Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő helyhez igazodó, genetikailag változatos fa vetőmag és csemete ahhoz, hogy az erdők és tájak helyreállítása a tervezett léptékben megvalósulhasson – magyarázza a Delivering tree genetic resources in forest and landscape restoration (Fák genetikai erőforrásainak biztosítása az erdők és tájak helyreállításában) című munkadokumentum: A helyi és globális hatás biztosításának útmutatója.

Ha olyan fafajokat használnak, amelyek nem alkalmazkodnak egy adott környezethez, vagy ha túl sok azonos fajú vagy egy forrásból származó magot vagy csemetét használnak fel a helyreállítási projektekben, a fák kevésbé fognak virágozni. A megfelelő vetőmagok és csemeték hiánya már most is késedelmeket, megnövekedett költségeket vagy egyes esetekben a helyreállítási projektek kudarcát eredményezi – olvasható a dokumentumban.

„A sikeres helyreállításhoz különböző fajokból és forrásokból származó, megfelelő vetőmagok és csemeték biztosítása szükséges” – mondta Christophe Besacier, a FAO erdészeti vezetője és az erdők és tájak helyreállításával foglalkozó csoport vezetője.

„Szerencsére számos olyan tudományos előrelépés, technológiai innováció és új kezdeményezés létezik, amelyek nagy ígéretet jelentenek a fák genetikai erőforrásainak jobb megértésének és felhasználásának támogatására és felgyorsítására az erdők helyreállítása és kezelése érdekében.”

Megoldások a genetikai sokféleség növelésére

A dokumentum szerint a helyreállítás során a faji és genetikai sokféleség, valamint a megfelelő számú fa számbavétele kulcsfontosságú a helyreállított faállományok termelékenysége, ellenálló képessége és hosszú távú életképessége szempontjából. Emellett jelentősen hozzájárulhat az őshonos fafajok megőrzéséhez, és a helyreállítási erőfeszítéseket összhangba hozhatja a helyi igényekkel, preferenciákkal és a fajokkal kapcsolatos hagyományos tudással.

A dokumentum 13 esettanulmányt mutat be, amelyek a különböző országokban vizsgált lehetőségeket és megoldásokat szemléltetik. Ezek a következők:

-> a DNS-metabarkódolási technika alkalmazása Libanonban a fafajok és az emlősök mint magszórók közötti kapcsolatok azonosítására, ami elengedhetetlen a faállományok hosszú távú életképessége szempontjából;

-> vetőmagforrás-tanúsítási rendszer létrehozása a kiváló minőségű, változatos vetőmagok és csemeték biztosítása érdekében Indonéziában;

-> molekuláris technikák alkalmazása az éghajlatváltozással kapcsolatos modellekkel kombinálva a genetikailag változatos faállományok azonosítására Indiában; és

-> Ausztráliában a genetikai sokféleség nemzeti leltárának létrehozása a nagyszámú, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel rendelkező fafajok tekintetében.

Iránymutatások a jobb integrációhoz

A dokumentum egy sor iránymutatást is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a különböző erdő- és tájfelújítási érdekeltek számára, hogy támogassák a fa genetikai erőforrások rendelkezésre bocsátását a helyreállítási eredmények maximalizálása és az erdőkkel kapcsolatos fenntartható fejlődési célok eléréséhez való hozzájárulás érdekében.

”A változatos fagenetikai erőforrások elérhetőségének és felhasználásának növelésével az erdő- és tájrestauráció jobb megoldásokat kínálhat a biológiai sokféleség csökkenése, az éghajlatváltozás és az élelmezési rendszerek összeomlása okozta hármas válság kezelésére” – mondta Christopher Kettle, a Bioversity International és a CIAT szövetségének vezető kutatója.

Az erdők és a földterületek helyreállítására vonatkozó globális kötelezettségvállalások teljesítéséhez fák milliárdjainak telepítésére van szükség több millió hektár degradált földterületen. A hatékony és tartós hatás eléréséhez elengedhetetlen a genetikailag változatos vetőmagok és csemeték méretarányos szállítása.

szerk/ford: Tóth János, forrás: FAO.org