róbert professzornak és a TKP projektnek.

forrás: SOE FMKK

Kutatásaink során (MSc, PhD és posztdoktori – Pozsgayné Dr. Fodor Fanni; Prof. Dr. Németh Róbert) célunk a gyertyán faanyag (Carpinus betulus L.) tulajdonságainak javítása volt annak érdekben, hogy kiterjesszük felhasználási területeit. Sok európai fafaj, köztük a gyertyán, alacsony természetes tartóssággal rendelkezik. Gombakárosításoknak jelentősen kitett helyeken, pl. talajban, évtizedek óta biocid tartalmú impregnálószerekkel védjük a faanyagokat. Az acetilezett faanyag természetes (bio) anyag marad, ám tartóssága kimagasló. Jelenleg főként magasabb hozzáadott értékű termékekben használják, például közlekedésben, sportfelszereléseknél, katonai- és építőipari alkalmazásokban.

Kémiai elemzést végeztünk (FTIR, HPLC – SoE Kémiai Intézet), valamint széleskörű anyagvizsgálatokat (fizikai jellemzők, felületi tulajdonságok, tartósság – SoE Faanyagtudományi Intézet / Tanszék). A sejtfali szerkezetben bekövetkezett változásokat mikroszkópiás vizsgálatokkal tártuk fel. 8 évvel ezelőtt talajba süllyesztettük az általunk előállított acetilezett gyertyán mintákat. Az eltelt időszak alatt károsodás nem lépett fel, így a faanyag a nagyon tartós besorolást kaphatja, mint a teak fafaj. A számos érdekes eredmény mellett bemutattuk az acetilezett gyertyánfa lehetséges termékcsoportjait, piaci részesedését SWOT-elemzéssel.

Dr. Báder Mátyás, Prof. Dr. Németh Róbert és Szauer Miklós a tölgy és a bükk fafajok maximális rostirányú tömöríthetőségét vizsgálták hajlítható faanyag előállítása céljából. Három kocsánytalan tölgy csoportot használtak fel különböző termőhelyekről, valamint egy bükk csoportot.

A tölgy szijácsfa rostirányban akár 27-28% arányban tömöríthető gőzölést követően, míg a tölgy érettfa a származási helytől függően csak 17-22% mértékben. Ez azt jelenti, hogy a faanyag szövete jelentősen befolyásolja a tulajdonságokat, ami hatással van a tömörítési lehetőségekre. A bükk 30%-nyira tömöríthető rostirányban az anyag tönkremenetele nélkül. Ez az eltérő szöveti szerkezettel magyarázható, mivel a tölgy gyűrűs likacsú, míg a bükk szórtlikacsú fafaj, így homogénebb szerkezetű.

Egy másik kutatásunk Dr. Bak Miklós, Dr. Báder Mátyás és Prof. Dr. Németh Róbert vezetésével a tejsavas impregnálás hatásaira koncentrált. A biopolimerekkel történő telítés jelentősen javíthatja a faanyag egyes tulajdonságait, különösen a méretstabilitást. Az egyik legtöbbet gyártott és feldolgozott biopolimer a tejsav polikondenzációjából előállított politejsav (PLA). A vizsgálatokhoz bükk (Fagus sylvatica L.) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) szijácsot használtak, melyeket tejsav-oligomerrel telítettek és in situ polimerizáltak.

Az egyensúlyi nedvességtartalom mindkét fafajban hasonló mértékben (45-55%) csökkent a szárítási hőmérséklettől függően. Ezenkívül az egyensúlyi nedvességtartalom eléréséhez szükséges idő a kezelt mintákban megháromszorozódott a kezeletlen mintákhoz képest. A minták színe a kezelés hatására jelentősen sötétebbé vált, a teljes színváltozás (ΔE*) 28-55 közötti értéket mutatott a fafajtól és a polimerizálási hőmérséklettől függően. A felület keménysége a kezelések hatására fafajtól függően 15-40%-kal javult a bütüfelületen és 20-60%-kal oldalirányban. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat azt mutatta, hogy az impregnálás nem volt teljes, mivel nem minden sejtüreget töltött ki a tejsav. Azonban minden sejttípusba (tracheidák, rostok, bélsugarak, edények) bejutott.

A fenti témákat részletesen bemutató angol nyelvű lektorált cikkek a Springer kiadó által jegyzett, Scopus rendszerben is indexelt konferenciakötetben fognak megjelenni.

forrás: SOE FMKK, Faipari és Műszaki Intézet

A konferencia szervezői kivonatokat, kutatási beszámolókat várnak minden témában, ami lombos faanyaggal kapcsolatos. A rendezvényen a tudományos előadásokon kívül vitaindító („keynote”) előadások és poszter szekció is lesz, mindez a lombos faanyagokra fókuszálva. A konferencia tervezett témakörei az alábbiak, de az ezekbe nem tartozó, lombos fával kapcsolatos kutatási anyagokat is várják a szervezők:

• Lombosfa erőforrások és minősítésük
• Lombosfa erdőgazdálkodás: kihívások és lehetőségek
• Lombos faanyagok: faanyag tulajdonságok, ezek módosítása és a tulajdonságok egymással való kapcsolata, kölcsönhatása
• Lombos faanyagok szerkezete és tulajdonságai
• Ültetvényes faanyagok
• A faanyag kereskedelem szabályozása
• Lombosfa feldolgozási folyamatok új aspektusai
• Szárítás, famodifikáció, funkcionalizálás
• Gyártás és megmunkálás
• Tartósság, biológiai károsítók, faanyagvédelem
• Lombos faanyagok felhasználása kompozitokban és mérnöki faszerkezetekben
• Új termékek lombos faanyagból
• Terméktervezés, design, marketing kezdeményezések
• Lombos faanyagok helye és szerepe a körforgásos gazdaságban

A kutatók mellett cégeket, ipari partnereket is várunk a konferenciára a meghirdetett szekciókban.

A max. 1 oldalas kutatási kivonatokat 2023. november 27-ig várják a konferencia szervezői, melynek sablonja szintén elérhető a konferencia honlapján. A konferencia Tudományos Bizottsága (17 fős, 17 különböző országból delegált szakmai bizottság) által befogadott előadások/poszterek szerzőinek a befogadást követően poszter esetén max. 4 oldalas, előadás esetén max. 8 oldalas cikket kell benyújtaniuk (2024 március 18-ig), amely az elektronikus konferenciakötetben fog megjelenni. A korábbi évekhez hasonlóan, a konferenciakötet tartalmát benyújtjuk indexelésre a Web of Science (WoS) tudományos adatbázishoz, ahol korábbi évek kiadványaihoz hasonlóan várhatóan indexelt és elérhető lesz.

A szervezők feltett szándéka a konferencia lebonyolításával, hogy méltó folytatása legyen a korábbi évek rendezvényeinek. A legutóbbi, 2022-ben esedékes konferencia 110 regisztrált résztvevőt vonzott a világ 17 országából (3 kontinensről). Reményeink szerint az idei évben is tovább emelhetjük a rendezvény színvonalát, öregbítve ezzel a Soproni Egyetem hírnevét.

A nemzetközi konferencia munkanyelve angol, részletes információ a www.hardwood.uni-sopron.hu weboldalon található.

Találkozzon fiatal, illetve tapasztalt kutatókkal a világ minden tájáról, vegyen részt a XI. Lombosfa Konferencián!

Üdvözlettel, a Szervezők:

Prof. Dr. Németh Róbert (Soproni Egyetem)

Prof. Dr. Christian Hansmann (Wood K Plus)

Prof. Dr. Holger Militz (Göttingeni Egyetem)

Dr. Bak Miklós (Soproni Egyetem)

Dr. Báder Mátyás (Soproni Egyetem)

forrás: HardwoodConference

Ezen alkalomból a Faipari Tudományos Egyesület meginterjúvolta a tehetséges kutatót.

„A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.”

FATE
Hogyan érezte magát, amikor megtudta, hogy elnyerte a Bolyai ösztöndíjat?

Bak Miklós
Nagy örömmel és elégedettséggel töltött el az eredmény megismerése, mivel komoly megtiszteltetés az ösztöndíj elnyerése. Az idei évben 834 pályázó közül mindössze 156 nyertest hirdettek.

FATE
Milyen kutatási területen dolgozik jelenleg, és hogyan kapcsolódik ez a Bolyai ösztöndíjhoz?

Bak Miklós
Jelenleg faanyagtudományi területen végzem a kutatásaimat, ami elsősorban különböző modifikációs eljárásokat foglal magába. A korábbi években vizsgáltam különböző hőkezelő eljárások, viaszos telítőeljárások, szilícium alapú szol-gél eljárások, valamint biopolimerek és nanorendszerek hatását a faanyagjellemzőkre. Az elsődleges cél minden esetben a méretstabilitás és a biológiai tartósság javítása volt. Minden vizsgált eljárásnak vannak előnyei, illetve hátrányai. A Bolyai ösztöndíj keretében elvégzendő kutatások az eddig megismert eljárásokat igyekeznek egyesíteni, ötvözni az előnyös tulajdonságokat. Így tulajdonképpen szintetizálva az elmúlt évek felhalmozott eredményeit.

FATE
Milyen konkrét kutatási projektjei vannak a Bolyai ösztöndíj támogatásával?

Bak Miklós
A támogatás három éve alatt a célom olyan kombinált, különböző faanyagmodifikációs eljárások alkalmazásán alapuló módszerek kidolgozása, amely javítja a kezelt faanyag biológiai tartósságát. Ennek megvalósítására a már ismert faanyagmodifikációs eljárások együttes alkalmazása ad lehetőséget. A tervezett kutatómunka során az alábbi modifikációs eljárások együttes alkalmazását tervezem vizsgálni:
• hőkezelés és bioanyagokkal (pl. méhviasz, növényi olajok, biopolimerek) történő telítés együttes alkalmazása
• hőkezelés és nanoszuszpenziók együttes alkalmazása
• bioanyagok hordozó és fixálóközegként történő alkalmazása nanorészecskék faanyagba juttatására

FATE
Miben látja a Bolyai ösztöndíj legnagyobb előnyeit a kutatói karrierjében?

Bak Miklós
Az ösztöndíj lehetőséget ad az eddigi kutatási tapasztalatok elmélyítésére, lehetőséget adva az előrelépésre a kutatói pályafutásban. A támogatás kifejezett célja, hogy elősegítse a kutatók fejlődését a kutatói pályán, hosszabb távon pedig felkészülést biztosítson az MTA doktora cím megszerzésére.

FATE
Milyen tervei vannak a jövőre nézve a Bolyai ösztöndíj után?

Bak Miklós
A támogatás 3 évre szól, és legfeljebb kétszer nyerhető el, amennyiben az első időszakban megfelelő színvonalon sikerül teljesíteni a vállalásokat. Szeretném tovább folytatni a megkezdett kutatásokat, hiszen rengeteg potenciált látok a választott területen. Ehhez keresni fogom a továbbiakban is a lehetőségeket, figyelembe véve az aktuális pályázati forrásokat.

FATE
Hogyan látja a kutatási területét és a tudományos közösség változásait az elmúlt évtizedekben?

Bak Miklós
A kutatási területem a faanyagok modifikációja, amely az elmúlt évtizedekben folyamatosan középpontban van a faanyagtudomány területén. Jól mutatja ezt a tudományos publikációk évről-évre növekvő száma. De nagyon fontos kiemelni, hogy nem csak a tudományos életben számít ez népszerű területnek, mivel szerencsére egyre növekszik a modifikált faanyagok előállításával foglalkozó vállalkozások száma, ezzel együtt az előállított modifikált faanyag mennyisége is. Az eljárások között úttörőnek nevezhető hőkezelés („thermofa”) mellett egyre több eljárás jelenik meg már ipari szinten is, mint például a kémiai modifikációt alkalmazó acetilezéses eljárás. A tudományos műhelyekben emellett világszerte folyamatosan kerülnek elő különböző eljárások, amelyek ígéretes eredményekkel szolgálnak, ipari alkalmazásuk azonban még várat magára.

FATE
Milyen kihívásokkal találkozott a kutatói pályája során, és hogyan sikerült ezeket leküzdenie?

Bak Miklós
Pályafutásom során az általános kihívások mellett, mint például a szükséges források előteremtése, vagy a folyamatos publikációs nyomás, több szakmai jellegű kihívással is szembesültem. Ezek közül a legfontosabb mindig a megfelelő, aktuális kutatási terület megtalálása. Szerencsére a faanyagok modifikációja bővelkedik még ismeretlen területekben. Ennek során sikerült megismernem a hőkezelő eljárásokat, majd a különböző természetes anyagokat alkalmazó telítő eljárásokat, végül a nanorendszereken és biopolimereken alapuló módszereket. A váltás az egyes kutatások, eljárások között mindig kihívást jelent, hiszen minden újrakezdés egy tanulási folyamatot igényel. Emellett a felfedező kutatások sajátossága, hogy nem garantált a siker, így kudarcok is előfordulnak. Ezekből is tanulva, tovább fejlesztve az eljárásokat lehet előre lépni.

FATE
Kik, és milyen körülmények támogatták leghatékonyabban előre menetelét, miből inspirálódott?

Bak Miklós
Kutatói pályámat a Molnár Sándor professzor által vezetett Faanyagtudományi Intézetben kezdtem, Németh Róbert témavezetése alatt. Kezdetben tudományos diákköri munka keretében végeztem kutatásokat, majd diplomatervezőként és doktoranduszként is a Faanyagtudományi Intézetet választottam kutatásaim színteréül. Ez a pozitív környezet megadta a kezdeti lökést a munkásságomhoz, hiszen addigra már jelentős tudás halmozódott itt fel a kutatásai területemen. A megfelelő szakmai háttér mellett a segítőkész munkaközösség, a csapatmunka is nagy segítségemre volt az előhaladásomban.

FATE
Hogyan inspirálja Bolyai János életműve és öröksége a kutatói munkáját?

Bak Miklós
Bolyai János életműve minden kutató számára inspiráló lehet. Rámutat, hogy kitartással nehéz körülmények között is elérhetőek nagy eredmények.

FATE
Milyen tanácsokat adna azoknak a fiatal kutatóknak, akik hasonló pályára vállalkoznak, és esetleg Bolyai ösztöndíjat szeretnének nyerni?

Bak Miklós
Ahogy az élet minden területén, a kutatói pályán is csak céltudatosan, a lehetőségeket folyamatosan keresve, az újdonságok felé nyitott hozzáállással lehet előre haladni. Emellett kitartásra is szükség van, hiszen az eredmények, elismerések gyakran nem jönnek könnyen.

FATE
Milyen eredményeket és hatásokat vár a saját kutatási tevékenységétől a következő években, és milyen hozzájárulást szeretne elérni a tudományos közösségben?

Bak Miklós
Szeretnék új ismeretekkel hozzájárulni a tudományos közösség munkájához, ami tovább fejlesztheti a faanyagtudomány területét, új ötleteket adva további fejlesztésekhez is. Ez megnyilvánulhat különböző tudományos vagy ipari együttműködésekben, további elnyert kutatási pályázatokban.

A FATE vezetősége ezúton is gratulál és további sikeres kutatómunkát kíván a tudományos ösztöndíjasnak!

forrás: FATE / SOE

A hagyományosan kétévente rendezett konferenciát tavaly egy év halasztással is csak online formában tudtuk megtartani, az idei évben a jubileumi 10. Lombosfa Konferenciát azonban már személyes megjelenéssel bonyolítottuk le. A Soproni Egyetem, a Wood K Plus (Ausztria), a brünni Mendel Egyetem és a Faipari Tudományos Egyesület (FATE) voltak az esemény szervezői. A konferencia számos kutatót és doktoranduszt vonzott a világból: 3 kontinensről, 17 országból összesen 110 regisztrált résztvevővel, és természetesen a Soproni Egyetemről sok további érdeklődővel egy jó hangulatú, nagyszabású és valóban nemzetközi konferenciát sikerült összehozni. A megjelentek között cégek képviselőit is üdvözölhettük. Természetesen a Soproni Egyetemről (az ERTI-t is ideértve) sokan tiszteletüket tették akár csak a közönség részeként, de többen előadóként is.

A 2022.10.11-én a Ligneumban tartott üdvözlőest az előregisztrációt is szolgálta. A következő két napon a köszöntőbeszédek után a sűrű programban helyet kapott 32 db előadás, valamint 28 db poszter prezentáció. A poszterek a kiállítótérben voltak megtekinthetők, szintén sok érdeklődőt vonzottak az ebéd- és kávészünetek alatt.

A gálavacsorán számos jó hangulatú szakmai megbeszélésre és ismeretségek kötésére került sor. Végül a pénteki napon egy szakmai tanulmányút következett, ahol a résztvevők közül egy busznyi jelentkezőt Ausztriába kalauzoltuk osztrák szervezőpartnerünk segítségével.

Először Stockerauban a Frischeis GmbH (JAF Holz) legnagyobb telephelyét, raktársorát járhattuk végig a bemutatkozó előadásokat követően, szakmai idegenvezetéssel. A második állomás Tulln an der Donau településen a Garten Tulln volt, ahol faanyagok kültéri alkalmazásait ismerhettük meg. Külön örömünkre szolgál, hogy Sopronból több egyetemi hallgató is részt vett a programokon és előadott a konferencián.

Az előadásokhoz és poszterekhez kapcsolódó cikkekből konferencia-kiadvány készült, amely digitális formában jelent meg angol nyelven. A következőkben közzétesszük a kiadvány magyarra fordított előszavát és a benne foglalt cikkek magyarra fordított cikkcímeit. Amennyiben felkelti érdeklődésüket, az angol nyelvű kiadvány a következő helyen érhető el:

10^th Hardwood Conference Proceedings

A kiadvány tartalomjegyzéke (magyarul)
 
A 10. Lombosfa Konferencia vitaindító előadása – Lombosfa kutatás az iparral együttműködésben

1. Szekció: Erdőgazdálkodási szempontok, lombos faanyagok szerkezete és tulajdonságai
Az újonnan nemesített akácfajta-jelöltek termesztéstechnológiája és genetikai vizsgálata Magyarországon: Áttekintés
Egyes lombos faanyagok felületi geometriájának elemzése különböző páratartalmak mellett
Nyárfa impregnálhatóságának változékonysága az anyagszerkezettel összefüggésben
Zöld tölgyfa épület: kis átmérőjű tölgyfa rönkök jellemzése roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálattal
Különböző korú tölgyek kérgének fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint vízzel szembeni viselkedése
Keményítőtartalom meghatározása őrölt tölgyfából (Quercus robur L.)
A cseresznye- és diófa egyes mechanikai és fizikai tulajdonságai
Az európai tölgy rönkök minősége és feldolgozásuk nyereségessége vizuális és akusztikus vizsgálatok alapján
Az évszakok és a hézaglécek vastagságának hatása az Acacia nilotica (Sunt) fa szárítására a Wad Elnayal fűrésztelepen, Sinnar állam, Szudán
A kéreg és a szalma acetilezésének előzetes eredményei
Ültetvényes nyárfa klónok hajlítási vizsgálati eredményei
Lehetséges vizsgálati eljárás a fanedvesség fafelületi geometriára gyakorolt hatásának elemzésére
Hőkezelt nyírfa kúszása tartós terhelés mellett
A faanyag integrálása a mikrobiális üzemanyagcellás technológiába
Faanyag extraktumának összetétele Sclerocarya birrea és Anogeissus leiocarpus fák esetén
A bükk (Fagus sylvatica) faanyag gombaállóságának változása különböző famódosítási eljárások hatására
A gyengébb minőségű tölgyfa lamellák vizsgálatának előzetes eredményei a lehetséges felhasználási területek tükrében
Gyenge minőségű tölgy rönkből készült deszkák vizuális értékelésének előzetes eredményei
A fakitermelés összehasonlító vizsgálata harveszterrel és láncfűrésszel nyárfaállományokban
A tulipánfa (Liriodendron tulipifera L.), mint gyorsan növő lombos fafaj növekedési tulajdonságai és faminősége
Az évgyűrűszélesség és a sejtfal területének összefüggései nyár (Populus alba L.) juvenilis fájában
Zöld juhar és amerikai kőris termikus módosítása 33
A mezei szil (Ulmus minor Mill.) néhány anatómiai jellemzőjének vizsgálata
A szelídgesztenye (Castanea sativa) faanyagból épített hagyományos terménytárolók természetes tartóssága Észak-Spanyolországban
Harveszteres felvételezés összehasonlító vizsgálata
Befolyásolhatják-e a korona sajátosságai a nyárfák stabilitását?
Számítógépes tomográfia használata a rönkvágás optimalizálására
Horizont 2020 projekt ASFORCLIC: a CZ – SE – DE – AT – SI – Együttműködés az erdészeti klímaadaptáció és a kevésbé használt fafajok alkalmazása terén
Fafelületek adhéziójának növelése kémiai felületmódosítással
Erdeifenyő és nyárfa szeg- és csavarkihúzási ellenállása
Tölgyfa hordódongák újrahasznosítása kisméretű bútorok gyártásában
Alkalmas-e a lézeres technológia favágásra?
Delignifikációs kísérletek átlátszó fa előállításához
A tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) tölgy (Quercus spp.) elegyarány preferenciái terjedésének frontvonalán
A szervetlen vegyületek hatása a régészeti és kortárs tölgy faanyagokra  

2. Szekció: Tartósság, biológiai lebomlás és faanyagvédelem
A kései meggy (Prunus serotina Ehrh) extraktok gombaellenes tulajdonságai
A Kárpát-medencei fehérkorhasztó gombák fapusztítói képességének összehasonlítása
Tartóssá teheti-e az acetilezés a gyertyánfát? A 6 éves talajvizsgálatok eredményei
A filogenetikai elemzés kontrasztos genetikai diverzitást mutat a pannon erdőkben található Armillaria (tuskógomba) fajok között

3. Szekció: Módosítás és funkcionalizálás
Fa méretstabilizálása mikroporózus szilika-aerogéllel
A bükkfa furnér acetoszolv-delignifikálása és IPA-acetilezése
Ammóniával kezelt és mechanikusan tömörített bükkfa (Fagus sylvatica L.): Fixációs tulajdonságok
A bükkfa kúszási viselkedése állandó klímában
Acetilezett bükk LVL: dagadást csökkentő hatás, kimosódás és visszarugózás
Szorbit és citromsav (SorCA) keverékével impregnált nyár rétegelt lemez vizsgálata
Eukaliptusz (Eucalyptus globulus) rönkök mikrohullámú módosítása védőszeres kezeléshez: Műszaki vizsgálatok és költségelemzések

4. Szekció: Lombosfa megmunkálása és termékek gyártása
Az alapvető folyamatparaméterek felületi érdességre gyakorolt hatásának vizsgálata faanyag marása során
A vágóél közelében kialakuló alakváltozás mennyiségi és minőségi elemzése lombos faanyag nagysebességű megmunkálása során
Többparaméteres forgácsolóerő-előrejelzési modell különböző fafajokra
Rétegelt lemezek hosszútávú gyártásütemezése bizonytalan ellátási helyzetben

5. Szekció: Lombos faanyagok kompozitokban és mesterséges anyagokban
Dominócsapos és dominócsatlakozóval rögzített sarokkötések teljesítményének összehasonlítása
Újrahasznosított bútorokból készült forgácslap lapsíkra merőleges húzószilárdságának javítása javítása vízben forralás után
Rétegelt-ragasztott lombos fatartó numerikus modellezése
A próbatest méretének és a présnyomásnak a hatása a nyár rétegragasztott fapanel (CLT, BSH) ragasztási minőségére
Szuperhidrofób bükkfa felületek
Nyírfa forgácson nőtt gombafonalak (micéliumok), mint a jövő zöld alapanyaga
Pannonia nyár alapú rétegelt-ragasztott faanyag impregnálhatósági vizsgálatai
Szén- és üvegszállal megerősített tölgyfa lamellák szilárdsági vizsgálatai
Önzáró fésűsfogas toldások – a sűrűség és a nedvességtartalom hatása

A Szervezőbizottság nevében ez úton is gratulálunk a jó minőségű előadásokhoz és mindenkinek köszönjük a megtisztelő részvételt!

Prof. Dr. Németh Róbert
Dr. Bak Miklós
Dr. Báder Mátyás