Időpont: 2026. május 13., szerda 10:00
Helyszín: Békéscsaba

Program:
09:30-10:00 – Regisztráció
10:00-10:05 – Köszöntő
10:05-10:25 – EPR aktualitások
10:25-10:45 – Exportra fel!
10:45-11:05 – 2026 trendjei – beszámoló a Milan Design Weekről – Dr. Koós Daniella főtitkár, Magyar Bútor- és Faipari Szövetség
11:05-11:30 – Pályázati körkép – Kiss Gábor ügyvezető, Enrawell Consulting Kft.
11:30-12:00 – Előadói kerekasztal-beszélgetés
12:00-13:00 – Ebédszünet
13:00-15:00 – Faipari jó példák – üzemlátogatás: Unicorn Zrt.

A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött: https://forms.gle/zK2xWSBAwueKxxTx6

A rendezvényről további információk: iroda@fabunio.hu, +3630 689 5206

A program a Nemzetgazdasági Minisztérium Támogatásával az Üzleti Környezet Fejlesztési Program keretei között valósul meg (projektazonosító: 447/2025).

forrás: FABUNIO

A Reisz és Porjesz-féle Első Csabai Bútorgyár 1893-ban alakult, és 1894. április 7-én jegyezték be a cégjegyzékbe. Alapítói Reisz Miksa és Porjesz Mihály voltak. A Vasút utcai üzletben saját tervezésű háló-, ebédlő-, úriszoba- és szalonbútorokat kínáltak a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig. Teljes lakás- és szállodaberendezést, valamint műasztalos, kárpitos és díszítőmunkát is vállaltak, stílusválasztékuk a német, francia, olasz reneszánsztól az angol barokkon át a modern formákig terjedt. Elegáns, képes bútoralbumot küldtek az érdeklődőknek, és a cég több kiállításon is díjazást kapott, köztük a millenniumi kiállításon és a párizsi világkiállításon (1900) – olvasható a csabaihazak.blog.hu oldalon.

1898-ban a Jókai utcában emeletes gyárépületet emeltek: a földszinten az asztalosok, az emeleten a kárpitosok dolgoztak. A Vasút utcai raktár-bemutatóteremben stílus szerint rendezték a bútorokat, itt volt az iroda is. Az üzemben már száz munkás dolgozott, évente több száz bútordarabot gyártottak. 1901-ben tűz pusztított a gyárban, minden elpusztult, de novemberre újjáépítették, ideiglenes műhelyekkel tartva fenn a termelést.

1903-ban a cég részvénytársasággá alakult, és felépült a Magyar Műbútorgyár. A vezetés azonban hibázott, Reisz Miksa kiszállt, és saját bútorgyárát vezette tovább, Nagyváradon is nyitott fiókot. Bár a gyár 1924-ben és 1927-ben modernizált, a csökkenő rendelések és sztrájkok miatt végül csődbe ment.

Az épületbe később Weisz István szőnyegszövőgyára költözött, majd 1954-től a Szőnyegszövő Háziipari Termelő Szövetkezet működött itt. A termelés gyorsan nőtt, és a gyártmányok nagy része külföldre került. A szőnyeggyár 1983-ban költözött el, és az egykori Jókai utcai gyárépületet a 1990-es években lebontották, bár történelmi és városképi jelentősége indokolta volna a megőrzését.

forrás: BEOL

Az Év Fája verseny 2002-ben Csehországból indult, a kezdeményezéshez azóta számos ország csatlakozott. 2011-ben először az országos győztesek az Európai Év Fája címért is versenyezhettek egymással.
A honlapon két fára tudsz szavazni: válaszd ki a magyar platánt és még egy szimpatikus fát itt: https://www.treeoftheyear.org/vote

Add meg az e-mail címed, és az emailben kapott megerősítő linkre kattintva véglegesítsd a szavazatodat.

Határidő: 2026. február 22.

Mutassuk meg, mekkora ereje van az összefogásnak! Oszd meg a posztot, és buzdítsd a barátaidat is!

forrás: ÉvFája

Szorgos kezek munkálkodtak a faipari műhelyben, az egyik sarokban egy szerszámosláda terveit rajzolták meg a tanulók, a másikban a fűrészgép adott alaphangot, a harmadikban pedig egy sakkasztal nyerte el fokozatosan végső formáját.

Szász János, asztalos szakoktató éppen az elsős tanulókat vezette be a műhelyrajz világába. A mester a pontos, precíz munkafolyamatot először megmutatta a leendő szakembereknek, majd ki-ki saját munkadarabját a hóna alá csapva önállóan is megalkotta a gyártáshoz elengedhetetlen tervezési rajzot.

Szász János elmondta, a szakmák tanulói az első évben az ágazati alapképzésben vesznek részt, majd második évben már a duális képzésbe lépve, vállalkozóknál vagy a kiválóan felszerelt, modern gépekkel ellátott tanműhelyekben folytatják a választott szakma megtanulását.

– Ez Békés vármegyében az egyik legnagyobb méretű, legjobban felszerelt műhelye, amely a legmodernebb technológiákkal is rendelkezik. Itt a faipari képzésben a CNC technológiát vezettük be, de említhetném a különböző építőipari gépeket a téglavágóktól a vizes-vágókig, illetve az autófényező szakma megtanulását szimulátor segíti, amelynek segítségével a tanulók a szakmai fogásokat különböző körülmények között tudják gyakorolni – ismertette Szász János.

A szakoktató kiemelte, sokan választják a kétkezi szakmákat, hiszen az elmúlt évek megmutatták, hogy egy jó szakember meg tudja állni a helyét és meg tudja keresni azt a pénzt, amelyre szüksége van. Azt látják, hogy egyre jobban felértékelődnek ezek a szakmák.

Mint mondta, az sem baj, ha valaki sohasem vett kezébe szerszámot, a Kósban az alapoktól indulnak neki a szakmák felfedezésének a diákok, így kellő akarattal és figyelemmel bárki elsajátíthatja a különböző ágazatok szakmáit.

A tanműhelyben elvárás a pontosság és a precizitás, ám emellett a kreativitásra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahol a tanulók nemcsak elkészíthetik munkadarabjaikat, hanem személyre szabhatják, mintákkal, motívumokkal ékesíthetik az elkészült remekeket. A tanulók, Pocsaji László szakoktató segítségével meg is mutatták, hogyan méz ki ez a gyakorlatban, amikor elkészítették cégünk logóját.

– Próbálunk a kötelező projektfeladatok mellett egy kicsit a kreativitásra is gondolni. Az öt év alatt, amíg a technikusok ide járnak a kötelező elemek mellett nagyon sok mindent elkészíthetnek. Például konyhai ülőkékre piroggráffal égetünk különböző motívumokat. A tanulók önálló gondolataik, ötleteik alapján mindenféle szép ábrákat, grafikai elemeket égetnek azokba a tárgyakba, amelyet kézzel elkészítettek. A legmodernebb gépekkel dolgozhatnak, például a CNC marógéppel – mutatta be a képzés kreatív oldalát Pocsaji László szakoktató.

Pál Balázs számára egyenes út vezetett a faipari képzésre, hiszen a családjában több asztalos is van, de emellett is mindig is érdekelte ez a terület. A tizenegyedikes tanuló elmondta, nagyon komoly céljai vannak az iskola elvégzése után.

– Azért választottam ezt az iskolát, mert erről hallottam a legtöbb jót, itt vannak a legjobb tanárok. Az iskola felszereltsége is nagyon jó, a tanárok szakmailag nagyon felkészültek, jól tanítanak és nagyon megértőek. Az iskola elvégzése után szeretnék továbbtanulni, de az is lehet, hogy azonnal vállalkozásba kezdek – sorolta Pál Balázs.

A CNC marógépnél Lukács László tizenegyedikes diák ült, akinek. Mint mondta, sokan ajánlották számára az intézményt, ahol jó közösségbe került és jó felkészítő tanárokra talált. A szakma megtanulása után szeretne egy újabb területet elsajátítani, az már viszont biztos, hogy a magához vett tudással mindenképpen külföldön próbál majd szerencsét.

forrás: BEHIR

Az IKEA Mobil Átvételi Pontok célja, hogy csökkentsék az átvételre fordított időt, miközben költséghatékony megoldást kínálnak. A vásárlók az IKEA.hu oldalon, az áruházakban, vagy akár telefonon és chaten keresztül történő értékesítés keretében is leadhatják rendeléseiket. Az új pontok megnyitása része azon törekvéseinek, hogy folyamatosan bővítse szolgáltatásait, és még több vásárló számára biztosítsa a könnyebb hozzáférést a megfizethető, fenntartható otthoni megoldásokhoz.

Az új Mobil Átvételi Pontokkal a vásárlók online vagy távoli értékesítésen keresztül is rendelhetnek, és az áruházinál kedvezőbb feltételekkel vehetik át csomagjaikat az alábbi időpontokban és helyszíneken:

Nyíregyháza

• nyitvatartás: kedd, csütörtök 16:00–18:00

Eger

• nyitvatartás: szerda, péntek 14:00–15:00

Békéscsaba

• nyitvatartás: hétfő, szerda 15:00–16:00

Szombathely

• nyitvatartás: hétfő 12:00–14:00, csütörtök 15:00–17:00

Sopron

• nyitvatartás: szerda 16:00–18:00, péntek 13:00–15:00

Kaposvár

• nyitvatartás: hétfő, szerda, csütörtök, péntek 16:00–17:00

A most megnyílt városok mellett Mobil Átvételi Pontok működnek már Dunaújvárosban, Hatvanban, Jászberényben, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szolnokon, Tatabányán és Vácon is, így Magyarországon immár összesen 27 helyszínen érhető el a szolgáltatás.

forrás: pénzcentrum

– A közelmúltban ismét díjjal ismerték el Békéscsaba virágosítási törekvéseit. Mit tud tenni azért az önkormányzat, hogy településünk a klímaváltozás közepette is zöld, virágos város maradjon?

– Ahogyan az elődeink, úgy a jelenlegi városvezetés is megtesz mindent a zöldfelületek gondozása, megőrzése, gyarapítása érdekében. A városnak jelenleg 150 hektárnyi erdeje van, a közterületeken pedig több mint 63 ezer fa áll. 2024-ben pedig a Virágos Magyarország versenyen a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Virágos Magyarország Szervező Bizottsága különdíját is elnyerte Békéscsaba, ezt a közelmúltban vehettük át. A zsűri kiemelte a Munkácsy Negyed kulturális és turisztikai értékeit, valamint a negyedhez kapcsolódó zöld környezetet. A fásítottság mértékének megfelelően városunk méltán érdemli ki a sokszor emlegetett zöld város jelzőt. A klímatudatos gondolkodás jegyében a város vezetése további jelentős mértékű zöldítést tűzött ki célul, így a közterületi faállomány folyamatosan növekszik.

– Hogyan választják ki, hogy milyen fákat ültetnek az elhalt, kiszáradt példányok helyett?

– Minden egyes fa sokat számít a levegő minősége szempontjából. Mindig szívügyemnek tekintettem a környezet megóvását, a zöldfelületek ápolását, lehetőség szerinti növelését. Képviselő-társaimmal nagy hangsúlyt fektetünk a város zöldítésére. A faültetést gondos tervezés előzi meg, amelyet szakemberek végeznek. Az egyik legfontosabb szempont az, hogy az adott faj jól tűrje a városi környezetet, a szűkebb életteret. Ma már a klímaváltozás hatásaira is tekintettel kell lenni: olyan fajokat részesítünk előnyben, amelyek jobban bírják a melegebb nyarakat és kevesebb vízzel is képesek fejlődni. Emellett figyelembe kell venni a fa növekedési ütemét, lombkoronájának árnyékadó képességét. Az ilyen körültekintő tervezés célja, hogy a városi fák hosszú távon is hozzájáruljanak a kellemesebb és élhetőbb környezethez.

Ádám Pál: Minden egyes fa sokat számít a levegő minősége szempontjából

– Az utóbbi napokban a város több pontján ültettek fákat, és további csemeték ültetése is várható. Pontosan hol?

– Gerlán a Jázmin, a Madarász, a Pacsirta és a Juhász Gyula utcában volt faültetés; Jaminában ez a Szegfű, a Mokos, a Mátyás király és a Győri utcát érintette; a Lencsésin a Felső-Körös soron, a Lencsési út több pontján és a Rezeda utcában ültettek fákat. Ezeken a területeken összesen 49 fával gazdagodtunk, a többi csemete a város egyéb területein kap helyet. 

– Milyen ütemezéssel, összesen hány csemetét ültetnek el, és mennyibe kerül mindez? 

– A jövő év május 31-éig mintegy 100-120 facsemetét ültetünk el. Az első ütemben – 2024. december 10-ig – 69 csemetét, a második ütemben pedig a többit. A faültetésre és azok utógondozására, legfőképpen öntözésére 13,74 millió forintot fordít az önkormányzat jövő év végéig.

– A pótlásokon túl tervezik-e további fák telepítését? 

– A LIFE projekt részeként, pályázati forrásból nagyszabású faültetés lesz. A projektben 1265 sorfa minőségű fát telepítenek a szakemberek, valamint 104 590 magágyi csemetét szánunk erdősítésre, többek között Jaminában, a CsabaParkban, a szennyvíztisztító telep környezetében, a Lencsési lakótelepen, a jelentős városi forgalmat bonyolító útszakaszokon, valamint dűlőfásítást is tervezünk.

forrás: behir

Az ógerlai erdőfoltot az 1950-es években telepítették újra. 1997-től már helyi természetvédelmi területté nyilvánították, és a kultúrtörténeti szempontból is értékes középkori gerlai kolostor helye is ott található.

A Békéscsaba külterületén elhelyezkedő erdő fontos szerepet játszik az állatvilág élőhelyeként, a levegő minőségének javításában és nem utolsó sorban a városi lakosság rekreációs célú kikapcsolódását is szolgálja.

– Ez az erdő eredetileg egy tölgy-kőris-szil ligeterdő volt, viszonylag magas. Az erdő körülbelül 22 hektáron nyúlik el, 2 hektár akácos is található benne, ezek a magasabban fekvő területen nőnek – mondta el Puskás Lajos, nyugalmazott erdőmérnök.

A környezetvédelmet és az erdősítést is zászlajára tűző Hatvanezer Fa Egyesület fontos feladatának tekinti a Kovácsi-erdő fejlesztését. Dr. Duray Balázs, az egyesület alelnöke kiemelte: előszeretettel karolják fel az elhanyagolt zöldterületek sorsát.    

 – A vármegyeszékhely területén nagyjából 3-5 százalékos az erdőség aránya. A mi célunk egyesületként, hogy a meglévő zöldterületeket fejlesszük, a jövőnk érdekében ápoljuk, hogy az a környezeti fejlődés, a fenntarthatóság irányába tartson – fogalmazott dr. Duray Balázs, a Hatvanezer Fa Egyesület alelnöke.

Az egyesület az erdősítési programját a Dalerd Zrt.-vel közösen fogalmazta meg, az erre vonatkozó kérelmük pedig jelenleg minisztériumi elbírálás alatt van.

forrás: BEHIR 07-07

Ez a langaléta fa alak itt két és fél éves, létezésünkben éppen félidős, tölgy kölyök. Emlékszem erre a sorra, mikor vetettük. Mindre emlékszem.

Mi elmondunk, szakértünk, tervezünk, el, meg és leszámolunk dolgokat és néha egymással is.

Piszkosul tudjuk. Aztán itt mellette mégis milyen aprók vagyunk. @mindenki az, hozzájuk képest. Két és fél éves, jó esetben lesz még vagy háromszáz is. Végignézi mit művelünk, még vagy ötször végignézi, hogy mennyire piszkosul tudjuk. – írja Poliák Pál, a 60K egyesület alapítója.

forrás: Hatvezer Fa Békéscsabán

Mit és miért teszik? Az alábbi felhívással fordultak a lakosokhoz: A cél az emberiség által (vagyis az általam és általad is) okozott klímaváltozás elleni küzdelem. Ezt megállítani, visszafordítani majdnem lehetetlen. Feladni a harcot azonban maga a szégyen. A mi fegyvereink az erdők, a fák, a cserjék, a komplex ökoszisztémák. A növekvő, gyarapodó fás élőhelyek és a velük/bennük/rajtuk/alattuk élő szervezetek kötik meg a leghatékonyabban a légkörből a szén-dioxidot. Békéscsaba környéke az ország egyik legkevésbé erdősült vidéke. Az országos átlag alig negyedét éri itt el az erdők aránya. Ha nem akarunk rövidesen félsivatagban élni, össze kell fognunk, hogy megfordíthassuk a sorsunkat. Nincs tett nélküli feloldozás. Ezt már nem oldja meg senki helyettünk. Mindnyájatok fizikai, anyagi, szellemi képességére szükség van. Kinek mije van, azt adja – minden hozzájárulás kelleni fog. Bár a virtuális térben alakultunk meg, de nagyon is a terepen tevékenykedünk. Az alábbi cselekvési irányokat céloztuk meg, és el is kezdtük megvalósítani!

 A facebookon keresztül szerveződtek: https://www.facebook.com/groups/hatvanezerfa
2019. augusztus 1-én alakultak, és felhívással fordultak a magánterülettel rendelkezők felé. Aug. 11.-ére már 5 ha területet ajánlottak fel számukra, amit beültethettek. Első körben gyűjtöttek kb. 300.000 db makkot, amelyet folyamatosan vetettek el a felajánlott területeken. S folytak a különböző „csinálások”, ahogy ők mondják: területfelmérés, kerítés készítés, ültetések, kapálások, öntözések újból és újból. S a munka nem fogy, hanem folyamatosan egyre több, ahogy a beültetett/beültetendő terület nő.

De van hozzá emberi akarat! Eddig 7.500 közösségi munkaórát töltöttek a Föld éghajlatának „kiengesztelésére”. Egy átlagembernek felfoghatatlan nagy szám. S ők fáradhatatlanul haladnak előre.

Az eddigi tevékenységük – jelenleg – az alábbi számokban foglalható össze:
            Zöldfolyosó telepítés: 7.125 méter
            Makkgyűjtés: 5.000 kg
            Városi fa ültetés: 1.637 db
            Erdőtelepítés: 30 hektár. Mindez 4, azaz négy év alatt.
A 60 ezer fa telepítése már régen teljesítve, részükről még sincs megállás.

S hogy ne mondhassák az önkéntesek, hogy a sok munkáért – kézzel foghatóan – semmit sem kapnak: bevezettek egy zseniális ötletet a honorálásra, a Fabatkát (euró minőségű, fémszálas papírpénz), amely forinttá tehető. Ennek működése is megtalálható az egyesület honlapján.

Csak a legnagyobb elismeréssel és csodálattal lehet beszélni mindarról, amit a 60 ezer fa Békéscsaba Egyesület tesz a térség fával borítottságának növeléséért. Sok, nagyon sok követő kellene. Martfűi is. Lelkes szakemberek, még lelkesebb önkéntesek, a jövőt szolgáló területtulajdonosok, elkötelezett önkormányzat, a civilekben bízó-, azokat segítő állam. S akkor, csak is akkor, ki lehet engesztelni a Föld éghajlatát!

forrás: Martfűi Városszépítő Egyesület

A második legkönnyebb hozzájutás az, hogy elfogadod és tovább használod a Fabatkát

Lelki szemeink előtt kis-és nagyvállalkozások, köz-és magánemberek, testületek, közületek, egyesületek, nénik, bácsik, fiúk, lányok gondolják azt, hogy jó érzés Fabatkáért adni valamennyit a szolgáltatásukból, termékükből, tudásukból. Hisz az új erdők mindenkinek jót tesznek. És ha már így hozzájutottak, a Fabatkával tovább kopogtathatnak a többi elfogadónál.

A Fabatkát a környezetért végzett önkéntes tevékenységek hívták életre Békéscsabán.

Négy év alatt, ezrek önzetlen részvételével létrehozott harminc hektár őshonos erdő, bennük fácskák százezrei, városunkban és környékén ültetett és gondozott fák további ezrei, számtalan közösségi érzékenyítő és cselekvő program adja a Fabatka tölgy keménységű alapját.

Innentől fogva minden egyeztetett önkéntes segítség Fabatkát ér. Aki pedig elfogadja és használja a Fabatkát, ezt az alapot erősíti. Megtisztelsz, ha csatlakozol, írj ránk és felkerülsz az elfogadóhelyek listájára. Ha pedig önkéntesként szeretnél csatlakozni és Fabatkát kapni, itt találod a helyed: https://www.facebook.com/groups/hatvanezerfa

Mit szóltok? Beszálltok?

Az elfogadóhelyek- és emberek listáját, és egyéb, ehhez tartozó infókat itt: https://www.facebook.com/fabatka60k/ fogjuk rendszeresen frissíteni.

forrás: Hatvanezer Fa Egyesület

kapcsolódó FATÁJ híradás 2014-ből:

Kapható a Fabatka!

Egy Fabatka 490 Ft. A Pénzverő Zrt. veri körtefából. Tervezte Soltra E. Tamás, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, szobrász és éremművész.

Különleges, fából készült 42,5 mm-es érem. Előoldalán lombkoronás, gyökeres fa törzsébe illesztett „1 Fabatka” szimbolikus címletjelölés látható. Az előoldali éremképet Soltra E. Tamás szobrászművész tervezte. A hátoldalon a Magyar Pénzverő Zrt. logója látható. (A batka valaha létezett pénznem, kis értékű sziléziai és csehországi aprópénz volt a XVI. században.)

Az éremlapkák alapanyaga asztalos minőségű műszárított erdei körtefa. A verés ugyanazzal a technológiával és ugyanazon a gépen történik, amelyen a fém emlékérmék és érmek is készülnek. A Fabatka verésének a titka a lapka megfelelő nedvességtartalmában rejlik. A veret a lapka vastagságához képest verésnél fél millimétert csökken, ezáltal a veret szilárdsága a többszörösére nő az egyébként is kemény körtefához viszonyítva. A kész veret felülete vékony lakkréteggel van impregnálva, ami alkalmassá teszi arra, hogy akár mindennap a zsebünkben hordjuk, például kabalapénzként. A lakkbevonatra azért is szükség van, mert a fa „emlékezik”, vízbe merítve a rostjai megduzzadnak és a plasztikából szinte alig maradna valami.

https://fataj.hu/archiv/2014/11/261/201411261_Fabatka.php