A fásítás eddigi jogszabályi meghatározása és a bejelentés alapvető feltételei nem változtak, azaz

• fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, az erdőtörvény [évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról] hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület;
• bejelentést tenni a 10 cm-t meghaladó tőátmérőjű fa kitermelésének tervezett megkezdése előtt legalább 21 nappal korábban, naptári évre vonatkozóan kell.

A bejelentést kizárólag a Nébih ún. Ügyfélprofil Rendszerében (továbbiakban: ÜPR) lehet megtenni, elektronikus úton, amihez ügyfélkapuval kell rendelkezni. Az ügyfékapus bejelentkezést követően a Faanyag kereskedelmi lánc, majd a megjelenő EUTR Rendszerben a Fásításból tervezett fakitermelés menüpontot kell kiválasztani.

A bejelentőfelület logikusan felépített, könnyen átlátható. Amennyiben mégis többletinformációra van szükség, akkor segít a szintén itt elérhető Felhasználói Kézikönyv, mely részletesen tartalmazza a bejelentés menetének technikai leírását. 

Figyelemfelhívásként néhány hasznos információ a felület sikeres használatának elősegítése érdekében:

A bejelentés meghatalmazott útján is megtehető, melyhez elsőként rögzíteni szükséges a meghatalmazást a NÉBIH ÜPR-ben. A meghatalmazás rögzítéséhez részletes Útmutató áll rendelkezésre.

A bejelentés során nyilatkozni kell arról, hogy a kitermelt faanyag saját célú-, vagy kereskedelmi célú felhasználásra kerül. Fontos! Kereskedelmi célú felhasználásnak minősül az is, ha a kitermelt faanyagot a bejelentő másnak (akár közeli hozzátartozónak) adja át ingyenesen, vagy más árura cseréli. Ebben az esetben a bejelentőnek rendelkeznie kell EUTR regisztrációval (EUTR technikai azonosító számmal), melynek menetéről itt lehet tájékozódni. Meglévő FELIR szám, vagy erdőgazdálkodói kód önmagában nem elégséges, kifejezetten az EUTR hatósági nyilvántartási rendszerbe kell közvetlenül regisztrálni, még abban az esetben is, ha az egyébként erdőgazdálkodó saját tulajdonú fásításból tervezi a fakitermelést.

A bejelentés során meg kell adni a fásítás helyrajzi számát, amit a rendszer ellenőriz. Ha az valami miatt nem feleltehető meg a térképi tartalomnak, akkor 30 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképen szükséges megjelölni a tervezett fakitermelés helyét és azt kell feltölteni a rendszerbe. Sikeres megfeleltetés esetén online térképi felületen lehet a fakitermeléssel érintett teljes vagy részterületet megjelölni.

Az így megjelölt alakzat összemetszésre kerül az erdőtervezett erdők, a szabadrendelkezésű erdők és a fásszárú faültetvények fedvényeivel. Esetleges átfedések esetén ezek levágásra kerülnek az alakzatból, mivel ezeken a területeken ilyen típusú bejelentés alapján nem végezhető fakitermelés. Fontos! A bejelentés alapján csak a végleges térképi alakzat területén lesz jogszerű a fakitermelés.

Meg kell adni a bejelentés jogalapját is, mely alapvetően valamely tulajdonosi vagy használati jogosultság lehet. A leggyakoribb jogalap a mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földön található fásításra földhasználóként a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzés, mely esetében a bejelentőnek meg kell adnia a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés iktatószámát. Ha ez nem lenne kéznél, az iktatószám TAKARNET-ben lekérdezhető, vagy a földhivatalban elérhető.

Fontos, hogy legyen érvényes földhasználati szerződés a területre, s annak érvényessége is ellenőrzésre kerüljön. A jogszerűtlenül kitermelt faanyagot a hatóság akár el is kobozhatja!

Amennyiben a fakitermelés bejelentése kereskedelmi célú felhasználással történik, úgy a bejelentőnek – az ingatlan adatainak megjelölése mellett – azt a jogosult erdészeti szakszemélyzetet (JESZ) is ki kell választania a felületen, aki majd ellenjegyzi a bejelentést. Erről a JESZ az ügyfélkapus tárhelyére értesítést kap, aki szintén a rendszerbe belépve elektronikusan tudja megtenni az ellenjegyzést. Amennyiben ennek 5 napon belül nem tesz eleget, úgy erről a tényről a bejelentő értesítést kap a tárhelyére, s így adott esetben más JESZ-t jelölhet meg.

A bejelentéssel kapcsolatban a bejelentő minden esetben visszajelzést kap a tárhelyére: így a korlátozás vagy a tiltás tényéről, vagy 21 nap elteltével a tevékenység megkezdhetőségéről. Természetvédelmi szakhatósági eljárás indítása esetében a bejelentés állapota természetvédelmi eljárás alatt-ira változik. A természetvédelmi hatóság intézkedéseiről nem a rendszeren keresztül, hanem közvetlenül a természetvédelmi hatóságtól kap értesítést a bejelentő.

A rendszer lehetőséget biztosít az egyes bejelentések állapotának megtekintésére, illetve azok excel táblázatként történő exportálására is a Korábbi bejelentések menüpontba belépve.

Végül felhívjuk a figyelmet, hogy a fásításból kitermelt faanyagot jogszerűen csak szállítójeggyel lehet elszállítani. Saját célú felhasználás esetén nem szigorú számadású szállítójegy is elégséges, azonban kereskedelmi célú szállítás esetén kötelező a szigorú számadású szállítójegy alkalmazása.

A faanyag szállításáról, a szállítójegy alkalmazásának előírásairól további, részletes információ érhető el a Nébih honlapján.

Forrás: NAK / Erdészet

A korábbi FATÁJ cikk ugyanebben a témában: Fásításban tervezett fakitermelések bejelentése 2024-06-24

FATÁJ kiegészítés: az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó belterületi ingatlanokon az adott önkormányzatok rendelettel szabályozhatják, tilthatják a fakivágást. Ha nincs ilyen rendelet – a legtöbb településen ez a jellemző – akkor ilyen jellegű kötelmek sincsenek.

A fakivágás és faültetés szabályai

Ha úgy ítéljük meg, hogy egy fa már olyan állapotban van a kertünkben, hogy az már veszélyezteti saját, vagy az otthonunk biztonságát, akkor dönthetünk a kivágása mellett. Azonban, mielőtt nekilátnánk, mindenképpen tájékozódjunk a lakóhelyünk szerinti önkormányzat honlapján megtalálható hatályos rendeletekről és ügyleírásokról, és minden esetben azok szerint járjunk el.

Érdemes tájékozódni

A szabályozások minden, a településen található ingatlanra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok tulajdonosa magánszemély, jogi személy vagy éppen maga az önkormányzat, és az sem számít hogy az adott terület, ahol a fa áll, építési telek, beépítetlen terület vagy akár egy közpark.

Általánosságban elmondható, hogy a 10 centiméternél nagyobb törzsátmérővel rendelkező díszfák esetében engedély szükséges a kivágáshoz, a gyümölcsfáknál pedig 20 centiméter a határ. Ha védett fáról van szó, csakis a fa egészségi állapota, illetve veszélyessége indokolhatja a kivágást, illetve, ha építési munkálatok miatt kell kivágni.

A közhasználatú zöldfelületek esetében a fák és cserjék ültetése és kivágása bejelentés-köteles tevékenység, és kizárólag az önkormányzat tudomásulvétele esetén végezhető. Azonban azt nem kell bejelenteni, ha a saját telkünkön kívánjuk metszeni a fáinkat. De ha a metszést közterületen kívánjuk elvégezni, az minden esetben engedélyhez kötött.

Azonban, ha ki akarunk vágni egy fát a saját kertünkben, habár az nem közterületen áll, így is be kell jelenteni és engedélyt kell rá kérni. Mivel egy fa hosszú éveken, évtizedeken keresztül éri el teljes méretét, óvni és védeni kell. Éppen ezért, minden esetben kertészei szakvéleménnyel kell alátámasztani, hogy a fát elkerülhetetlen okból, illetve építmény elhelyezése miatt kell kivágni.

Azt is jelenteni kell, ha egy fa egy nagyobb vihar következtében megsérült, megdőlt, illetve ha valaki a lakók közül allergiás rá, és ezért kell kivágni. A kérelmeket minden esetben a Polgármesteri Hivatalhoz kell eljuttatni. Az elsőfokú döntést a település jegyzője hozza meg.

Belterületi ingatlanon lévő, vagyis nem közterületen álló fa kivágása esetén a fellebbezést az Önkormányzat képviselő testülete fogja elbírálni, míg a közterületen lévő fa kivágásánál a másodfokú hatóság a település szerint illetékes Megyei, vagy Fővárosi Kormányhivatal Járási Hivatala lesz. A belterületi ingatlanon történő fakivágás bejelentése illetékmentes, a közterületen történő fakivágási kérelem díja 3000 Ft.

Mivel a környezet védelme elsődleges szempont, a kivágott fa helyére mielőbb újat kell telepíteni. Az, hogy milyen fát ültethetünk a kivágott helyére, szintén eltérő lehet. Általában a kivágott fa törzsátmérőjének bizonyos százalékában kerül meghatározásra, hogy milyen új fa kerülhet telepítésre. Sőt, még azok a fajok is pontosan meghatározásra kerülnek, amelyek ültetésére pótlásként sor kerülhet.

Ez azért fontos, mert előtérbe kell helyezni az őshonos fajokat, és azokat, amelyek nem térnek el az utcaképtől. A pótlást ráadásul úgy kell elvégezni, hogy az újonnan ültetett fának a következő vegetációs időszakban ki kell hajtania. Ha ez nem történik meg, akkor meg kell ismételni az ültetést.

Aki engedély nélkül vág ki fát, az ellen szabálysértési eljárás kerül lefolytatásra, ezen kívül a kivágott fát pótolnia kell, és kötelezhető akár a kivágott fa értékének megfizetésére is. A büntetés mértéke függ a fa fajtájától, a méretétől, a mennyiségtől és a védettségétől. Több fa engedély nélküli kivágásáért akár 5-6 millió forintos bírságot is kiszabhatnak. Azonban nem csak mi dönthetünk egy fa kivágása mellett. Akár a jegyző is kötelezhet minket rá, ha úgy ítélik meg, hogy a fa veszélyt jelent.

Ezért, ha úgy döntünk, hogy valamilyen oknál fogva ki akarunk vágni egy fát, érdemes nagyon alaposan utánajárni, és mindent a szabályok szerint végezni.

forrás: AgroInform