A természetiskola szálláshely felújítása során megújult részben a vizesblokk, a női és a férfi zuhanyzók, mosdók burkolatának és szerelvényeinek cseréjével, valamint új zuhanyzók építésével. A beltéri nagy fogyasztású, korszerűtlen lámpatesteket teljeskörűen sikerült energiatakarékos led lámpákra cseréltetni. A sérült cserépfedés javításra, a szolar berendezés tisztításra került. Beszerzésre kerültek ágynemű huzatok, törölközők, a takarításhoz, tisztításhoz szükséges porszívó, mosógép és szárítógép, valamint a közösségi foglalkozásokhoz egy nagy képernyős TV. Lehetőségünk nyílt, hogy a tervezett háztartási eszközökön túl, a támogatói forrást felhasználva továbbiak: tűzhely, hűtőszekrény, kávéfőző beszerzésére is a szálláshely színvonalának további növelése érdekében. A beruházás eredményeként fejlettebb, a mai kor igényeit is kielégítő felszereltséggel és komforttal bővült szálláshelyünk, alacsonyabb energiafogyasztás biztosítása mellett.

Támogatás összege: 10.370.000.- Ft
A projekt fizikai befejezése: 2026.03.20.

Az Aktív Magyarország cikke a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programról:

forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

A vízcsepp alakú betűk a vizes élőhelyekre és a természetvédelemre utalnak. Az embléma színe mély türkiz, ún. „tó kék”, a név színe grafit- vagy mágnes szürke.

Az új logót Viktor Zsuzsanna grafikus, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti-nevelési Osztályának ökoturisztikai munkatársa tervezte.

forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Ezzel a rangos díjjal azokat a zalai kiválóságokat jutalmazzuk, akik kiemelkedő eredményeket értek el 2025-ben, ráadásul itt élnek és alkotnak a közvetlen környezetünkben. Az általunk bemutatott tíz jelölt az élet számos területén tevékenykedik, van, aki a kulturális, tudományos, mások a gazdasági szférában vagy a természetvédelem területén munkálkodnak, gyógyítanak, szórakoztatnak, lelki vezetőként hitre nevelnek és közösséget szerveznek. Egy azonban közös bennük: teljesítményükkel, életútjukkal gazdagították Zala vármegyét. Önök pedig szavazataikkal elismerték ezt a munkát, s azt is eldöntötték, hogy a sok méltó jelölt közül ki legyen az év embere 2025-ben Zalában.

Lelkes András 1967-ben született, tősgyökeres zalai. Gyermekkorát a Kis-Balatonhoz közeli Orosztonyban töltötte, s ez meghatározó volt későbbi életére. Elmondása szerint a természeti környezet mindig is vonzotta, de tanárai, illetve a zalai természetvédelem egyik megalapozója, Palkó Sándor szintén hatással volt rá. 

Nagykanizsán érettségizett, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett diplomát mint erdőmérnök, később mint természetvédelmi szakmérnök. 1992 óta dolgozik hivatásos természetvédőként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnál, ebből hét évet a Kis-Balatonon, 2000-től pedig a Nyugat-Zala Tájegységben, a Mura mentén. Elkötelezett, de nem elvakult természetvédő, aki a bennünket körülvevő értékek – beleértve a természeti, történelmi, kulturális és néprajzi értékeket is – megismerésére és megismertetésére törekszik. Gyakran tart ismeretterjesztő előadást. Érdekli a hagyomány, a népművészet, néptáncos közösségeknek is tagja. Családjával Tornyiszentmiklóson él.

Gratulálunk a nyertesnek, természetesen a díjátadóról is beszámolunk majd.

forrás: ZAOL

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tervezett bővítési területe egy változatos, összetett
ökológiai rendszert képez. Az itt található egyedülálló táji és természeti értékek megőrzése,
fenntartása tájökológiai szemléletű, a természetvédelmi szempontokat előtérbe helyező
kezeléssel lehet hatékony, ezért indokolt a terület egységes természetvédelmi státuszának,
nemzeti park szintű védettségének biztosítása

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítéséről szóló miniszteri rendelet – 2026. 02. 20.

Az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@am.gov.hu email címen fogadjuk.

Véleményezési határidő: 2026. február 28.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

2026. 02. 20. – Fájl letöltése (pdf, 0.11MB)

NORMA

2026. 02. 20. – Fájl letöltése (pdf, 0.59MB)

INDOKLÁS

2026. 02. 20. – Fájl letöltése (pdf, 0.2MB)

HATÁSVIZSGÁLATI LAP

2026. 02. 20. – Fájl letöltése (pdf, 0.06MB)

forrás: AM

A júliusban lezajlott szűkebb körű terepi bejárást követően a csütörtöki találkozón részt vettek a Balatonfüredi Erdőért FB Csoport, a Bakony Természetjáró Egyesület, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Balatonfüredi Természetbarát Egyesület, az Egészség és Egység a Természettel Egyesület, a WWF, valamint a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság képviselői.

A találkozó lényeges szempontja volt a partnerség és a nyitottság. A Bakonyerdő munkatársai tájékoztatták a megjelenteket a térséget illető jövőbeni szakmai célokról, különös tekintettel a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodással érintett erdőterületek nagymértékű növelésének szándékáról. Bemutatták az ennek érdekében kialakított koncepciót. A résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a Balatonszőlőstől Balatonkeneséig terjedő erdőtömbök kiterjedéséről és a tervezett erdőkezelési elképzelésekről.

A Bakonyerdő Zrt. célja, hogy a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás révén hosszútávon megőrizze a térség erdeinek ökológiai, rekreációs és tájképi értékeit, különös tekintettel az erdőkezelés klímaváltozásból adódó kihívásaira.

A megbeszélésen kialakult párbeszéd lehetőséget adott egymás véleményének, szempontjainak részletesebb megismerésére is. A résztvevők megegyeztek abban, hogy tavasszal terepen folytatják, így első kézből szerezhetnek tapasztalatot a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás gyakorlatáról, kollégáink pedig a természetjárók szemszögéből ismerhetik meg az erdőkkel kapcsolatos észrevételeket.

Köszönjük a nyitottságot és a közös gondolkodást!

forrás: Bakonyerdő Zrt.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkra a Csodásmagyarország.hu 2198 fő részvételével, 2025. júliusi online kutatásában a megkérdezettek 22 százaléka szavazott. Második helyen a cseppkőbarlangjairól híres Aggteleki Nemzeti Park végzett 20 százalékkal, harmadik lett a Bükki Nemzeti Park 18 százalékkal, amely lombos erdeivel és vízeséseivel vonzza a látogatókat.

Az Őrségi Nemzeti Park – a falusias táj és árnyas erdők vidéke – 14 százalékkal a negyedik helyen zárt, az ötödik helyet pedig a Hortobágyi Nemzeti Park szerezte meg, amely az alföldi puszta és a hagyományos állattartás ikonikus helyszíne, 11 százalékkal.

A vízi élőhelyeiről és madárvilágáról ismert Fertő-Hanság, valamint az ártéri erdőkkel és mocsarakkal tarkított Duna-Dráva Nemzeti Park egyaránt 4-4 százalékot kapott a felmérés során. A Duna-Ipoly Nemzeti Park – a folyók menti völgyek és erdők otthona – 3 százalékot ért el, míg a Körös-Maros Nemzeti Park, az ártéri rétek vidéke, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park, a homokbuckák és a sztyeppei tájak hazája, 2-2 százalékot szerzett.

Kiemelik: mindegyik természetvédelmi terület különleges látnivalókat és élményeket kínál – köztük több világörökségi helyszínnel is büszkélkedhet, mint például az Aggteleki, a Hortobágyi és a Fertő-Hanság Nemzeti Park.

A most legszebbnek választott Balaton-felvidéki Nemzeti Park számos kuriózumot rejt: itt található például a Kis-Balaton, amely Fekete István regényeinek is a helyszíne, a világon egyedülálló és csónakázásra is lehetőséget adó Tapolcai-tavasbarlang, valamint a híres Tihanyi-félsziget. Emellett érdemes felfedezni a Bakony-Balaton Geoparkot, Hegyestűt, a Badacsonyi Bazaltorgonákat, valamint Salföldet és a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumot is.

A Káli-medence apró falvai vonzó fekvésük mellett gasztronómiai különlegességeikkel is csábítanak, míg a Badacsonyról vagy a Szigligeti várból páratlan panoráma nyílik a vidékre. A térség feltérképezhető egy tókerülő kerékpártúra részeként, de akár az Országos Kéktúra helyi szakaszain vagy a Balaton-felvidéki Kéktúrán barangolva is.

forrás: MTI

Vers József tájegységvezető a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bakonyszűcsi projektterületén mutatta be az ottani természetvédelmi kezelési beavatkozásokat, és számolt be a hét éve futó LIFE projekt tapasztalatairól. A projekt keretében kisebb erdőállomány szerkezet javító beavatkozásokat végeztek, melyek célja a területen a homogén állományrészek megbontása, ezzel teret adva az újulatnak és az faállomány többkorúvá alakulásának. Ezt a célt álló és fekvő holtfát is létrehozó magastuskós fakivágásokkal és egyes faegyedek kérgének, háncsrészének eltávolításával – gyűrűzéssel – érik el. A beavatkozások az erdőállomány fafafajeloszlását figyelembe véve, zömében a legnagyobb elegyaránnyal jelenlévő csertölgyet érintik. Intenzitásuk elsősorban az állomány homogenitásától függ és körülbelül 10% erélyű.

A területen a facsemeték fennmaradását vadhatás csökkentő, 1 méter magas, nagyjából 25 méteres átmérőjű kerítések telepítésével érik el. A kerítések telepítésétől eltelt 4 év után meghozta eredményét, a kerítéseken belül elkezdődött az újulati szint megerősödése, az erdő megújulása. Ezt kiegészítve telepítettek olyan elegyfajokat, mint a vadalma, vadkörte, házi berkenye, kislevelű hárs, korai- és hegyi juhar, melyek hiányoznak, vagy a részarányuk alacsony. Ezen elegyfajok jelenléte nem csak az erdő fafajainak sokszínűségét növeli, hanem élőhelykínálatát, és ellenálló képességét is javítja.

A bakonyszűcsi projektterület részét képezi még egy akácos terület is, melynek szerkezet átalakítása szintén a projekt célkitűzése. A fafajcserés szerkezetátalakítások jellemző gyakorlatától eltérően itt egy időben elnyújtott, területileg változó intenzitású átalakítási módszert valósítanak meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. A spontán megjelenő, őshonos természetes fafajú újulati foltokra építve folyik az átalakítás. A természetes úton megjelenő újulat támogatását a felettük lévő akác állományok injektálásával végzik, mely a teljes akácállomány 20%-át érinti. A jövőbeli faállomány változatosságát cser és molyhos tölgy makkvetéssel, és szajkótálcákba kihelyezésével is növelik, valamint a vadhatás csökkentő kerítésekhez hasonlóan elegyfajok csemetéinek betelepítését is végzik.

Bízunk benne, hogy az itt látott gyakorlati megoldásokat egyre sűrűbben fogjuk viszontlátni az erdőgazdálkodás mindennapi gyakorlatában.  Erre volt példa a nap következő helyszíne, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészeténél kialakított Táborkerti örökerdő tömb. Az itt található középkorú elegyes bükkösök kezelésének célja a többszintes, többkorú, elegyes erdő kialakítása és része az erdei élőhelyek változatosságának (álló és fekvő holtfa, biotópfa, vizesélőhely) megóvása, és lehetőség szerint növelése is.

Az első nap a Natura 2000 területek pályázati lehetőségeivel, és a fenntartási tervekkel kapcsolatos előadásokkal, zárult.

A második napi terepi program során az agártetői erdőgondnokság területén kaptunk betekintést abba, hogy milyen konszenzusokon alapulhat olyan együttműködés, mely a napi gyakorlatban a természetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítéséhez vezet az erdőgazdálkodásban. Erre példa a fahasználatok során az álló és fekvő holtfa kímélete, a biotóp fák azonosítása és megőrzése, de a terület természeti értékeit összegyűjtő adatbázis alapján kialakított kíméleti területek és kíméleti időszakok praktikus és megalapozott alkalmazása is.

A jogszabályi és intézményi kereteken túl kiemelkedő fontosságú az emberi tényező, vagyis a helyben dolgozó szakemberek kooperatív és kiszámítható együttműködése. Ebben a jelenlévők, a Nyírségtől Zaláig tevékenykedő erdőgazdálkodók mind egyetértettek.

A házigazda szerepét betöltő Bakonyerdő Zrt. és az általuk kezelt erdők természetvédelemi kezelője a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ugyancsak jó példával jár elöl a partnerségek építésében, amely nélkül az országnak e turisztikai szempontból magasan kiemelkedő térségében aligha lehetne hatékonyan tenni a természeti értékekért. Hogy a Koloska-völgyben vagy a Tihanyi-félszigeten, vagy a Balaton-felvidék más tájain még mindig összefüggő, őshonos fafajokból álló erdőkkel és gazdag élővilággal ismerkedhet a látogató, az ő együttes erőfeszítéseiknek is köszönhető.

A fotókat Gergál-Gombási Mónika készítette.

forrás: LIFE4OakForest

Az államtitkár kiemelte, a beruházás 6 fő elem érintésével teljesült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és konzorciumi partnerei – a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, Hévíz Város Önkormányzata és a Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyűjtő-területének Környezetvédelme Alapítvány – közreműködésével. Ezen elemek közül az egyik legkiemelkedőbb az idegenhonos növény- és állatfajok állományának visszaszorítása a tóban és a vízrendszerében, amely érdekében 100 beavatkozás során 200 tonna vízi növényt sikerült eltávolítani különböző módszerekkel a tóból, a csatornából és a környező területekről.

Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy a projektben érintett 250 méter átmérőjű, meleg vizes tőzeg forrástó egész Európában, de még a világon is egyedülálló élőhely. Ezért rendkívül fontos, hogy a beruházás alkalmával megtörtént a tó partjának élőhely-fejlesztése tőzegvisszapótlással. Ezen felül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak segítségével javult a Hévízi-tó Természetvédelmi Területen található véderdő állományszerkezete, és visszaszorult az idegenhonos növényfajok állománya. A véderdő változatos faj- és korösszetételére kell törekedni, erre irányultak a beavatkozások is – tette hozzá.

Az államtitkár megemlítette, hogy a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház helyben felhasznált anyaga a gyógyiszap, keletkezéséhez pedig megfelelő szerves anyag jelenléte szükséges. Ezen felül a Hévíz-Keszthelyi-láp gyepterületeinek helyreállítását is magában foglalta a projekt.

A természetvédelmi bemutatási tevékenység is hangsúlyos szerepet kapott a beruházás során, hiszen megtörtént a Hévízi-tó Természetvédelmi Terület és a Hévízi-csatorna bemutatási infrastruktúrájának fejlesztése. Ennek kapcsán 69 tájékoztató táblával létrejött a Tavirózsa Tanösvény, valamint sétautak, egy vízre kivezető palló és egy lombkorona betekintő, amely segítségével a magasból is meg lehet csodálni a Hévízi-tavat – emelte ki Rácz András.

Az államtitkár végezetül méltatta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait, hiszen közreműködésükkel a 2014-2023-ig futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a jelenleg zárulóval együtt 10 beruházással, mintegy 4,1 milliárd forint nagyságrendben, több mint 30 ezer hektár hatásterületen javult a természeti környezet állapota.

forrás: AM Sajtóiroda

Igazi mérföldkőhöz érkezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) erdőtelepítési projektje. A MOME a létrehozandó új erdők segítségével lehetővé teszi a károsanyag kibocsátásuk semlegesítését, és ebben az egyik partnere a BfNPI.

A 2022. év decemberében közös erdőtelepítési szándéknyilatkozat aláírása, a 2023. tavaszán történt jogi környezet kialakítása és az erdőtelepítési tervdokumentáció elkészítése, hatóságokkal történő engedélyeztetése után kezdődhettek a tényleges munkálatok, írta honlapján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.

A Garabonc határában található terület vadkárelhárító kerítéssel történő körbekerítése, részleges talaj-előkészítése, és a facsemeték beszerzése után 200 elsőéves MOME hallgató, tanáraik, valamint a BfNPI erdész- és természetvédelmi szakemberei 5 hektár erdőt telepítettek 2023. november 17-én, egyetlen nap alatt – áll a nemzeti park közleményében.

Az ültetés megkezdése előtt a hallgatók erdész szakemberektől rövid elméleti és gyakorlati ismertetőt kaptak a csemeték ékásós ültetésének technológiájáról, majd ültetőpárokba rendeződtek.

99 darab ékásóval 20 000 db, kb. fél méteres mézgás éger csemete került a földbe.

Az együtt végzett munka eredményeképpen létrehozott erdőtelepítéssel nem csak egy 5 hektáros fiatal erdő született, hanem közösségépítő hatásával talán szorosabbra is fűzte a jelenlévők egymáshoz, és az erdőhöz való viszonyát.

A történet folytatódik a csemeték tavaszi megeredését követően a terület további gondozásával, erdőápolással, illetve a következő 5 hektár erdő telepítésével – vázolta fel a még előttük álló feladatokat Schneidler Viktor a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.

forrás: 24.hu

Az öt országban 17 intézmény, köztük a természetvédelmi, vízügyi, erdőkezelő és regionális közigazgatási hatóságok, valamint egyetemek és civil szervezetek a WWF Ausztria vezetésével közösen dolgoznak a folyóvízi ökoszisztémák és ártéri erdők helyreállításán a három folyó mentén, az „Európa Amazonasaként” emlegetett területen.

A projekt keretében a következő öt év során 20 millió eurós költségvetésből 29 folyó menti helyszínen végeznek el szakemberek élőhely-helyreállításokat – a cél 2472 hektár ártéri erdő kialakítása és állapotának javítása, 54 230 méternyi mellékág visszacsatolása és 966 000 köbméter hordalék szétterítése új kavics- és homokpadok létrehozására. Ezek az akciók nemcsak értékes élőhelyeket biztosítanak a ritka hal- és madárfajok számára, hanem egészségesebb és a szárazsággal szemben ellenállóbb ártéri erdőket hoznak létre.

„Ez a számos innovatív elemet tartalmazó LIFE projekt a nemzetközi együttműködés és közös természet-helyreállítási erőfeszítések példaértékű modellje, amely életre kelti az UNESCO Mura–Dráva–Duna Ötoldalú Bioszféra-rezervátumot – mondta Lisa Wolf, a WWF Ausztria LIFE projektmenedzsere. – Ez az eddigi legnagyobb élőhely-helyreállítási projekt a régióban, és így jelentős lépés környezetünk és a természet védelme érdekében.”

A Mura, Dráva és Duna kiterjedt ártéri erdei az egész Duna-medencében a legnagyobbak, így menedéket nyújtanak a kontinentális Európa legnagyobb fészkelő rétisas-állományának, valamint a veszélyeztetett fekete gólyának is. E folyók komplex ökoszisztémái kavics- és homokpadjaikkal, szigeteikkel, holtágaikkal és dús rétjeikkel hihetetlenül gazdag biodiverzitásnak adnak otthont. Emellett évente több mint 250 000 vándormadár megállóhelyeként is szolgálnak. A jól megőrzött ártereknek kulcsszerepük van a tiszta ivóvíz biztosításában és a klímaváltozás következtében egyre növekvő árvizekkel szembeni védekezésben is. Sajnos a folyómedrek korábbi helytelen kezelése, az ártéri erdők túlzott használata és az inváziós fajok terjedése folyamatos fenyegetést jelent ezekre a kulcsfontosságú ökoszisztémákra és az általuk támogatott helyi közösségekre.

A LIFE RESTORE for MDD projekt fontos kiegészítése az Európai Zöld Megállapodásnak, valamint az EU Biodiverzitás Stratégia 2030 és a Természet helyreállításáról szóló EU-rendelet végrehajtásának is lényeges eleme. Emellett jó nemzetközi példa arra, hogy öt ország hogyan tud együtt dolgozni a kulcsfontosságú ökoszisztémák helyreállítása érdekében úgy, hogy a természet és az emberek is jól járjanak.

„A magyarországi folyószakaszokon összesen 7 helyen valósítanak meg élőhely-helyreállítást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Duna–Dráva Nemzeti Park területén. A horvát oldalon és a felsőbb szakaszokon induló beavatkozásokkal együtt ezek mind jelentősen hozzájárulnak a régió fejlődéséhez és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz” – emelte ki Barina Zoltán, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.

A Mura, Dráva és Duna mentén 700 km-en, 930 000 hektáron elterülő, UNESCO által kihirdetett bioszféra-rezervátum létrejötte fontos mérföldkő volt a határokon átnyúló természetvédelemben. A LIFE RESTORE for MDD projekt ezt az együttműködést szeretné a következő szintre emelni, megmutatva, hogy a nagy léptékű természet-helyreállítási kezdeményezések hatékony válaszokat tudnak adni olyan globális kihívásokra, mint az élőhely-degradáció, a klímaváltozás vagy a biodiverzitás csökkenése.

Információk a projektről:

A LIFE RESTORE for MDD projekt Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Szerbia közös kezdeményezése, amely a Mura, Dráva és Duna menti ártéri erdők megőrzésére és helyreállítására összpontosít. Az Európai Unió LIFE programjának társfinanszírozásával a projekt 2023. október 1-jén indult és 2028. szeptember 30-án zárul. Az összesen 20 024 000 eurós költségvetésű projektben 17 szervezet vesz részt. Fő célja az összesen 210 000 hektáron 17 Natura 2000 területet és más védett területeket magában foglaló UNESCO Mura–Dráva–Duna Ötoldalú Bioszféra-rezervátum területén az élőhelyek leromlása elleni küzdelem, valamint a kiemelt jelentőségű ökoszisztémák hosszú távú fennmaradásának biztosítása.

A célok elérése érdekében a projekt keretében kidolgozott részletes terv 29 terepi beavatkozást tartalmaz, például mellékágak visszacsatolását, folyómedrek szélesítését és nemesnyár-ültetvények természetes ligeterdőkké alakítását. A helyreállítási munkálatokhoz átfogó kommunikációs aktivitások, környezeti nevelés és a beavatkozások élővilágra gyakorolt hatásának nyomon követése kapcsolódik.

Projektpartnerek:

WWF Ausztria (vezető partner)

Szlovéniai Köztársaság Természetvédelmi Intézete

Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

WWF Magyarország

Szlovén Vízügyi Ügynökség

Zöld Eszék Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Horvát Vizek, Vízgazdálkodási jogi személy

Agrobiotechnikai Tudományok Egyeteme Eszék

Stájerországi Kormány Hivatala

Közintézmény a Virovitica–Podravina Megyei Természetvédelmi Területek és Ökológiai Hálózat Kezelésére

Állami Vállalat „Vojvodinašume” Pétervérad

Szlovén Állami Erdészeti Kft.

Stájerország Regionális Vezetése Délkelet-Stájerország. Stájerországi Vulkánvidék

Közintézmény a Koprivnica–Križevci Megyei Természetvédelmi Területek Kezelésére

Közintézmény a Varasd megyei természetvédelmi területek kezelésére

Međimurje Nature – Közintézmény a Természetvédelemért

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Projekt Tanácsadó Testület:

Mura–Dráva–Duna Ötoldalú Bioszféra Rezervátum Vezető Bizottsága, az öt ország környezetvédelmi minisztereinek képviseletében (TBR MDD Vezetői Bizottság)

forrás: WWF Magyarország Alapítvány / DDNPI