Az ENSZ 2024-es biodiverzitásról szóló konferenciáján (COP16) az Erdők és Víz Napja alkalmából bemutatott The Forest Factor: Az erdők védelmének, helyreállításának és fenntartható kezelésének szerepe a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer végrehajtásában című kiadvány kiemeli az erdők biológiai sokféleségének megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak a fontosságát a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer (KMGBF) céljainak és célkitűzéseinek elérésében.

A KMGBF-jelentés, amelyet a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) vezetett, olyan globális kihívásokkal is foglalkozik, mint az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés, és megoldásokat mutat be az erdőirtás és az erdőpusztulás visszafordítására és az erdei ökoszisztémák egészségének javítására. Az érdekelt felek számára gyakorlati szakpolitikai ajánlásokat és utakat határoz meg, amelyek segítik őket a KMGBF céljaihoz való igazodásban.

„Ez a jelentés egyértelmű üzenetet közvetít: a megőrzés, a helyreállítás, a fenntartható gazdálkodás és használat kulcsfontosságú a KMGBF céljainak eléréséhez” – mondta Zhimin Wu, az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség elnöke és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete erdészeti részlegének igazgatója. „Ez egy kulcsfontosságú pillanat a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás, az éhezés és a szegénység összekapcsolására, ahogyan a 2024-es ENSZ Biodiverzitás Konferenciától a 2025-ös ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáig tartunk”.”

Az erdők adnak menedéket a szárazföldi biológiai sokféleség 80%-ának, beleértve több madár-, hüllő- és emlősfajt, mint bármely más élőhely. Ugyanakkor az erdei fajok kihalásának globális mértéke jelenleg 1000-szerese a történelmi normáknak.

Az erdők jelentős gazdasági értékükön és az erdőirtás és -pusztulás miatt bekövetkező biológiai sokféleség csökkenésének hatalmas költségein túl az erdők éghajlat-szabályozásban betöltött szerepét is kiemeli a jelentés.

Az erdők nagyobb figyelmet igényelnek

Az erdők a Föld felszínének 31 százalékát borítják, és kulcsszerepet játszanak a megélhetés biztosításában, valamint a világ szárazföldi biológiai sokféleségének nagy részét befogadják. Emellett irányítják a szén-, víz- és energiacserét, és más ökoszisztémákat, például az édesvízi és a tengerparti tengeri környezetet is támogatják. Jelentős hozzájárulásuk ellenére továbbra is kihívásokkal kell szembenézniük.

Az éghajlatváltozás, az erdőirtás, az erdőpusztulás, az erdőpusztulás, a fajok kizsákmányolása és az invazív fajok terjedése hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez, míg a CBD-CPF jelentése szerint a gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek a globális fafajveszteség közel 33 százalékáért felelősek.

Mindezek kihívást jelentenek a KMGBF céljainak és célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, amelyek alapvetően kapcsolódnak az ENSZ erdőkre vonatkozó stratégiai tervéhez. A jelentés szerint az egyetlen út az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás és az erdővédelem javítása, valamint annak biztosítása, hogy az erdőgazdálkodás jobban beépüljön a nemzeti biodiverzitási stratégiákba és cselekvési tervekbe.

Emellett az erdőket egyedi jellegük ellenére gyakran összevonják más típusú ökoszisztémákkal a biológiai sokféleség megőrzése, helyreállítása és fenntartható kezelése tekintetében. Ez azt jelenti, hogy gyakran nem kapják meg a szükséges figyelmet – hangsúlyozza a jelentés.

Az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség (CPF) 16 olyan nemzetközi szervezet ügynökségközi partnersége, amelyek jelentős erdőprogramokkal rendelkeznek. Tagjai együtt dolgoznak azon, hogy támogassák az országokat a biológiai sokféleség megőrzését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak mérséklését, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó erdészeti intézkedések fokozásában.

forrás: FAO/CPF

A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy természeti örökségünk védelme nem öncélú, hanem a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése, a föld élőlényeinek megóvása, illetve a mezőgazdaság termelési potenciáljának fenntartása szempontjából is stratégiai jelentőségű. A biológiai sokféleség csökkenésével a táplálkozásban, betegségek gyógyításában fontos erőforrást jelentő fajokat, a jövőbeni emberi szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen, kulcsfontosságú géneket folyamatosan és észrevétlenül veszítjük el. Épp ezért, következetesen, összefogva, és a rendelkezésünkre álló pénzügyi forrásokat jól felhasználva kell tennünk a teremtett világunk fenntartásáért. A természetvédelem által foganatosított védelmi intézkedések sérthetnek pillanatnyi gazdasági érdekeket, de nemzetgazdasági szempontból már most abban vagyunk érdekeltek, hogy a természetközeli élőhelyek további romlását megakadályozzuk, a védett természeti területek hálózatát pedig fejlesszük – emelte ki Nagy István.

A miniszter kifejtette, hogy a tanácskozás egyik kiemelt témája volt a nyilvános adatbázisokban elérhető genetikai információ használatának és az abból keletkező anyagi haszon megosztásának kérdése. Ezeknek az adatbankoknak köszönhető például az is, hogy a koronavírus elleni vakcinákat gyorsan sikerült kifejleszteni. Az ilyen információt felhasználó vállalkozásoknak egy pénzügyi alaphoz kell majd hozzájárulniuk. A rendelkezésre álló források pedig a biológiai sokféleség megőrzését segítik majd, különös tekintettel az őslakosok és helyi közösségek által végzett természetvédelmi tevékenységekre – hangsúlyozta Nagy István.

Kitért arra is, hogy Magyarország teljesítette vállalásait, hiszen a világon az elsők között fogadta el a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát. Az elmúlt tizenöt évben hazánk példátlan mértékű természetvédelmi beruházásokat hajtott végre a biológiai sokféleség védelmének érdekében. Beruházásaink révén több mint 300 000 hektár élőhely állapotát javítottuk, ami ezeknek a védett területeknek körülbelül 15%-át teszi ki. Hazánk fejlesztette a természetvédelmi kezelés infrastruktúráját is, az ezekre a projektekre fordított összeg meghaladta a 300 millió eurót. A további tervek is megvannak, hiszen 2029-ig további természetvédelmi beruházásokat fog hazánk megvalósítani, legalább 100 000 hektáron.

forrás: AM Sajtóiroda

Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára az Európai Unió nevében elmondott nyitóbeszédében kiemelte, hogy az ENSZ-nek a hangsúlyt a tárgyalások helyett a konkrét intézkedésekre, a Biológiai Sokféleség keretrendszerének végrehajtására kell helyeznie.

Kolumbia ad otthont az élővilág védelmének legnagyobb világeseményeként számon tartott Biológiai Sokféleség Csúcstalálkozó soron következő, 16. fordulójának. A 196 ország részvételével megrendezett, kéthetes világeseményen Magyarország kulcsszerepet játszik, hiszen az EU Tanácsának soros elnökeként hazánk feladata kialakítani és a világ többi régióival folytatott tárgyalások során képviselni az európai uniós álláspontot.

Dr. Ökrös Oszkár helyettes államtitkár, az uniós elnökségi delegáció vezetőjeként megtartott nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Biológiai Sokféleség Keretrendszert kialakító tárgyalások után, most már a végrehajtásra, a konkrét intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, hogy az ENSZ-tagországok együtt, globális közösségként léphessenek fel a kölcsönösen összefüggő globális válságokkal szemben, mint az élővilág pusztulása, az éghajlatváltozás, a talajok és óceánok szennyezése. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar uniós elnökség kiemelt célja egy hatékony monitoring és felülvizsgálati mechanizmus elfogadása, a szükséges intézkedésekkel arányos pénzügyi erőforrások mozgósítása, valamint a megállapodás előmozdítása a globális közösségben viták kereszttüzében álló olyan kérdésekben, mint a genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvencia-információkból származó előnyök megosztása, vagy az őslakos népek és helyi közösségek folyamatba történő bevonását biztosító intézményes megoldások.

forrás: AM Sajtóiroda

A résztvevő országok kormányzati delegációi számba veszik a 2022-ben elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia végrehajtásának helyzetét és olyan javaslatokat készítenek elő, amelyek tovább támogatják az országokat annak sikeres végrehajtásában. Az itt előkészített javaslatokról a néhány nap múlva kezdődő biodiverzitás csúcstalálkozón születik majd döntés.

A 3 napos ülés során a résztvevő országok megosztják egymással nemzeti biodiverzitás stratégiájuk megújításának tapasztalatait, valamint a célok kijelölésével kapcsolatos kihívásokat és bevált gyakorlatokat. Magyarország kiemelkedő szerepet játszik ezen a téren, hiszen a nemzeti biodiverzitás stratégiáját az elsők között készítette el, és a világon elsőként tette közzé nemzeti céljait. A magyar delegáció a találkozón panelbeszélgetés keretében osztja meg tapasztalatait a többi résztvevővel.

Az eseményről további információ az alábbi linken érhető el: Home | IISD Earth Negotiations Bulletin

forrás: AM Sajtóiroda

Eredményes és átfogó eszmecserét folytattak a környezetvédelmi főigazgatók október 2-3-án Budapesten a közelgő nemzetközi környezetvédelmi tárgyalások kapcsán. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága és a soros uniós elnökség minden félévben megszervezi az uniós környezetvédelmi főigazgatók értekezletét, amely lehetőséget biztosít a stratégiai kérdések megvitatására, az együttműködés erősítésére és a jó gyakorlatok megosztására.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár köszöntőjében ismertette a magyar elnökségi program fő prioritásait, melyek közül kiemelte a versenyképesség javítását.

Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár bemutatta a magyar elnökségi program környezetvédelmi prioritásait és a jogszabályokkal kapcsolatban tervezett lépéseket.

A Biodiverzitás COP 16, az Elsivatagosodás COP 16, illetve a műanyaszennyezés elleni nemzetközi egyezményt előkészítő INC-5 kapcsán a környezetvédelmi főigazgatók megvitatták a várható kihívásokat és lehetőségeket. Emellett a delegációk tájékoztatást kaptak az új Európai Bizottság környezetvédelmi céljairól.

forrás: HU24EU